Szabad Szó, 1947. augusztus (4. évfolyam, 167-192. szám)

1947-08-01 / 167. szám

euni?oara—T­emesvár. Két hét eredménye zárult le július 15-én az ország gazdasági­­­derének legfontosabb ágaiban. Egyrészt a gabonabeszolgáltatás legelső szakasza-f­alak biztató eredményeit értjük, másrészt­ pedig az ipari termelési feladatok első két­­ hetének nem kevésbbé biztató eredmé­nyeit. A gabonabeszolgáltatás számszerű­­ adatai még csak az elkövetkező hetekben­­ bontakoznak ki, de az ipari termelés terv-­ szerű fokozásának örvendetes haladását már most is lemérhetjük, a beérkezett adatok birtokában. Mint ismeretes, a Román Kommunista Párt gazdasági javaslatainak megvalósí­tása csak néhány héttel ezelőtt kezdő­dött, a széleskörű előkészítő munkálatok keretében. A hathónapi időtartamra meg­szabott feladatok valamennyien a gazda­sági és pénzügyi stabilizáció mielőbbi megvalósításának szolgálatában állanak és azokat már részleteiben is ismertettük. Közben azonban július elsején már or­szágszerte megkezdődött a legfontosabb iparágak számszerűen meghatározott ter­melési feladatainak teljesítése, más szóval a tényleges többtermelés megindítása, ami tudvalévően a stabilizáció legfontosabb feltétele. Július elsején a termelési feladatok kö­rébe vont bányák és iparvállalatok a szá­mukra előzetesen kiutalt nyersanyagok, félig kész áruk és tüzelőanyagok birtoká­ban, előre elkészített belső üzemi tervek­­ alapján láttak hozzá a termelés fokozásá-­­hoz és az eredményekről kéthetenként­­ kötelesek jelentést tenni az ipar- és ke­­­­reskedelemügyi minisztériumnak. Ezek a­­ jelentések a miditől eltérően csakis való­ságos adatokat tartalmazhatnak, mert­­ ezek arányában kötelesek a vállalatok termékeiket a minisztérium rendelkezé­sére bocsátani és minden félrevezetési kí­sérlet a legszigorúbb megtorlásokat von­ná maga után. A beérkezett jelentések tehát immár teljes egészükben megfelel­­­ nek a valóságnak és így annál nagyobb örömmel állapíthatjuk meg, hogy az ed­ ■ digi összegezések nemcsak a megszabott­­ termelési feladatok teljesítéséről, hanem­­ azok általános túllépéséről is hírt adnak.­ Az ipar- és kereskedelemügyi miniszté-­­ riumhoz eddig beérkezett termelési jelen-­­­tések a következő számszerű adatokat, tartalmazzák: a cementgyártásban az első két hétben 23.950 tonnát irányoztak elő meghatározott feladatként, a­z eme­lési eredmény pedig 33.250 tonna volt. Épületfából 22­ 300 tonna helye­t 24.500 tonnát, ólomból 105 tonna helyett 147­ tonnát, glicerinből 0­6 tonna helyett 1­­ tonnát, ablaküvegből 3,87 tonna helyetti 4,32 tonnát, tömény cinkből pedig 1751 tonna helyett 285 tonnát termeltek. Szá­­­­zalékarányban tehát k­ét hét alatt a több­­i termelés a következő mennyiségekkel ha­­­­ladta meg a két hétre megszabott felada­­­­tokat: cement-termelés 38,6 százalék,­ épületfa 10,3 százalék, ablaküveg 12 szá­zalék, cink 63 százalék, ólom 40 százalék,­ glicerin 66 százalék. Különösen nagy­ eredményt értek el ezen kívül a csont-­ termékek terén: az előirányzott 1 tonna­ helyett 4,3 tonna volt az első két hét­ termelési eredménye. Még nem összesítet­­­­ték a nehézipar jelentéseit, de ezek is ha­sonlóképen biztatóak és a többtermelés további fokozását teszik lehetővé. I íme tehát, elérkeztünk a tényleges többtermelés kezdetéhez, a stabilizáció legfontosabb feltételének megteremtésé­hez. .A gazdasági reakció és az infláció zavarában nyüzsgő üzérek népes hada,­ de a tömegeit még ma is félrevezett ré­sze sem akarta elhinni, hogy ez lehetsé­gessé válik. Az előbbiek azért nem, mert­­ egyéni érdekeikkel ellenkezik, a félreve­zetettek pedig azért nem, mert látókörü­ket elhomályosítják a mindennapi nehéz­ségek, a valóban rendkívül súlyos gon­dok. A demokrácia erői azonban nap­­ mint nap világosabban fogják igazolni,­­ hogy gazdasági mozgósításuk képes fel­­­­számolni a reakciónak a széles népi tö­megek kíméletlen kiuzsorázására felépí­tett gazdasági rendszerét, képes megte­remteni a stabilizációt és képes a dolgozó tömegek életszínvonalának fokozatos, de állandó emelésére. Mindez persze nem történhetik meg harc nélkül. A reakció gazdasági frontja még kemény támadásokat fog végrehaj­tani a gazdasági újjáépítés katonái ellen, az elkövetkező hetek még óriási nehéz­ségeket fognak róni a dolgozók amúgy is túlterhelt vállára, mert a népi nyomor haszonélvezői nem adják fel jósság tűkből pozícióikat és igyekeznek az utolsó per­cig is kiaknázni az eddigi népellenes gaz­dasági rendszer lehetőségeit. Ezt minden­­kin­ek tudnia kell, akit a gazdasági ne­hézségek újabb hullámai már-már elsod­­rással fenyegetnek, de azt is tudn­ok kell, hogy a demokrácia gazdasági fronton vi­vott harca ma már olyan szakaszba lé­pett, amely a közeljövőben az első ko­moly győzelmekhez, azon túl pedig az ál­landó javuláshoz vezet. Ezek a tények pedig hamarosan megtisztítják a félreve­zetettek látókörét is, lehull róluk a reakciós hírverések sötét hályoga és ma­guk is minden erejükkel beállanak a gaz­dasági újjáépítés katonáinak sorába- Két hét eredménye tehát biztató kez­det az elkövetkező hetek feladatainak tel­jesítéséhez. Minél nagyobb erőt fejtünk ki ezek során a munka minden ágában, annál hamarabb érkezünk el a gazdasági stabilizációhoz, életszínvonalunk emelésé­hez, a jobb és gondtalanabb élethez. FENYVES LÁSZLÓ Taxa píá'itS in púm era r coni. ord. Dir. Get, P. T. T. Nr. i7.3C4'T94 5 Ára lej POLITIKAI NAPILAP IV. évfolyam, 167. szám | Felelős szerkesztő: LÁZÁR JÓZSEF Péntek, 1947 augusztus 1 Az alkotmány 107. szakasza a nolán Ii 3 Slaniu-féle nemzeti parasztpártot feloszlatták A feloszlatást kimondó minisztertanácsi napló elrendeli a párt minden helyiségének bezárását, vagyonának­­ felszámolását, levéltárának elkobzását Bukarest, M­hakchenak és a nemzeti parasztpárt több vezetőjének Maniu egyenes utasítására történt, meghiúsult ; szökési kísérlete, mint ismeretes, az ország dolgozó tömegeinek egyöntetű felháborodását váltotta ki. Az ország minden , részében tartott nagygyűléseken követelték a dolgozók, hogy a fia­tal román demokrácia ellen sötét aknamunkát folytató , és ebből­ céljuk elérése érdekében a külföldi reakciós és imperialista körökhöz folyamodó népellenes személyeket példásan büntessék meg, s ugyanakkor a nemzeti parasztpártot, amely, ahogyan a Demokrata Pártok Blokkjának politikai tanácsa megállapította, „fasiszta elemeknek régen menedékhelye lett“, oszlassák fel­ A DPR politikai tanácsának említett határozata felhívta a kormányt, mint az állam biztonságának alkotmányos és­­ törvényes őrzőjét, haladéktalanul intézkedjék a párt feloszlatásáról. Kedden délelőtt a kormány az ügyben rendkívüli mi­­­­nisztertanácsot tartott, amelyen az alkotmány 107. szakasza alapján minisztertanács naplót fogadott el. A minisztertanác­­­­si napló így hangzik: A minisztertanácsi napló Határozati javaslatban bélyegezte meg a képviselőház a nemzeti parasztpártiak bűneit 1. szakasz. A Maniu elnöksége alatt álló nemzeti parasztpárt jelen miniszter­­tanácsi naplónak a hivatalos lapban való megjelenésétől kezdve feloszlottnak te­kintendő. A feloszlatási rendelkezés a nevezett párt valamennyi megyei, járási és községi szervezeteire, katonai, ifjúsági, női cso­portjára és a párt vezetése alatt álló min­den más szervezetére és egyesületére vo­natkozik. 2. szakasz: A párt székhelyeit és gyű­léstermeit bezárják, az óra­tárat és minden levelezést, bárhol is találtassák, a hatóságok magukhoz veszik. 3 szakasz. A párt vagyonát a tör­vény értelmében felszámolják. 4. szakasz. A belügyminiszter és az igazságügyminiszter megbizatnak jelen minisztertanácsi napló végrehajtáséval. 1 Bukarest, A képviselőház, amely­­néhány napos szünet után l­edd­én A­éhitári­unyilt meg újból, meghallgatta Teohari­s Georgescu beszámolóját a Manu-féle Inemzeti parasztpárt ügyében. A belügy-­­miniszter a képviselők, valamint a hall­­lgatóság részére fenntartott zsúfolt szak­iratok előtt felsorakoztatta a román nép­­szabad élete és függetlensége ellen elkö­­­vetett nemzeti parasztpárti törvénytelen­­­ségek és összeesküvések egész sorát. Lu­­spény, Grivica, Szárazajta, 1945 novem­ber 8-a, a „T“ szervezet, a „Fekete subd­­sok“ csak egy-egy név, egy emlékeztető dátum a széles népi tömegek lelkébe mélyen belevésődött gyilkos provoká­cióknak, — mondotta a belügym­­niszter.­­ Véget vetettünk annak az állandó és ki­tartó aknamunkának, amely munkáso­l akart látni, a népi rendszert meg akarta dönteni, hogy újból a földeszrá­k és a pénzhatalmasságok Romániáját teremtse meg. A továbbiakban a belügyminiszter rá-­­ mutatott és megbélyegezte a nemzeti parasztpártti reakciós köröknek a nemzeti érdekek kárára való szolgai magatartá­sát a külföldi imperialisták irányában. E körök ismételt­en megkísérelték, hogy Romániát arra kényszerítsék, ajándékért járuljon a nyugati pénzkörökhöz. A Román Kommun­ita Párt részéről Salajean Leontin, a Szociáldemokrata Párt képviseletében Saraga Achile, a Ta­­tarescu-féle l­berális párttól Jorgov­ei Sinion, az Alexandrescu-féle nemzeti pa­­­­r­aszt párt képviseletében Mata Alexandra, a Nemzeti Néppárt mecró­zásából Popescu Alexandra, a Magyar Népi Szövetség rénd­szerül Czikó Lőrinc, az Ekés Front kép­viseletében Co­ota Alexandra és a zsidó­ság nevében Dascalu Anghel képviselő szólalt fel, súlyos savakban bélyegezte meg a nemzeti paraszt páriák bűnét, egyben üdvözölte a kormányt a min­sz­­tertanácsban hozott feloszlatás­ határoza­táért. A felszólalások után határozati javas­latot fogadtak el, amely a Demokrata Pártok Blokkja képviselőinek határozott néző­azonosságát fejeli ki. A határozati javaslatot a képv­­előház hosszan meg­tapsolta, majd a szavazás során 294 sza­­avazattal 1 ellenében elfogadta.

Next