Szabad Szó, 1947. szeptember (4. évfolyam, 193-217. szám)
1947-09-01 / 193. szám
Tunisoara — Teuresvár Áfa 5 lel POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: LÁZÁR JÓZSEF IV. évfolyam, 193. szám , Hétfő, 1947 szeptember 1 A kizárás sem elég! Írta: LÁZÁR JÓZSEF A Magyar Népi Szövetség végrehajt bizottságának ismert határozata nyoma: szervezeteink Erdélyszerte megindították' a lázs, "atás munkáját. Tagjaink sorából százával zárják ki azokat a káros elemeket, akik az itt élő magyarság demokratikus fejlődésének útjában állanak. A kiekesztésekkel kapcsolatban azonban hibák és mulasztások is történnek. A hidák többrétűért. Szervezeteink általában kellő politikai körültekintés nélkül fogtak neki a tisztogatásnak. Néhol eltávoítottak a vezető szervekből olyanokat is, akik már a diktatúra évében is harcos demokratikus magatartásról tettek tanúságot. Egyebütt pedig megtűrtek a tagok sorában hűségnyilatkozatok lepleiben szedkedő konok reakciósokat. A legnagyobb mulasztás azonban akkor történt, amikor szervezeteink csupán gépies alakiságnak tekintették a kizárásokat , nem politizálták meg a tagok sorából kizártak népellenes, magyarellenes bűneit. Itt lapjaink is megrovást érdemelnek, mert megelégedtek azzal, hogy minden magyarázat nélkül közölték a kizárási határozatokat. Ezeknek a mulasztásoknak jelentősége úgy válik nyilvánvalóvá, ha megvizsgáljuk azokat a népellenes bűnöket, amelyek miatt szervezeteink kieprik a reakciós elemeket.. Miért szükséges eltávolításuk a magyarság szervezetéből? Azért, mert magatartásukkal, haladásellenes politikai nézeteikkel akadályozzák a magyarság demokratizálódását és bénítják har lendületét, tevékeny bekapcsolódását az ország alapvető kérdéseinek megoldásába, következésképpen hátráltatják az itt élő magyarság jólétének teljes kibontakozását. Aki ilyen főbenjáró bűnben marasztaltatik el, azt nem elég kizárni. Nem elég a Magyar Népi Szövetség közpánti szervének határozatát, formailag alkalmazni, hanem sokkal többet, dinamikusabbat kell tenni; a magyarság dolgozó tömegei előtt nyíltan és határozottan le kell leplezni a magyarság és a romániai népi demokrácia kártékony rágcsálóit, ki kell teregetni a nép előtt gonoszságuk és megátalkodottságuk minden mozzanatát. A magyarság ,,magyar ajkú“ árulóinak leplezetlen valójukban kell a nép szűte előtt megjelenniük, hadd lássa a teremtő munkában verejtékező magyar munkás, a forró nap hevében dolgozó földműves, a napi gondokkal küszködővárosi kisember és a haladás ügye mellé állott értelmiségi, hogy kik az ellenségei. Szervezeteink lapjainkkal karöltve tudatosítják a dolgozó magyarságban a pellengérre állítottak mesterkedéseinek sötét, népellenes céljait, hogy a népi rétegek saját határozatuknak érezzék a kizárási döntést. A leleplezésekkel a magyarságot mozgósítani kell és bizonyító érvekkel felfegyverezni, hogy képes legyen kirekeszteni magából ellenségeit és a közmegvetés szakadékába taszítani. Megengedhetetlen, hogy a népellenes bűnökért kizárt tag saját mulasztásunk folyományaképpen az ártatlan áldozat szerepében tetszelegjen és a közélet más sarkaiban terjeszthesse tovább a reakció mérgeit. A kizárt semmirekelőt el kell szigetelnünk teljesen. Hazugsággal, ármánykodással teli szavakkal, hitelét a cáfolhatatlan tények bizonyító erejével kell megsemmisítenünk. Súlyos hiba az, hogy az országos végrehajtóbizottság harcra mozgósító hatáírozatát a belső tisztulás folyamatában admissztrációs, ügyrendi kérdésként fogjuk fel. Ezzel önmagunkat csapnánk be, mert közéletünk megtisztításának feladatát csak felerészben végeznénk el. Munkánkat elsekélyesítenénk és lemondanánk a politikai harc fegyveréről. A kizárásoknak igenis politkai ténykedéssé kell acélosodniok. Nem száraz, nem üresen kongó kizárási határozatot hozunk, hanem kemény politikai harcot vívunk a különböző köntösben közöttünk bujkáló ellenségeinkkel. Amidőn új demokráciánk ismét nagyot lendült és belépett a népi demokráca kezdeti korszakába, az itt élő magyarság szervezete nem végezhet félmunkát és nem kulloghat hátul, mert ez a lemaradás a dolgozó magyar néprétegek kárára válik. És ne felejtsük el, hogy ezért felelősséggel tartozunk a dolgozó magyarság előtt. Véssük tehát tudatunkba, hogy" amikor a reakciós ászkálódókat kivetjük sorainkból, tömegeinket a kizárttal való szembefordulásra kell mozgástanunk. A tisztogatási munkának tovább kell folynia. De ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a kizárás nem végcél, hanem eszköz népi demokráciánk kiteljesedéséért vívott harcunkban. Ha sorainkban megtűrjük a népi demokrácia ellenségeit, az országnak a dolgozó tömütegek érdekében való újjáépítését, a reakcióval való megbirkózást és a béke megvédésének ügyét gáncsoljuk. Ez pedig azt jelenti, hogy" helytelen magatartás sukikkal a belső és nemzetközi reakció malmára hajtjuk a vizet. Arra a malomra, melynek haszonbérlői a népi demokrácia vívmányait és közöttük az itt élő magyarság politikai, gazdasági és kulturális szabadságjogait porrá őrölnék. Hihető, hogy ezt egyetlen becsületesen gondolkodó, dolgozó magyar, is közömbösen nézheti? De ha tudatosodik bennünk, hogy belső tisztogatásunk szervesen összefügg társadalmunk nagy problémáival, ha világossá válik előttünk, hogy" a társadalmi fejlődés ránk is feladatokat ró, akkor ne végezzünk felületes munkát, hanem a tisztogatás legyen az a tengely? amely körülis amely* nek révén mozgósítjuk az itt élő magyar,ság dolgozó réteget az ország újjáépíté* sének munkájára, a román—magyar test* véri együttműködésre, a politikai, gazda* sági és kulturális reakció elleni harcra, a béke és az ország függetlenségének megvédésére. Az öntisztulásnak ebbe a nagy feladatkörbe kell bekapcsolódnia, mert az itt élő magyarság boldog jövője a fenti feladatok megoldásának függvénye. Ne feledkezzünk meg pillanatra sem, hogy belső ellenségeinkkel való leszámolás nélkül nem juthatunk tovább nemzetiségi jogegyenlőségünk kiteljesedésének útján. Ennek tükrében nyilvánvaló, hogy a gépiesen alkalmazott kizárás nem elég, ha nem fokozzuk lendületes, következetes politikai harccá és ha tömegeinket nem mozgósítjuk az előttünk álló feladatok megoldására. Taxa plätitä ln nuaierar oonf. ord. Dir, Ga®. P. T. T. Nr. 17.394/1943 M £egfelső Srannúcs watifiikálta a román békeszerződést Moszkva. A moszkvai rádió jelenti, hogy a Szovjet Unió Legfelső Tanácsának Elnöksége tegnap ratifikálta az 1947 február 10-én Párizsban aláírt román békeszerződést, amelyet a minisztertanács már előzően jóváhagyott. Ugyancsak ratifikálta a Legfelső Tanács a Magyarországgal, Bulgáriával, Olaszországgal és Finnországgal kötött békeszerződéseket is. London. Az angol rádióállomás közölte az angol kormány szóvivőjének nyilatkozatát, amelyben az angol kormány nevében örömét fejezi ki a volt csatlósállamok békeszerződéseinek a Szovjetunió részéről történt ratifikálása fölött. Bukarest. A román rádió szóvivője kiemelte annak a jelentőségét, hogy a Szovjet Unió Legfőbb Tanácsa közvetlenül a román parlament után ratifikálta a békeszerződést, mint ahogy a párizsi béketárgyalásokon is messzemenő támogatást nyújtott Románia ügyének. A békeszerződés ratifikálása révén véget ért az átmeneti időszak, az ország ma ténylegesen és jogilag is a béke állapotának örvend, abban az időszakban, amikor a demokratikus stabilizáció teljes kibontakozása van folyamatban és az ország demokratizálódása megfelelően halad előre. Október elsejétől csak jegyre kaphatók a ruházati és élelmezési cikkek is Bukarest. A Romania Libera érteesülése szerint az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium szakosztályai gyorsított ütemben dolgoznak a közellátás új rendszerének megalkotásán. Egyrészt pontosan felmérik az országban található különböző áruk mennyiségét, különös tekintettel a szeptember 8-án lejáró bejelentési kötelezettségre, másrészt pedig ki is számítják azokat az árumennyiségeket, amelyeket jegyrendszer alapján ki lehet osztani a lakosságnak. Az élelmieékek Bukarest. Mint ismeretes, a stabilizáció folytán szükségtelenné vált beszerzési hivatalok helyét a szövetkezetek és állami üzletek foglalják el, hogy a dolgozók ellátását közvetlenül és a lehető legolcsóbban biztosíthassák. Az ipari és kereskedelemügyiminiszter ura, most dolgozik az állami üzletek megszervezésénekés működési körük meghatározásának véglegesítésén. Két terv között fognak dönteni a gazdasági főhatóságok; az egyik szerint szakmai csoportok szerint osztják be az alkalmazottakat egyes állami üzletek vevőkörébe, a másik megoldás pedig: azt javasolja, hogy az alkalelosztásának kiszámítása nagyrészt már be is fejeződött és így vált lehetővé a dolgozók szeptember havi élelmiszerlap* jainak kiosztása. Ami a ruhaneműek és cipők adagolását illeti, a munkálatok már olyan előre* haladott állapotba kerültek, hogy október elején be lehet vezetni a jegyre való vásárlás kötelezettségét. A napokban megkezdik a ruházati jegyfüzetek nyom*tatását is, azok kiosztására pemig szep* tember 23-ig sor kerül. Hazottak jegyfüzeteik Indokában bármely állami üzletben vásárolhassanak. Az előkészítő munkálatok már javában folynak és a minisztérium úgy határozott, hogy az állami üzletek egy része már szeptember havában megkezdi működését. Amiaz első áruellátást illeti, a minisztérium az állami üzleteknek azonnal kiutalja azokat az árukat, amelyek lefoglalt zálogként,, természetbeni adókból és egyéb forrásokból birtokába jutottak. Az állami üzletek élelmiszerellátását iremtően különös gondot fordítanak a konzervcikkekre és az ország valamennyi konzervgyára már megtette a szükséges előkészületeket, hogy eddig ismeretlen mennyiségű konzervet gyártsanak. Két hónapi cukoradagot osztanak Bukarest. A Scanteia jelentése szerint az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium úgy határozott, hogy szeptember első felében kéthavi cukoradagot osztanak minden lakos számára. Akik nem tagjai a beszerzés hivataloknak, azok fejenként a két hónapra összesen fél kiló cukrot kapnak, ma a dolgozók új élelmiszerlapjuk alapján a megfelelő pótadagokat is megkapják, aszerint, hogy könnyű, vagy nehéz munkát végeznek. Kereskedők és gyárosok könyvvezetési kötelezettségei Bukarest. A pénzügyminisztérium külön felhívással fordult a kereskedőkhoz és gyárosokhoz, akiket újólag figyelmeztet arra, hogy a stabilizáció után elemi kötelességük az üzleti könyvek pontos és a valóságnak teljesen megfelelő vezetése. Minden kihágást ezentúl a legszigorúbban büntetnek és a bírságokat semmi jogo mén nem fogják elengedni, vagy leszállítani. Hogyan fognak működni az állami üzletek