Szabad Szó, 1947. november (4. évfolyam, 245-269. szám)

1947-11-01 / 245. szám

Hen­gee*—Timet-v­íz Jól haladnak az őszi vetések az országos eredmények­ről szóló legújabb jelentések szerint. Eb­ben az évben azonban Temes megye el­maradt, több ó királyságbeli és erdély megyétől. Arad megye is megelőzte, hol­ott a Bánság mindenkor az ország mező­gazdasági példaképe volt. Az elmaradt oka nagyon sokrétű, de mint a vetési bi­zottság jelentéséből is kitűnik, ezeket a késleltető okokat fokozatosan eltüntetik A megyében kétségtelen sok m­ulasz­tás történt, mind a gazdák, mind pedig a hatósági közegek részéről is. Számos ifjgazda és telepe, nem látott hozzá kerk­­ülőben a szántán munkálatokhoz, ugyan­akkor azonban egyes közigazgatás té­nyezőktől nem is kapott megfelelő segít­séget gavonák, vagy traktorok megszer­zéséhez. A traktorok javítása körül is ba­­jok voltak­­, ezért ki kellett cserélni a REAZIM egyik szabotáló vezetőjét. A helysz­­en feli intézkedések és kiszabott büntetések azt is mutatják, hogy a me­zőgazdaság kamara számos falusi közege sem terjestette feladatát, mások pedig haitik munk­aered­ményekkel próbálták feletteseiket félrevezetni. Mindezek a mulasztások és hiányok miatt Temes megye az idén nem halad az élen. A vetés bizottság erélyes intézke­d­ései azonban biztosították a vetési terv­nek bár késedelmes, de maradéktalan teljesítését. Éppen e késedelem miatt minden nap súlyosan esik latba jövő évi kenyerünk szempontjából, minden nap nagy erőfeszütésekre kötelezi mind a gaz­­dákat, mind pedig az illetékes hatósági szerveket. A vetési terv megvalósításák­nak már n­icsenek tárgyi akadályai és a vetési bizottság nem fogad el semmiféle kifogást, semmiféle mulasztós magyará­zatát. A kormány a legerélyesebb eszközök­kel biztosítja a lakosság jövő évi kenye­rét, nem tűrheti tehát akár egyes, helyi közegek taníyhaságát, akár félrevezetett, vagy üzérkedési célokra törekvő gazdák egyéni mesterkedéseit. Aki józan ésszel nem látja be, vagy szándékosan nem haj­landó elismerni, hogy az ország kenyér­ellátása elsőrendű, halaszthatatlan köte­­lezettség a gazdák és a hatósági szervek számára egyaránt, azt a legszigorúbb törvényes megtorlások fogják kötelesség­­teljestésre kényszerűen.". Fejlődő demo­kratikus rendszerünk nem tűrhet meg sem tunya, vagy ellenséges gazdákat, sem­­ped­g hanyag közigazgatási szerve­ket. Az előbbiektől elveszik a fehlet, ha nem művelik azt meg, az utóbbiakat pe­dig kötelességmulasztás matt elmozdít­ják állásaikból és becsülete , lelkiismeret­ies elemekkel cserélik ki őket. A demokráciának ezt a kérlelhetetlen közösségi törvényét mindenkinek tudo­másul kell vennie. A hanyagság, renyhe­ség, kötelességmulasztó és közellenes, egyéni hasznokra való törekvés ideje végérvényesen elmúlott. Ma már a min­­denki számára köthező, építő munka korszakában haladunk a népi demokrác­a kiteljesítése és megszilárdítása felé. Ezt a­ nagy munkát öntudatosan vállalták a faluk és városi dolgozók milliós tömege , erélyesen kirekesztik tehát maguk közül­ a nagy népi érdekek ellen működő tisz­tességtelen elemeket, bárhol is bújnak, auk azok. Ára lej Taxa offUl* In num­erar comL pti. 01, P. T. T. Nr. 17.354/1943 POLITIKAI NAPILAP IV. évfolyam, 245. szám Felelős szerkesztő: LÁZÁR JÓZSEF Szombat, 1947 november 1 Az őszi vetések szempontjából minden most következő nap rendkívüli jelentő­ségű. A gazdáknak tehát fokoznik kell erőfeszítéseket, a helyi ha­tóá­gaktól eré­nyesen követeljenek meg minden lehetsé­ges támogatást és gyakorlati segítséget. Erőfeszítéseik gyümölcse nem marad el, mint ahogy tavaszi munkájuk gyümölcsét most élvezik. Saját hasznuk érdekében is mindent el kell tehát követniök, hogy az őszi vetési terv Temes megyében is ma­­radéktalanul megvalósuljon. Maniu a külügyminisztériumból ellopott titkos iratokat és rejtjeles beszámolókat külföldi demokrácia-ellenes akcióidhoz használta fel Fegyveres lázadásra készültek az összeesküvők A nemzeti parasztpárt politikája ré­vén az országot kiszolgáltatták a kül­földi monopoltőke és a bankkap­taliánus érdekeinek. Az ország súlyosan szenve­­dett a külföldi kölcsönök alatt és a talaj­­kincsek a külföldi tőke birtokába, kerül­tek. A nemzeti parasztpárti kormány előkészítette az utat a fasiszta diktatú­­rához. Tárgyalásokat folytattak Göbbels­id­és, előkészítették a hitlerista Németh­országgal való szerződést. Maniuék támogatták Antonescut­­, hogy az ország élére kerüljön, éppen úgy támogatták a háborús előkészületeket. A nemzeti parasztpárt jóváhagyta a Szov­­jet­ Unió ellen irányuló háborút és Mihai­lache önkéntesen is jelentkezett. Augusztus 23-a után — hangoztatta Bukarest. A nemzeti parasztpár­ összeesküvés miatt bíróság elé állított vádlottat Vinperében a tárgyalás első napján felolvasták a vádiratot. Az egyes vádpontok megállapítják, hogy a pár­ egész működése alatt a nép érdekei ellen dolgozott, idegen államokkal állott ösz­­szeköttetésben és árulást követett el az ország ellen. Maniu és párthívei népeite A vádirat felolvasása után elsőnek Rolu Florin vádlottat hallgatták ki. Rom külügyminiszteri tisztviselő volt és ebben a minőségében részt vett a maoista összeeskü­véseiében. Maniu utasításai szó* továbbá a vádirat . Maniu arra hasz­ nálta fel reakció híveinek jelenlétét a kormányban, hogy szabotálja a hitlerel­ lenes háborút. Amikor Groza Péter dr. miniszterelnök a nép akaratából kor­­mányt alakított, Maniu hadjáratot kez­­dett, amelynek célja a kormány gyengí­tése és a kormány tekintélyének aláás­á­­sa, valamint fegyveres lázadás előkészít­­ése volt. Maniu összeköttetést tartott fenn Amerika és Anglia, bukaresti misz­­szióival és olyan adatokat közölt v­ek, amelyek államtitkot képeztek. A nemzeti parasztpárt ezzel kémkedést követett el. Az erre vonatkozó iratokból megállapí­­tották, hogy Manósnak szoros kapcsolatai voltak a külföldi imperiali­s­ta körökhöz. nes működése annak idején az osztrák- magyar monarchia támogatásával kez­dődött. Ezt követték a munkásel­lenes­ támadások Temesvárott, Lupényben és Grivieán. Maniu feloszlatta a szakszerve­­zeteket és a munkásvezéreket börtönbe juttatta. Maniu és pártja szabotálta a földreformot és megerősítette a nagybir­­tokosok helyzetét. Kint szoros összeköttetést tartott fenn Niculescu-Buzesti, Visoianu és Molcioni, Starcea vádlottakkal, valamint Petrescu Titellel. Beismerte a tárgyaláson, hogy a maoisták utasítására nagyfontosságú titkos iratokat lopott el a külügyminiszz­tér­untból és azokat Maniuék külföldre szállították. Az iratok között voltak azok a kompromittáló okmányok is, amelyek Antonescu és Maniu együttműködésére vonatkoztak. Beismerte továbbá a vád­lott, hogy személyes kapcsolatot tartott fenn a maoisták utasítására az amerikai és angol missziók egyes tagjaival. Tudott arról is, hogy bizonyos információkért ezek a missziók pénzjutalmat adtak a maoistáknak. Ugyancsak az ő révükön juttatták el a külföldi hatalmakhoz Ma­niu leveleit és beadványait is. Részletes beismerő vallomása után Kevi vádlott pontos felvilágosításokat adott a vád és védelem kérdéseire a maoista összeeskü­­vés különböző ágazatairól. A tegnapi tárgyalás A következő vádlott, Lazarescu Ilie külügyminiszteri tisztviselő szintén beismerte, hogy részt vett a titkos iratok­ ellopásában, valamint rejtjeles külügy­minisztériumi jelentéseket fordított le és juttatott el Maniuhoz. A tegnap délelőtti tárgyaláson Radulescu-Pogoneanu Victor és Motrona Starcea Jon vádlottakat hall­gatták fel. Az összeesküvési bűnper főtárgy­alási iránt az érdeklődés állandóan igen nagy­ Az újságírók helyén ott van valamennyi bukaresti lap tudósítója, de azonkívül a külföldi jelentős sajtóirodák képviselői is nagy számban jelentek meg a tárgyaláson. Titkos állami iratok ellopása és kémkedés Véget kell vetni az Indonéziában folyó súlyos gyarmati háborúnak és biztosítani kell az indonéz köztársaság függetlenségét Lake Sliccel. A Biztonsági Tanács az indonéziai kérdést tárgyalja. Négy különböző javaslat fekszik a Tanács előtt. Az első a szovjet javaslat. Hívják fel a holland és az indonéz kormányt ar­ ra hogy vonják vissza csapatukat azok­ra a vonalakra, amelyeken az ellenéges­­kedé­sk kezdetén állottak. A második az ausztráliai javaslat. A t­zembenálló felek vonuljanak ötöt kilométerrel vissza at*­tól a vonaltól, amelyen a „Tüzet szün­tess!“-parancs kiadásakor állottak. A harmadik az angol, a negyedik az ame­­rikai javaslat, ez a kettő lényegében ugyanazt mondja és az egyeztető bizott­­ság munkájára, valamint a demarkációs vonal kijelölésére vonatkozik. Elsőnek a lengyel megbízott szólt hoz* Newwyork. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén résztvevő kül­döttségek körében az a vélemény alakult ki, hogy a legközelebbi közgyűlést Euró­pában tartsák. Ez a vélemény gyorsan népszerűvé vált, mert több tagállamnak már a mostani közgyűlésen való részvét­­e a javaslatokhoz. Megállapította, hogy Indonéziában súlyos gyarmati háború fo­lyik, az angol és amerikai fegyverekkel ellátott holland csapatok megtámadták az indonéz köztársaságot. Nem helyi kon­­fliktus ez — hangsúlyozta a lengyel meg­bízott hanem összecsapás a régi és az tele is súlyos dollárgondokat jelentett. Ezt a nehézséget kiküszöbölhetnék, ha a le­gközelebbi közgyűlést Európában tar­­tanák. Párizs került előtérbe. Egyesek ugyan Genfet is­ javasolják, de ez a ja­vaslat ellenzésre talált, mert a svájci frank nehezen megszerezhető valuta, új világ között. A Biztonsági Tanács két legfontosabb feladata: véget vetni az el­lenségeskedéseknek és biztosítani az in­donéz közársaság függetlenségét, Indoné­ziából haladéktalanul vissza kell vonni az idegen csapatokat és az idegen köz­­igazgatási személyzetet is. Párizst szemelték ki az UNO legközelebbi közgyűlésének színhelyévé

Next