Szabad Szó, 1947. december (4. évfolyam, 270-292. szám)

1947-12-01 / 270. szám

Em.­iWT December 1 Megszűnik a sorbanállás a pontrendszerű üzletek előtt Napra és órára szóló sorszámot kapnak a vevők . A jövő héttől kezdve nyolc üzlet árusítja Temesváron az adagolt ruházati cikkeket­ ­Temesvár. A pontrendszer nagy si­­kere a másik végletbe csapott: fölösleges sorbanállásra késztette a vevőket. Az *d*gol: ruházati cikkek árusításával megbízott üzletek többsége előtt naponta hatalmas sarok képződnek és a vevők gyakran egész napot kénytelenek esőben, ízeiben eltölteni, amíg sorra kerülnek. Az üzletek tömeges l­egrohanásának egyik legfőbb oka — mint már megáll­a*­pítottuk — a vásárlók körében mester­­ségesen va’tott paaik-hangulat, amelynek káros kihatásai a különböző üzérek ér­dekeit szolgálják. A pontok nem vesztik el érvény­üket Legutóbb az ipari és kereskedelemügyi­­ minisztérium hivatalos jelentése nyomán közöltük, hogy a vásárlásra jogosító pon­­­tok nem­ vesztik el érvényüket, azok­­ birtokosai februárban, vagy júniusban­­ éppúgy vásárolhatnak majd adagolt, ru­házati cikkeket, mint ma, legfeljebb­­ azok ára fog időközben csökkenni a ter­­melés növekedésével arányban- Kétségte­­len azonban, hogy a fogyasztók zömé­nek sürgős a vásárlás, mert az infláció éveiben nem volt módjában semmiféle ruházati cikket beszerezni. Ezenkívül a téli hónapok ruházati szükségletei ter­mészetszerűen nagyobbak a többi évsza­kokénál és így sokan arra kényszerül­­nek, hogy vállalják a sorbanállás kelle­metlenségeit és idővesztésé­rét. Felhőtle­­­­nül szükség volt tehát az adagolt ruhá­zati cikkek árusításának meggyorsításá­ra és a fölösleges várakozás kiküszöbölé­sére. Nyolc üzlet árusít Temesváron Ezt a gazdasági hatóságok két párti ág­ta­nos intézkedésül kívánják megoldani- Elsősorban növelték Tem­esv.-i­ro­tt a pont­­rendszerű áruk kiosztásával megbízott (Illeték­s­zámá­t. A jövő héttől kezdve nyolc ilyen üzlet áll már a fogyasztók.­A másik intézkedés, amely a sorban­­állás és torlódás teljes felszámolására hi­­vatott, a napra és órára szóló sorszámok bevezetése. A kereskedelmi és iparkama­ra utasítóik­ a pontremlszerű üzleteket hogy torlódás esetén nyomassanak­­ sor­számokat, amelyek napra és órára csopor­­tonként beosztják a vevőket, így ha valaki vásárolni akar, előbb jelentkezik sorszámáért, amelyet­ percek alatt meg­­kaphat, majd a megjelölt napon és órá­ban minden to­v­ábbi várakozás nélkül be­juto,­­ az üzletbe, ahol legfeljebb egy órán belü­l kiszolgálják. A kereskedelmi zönség rendelkezésére és minden kerület­­­akossága megtalálhatja a legközelebbi­­ árusítóhelyet. A Victoria­ szövetkezet négy üzletében, továbbá a City és Socon­tex (Belváros), Borez Pétre (józsefvárosi zárdával szemben), valamint a, Fortuna­­cég (gyá­r­városi Traian-téren) árusíti­­ pontrendszerű ruházati cikkeket. Nyolc üzlet már lényegesen meg­könnyíti a vásárlóközönség­ kiszolgálását. A vásárlói.aa£ minden esetre előbb tájé­­kozód­nieg­ kell az üzletek kirakatában kifüggesztett táblák révén valamely áru esetleges és átmeneti hiányáról, nehogy hiába töltsenek időt. kamara elsősorban a legnagyobb forgal­mú Citycéget utasította a sorszámok sürgős bevezetésére. A sorszámok bevezetése nem ütközik akadályba, m­ert minden cég könnyen kiszáníthhatja, hogy egy óra alatt hány vevőt tud kiszolgálni és ennek megfelelő sor­számot borsot ki óránként. Most már tehát az egyes cégek gondos ügykezelé­sétől függ, hogy a fölösleges torlódás néhány nap alatt végleg megszüntesse, a vidéki vevők számára pedig különkvisáro­ró-napossat jelöljön meg. Napra és órára szóló sorszámok Szűcs Margit országgyűlési képviselő: jelentős feladatok várnak a dolgozó nőkre Temesvár. A MNSz temesvári kon­gresszusa után Szűcs Margit országa­gyűlési képviselő érdekes nyilatkozatot adott a® általános női problémákról. — Sok küzdelem van mögöttünk, de sok család is nyertünk — mondotta töb­bek között — A gúnyolódók és kételke­dők végül mégis csak belátták, hogy minden téren derekasan megálljuk a­­ helyünket, nemcsak a harcban, hanem­­ az irányításban is. Kitágultak a szük ha-, tárok, munkánk kiterjed az országhará-! roko- ta! is. Közös munkával új világot teremtünk, ahol nem lesz éhező, fázó gyermek ahol a dolgozó ember elláthat­­j­ja családját. A nők politikai munkájának eredményei A legnagyobb szociális munka a po­ Rtisálás. Nekünk, nőknek évszázados mulasztó,­ kell pótolnunk. Mi ugrássze­rűen fejlődtünk és nem fokozatosan: az­ egyenjogúságot egyik napról a másikra kaptuk meg. Sokat kell tanulnunk, hogy pótoljuk az elmulasztottakat. Talán ez az oka, hogy lelkünk legmélyén nem érez­zük magunkat még teljesen egyenjo­gúaknak a férfiakkal. Ezért fordul elő, hogy gyűléseken a női szónokok nem azt mondják:"a férfiakkal együtt, velük kar­öltve, — hanem a férfiak mellet a férfiak felé tekintve.­­— Ha már a gyűléseknél tartunk, hadd mondjam el, hogy nem egyszer fi­­gyelmet lelték a női képviselőket, hogy nem foglalkoznak eleget a női munká­val. Erre a következőket felelem: A C. A. R. S. állami ellenőrzés alá való segí­tését a nők valósították meg, a MKSz-­ vonalon szülő és gyermekotthonok stb­­felállítását a nők végezték. A háztartási alkalmazottak életét ki tette emberibbé? A nő­ szakiskolák bizottsága nem nők­ből áll? A gyermekvédelem érdekében öt bizottság alakult, ami országos viszony­­latban is nagy horderejű. Ki foglalkozott a hodifoglyok fogadtatásával és ellátási* v&L Isi kezdeményezte a szárazsági­ uj tatta vidék gyerekeinek elhelyezését? Kib­reo­tat a szülőanyák részére a ter­­hesség ötödik hónapjától kezdve a két­szeres élelmiszer-könyveksét, beszer­­veztük a tej- és cukorellátásukat. Szigo­rú egészségügyi ellenőrzést gyakorlunk. Cupcea dr., az­­egészségügyi minisztérium vezértitkára leszögezte, hogy ebben az országban először állítottak fel statiszti­kát a gyermekek született és halálozási arányszámáról Sok és nagy munka vár a nőkre A románmi­tgyar barátság női felad­a­tait is érdekesen világította meg Szűcs Margit: — A gyermeklélek őszinte megnyilat­­kozása és a nevelés fontossága tűnik ki egyik friss élményemből. Mikor a kis moldvaiak Magyarországra mentek nya­­ralni, magyar nótákat tanultak. Vissza­­jöv**t Váradra érkezve, magyar szó ütötte meg a fülüket. Nosza — fújták, rossz kiejtéssel, megható lelkesedéssel. De ami a legszebb: a szülök között meleg és leny­séges kapcsolat teremtődött. Elhatároz­ták, hogy nem kell ahhoz szárazság, hogy ezentúl is szívesen lássák a szomszéd­­ország gyerekeit. — Mit üzen a dolgozó nőknek ? *—­ kérdeztük végül — Mozgósítaniok kell összes erői­ket, jobban, mint valaha. Sok és nagy munka vár ránk. Az ország újjáépítése, a stabilizáció megszilárdítása a gazda­sági újjáépítés és — a háborúellenes erők kifejlesztése. Ez — nemcsak különlege­sen női, — hanem a demokrácia közös munkája. Az óra figyelmeztet: félbe kell szakí­­tani az érdekes beszélgetést. Meleg kéz* szorítással válunk el egymástól, további jó munkát kívánva. Ebben bizonyára nem is lesz hiány, mert néhány nappal beszélgetésünk­ után Bukarestben már megvalósították a demokratikus női erők országos szervezeti egységét, ami az eddiginél nagyobb feladatok teljesítésére nyújt lehetőséget. BODOR KLÁRA „A termelet hatalmas méretű növekedésit nem tekinthetjük az elmaradottság-ós hala­dás felé vezető egyszerű és szokásos fejlődés­nek; ugrás ez, mellyel hazánk elmaradott or­szágból élenjáróvá, agrár államból ipar­­állammá alakult át­“, (I. V. Sztálin). * A v­illalmosenergia termelése 1913-hoz vi­­szonyítva a ötéves terv kezdetéig több, mint húszszorosára emelkedett és elérte a 39,6 milliárd­ kilowattórát. A villanytele­­pek teljesítménye ugyanez idő alatt nyolcszo­rosára emelkedett. 1936-ban egyéni és a dnye­­peri vízerőművek több villanyenergiát fejlesz­­tettek, mint a cári Oroszország vrt­ m­ennyi villanytelepe együttvéve. «■ Az ipari fejlődés ütemében is az első he­lyet foglalta el a világon a Szovjet­ Unió. Az ipari termelés rubelekben kifejezett évenkénti növekedése, a helyreállítás korszakában (tp-ii —1926) 2,0­ milliárd volt, az első öt­éves terv éveiben 1.1 mi li­árd rubel, a második ötéves tervben 1­.4 milliárd rubel, a harmadik öt­éves térben 14.3 milliárd rubel. Az új, háború utáni ötéves terv kotra­termelésének évenkénti növekedését 11.6 milliárd rubelre tűzték ki. * Az első sztálini ötéves terv folyamán ijen új vállalat építkezési munkálatait kezdték meg. Ezek száma a második ötéves tervben 4500-rt emelkedett. A Háború u£áni ötéves terv keretében körülbelül 5900 állam­i válla­latot állítanak helyre, építenek fel és helyez­nek működésbe, nem számítva bele a kis vállalatokat. A­­• * Egész sor nehéz fém­i­pari gyár épült id a sztálini ötéves tervek keretében a technika legújabb vívmányainak alkalmazásával. Ezek között van a magnitogorszki és kuznyeck kombinát, a krivojrogi, novotuli, novolipee, keresi üzemek, Zaporozssztál és mások. A cári Oroszország nehézfémipara 1913-ban 4.2 millió tonna öntöttvasat és 4.2 millió tonna acélt terme­lt. A szovjet nehézfémipar termelése 1940-ben 13 millió tonna öntöttvas és 18.3 millió tonna acél volt. ipjo-re a ter­melt­ öntöttvas mennyisége 19,1 millió tonn­­a, acélé 23.4 millió tonna, a hengerelt vast 17.8 millió tonna lesz. SZABAP­OJ Egy meséskönyv margójára ízléses kiállítású, rendkívül tetszetős me­­séskönyvet hozott a posta Bukarestben. Ma­gyar meséskönyvet. Kellemes meglepetés már maga az a tény, hogy az Állami Könyvkiadó mutatvány példánnyal tisztel meg egy magyar újságot. Ilyesmi is csato­ra a demokratikus rendszer­ünkben következ, beid*, be. De meglepetésünk ki'­ -3 örömmé változik, amikor kibontva a kis csomagot, látjuk, hogy a magyar meséskönyvt maga az Állami Könyvkiadó jdlert­ette meg. A címlap díszes, kemény fedelének alján ez áll: „Editura de Stel kiadása — Bucurest:/' Magyar meséskönyv, magyar gyerm­ekeks­nek — a román állam kiadásában! Ujabb élénk bizonysága annak, mekkora léptek­­kel haladunk elnyert jogegyenlőségünk ki­­teljesdése felé. A demokratikus román állam magyar meséskönyvet ad gyermekeink ke­­zébe. S még hozzá, milyen meséskönyvet. Tuxar, többszínnyomású rajzokkal lelestel­­meséskönyvet, melynek oldalain Ab­ánlos István ízes fordításában Tolsztoj Leó szebb, nél-szebb meséit olvashatjuk. A felnőttnek is öröm, felüdülés, forgatni a könyv lap­jait. Minden oldalán látszik, hogy a könyv, nyomás művészei készítésiék, legjobb tudá­sukkal, szerető gondossággal, úgy, ahogyan gyermekének az édesanya díszíti a kará­csonyfát. .A meghatott olvasó gyönyörű­­jánáchnak érzi, de a népi demokrácia szómaráb­n ezt is egyszerűen és szerényen úgy hívják, hogy: jogegyenlőség. Álmainkból eme, elénk lépett és eleven valósággá vált. Kézzelfogható va­lósággá, a meséskönyv alakjában­­. Ez már a második állami kiadású magyar m­esés­­könyv. Az első — a „Kacsa és a K~kas‘' c’ant képeskönyv — ez év nyarán jelent meg, Horváth István fordításában Gtts'c rajzaival. Rövidesen más magyar könyvek is napvilágot látnak, szintén állami b­on**, bon. Szívből üdvözöljük az uj szellemet az ál­lami könyvkiadásban, köszönt­*le az uj könyveket, melyek a honp"lyi'i megbecsü­lést igazolják az iH­ élő dolgozó magyar nép iránt. KULCSÁR J'AAIOR Újból tárgyalják Ruset mérnök szabotási­ perét Temesvár. Mint ismeretes, Ruset Tacy,­dort., a freidorfi cukorgyár cukorrépaanyn­yi­­nak igazgatóját, nagymennységű cukor­ni va­­ló üzérkedés miatt letartóztatták és a szobor Urburásig 4 évi fogházra ítélte. Ruset az ítélőtáblához fellebezett, i"nely megs­rm­m­sí­­tette az elsőfokú ítéletet és az ügy újból való tárgyalását rendelte el. Az újabb tárgyalás folyamán további, még súlyosabb Millivallo­­mások hangzottak el, majd a bizonyíté.i eljá­rás befejezése után az Ítélet kihirdetéstt no­vember 27-re tűztek ki. A Motoc—Stracu—­­Jonescu­ tanács azonban nem hirdetett ttte, mi­vel a bíróság tagjai között véleménykülönb­ség merült fel. Ezért Ruszi szabotázsügyet a® Ítélőtábla december 41en két újabb bíró be­­vonásával ismét tárgyalja. Közlemény : Megszűnik a tolongás és hosszú várakozás Kedden érkeznek nagy mennyiségben. A CITY nagyáruház értesíti ve­vőkörét, hogy kedd­től kezdve már a megnagyobbított helyiség­ben fogja a PONTRENDSZER, szerinti eladást lebonyolítani. férfi és női szövetek Gyönyörű selyemértik­ámnet, amerika Jelenleg vannak. Női és férfi kabétszövetek Két selyemnadrégok Combinezenek Selyemhansnyák Női és férfi pan­usharisnya létén selyem­cserzs) Dcc (n­unkiruhának) nagyaruhan, a­ színházzal szemben

Next