Szabad Szó, 1948. január (5. évfolyam, 1-23. szám)

1948-01-01 / 1. szám

Éljen a Román Népköztársaság valamennyi kétkezi és értelmiségi dolgozó hazája Hmisoara-Tem­esvár 8 oldal, ára 10 lej Taxa plá1r^ in numerar conf. ord. Dir. Gen- P. T. T. Nr. 173=4/1943 V. évfolyam, 1. szám­­ Felelős szerkesztő: LÁZÁR JÓZSEF .­­ Csütörtök, 1948 január 1 ROMANIA NEPKÖZTARSASÁG Mihai király lemondott a trónról A kormány tagjai kiáltvánnyal fordultak az ország népéhez Bukarest. A román rádióállomások tegnap délután hivatalos közleményt közvetítettek M­i­h­a­i király lemondásáról és a Román Népköztársaság megalakításáról. Az első közlemény Mihai király lemondását tartalmazza és ennek hivatalos szövege a következő: I. Mihai király lemondása I. Mihai Isten kegyelméből és a nem­zet akaratából Románia királya A román állam életében az utóbbi években mély politikai, gazdasági és társadalmi változások történtek, amelyek új viszonyokat teremtettek az állami életet alkotó vezető tényezők között. Ezek a viszonyok ma már nem felelnek meg az ország alapokmányában — az alkotmányban — lefektetett feltételeknek, hanem sürgős és alapvető változást követelnek. E helyzet felismerésében, teljes egyetértésben az ország felelős tényezőivel és a reám háruló felelősség tudatában, arra a meggyőződésre jutottam, hogy a királyság intézménye nem felel meg állami életünk jelenlegi feltételeinek és az komoly akadályt képez Románia fejlődésében. Következésképen jelenlegi cselekedetem jelentőségének teljes tudatában, amelyet a román nép­ érdekében teszek, lemondok a magam és utódaim nevében a Trónról, lemondok a magam és utódaim számára mindama felségjogokról, amelyeket Románia királyaként gyakoroltam. A román népnek megadom a szabadságot, hogy megválassza magának az új államformát Bukarest, 1947 december 30. I. MIHAI A kormány kiáltványa az ország népéhez Munkások, parasztok, értelmiségiek, katonák, altisztek, tisztek, Románia polgárai és polgárnői­ I. Mihai király ma lemondott a Trónról. Ma, december 30-án aláírt lemondási okmányában megállapítja, hogy „a román állam életében az utóbbi években mély politikai, gazdasági és társadalmi változások történtek, amelyek új viszonyokat teremtettek az állami életet alkotó vezető tényezők között“. Eme helyzet felismerésében, teljes egyetértésben az ország felelős tényezői­vel, a király arra a meggyőződésre jutott, hogy „a királyság intézménye már nem felel meg állami életünk jelenlegi feltételeinek és az komoly akadályt képez Románia fejlődésében“. A román nép így szabadságot nyert, hogy felépítse új államformáját — a népi köztársaságot. A román nép, 1944-ben felszabadulva a hitlerista elnyomók és az országbeli lakásaik igája alól, saját kezébe vette sorsának irányítását. A román nép, élén a dolgozó parasztsággal szövetkezett munkásosztály ön­tudatos, meg nem alkuvó, szervezett erejével, lerázta a földesurak igáját és megbüntette érdekeinek árulóit, eltávolít­va az ország kormányából azokat, akik a nép kifosztóinak érdekeit védték, így a román népnek sikerült megvalósítania demokratikus rendszerét, amely­nek megszilárdítását folytatja. A királyság akadályt képezett országunknak a népi demokrácia rendszere felé való fejlődésének útján, amely rendszer minden dolgozónak anyagi és kulturális jólétét, a román állam függetlenségét és önállóságát biztosítja. A királyság kiküszöbölése révén népi demokráciánk előtt hatalmas megvaló­sítások új útjai nyílnak meg. Munkások, parasztok, értelmiségiek, katonák, altisztek, tisztek, polgárok és polgárnők! Építsük ki államunk új életformáját, a Román Népköztársaságot, valamennyi kétkezi és szellemi, városi és falusi dolgozó hazáját! A kiáltványt a kormány valamennyi minisztere és államtitkára aláírta, Groza Péter miniszterelnökkel az élen. A parlament kikiáltotta a Román Népköztársaságot vén­yjavalatot terjesztette be, amit a képviselőház egyhangúlag elfogadott. A parlament ekkor megválasztotta a Román Népköztársaság öttagú prezidím­mát, amelynek tagjai: I. C. Parhon egyetemi tanár, Sadoveanu Mihai író, Niculi Ion nyomdaipari munkás, Voitec Stefan tanár és V. G- Stere föld­­má­ is. A prezidium erre letette a köztársság­­esküt. Ezután Groza Péter dr. miniszterelnök beterjesztette az új alkotmányjogi helyzet következtében a kormány lemondását. A Román Népköztársaság prezi­­diuma újból Groza Péter drt. bízta meg a kormány megalakításával. Groza Péter tíz. elnöklete alatt nyomban megalakult az kormány, amelynek egyetlen Sze­mélyi változásaként Voitec Stefan volt nemzetne­velésügyi miniszter helyett — aki a Román Népköztársaság prezídiumában foglal helyet . Radaceanu Lotar munkaügyi miniszter kapott megbízatást a nemzetnevelésügyi tárca ideiglenes vezetésére. Az új kormány azután letette a hivatali esküt a Román Népköztársaság prezidiuma előtt. Sadoveanu Mihai a Román Népko­máraság prezidum­a nevében sok sikert kívánt a kormány munkájának. Ezzel a parlament diszülése véget ért. ..—— Bukarest. A parlament tegnap délután Sadoveanu Mihai elnöklete alatt diszülest tartott, amelyen a képviselők teljes számban jelentek meg. Groza Péter dr. miniszterelnök a képviselők tapsvihara és tomboló lelkesedése közepette olvassa fel Mihai király lemondási okmányát és a kormány kiáltványát. Ezután a képviselőház külön törvényjavaslatot fogadott el, amelyben a par­lament tudomásul vette Mihai király lemondását és proklamálta a Román Nép­­köztársaságot (Republica Populara Romana). A törvény további szakaszai hatályon­­ kívül helyezték az alkotmányt, kimondták az alkotmányozó nemzetgyűlés egybe­­hívását, amelynek összeilléséig a jelenlegi parlament gyakorolja a törvényhozási­ jogokat, valamint az új alkotmány megszövegezéséig az államfői tisztséggel a Román Népköztársa­ág öttagú prezidiumát ruházták fel. A képviselőház a törvényt egyhangúlag hatalmas lelkesedés közepette fo­­gadta el és ezzel proklamálta a Román Népköztársaságot. Ezután Apostol Gheorghe képviselő, az Országos Szakszervezeti Tanács­ elnöke, a parlament nevében a Román Népköztársaság prezidiumáról szóló tör-1

Next