Szabad Szó, 1948. február (5. évfolyam, 24-50. szám)
1948-02-01 / 24. szám
A közös feledetek teljesítésére Kezet nyújtottak egymásnak az ország különböző nemzetiségű dolgozó női Szíves Margit, a Magyar Népi Szövetség parlamenti képviselőjének beszámolója a megyei demokratikus női szervezetek nagygyűlésén Temesvár. TemesTorontál megye valamennyi demokratikus női szervezetének kiküldöttei tegnap nagygyűlést tartottak a Capitalban, ahol megválasztották a kiküldötteket, akik a megyei demokratikus női szervezeteket a február elején Bukarestben tartandó országos kongresszuson képviselik. Ekkor alakul meg ünnepélyes keretek között a Romániai Demokrata Nők Szövetsége. A nagygyűlés mindvégig lelkes hangulatban folyt le és az nemcsak a nők egységéről, hanem öntudatos munkavállalásáról és a jövő nemzedék iránt vállalt felelősségük átérzéséről is tanúságot tett. A jövő felépítésének útját választottuk A nagygyűlést Craiu Rozália,, a Pallasziaellenes Nők Szövetségének temesi megyei titkárnője nyitotta meg, aki utalt a nők nagy szerepére az új világ kialakításában. Előttünk csak két út áll nyitva, — mondotta — vagy a háborús uszitókhoz csatlakozni, vagy pedig azon az úton haladni, amely a béke védelmét és a jövő felépítését jelenti. Mi ezt az utóbbi utat választottuk, mert mást nem is választ*hattunk volna. * ► » ■ . Ezután megalakították a nagygyűlés elnökségét, amelynek tagjai: Marian Mia képviselő, Szűcs Margit, a Magyar Népi Szövetség parlamenti képviselője,mindketten a kongresszus központi előkészítő bizottságának tagjai, Csont Mara, Janov Elena, Szabó Etel, Derutseh Olga, Obreja Marica, Matovics Ogleanca, Craiu Rozinka és a falusi nők képviseletében Kohurnitz Ágota. A megye lakosságának üdvözlete Ionescu Titus úr, megyei prefektus a megye lakosságának és a megye valamennyi hatóságának nevében üdvözöltél a nagygyűlést. A demokrata női szervezetek egységbe való tömörülésének nagy fontossága van, mert a nőknek is részt kell venniök a háború nyomainak eltüntetésében. A Szovjetunió ellen harcoltünk, amely azonban nagylelkűnek mivatkozott irányunkban és segítségünkre sietett. A nők lépést tartanak velünk az újjáépítő munkában. A női szervezetek, egységesítésére annál nagyobb szükség van, mert mindnyájunknak vállvetve kell dolgoznunk a Román Népi Köztársaság megszilárdításán, így kell felelnünk azoknak, akik angol —amerikai vezetés alatt háborúra uszítanak. Ionescu Titus dr. ezután magyarul így folytatta: ,,Éljenek a magyar, román, szerb és zsidó asszonyok, akik egy frontba tömörülve a békéért, a háború ellen harcolnak.“ Harc a békéért A megyei prefektus beszéde után meg* választották az egyes bizottságokat, fel olvasták az érkezett üdvözlő táviratokat, amelyeket Temesvár egyes gyárainak munkásnői küldtek, utána egyhangú lelkesedéssel csatlakoztak a Franco-rendszer elleni tiltakozáshoz, követelve a spanyol nép hóhérának és csatlósainak eltávolítását és a demokrácia meghonosítását. Marian Mia képviselő szólalt fel ezután és hangsúlyozta, hogy a nők látják azt a veszélyt, amely angol—amerikai részről a békét fenyegeti és ezért harcolnak a békéért az első sorokban. Végső célunk a szocialista társadalom megteremtése. A rői szervezetek egységesítésének igen nagy a fontossága, mert mert két tábor került egymással szembe. Az egyikben sorakoznak az imperialisták, a másikban a békeszerető népek, élükön a Szovjet Unióval. (Lelkes, hosszantartó éljenzés.) A szomszéd országokkal megkötött baráti, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződések erősítik a békefrontot, amely napról napra jobban megszilárdul. Az imperialista államok bátja szétdomSzűcs Margit, a Magyar Népi Szövetség képviselője, központi kiküldött tartott ezután mély politikai távlatokat nyújtó hatalmas beszédet, örömmel állapította meg, hogy az a lendület, hit és bátorság, amelyet 1946-ban a magyar nők első szabad kongresszusán tapasztalt, nem gyengült, hanem erősbödött. A nők komoly és következetes munkájának eredménye a mai nagygyűlés. Románia demokratikus fejlődésében a demokrata nők táborában a temes-borontálmegyei nők. Más jelei tapasztalhatók, nálunk fellendülés észlelhető. Szólt ezután a görög nép hősies harcáról, amelyben a nők is részt vesznek. Románia ma egy nagy műhely, amelynek munkájában a nők is kiveszik részüket. Demokráciánk legaagyobb megvalósítása, a Román Népi Köztársaság kikiáltása és a nép mert már maga irányítja sorsát. Ez az az út, amelyen haladnunk kell Sok probléma vár még megoldásra, amihez a nők egységére van szükség, nek nagy szerep jut, mert lelkesedésük és lendületük nagyobb mint más megyékben. Erre a lendületre, amelyet itt tapasztalt, nemcsak az országos kongresszuson, hanem abban a munkában is szükség lesz, amelyet a nők közösen fognak vállalni. — Az új eszméket mi nők — folytatta Szíjcs Margit — mindig örömmel fogadjuk, de ha közeledik a munkavállalás ideje, ritkulnak soraink, így vagyunk a demokráciával is. Van e szebb feladat, mint dolgozni az ország felvirágoztatása Szűcs Margit rátért ezután a belpolitikai helyzetre. Maniut és klikkjét elnémítottuk, — mondotta — és nekünk is leg*főbb feladatunk, hogy kitaszítsuk so* rainkból azokat, akik az együttélő népekkel való barátság ellen vannak és gyűlö* letet szítanak. A volt dinasztiának 300.000 hold földje, 18 kastélya és számtalan részvénye volt. Ez ma már mind a miénk. — Sokan vannak, akik nőiességünket féltik, mert politizálunk. A nőiességnek régi értelemben vett formája csak egy társadalmi rétegnek volt ideálja, mely a frontokról hazatérő katonák sebeit bekötözte és néhány gyermeknek adott ennivalót. A mi nőiességünk más, mert azt akarja, hogy ne legyenek többé háborúk, ne legyenek vérző sebek, amelyeket idegen érdekek szolgálatában szereztünk. Mindez többé , ne legyen és ne legyen éhező gyermek sem. Tanulnunk kell, hogy irányítók és útmutatók lehessünk. Asszonyaink bátortalanok, de erre nincs okuk. Mindenütt, ahol Romániában nők szerephez jutottak, megállották helyüket és nem hoztak szégyent a női érdekében, harcolnia azért, hogy a nő minden téren egyenlő legyen a férfivel? De ha munka után el kell mennünk egy gyűlésbe, nehezen indulunk. Erről egyszer és mindenkorra le kell szoknunk. — Annyiszor hallottuk, de újból ismételnem kell, hogy nekünk a béke arcvonalán a helyünk, azok mellett, akik következetesen vezetik a harcot a béke megszilárdítására. De sohasem hallottuk azt a kérdést, hogy miért nem csatlakoztunk a másik táborhoz? Erre a kérdésre most felelnünk kell Miért van nekikik békére szükségünk? Amerika és Anglia előtt két út állott: vagytovábbra is fenntartják a háborús ipart, vagy pedig áttérnek a béketermelésre. Amerika és Anglia arra kényszerült, hogy az utóbbi utat válassza, még abban az esetben is, ha az így előállott munkanélkülég következtében egészséges demokratikus folyamat indul meg. De a termelt javakat valahol el is kell helyezni. Nekünk szükségünk volna ezekre az ipari cikkekre, de az amerikai tőkések tudják, ha feltételeknélkül megsegítenek bennünket és a többi európai demokrata országot, akkor öt-tíz év alatt megerősödünk, így hát a segítséget feltételekhez kötik. Az első feltétel az, hogy távolítsuk el a Tormányból a munkások képviselőit. Ez sikerült nekik Franciaországban és Olaszországban, de mi lett ennek a következménye. Ebben a két országban gazdasági csőd jelei mutatkoznak, nálunk ellenben megindult a fellendülés. Ezért van nekünk és a Szovjetuniónak fékére szükségünk, hogy eltakaríthassuk a háborús romokat és biztosítsuk az utánunk következő nemzedékek életét. Ezért van szükségünk a demokráciára és a függetlenségre, ezért nem akarunk függni senkitől. Mi,meg fogjuk teremteni egységünket és egyesítjük egy szervezetben a világ minden hevületes asszonyát. ,, Népi demokráciánknak dolgoznia kell, hogy még gazdagabbak, erősebbek legyünk. Pauker Anna rendet teremtett a külügyminisztériumban, Luca Vasile három hónap alatt 132.000 nyugdíjas ügyét intézte el. Ez a nép minisztereinek nagyszabású munkája a nép érdekében, a nép javára, nemre. Éppen ezért nekünk nőknek ott kell lennünk, ahol ennek a világnak tökéletesítéséről lesz szó. — A nők tábora nemzetiségekre megboszolva húsz —harminc év óta szemben állott egymással. Eljutottunk most oda, hogy baráti kezet nyújtunk egymásnak és közösen dolgozunk. Négy év telt el komoly munkában és harcban, amelynek gyümölcsét már láthatjuk: szerződést kötöttünk tv szomszédos államokkal, Bulgáriával Jugoszláviával néhány nappal ezelőtt létrejött a román—magyar szerződés is. Én ott voltam, amikor a román kormányküldöttség Budapestről visszatért Bukarestbe. Láttam a lelkesedést és a boldogságot, hogy ez megvalósult, részük henyér. És ha mi ketten, városi és falusiak egyszer találkozunk, biztosítuk azt a jövőt, amelyre vágyódunk. Egységünk alapját nemcsak a békéért váló harc adja, hanem az a szeretet, amely bennünk négy évi kemény munkában és küzdelemben fakadt. De ennek a világ* nak még sokkal több szeretetre van szűk* »ige. Szeretetet kell adnunk ezután is, hogy azok munkáját siker koronázza, akikkel együtt harcolunk egy jobb jö' vőért. Részletes jelentés a temesmegyei női szervezetek eredményes működéséről A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Janó Elena románul, Szabó Etel magyarul terjedtette elő a temes torontál megyei női szervezetek működéséről szóló jelentést 1944 augusztus 23-a óta. A nők minden munkából kivették részüket." Segítették a frontkatonákat és ebben különösen a falusi nők végeztek óriási munkát. Gondoztuk — mondja a jelentés — a kórházban a román és szovjet sebesülteket, részünk volt a reakciós kormányok megdöntésénél, ott voltunk, amikor Groza Péter dr. demokratikus kormánya az ország élére került, kivettük a munkából részünket a földreformnál, a tahilizációnál, a választási hadjáratban, a székely és moldvai gyermekek megsegítése* (Folytatás a 2 oldalon) A nőknek a béke arcvonalán a helyük Kitaszítjuk sorainkból a gyűlölködőket A nők megállották helyüket A város és falu összefogása — Városi asszonyok, forduljatok sze. Szűcs Margit —. A falusi asszonyoknak resettel a falusi asszonyok felé és adjátok is meg kell érteni, hogy a városi nők kelteti tudóitokat — mondotta továbbá ményen dolgoznak és csak elenyésző kis pp V. évfolyam, 34. szám Peldlős szerkesztő: LÁZÁR JÓZSEF Vasárnap, 1948 február 1