Szabad Szó, 1948. május (5. évfolyam, 110-138. szám)
1948-05-01 / 110. szám
SzCIE-hti 3Ms TMfc f3 g»gg3.. WJ'tÜ Pc Bukarest A Román Népközös* qs% fővárosának, Bukarestnek egyik vü* !a®egy kdében működd a Magyar Népi Szövetség központi vezetőképző iskolája, melyben ideológiaikig kiképzik és elmé-' leti tudással vértezik fel a megyékből behívott vezetőiket. A káderiskola két emeletes villában van. A hallgatók hatiknafe nagy teremben, kényelmes asztalok és padok mellett ülnek és szorgalmasan jegyzik az előadásokat. A teremben a tudományhoz iő nagy csend és a hallgatók elmélyülten tanulnak, olvasgatnak. Az első pillanatra megállapítható, hogy A hallgatók között ifjak és idősebbek vannak. A Szabad Szó munkatársa Lázár Józssef nemzetgyűlési képviselőhöz, a Magyar Népi Szövetség központi sajtó és propaganda osztályának vezetőjéhez fordul a kérdéssel. Mi tette szükségessé a vezetőképző iskola megvalósítását lázár József ügyosztályvezető a következőket válaszolta: Fokoznunk kell az ideológiai harcot — Elsősorban az, hogy a gazdasági újjáépítés fokozása mellett fokozttuunk kell az ideológiai harcot. Az eszmei téren folyó küzdelem megkívánja tömegetük mélyreható politikai felvilágosí tását A tapasztalatok szerint megyei szervezeteink vezetőségének sorában nagy általánosságban derekas gyakorlati munkát végző lelkes aktivisták vannak, akik közül sokan már az ülegalitás idejében harcoltak a nép el*nyomai ellen, azonban egyesek annyi* ra belemerültek a mindennapi gyakor* lati teendőkbe, hogy elhanyagolták ideológiai továbbképzésüket. Ezen a téren *tván segíteni a Magyar Népi Szövetség központi káderiskolája, a mely állandó jellegű lesz és lehetőséget nyújt, hogy megyei vezetőségeink tag* jait a követelményeknek megfelelőleg politikai és eszmei ismeretekkel vér* ten» fel. Egészséges derűlátást vitetni a nép lelkébe !— Eszmei és gyakorlati tér«» hogyan ítja a sajtó és propaganda ügyosztály vezetője a harcot a reakció ellen? — Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy a népi demokrácia rendszerében a propaganda szónak homlokegyenest más értelme van, mint a régi népelenes kormányzatok idején. Mi propaganda akit a széles népi tömegek poliikalag való felvilágosságát, tárgyilagos tájékoztatását és saját érdekükben való feladatok elvégzéséhez szükséges mozgósítást értjük. Ez annyit jelent, hogy népi tömegeinket felfegyverezzük a haladást gátló reakciós fasiszta maradványokkal szemben, egészséges derűlátást ültetünk a nép lelkébe, távlatokat nyitunk fel előttük, miáltal az építő muntka és a to* vábbi harc jelentőségét érzékeltetjük velük. Az ország népei és közöttük a magyarság, nagy feladatok előtt állanak; fel kell számolniok az ország gazdasági és kulturális elmaradottságát. Ezeket a feladatokat csupán a dolgozó népi tömegek tevőleges részvételével valósíthatjuk , és ezeket a feladatokat a dolgozós nép* tömegek csak akkor tudják megvalósítani, ha tisztán és világosan látják hogy önmaguknak építenek. A reakció elleni harc leghatásosabb fegyővere az, ha mindezek érzékelésére meg* tanítjuk népi tömegeinket. A februágo* s'tó munkában a választási kampány során kitűnően működött irányítókra az egy szerep hárul. Megyei szervezeteinknek tehát oda kel hatniok, hogy minél több és lelkes irányítót vonjanak be a fölvilágosító munkába, mert amilyen mértékben fokozzuk népünk eszmei és politikai felvilágosítását, olyan mértékben fegyverezzük fel a reakció elleni harc érdekében. A politikailag tisztán látó nép pedig tudja, hogyan semmisítse meg a még soraiukban bujkáló reakciós, fasiszta maradványokat. Ötvenévesek és fiatalemberek egyforma lelkesedéssel tanulnak Lázár József ügyosztályvezető, a kóder iskola megszervezője, nyilatkozatit befejezte és most Bedő Lászlóhoz, a vezetőképző iskola vezetőjéhez fordulunk, aki a következőket mondja: — A vezetőképző iskolába régi kipróbált aktivisták lettek behívó, akik meglepődtek azon a rengeteg új dolgon, amit tanultak néhány nap alatt. A tananyagot a Román Népköztársaság kiemelkedő politikai vezetői adják elő Az iskolát ki* vánatos volna kibővíteni, hogy minél több aktivista résztvegyen ezen az isko lán, mely politika* tisztánlátását segíti elő. Az iskolában vannak ötven évesek és fiatalemberek és mindannyian egyforma lelkesedéssel és buzgalommal tanulnak. — Milyen az iskola tanrendje? — Ébresztő regd fél hatkor. Fél hétkor reggeli. Hét órakor kezdődik az előadás. Kilenc órától déli egy óráig egyéni tanulás, vagy szeminárium. Délután négy* töl hétig egyéni tanulás. Este szabadelő* adis, vágy’ a tananyag átismétlése. Lefekvés tíz órakor. Jellemző, hogy a hallgatók legnagyobb része tíz órán túl is fenn* marad és olvas, vagy tanul. Minden hét végén sajtóbeszámolót tart valamelyik hallgató, melyet kiegészítés és az előadás megbírálása követ. Minden szombaton közös csoportülés és ezen bírálat és önbírálat hangzik el Az iskolát hallgatók a munkások, dolgozó földművesek és a haladó értelmiségiek soraiból kerültek ki. Nyilatkoznak a tanfolyam hallgatói Őszhajú, de fiatalos tekintetű férfivel találkozunk. Ambrus Péter, a Magyar Népi Szövetség biharmegyei elnöke: — Az iskola nagyon fontos szerepet tött be szervezetünk életében — mondja Ambrus Péter. Itt kristályosodnak ki azok az alapfeltételek, melyeket minden bocsületesen dolgozó, népéért élni akaró magyarnak ismernie kel. Mert az itt ka* pott ismeret hiányában hiábavaló a jó* szándék. A tudás fegyverét nem lehet pó* tolná pusztán csak akarattal. Ezen segít tehát a vezetőképző iskola, amikor fel* szerel bennünket eszmei síkon a politikai tisztánlátás fegyverével Tóth Lajost, a Magyar Népi Szövet*ség szörény megyei szervező felelőse hoz-* zéfűzi: — Föltétlenül szükséges volt az iskola számunkra, mert itt megkapjuk azt az ideológiai alapot, amellyel felépíthetjük a jövő társadalmát! Fiatalembert szólítunk meg, aki jegyzi-lei fölött elmerülten olvas- Kidár István, Bacs megyéből. Habozás nélkül válaszol, ha a szája körül szégyenlős mosoly húzódik meg: ’ — Magyar iskolába nem járhattam, mert a régi népellenes kormányzat benni Hünket, csángódmagyarokat eltiltott az anyanyelven való tanulástól. Nálunk nem voltak magyar iskolák és igy ért* hető, hogy amikor idejöttem, még igen gyengén írtam magyarul. A tanulás ne*hezebben megy számomra, mint a törc* bieknek De akarattal leküzdöm a nehézségeket Most már megtanultam jól ma* gyarul írni, sokat tanulok és remélem, hogy hasznám leszek csángó népemnek és ezen keresztül a romániai magyarság* nak és a Román Népköztársasságnak is. Ifjabb ismerőssel találkozunk. Kővá* gó Mihállyal, a Magyar Népi Szövetség aradmegyei elnökével, aki örömtől su* gárzó arccal közli, hogy a vezetőképző iskolában nagyon sokat temáit már eddig is és bizonyos, hogy olyan szellemi tudással távozhat, melynek s segítségével még eredményesebben folytathatja a kőv ízös harcot Csíkos István nyilatkozata Az újságíró már elteszi a jegyzeteit, amikor Csikós Istvánt, a Magyar Népi Szövetség temesi megye szervezetének ügyvezető alelnökét pillantja meg. Csikós István, a Szabad Szó utján a következőket üzent a temesmegyei magyarságnak: — Boldog vagyok, hogy itt lehetek a vezetőképző iskolában és csak azt sajnálom, hogy több temesz megyei testvér nincs is, mert most látom, hogy abban a harc* ban, amit végzünk, milyen nagy szüksé* günk van a szellemi fegyverekre! A közbeszélgetéseknek vége. Nincsen helye és ideje annak, hogy az újságíró feltartóztassa vezetőképző iskola, hall* giktóit a tanulásukban. Gyorsan köszön és távozik. A nagy teremben újból mély csend uralkodik. A vezetőképző iskola tanulók ifjak és öregek, könyvek és jegyzetek felé hajolnak és tanulnak. Most vértezik fel magukat azzal az eszmei tudással, melynek segítségével a Román Népköztársaságban élő dolgozó magyar népnek , a velünk együttélő népeknek egyaránt hasznára lehetnek. Tanulnak és**nappallá téve,a Magyar Népi Szövet* ség országos központjának anyagi és er* kölcsi támogatásával megindult iskola* bait, hogy az ország gazdasági ujjáépi* tésében a reakciós fasiszta maradványok megsemmisítésében, a népek testvéridényének a kiépítésében és a tartós béke megerősítése érdekében folytatott eddigi harcukat fokozhassák és növelhessék! I. KUBÁN ENDRE Tömegeink mélyreható politikai felvilágosítására képez ki elméleti és gyakorlati tudással felvértezett vezetőket a KNSZ Bukarestben állandósított központi vezetőképző iskolája Lázár József. A politikailag tisztánlátó nép tudja, hogyan semmisítse meg a még sorainkban bujkáló reakciós-fasiszta maradványokat Bote Károly szűcs üzletét az ugyanazon házban levő műhelyben, e udvarban rendelték le Temesvár-Belváros 30 Decemvrie-körut 1 szám, Löftler-palota (volt Lloyd-sor). Elvállal mindennemű a szőrme-szakmába vágó munkát. Elfogad nyári megütésre: szőrméket, téli kabátokat és szőnyegeket _______________________mélykár ellen* Telefon 19-29 Parkszépítés rohammunkával «» a magyar gimnazisták egyik májusi munkavégzése Temesvár. A magyar floveum május elseje megünneplésére négy*irányu munka elvégzését vállalta. Osztályközi versenyt, mely már egy hónapja t*.’t és rövidesen lezárul, faliújság szrjesztését május elseje ünnepségének alkalmiból, par's szépítés* rohammunkái, valamint hajon* dottak egy napi uzsonnájukról és azt át* engedik az elhagyott gyerme ke k otthona javára. Láttuk a május elsejére készült US* nes rajzokat, melyeket a tanulók maguk gondoltak ki és maguk csináltak meg. Valóban igen jó rajzkészségnek és színes kép* ?elemtanusága!. Éppen az Országos Gyermekvédő Liga adományát, a k-l de’ tejet osztjuk ki a gyenge és szeg-iny sorsú gyermekeknek, mikor kérdést teszünk, hogy láthatnánk*, milyen rohammunkát teljes tettek a tanulók. Erre Pacsa József, fiz iskolai bizottság elnöke azonnal a hely*színre vezet, ahol épp most folynak a mun kálatok. " A Capitol*a mozi és a Rózsa park között» te* rület vanjunk hízva. Láthatjuk, hogy itt alapos munka folyt- Rendben, kegyen** sítve futnuk az utak, eltakflttották e gazt, nemsokára igazi park lesz ez az edig el* hanyagoltabb rész. Az egész tanuló ifjúság részt vesz a munkában, Sz i N y Miklós, és Trinkl Aladár tanárok vezetésével, Pocsa János pedig mindenütt ott vita, hogy biztassa társait- De nem kell őket sün* getni. Versenyt dolgoznak, tetézik r.«k- a dolog- Büszkék, hogy aszágszerte a parkok gondozását a tanuló ifjúságra bízták. És Ebben a nemes versenyben az a vágyuk hogy nem"-írott az ő iskolájuk parkja !í* gyen a leggondozottabb. Máris a maguké* nak tekintik, vigyáznak rá, mint a sír* iány. Figyelmeztetjük mindenk't, hogy olyasmit n*m szabad tenni, ha vdak’ a gyepre lép, vagy virágot akar tönn . Nagyszerű ötlet volt a pzi%oka t a tanú* lókra bízni, így játszva el$pjátitják a kéj* tésak*dés alapelemeit és meghitt közelségbe kerülnek a természettel, »melynek roeg»*e* vetik majd a szépségeit. A közönség pedig valóban élvezheti a pacokat, mert semmi nem szépit* jobban a fát, a fát, a virágokat, mint ifjúi ápolószervte«. flaneur S2AWW 9115 Ll||..W.JJI, III Vásárnál délután: MNSz nagyszabású május alisjai műsoros Ünnopálye Temesvár. Vasárnap délután öt órakor kerül sor a Magyar Népi Szövetség nagyszabású május elsejei műsoros ünnepe-fivére a MNSz központi székházában. A műsort az Internador.ate nyitja meg a Gloria dalárda vegyes'karftercsdi-áb®», majd Sveller Péter, a MNSz város!szervezetének titkára mond ünnepi beszé* det A műsoron a szovjethimnusszal és for* radalmi énekszámokkal a Gloria vegyes* dalárdája, valamint féfkórusa szerepel. Markovits Rodson ,,Par,:zá~«cí,nö’ nyék" címen tart előadást, majd Wílkovis Kató operaénekesnő művész*Sikiuói következnek- Szavalattal Hegyessy Magda, Beranyi László és H. Molnár Ilonka szerepe, az utóbbi saját szerzeményű költeményével. Fazakatsné Széfjes: Ezsébet Kodály*dalírtat ad elő. Deák Gyula hegedűszólóval szerepol. Az uniterpény keretében kerül sor a MNSz országos központja által kért irodalmi pályázat három temesvári nyertesének díjkiosztásra . A MNSz májusi szabadságünnepélyt turi máris igen élénk érdeklődés nyilvánul meg. A belépés díjtalan. Éljen a munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek testvérekként vivőit együttes harca az újjáépítésért és az ország gazdasági kierjesztéséért