Szabad Szó, 1948. augusztus (5. évfolyam, 195-222. szám)

1948-08-01 / 195. szám

71U plátitS in trumerar conf. ord. Dfr.Gec, P. T. T. Nr. 17 3­4/1943 Hat oldal, ár»­ír-POLITIKAI NAPILAP V. évfolyam, 1956 ь*апо * Feiel­ős szerkesztő: Lesascír Jónese? ! Vasárnap, 1948 augusztus Timisoa­ra,Temesvár." A kiéleződött osztályharc a falvakon Messziről úgy néz ki a falu, minik teljesen egységes lenne, ahol a leg­nagyobb egyetértésben élnek együtt a emberek. A régi horthysta filmek külön­böző változatokban igyekeztek bemutat­ni hogy a falun milyen idillikus az élet az aratás, cséplés egy igazi népünne­pél a falun mindenki egyforma, a százholla gazda és zsellér közt semmi különbség nincs, úgy szeretik egymást falun, min a testvérek. Ha azonban közelebbről ismerjük meg a falva­kat, akkor Ш.'Úm csak, hogy a aratás, cséplés nem népünnepély, ame­lyen a bőszoknyás menyecskék szépen énekelnek és az aratás végén a jóvágási földzsúrral, a nagyhasú, jóakaratú zsi­rosgazdáv­al fürge csárdást lejtenek. Az se könnyen meg­a­apithatjuk, hogy a zsel­lér, a szegényparaszt és a nagygazda, a kulik, úgy szereti egymást, mint a kecske a Lost Misok az érdekei a dolgozó pa­rasztságnak és mások a falusi tőkés ele­meknek, a kulákoknak. A kulákoknak az a céljuk, hogy ma is miként a múltban, a szegény parasztság kárára növeljék gazdasági és politika hatalmukat Céljuk, hogy minél több föl­det harácsol­anak össze, uzsorakölcsönös rés­ét elvegyék az utolsó garasát is ,­de bejutott szegényparasztnak. A múlt­ban, amikor a lábán állt a gabona, vég­­rögtön a cséplés után, potom pénzen fel­­vásárolták a dolgozó parasztság gaboná­ját, hogy spekuláljanak vele és néhány hó­ne­p múlva háromszoros áron adj­ák el­ A jegyző, a biró, az adóvégrehajtó, mind a kidé­k embere volt, együtt ittak, együtt mulattak, mert a kuláktól függött a fa­lusi ,,intelligencia“ állása és ők igye­­keztek megfelelni a kulákok bizalminak Minden törvény a szegényparasz­­­­got sujtotta. Bármilyen igazságtalanság érti, nem volt senki, ak! orvosolja. Elvették az utolsó párnáját is, lehúzták az ingét, hang­osan, éhesen járt, egy más után hal­­tak meg a gyerekei az éhség, a nyomor betegségeiben, mialatt a kulákok zsírja földje, gazdasága egyre gyaraskodott A mu­l tban is folyt osztályharc a fa­­hm, amikor a kul­ál’ság azt hirdette, a fa* Int a tanult gazdálkodónak kell vezetni*.­­*t illeti meg a vezetés az esze és gazda á­­r u révén. A szegényparasztok gyermekei ír­ástudat­anok maradtak, már tíz éves korban liba- vagy disznó priornak ezén­gedtek el, mert kellett a pénz. Ma már mindenki számára látható­­hogy az osztályharc tovább lökik a fa­­lun. A városokban a tőkés elemek, a gyárosok bankárok, nagykereskedők súlyos csapásokat szenvedtek a fonto­sabb üzemek, bankok államosításával — a munkásosztály­­ szervezetten, határozot­­tan vezeti a harcot teljes felszámol­­áaikra. A reakció ma a falun összpontosíja terét. A falusi kizsákmányolok még nem veszítették el gazdasági pozícióiba, és ennek segítségével sok helyen még po­litikai befolyásuk alatt tartják a felüt. Minél jobban halad a dolgozók ügye előre, minél kevesebb tere van a kizaák* spanyolokntak, a­mit inkább élesedik ki az rzszták harc­ A tőkés elemek úgy a fa­­lun, mint a városban, írdják, minél job* b­an megsz­árdul a demokrácia és minél sikeresebben épít­­ik a szocielizmust a/, á­lizmosított gyárakban, a­ kinini üzle­tekben, annál jobban megrendül a kapj­­a-ifeták gazdasági hatalma politikai be­­folyása. Népköz­társaságunk minden törvénye, minden rendelete arra irányul, hogy kor­láto­zzák a lökések, a kulákok gazdasági jatalmát. A gabonabeszolgáltatási rende­let ennek alapján pártfogolja a szegény­ parasztot, korlátozza a nagymamákat. Ennek a rendeletnek az alapja: tíznek többje van adjon többet Nyolcvan hald Után, ha holdanként többet is vesz az állam, az ami megmarad, mégis csak több, mint a szegényparaasztnak három holdas termése De a zsirosparasztság sehogyan sem akar­« megérteni, hogy népnyező politi­kájának örökre befellegzett, hogy még a törvény is a dolgozói parasztságot védi. Felhasználják ezért minden befolyásukat hogy a törvény ne l­egyen igazságosan végrehajtva. Egyes helyeken azon igye­­keznek, hogy megtévesszék a dolgozó pa­rasztságot, azt átuítva, hogy minden föld­­művelőnek, aktív zsirosparaszt, akár szegény kétholdas gazda, egyek az érde­kei. így’ tett a satumarei (Temes гое» gye) Dragomírescu. fi hadseregből kido­bott százados, aki állítása szerint ,ön­zetlenül harcol a parasztság jogaiért“, és úgy mellékesen a vejének Székesúron van a­ hold földje. Máshol, ahol meg lehetett vásárolni a jegyzőt, a többi hatósági embereket, meg­hamisították a jegyzőkönyveket. Példa erre Sandran az igen feledékeny mező­gazdasági megbízott (agent agricol), aki véletlenül pont a kulákokat nem ellen­őrizte. Ugyancsak a kulákok befolyása érvényesült Ghadon. Ahaj a jegyző ш hagyta hogy a kisgazdák saját magukat fogják be ló helyeit a kocsiba és hosszú kilom­éter­eken keresztül vonszolják a ne­héz terhet a beszolgáltatandó gabonás Csik­ovára, semhogy a­ zsíros parasztok­kal, akiknek lovuk és kocsijuk van vitette volna be a gabonát. A zsadán­ vi­zisgagazdák, Spatenu Mircea és Bugariu Ion úgy látták, hogy legjobb, ha bem­ úsztatják magukat a falusi gabonagyüjtős­ő Tizottságba, mert ők a legigazságosabb ■mberek a faluban. Az első dolguk az volt hogy» letagadta « a felét a bevetett ö fejüknek. Voltak olyan előrelátó nagygazák is, akik­ már­ eleve spekuláltak a nyári ga szolgáltatásra. A vetési bizottság •«* mér a tavasszal megállapitottáik, hogy minden gazdának mekkora terüle­tet kell gabonával bevetnie. Akadtak, akik biztosak voltak abban, hogy a ga* tonabeszolgáltatás, mint a múlt évben, így is a cséplőnél lesz, tehát fütyültek a törvénye, napraforgót, lucernát vetett­ek. Haragszik ma a demokráciára szer* lyen­­k:gori Lajos, 50 holdas újszentesi rászda, aki 14 hektárt helyett két és fél hektárt vetett csak be búzával, fünskfá­na­k panaszkodik, hogy nem maradt egy szem gabonája sem, de ezt elfelejti meg­mondani, ki az oka bájánál­. A cséplésnél jönnek az új meglepeté­sek, vannak olyan nagygazdik, akik be­­állásuk szerint két holdat vetettek Ы búzával és egy vagont Csépelnek ki, erő­sen méltatlankodnak, amikor rajtfelkap­­ják őket és több hold után járó részt ke­­beszolgá­lattnak Vannak olyan helyek is, ahol a magyar és szerb kulákok nem­­zetiségi kérdést próbálnak csinálni a ga­bonabeszolgáltatásból, így igyekezve a dolgozó parasztságot félrevezetni. Sze­­rintük azért vetettek ki reájuk nagy százalékot, mert magyarok, szerbek, és nem azért, mert zsirosgazdák és 40—50 holdjuk van. Számtalan formát ölt meg az osztály­ Imre. A dolgozó parasztságnál tehát résen kell lennie és tudnia kell, hogy a kukák, a zsirospanaszt, halálos ellen* sége, viszont igazi barátja, szö­l*ségese a munkásosztály, amely a Romín Mimn*­káspárttal az élén vezeti a harcot a fa­ntzsi és városi tőkés elemek, a kizsákavá­­­nyolók ellen. A kapitalizmus olyan mint a hétfejű­ sárkány, ha nem vágják le m­ind a két fejét, új fejek nőnek a leve* gottak helyére is. A hétfejü sárkány mé* regfoga­inak nagy részét már kivettük a83^­* dühös, csapkod és a még ép fogaival harap és mérgez. Legyünk résen és ne tévesszük szem elöl, hogy a tőke* elemek mindenkor a dolgozók ellen* ségei úgy a falun, mint a városban. CSONT SÁNDOR Temes-Torontál megye eddig ezer vagonnál több gabonát szolgáltatott be Bukarestben­­ün­epélyesen aláírták a jóvátétel Isaibeun­ésérín­ széli szovjet-román egyezményt A Szovjet­ Unió 73 millió dollár értékben csökkentette jóvátételi tartozásunkat Bukarest. A pénzügyminisztériumban ünnepélyes keretek között történt meg annnak az egyezménynek az aláírása, amely a Szovjet­ Unió és a Román Népköztársaság között jött létre a háború, jóvátételek és szállítások összegének a­z 5- tsz évben 78 millió dollárral történt leszállításáról. A román kormány részéről jelen volt Luca Vasile pénzügyminiszter- Constantinescu Miroat petról­umügyi és bányaügyi miniszter, Jacob Alexandra és Modoran Vasile pénzügy­­miniszteri helyettesek. A Szovjetunió részéről Ie­en volt Vasiliev, a romániai számítások igazgatóságának vezetője. Sustov M. P. és Mateevsky nagykövetségi titkárok, Pinoghe­nov, Kramarov és Fitin, a Szovjetunió ke­­veskedelmi képviseletének tagjai. Az egyezményt a Szovjet­ Unió nészéről Vasiliev, a román kormány részéről Jacob Alexandru helyettes pénz­­ü­gyminiszter írta aki Az aláírás után Vasiliev és Jacob Alexandru beszédet mondtak és rámutattak az egyezmény fontos­­ságára. (Rador.) M% mi &ижаШ%йЬ0& 1000 és 750 grammos kenyé­­r kér tíjforgalomba ... kereskedeira és az iparituri wfeialérsmek rendelkezései szerint Bukarest. A kereskedelmi és az iparügyi minisztérium közösen rendele* +»:■ г adtak ki, amelyben mnegállapítják a bű­za és kukorica őrlésének szabá*­lyúti kenyér és kenyértészták készítése c­éjából. A malmok a mai naptól kezdve a h­ektoliterkénti 75 kilogramm súlyú búzából 15 százalék egységes lisztet és 15 százalék korpát őrölnek ki. Az őrlésből származ­­» lisztnek bizonyos minőségi fel* tételekke­l kell rendelkezni«, amelyekkel válttatog ■ előírások állapítanak meg. A szabad kvótából származó búza kiőrlés arányát nem szabják meg. A kiőrlés szá­zaléka tetszés szerint lehet. A kukoricá­ból legkevesebb 90 százalék kukorica lisztet és 10 százalék korpát kell kiörölni A vevők, vagy termelők, akik saját fo­gyasztásra búzát, kukoricát és más ga­bonaneműeket őröltetnek, az őrlési díja csak természetben fizethetik. A pékek , kenyérgyárak a búzalisztből 1000, vagy 750 grammos kenyeret készítenek és 05 1000 grammos kenyér készítésénél leg­feljebb­­50 gramm lisztet használnak fel. A kenyérnek bizonyos minőségi feltéte­leknek kell eleget tenni, amelyeket kü­­­lönleges előírások állapítanak meg. A pékek és kenyérgyárak a szabad kvótá­ból származó és a kereskedelmi minisz­­térium­ részéről előírt feltételek mellett beszerzett Hitből kenyeret, kiflit és egyéb péksüteményeket készíthetnek. Az­­űzügyi minisztérium részéről kijelölt üzemek kétszersültet és kenyértésztát is állíthatnak elő. (Rador.)

Next