Szabad Szó, 1948. szeptember (5. évfolyam, 223-252. szám)

1948-09-01 / 223. szám

ii»«» P. T. I. Ne. *7.304/194? ТЬ*Логοгг. Tentem­ir. Hat ólául e I i * 4- POLITIKAI NAPILAP V é'/tolvam. ‘^‚1. -гап› I Felelős szerkesztő: Lázár József­­ Szerda, 1948 szeptember 1 Demokratikus egység­kormányt követel a francia nép A Francia Kommunista Párt leszögezte álláspontját az új kormány megalakítására vonatkozólag Párizs. A Merte -kormány bukását követően Auriol köztársasági elnök m­eg­kerette a tárgyalásokat az új kormány megalakítására vonatkozóan. A Francia Kommunista Párt Politikai Irodája nyilatkozatot adott ki, amely a többi között a következőket hangsúlyozza: — Demokratikus egységkor­mány ltrehozására van szükség, olyan kormány­ra, amely élvezze a munkásosztály, a nép bizalmá( és amely a nemzet m­egmenté­­­яек programmját határozottan a népre támaszkodva megvalósítsa. A Franci K­ommi­nista Párt felhívja az összes dolgozókat az összes köztársaságiakat, az ősz­es ellenállási mozgalombeli harcosokat, felhív minden hazafit, erősítsék meg egységüket és akciójukat, hogy ilyen kormányt adjanak Franciaországnak. Ducios: Helyre kell állítani Franciaország függetlenségét Párizs. Jacques Ducios, a Francia Kommunista Párt titkára kijelentette: — A francia nép változást akar. Meg kell változtatni az ország politikáját, te­hát helyre kell á­lítani Franciaország füg­getlenségét.. Fel kell mondani az olyan egyezményeket, amelyek sértik a függetl térségét. Egészséges tevékenységet kell biztosítani iparunknak, szoros kereskedel­­mi kapcsolatokat kell létrehoznunk Kö­zép- és Kelet-Európa országaival, meg kell vrdek­le­zn­ünk pénzünket az amerikai milliárdosok mesterkedéseivel szemben. Az ország jövőjébe vetett bizalom légkörét kell megteremtenünk, — folytatta Dados — s ennek érdekében a kapitalisták túl­ságos profitját le kell törnünk és jobb élet­­feltételeket kell biztosítanunk a dolgozó tömegeknek. E nélkül nem is gondolhat­tunk egy hatalmas nemzeti újjáépítés főkifejt­és megvalósítására. Ennek a pol­tikának érvényesítéséhez viszont demo­kratikus egységkormányra van szükség, amely elvizze a munkásosztály, a francia nép bizalmát. Párizs. A francia rádió jelenti, hogy Kampdier nem fogadta el a kormán­yala­­kítási megbízást. Auriol köztársasági eln­r,Jak Le­humant, az előző kormány minisz­terelnökét, a most megbukott kormány külügyminiszterét bízta meg a kormány­alakítási tárgyalások vezetésével. A felekezeti iskolák kurá­ai Pacha püspök és csatlósai­ k felekezeti tanévéi, nyuttdíj-alapjának­ zömét átlátszatták, a bhittevista szervezet javára Temesvár. A felekezeti iskolák ab’ Imre Szásával megoldódott a tanerők nyugdíj­ kérdése is. Ez a Bánságban ko­­rooly probléma volt, mert Pacha Ágos­ton dr. megyéspüspök a fasiszta dikta­­túra idején a felekezeti tanerők nyugdíja alapjának zémét átjátszotta a hitlerista tanügyi szervezet javára. E célból a te­­mesvári püspökségtől körlevél érkezett a megye német és magyar tanerőihez. Rennt kívüli közgyűlést hívtak össze a nyugdíj­alap ügyében. A felekezeti isko­lák tanerői részére — mint ismeretes — közvetlenül az első világháború kitörése után a csanádmegyei püspökség nyugell-­ alapot létesített. A nyugdíjalap céljaira a tanerők havonta rendszeres összeg°f fizettek be, míg az egyházközségek is mint hivatalos iskola fenntartói jelentős­­összesekkel járultak hozzá a nyugdíjalap növeléséhez. A nyugdíjalap átjátszása a hitlerista iskolák zavara A rendkívüli közgyűlés színhelye a panneverde díszterme volt. A megcsap­­pant számú magyar tanítók és tanárok — mert legnagyobb részük munkatábor­ban volt — rossz előérzettel menek­­ a ver.dk­vil­i közgyűlésre. Ezt fokozta még az a tü­ntetésszerű felvonulás, amit a né­­met tanerők rendeztek. Közö­pük volt a pir­ndt E­c­k János is, a Banatia tanára. Eck János SS K uniformisban jelent meg és a közgyűlés előtt a német tanerők mé­­hek gyanánt dongták körül és hízelegtek at hatalmas­ embernek. Eck az ittmai hlrk­riski katonai alakulatnak volt a ve­zetője. A rendkívüli közgyűlést halálos csend­,­ben Waltner József dr. helynök nyi­j­tottat meg­ Az elnöki emelvényen Waltter mellett Untervreger Lothar dr. pápai kamarás ült- A megnyitó beszédből az­után kiderült, hogy nem a nyugdíjalap­­posztájáról IC­7 SZÓ h­anom ezt lehetővé Bolyhos Mihály szavait leírhatatlan fármában fejezte be. A német tanerők kórusban kiabálni kezdtek, hogy szavát elnyomják. Azután Eck János a püspöki leiratra, Pacha Ágoston megyéspüspök óhajára hivatkozva kérte a közgyűlést, hogy a rendkívüli pótcikk­elyt, mely a nyugdíjalapi vagyon felosztásáról szól, szavazzák meg. A német tanerők egyhangúlag megsza­­vazták a rendkívüli pótcikkelyt, míg a magyar tanerők tartózkodtak a szava­ zástól. Ezzel a nyugdíjalapi vagyon sorsa el is dőlt. Már nem volt szükség arra, hogy meg*­kérdezzék a magyar tantestület és — az iskolaszékeken keresztül — « magyar katolikus hívők véleményé«. A pótcik­­kely alapján a nyugdíjalap vagyonát felosztották és természetes, hogy ez hitleg vita kezdődött, amikor hirtelen beje­­lentették, hogy Pacha Ágoston püspök úr sajátkezű levelét olvassák fel. A levélben Pacha Ágoston püspök német nyelven azt indítványozta, hogy bizonyos körülmé­­nyek, vagy adott esetben a nyugdijalapi vagyon szétválasztható legyen magyar és német részre — az arányszám­ szerint­ tolták. A püspöki leírni, mely parancsszámba ment, a megkívánt hatást váltotta ki. A német tanerők ujjonval ugráltak fel szé­keikről, mig a magyar tanerők meckeség­­érték kivédeni Pacha püspök merényletét a magyar tanerők ellen­ lévő pótcikkelyt kell az alapszabályokhoz iktatni. A német tanerőknek fokozatos átcsoportosulása a Volk­gruppe hálóza­tába tette ezt kívánatossá — hangoz­­tatták. A nyugdíjalap felosztása, helye­sebben két részre osztása megnehezítette rizmist közvetlenül támogató Kacha Ag­ston megyéspüspöknek arra is gondja volt, hogy alapszabályellenesen, helye­sebben most már alapszabályszerűen ka­matos kamatokkal együtt osszák meg a hitlerista német tanügyi szervezet javára a nyugdíjalapi vagyont­ Ez, mint láthat­­juk nemcsak a magyar tanerők kárára történt, hanem az egyházközségi vagyon terhére is. Pacha tehát a hitlerizmus ér­­dekében hűtlen sáfára volt az egyházi vagyonnak is.­­ Az iskolák államosításával a népi de-­­ mokrácia kormánya gondosodott arról,­­ hogy a tanerők megfelelő fizetést kapja* | nak, melyből tisztességesen meg tudnak | élni és komoly munkában eltöltött élet | után nyugdijuk gyümölcsét élvezhessék | ›-~B — ‚‹.)­­Bolyhos Mihály lelkész, reketouzéki tag­ kért szót és rámutatott arra, hogy a nyugdíjalap alapszabályai szerint erre nincsen szükség. Az alapszabály — mon­­dotta — rávilágít arra, hogy ha akár egy, vagy több tanerő kiválni kényszerül a felekezeti iskolákból úgy maradékta­lanul, de kamatmentesen visszakapja a befizetett összegét A német tanerők te­hát, ha a Volksgruppe iskolájába mennek át, kapják meg a befizetett összegüket és ezzel nincsen veszélyeztetve a nyug­­díjalap. Nincs szükség ilyenformán a min­orittakrtn­­am a magyar tanerők nyugdíjhelyzetét, mert­ a kisszámú magyar tanerők és hívők nem tudták volna előteremteni azokat az összegeket, melyeket a nyugdíjas tanítók­ részére folyósítani kellett volna. Pacsiha sajátkezű levele­: Hatalmi szóval felosztották a nyugdíjalap vagyonát Métavei? траШШа Az a kettős játék, amelyet az imperia­­lista hatalmak folytatnak — és elsősor­ban az Egyesült Államok kormánya foly­tat — a Szovjet­ Unió irányában, minden kép jellemzi a nyugati monopolisták és kiszolgálóik zsákutcába­ jutását. Az ameri­kai külpolitika hivatalosan zsakettbe öl­tözik és látogatásokat tesz Molotovnál, mer tudja, hogy az­ USA német­ politikája csődbe jutott és az úgynevezett „hideg­háború“ sem váltotta be a hozzá fűzött reményeit. Nem hivatalos minőségében azonban leveti a zsakettet, embert rabol és külön e célra berendezett farmokon fe­­hérgárdzsín gengsztereket és bérgyilkoso­kat szervez, akik az amerikai titkos­szol­gálat utasításai alapján szovjet állam­polgárokat hurcolnak el. Mi rejtőzik e mögött a kettősség mö­gött? Mire vezethető vissza, hogy ,,az amerikai kormány a döntő fontossági­ moszkvai tárgyalásokkal egyidőben együttműködik szovjetellenes szervezetek­kel és megszegi a nemzetközi jog alapvető szabályait?“ - ahogyan ezt a kérdést nyíltan felvetette az Amerikai Szovjetba­rátok Társaságának kiáltványa. A válasz erre a kérdésre nyilvánvaló: A háborús uszítás ügynökei — különösen most, az amerikai elnökválasztás előtt — egyre sűrűbben nyúlnak a „béke­demagó­­giához. „Ezzel igyekszik táborának szét­szakadozását Truman elnök is megaka­dályozni, erről szónokolnak a két tőkés­­párt — demokrata párt és a köztársasági párt — jelöltjei. A nyilvánosság előtt­i békepolitikát hangsúlyozzák, de a kuls­­szák mögött egy pillanatra sem szűnt meg az a törekvés, amely a háborús rettegés ébr­entartásával akarja befolyásolni az amerikai tömegeket. Már az a tény, h­ogy „béke­demagógiá­ra“ kényszerült az amerikai politika mutatja, hogy a féktelen háborús uszítás visszatetszést keltett magában Ameriká­ban is. Wallace Haladó Pártjának gyors megerősödése bizonyítja, hogy széles nép­rétegekben él immár » fel­­smerés, hogy a háborús uszítók nemcsak a Szovjet­ Unió­nak és az európai népi demokráciáknak, hanem az amerikai népnek is ellenségei Az amerikai nép is békét akar s ez egyet jelent a háborús izgatás elutasításával Most az amerikai kormány külpolitikájá­nak irányítói kétarcú Janus-ként meg akarják játszani a néptömegek felé a bé­kealk­aratot, a tőkeérdekeltségek felé vi­­szont változatlanul a szovjetellenes és k­ó­­boros uszító politikához való ragaszko­dást képviselik. Ennek a kétarcú politi­kának vetülete egyrészről a megbeszélé­s­ek folytatása Moszkvában, másrészről a Kaszjenkína ügy Amerikában. A newyor­ki Daily Worker meg is állapította: „A Koszjenki nőügyet szándékosan úgy idő­zítették, hogy egybeessék a német ügyben folyó moszkvai tárgyalásokkal.“ Az imperialista külpolitka irányítói azt hiszik, hogy az erőszak, az emberrablás, a gangszterizmus Amerikában olyan jól ismert .A klasszikus“ módszereit — kibő­vítve a Hitlertől „tanultakkal“ is — si­kerrel vehetik igénybe a békét követke­zetesen védelmező, valóban demokratikus erőt ellen. A Szovjet­ Unió kormánya azonban legutóbbi nyilatkozatában lelep­lezte ezt az imperialista taktika-változ­tatást is- Az egész haladó világ, az egész békeszerető emberiség gyűlölettel telve fordul el a háborús uszít­ók izgatásától és rágalomhadjáratától. A geigszterpolitika mögött álló trösztök és a gengszterekkel szövetkező politikusok rosszul számítot­tak, ha azt gondolták, hogy ,­csak a tak­tikájuk“ volt rossz a múltban. Kudarcnk­nak sokkal mélyebb oka van: az egyszeri­­emberek százmillióinak őszinte békevágya az egész világon. S aki ez­el­en most gangszterm­­kiszerekkel próbál fellépni csak a saját gyengesége felett mondni Újból az ítéletet

Next