Szabad Szó, 1948. október (5. évfolyam, 253-282. szám)

1948-10-01 / 253. szám

Mm Stenerar aw T. err. B?r. G&t, i P. Ti­­T. Nr. 17.304/1943 | Nyolc oldal, ára 4 fej POLITIKAI NAPILAP V. évfolyam, 253. szám Felelős szerkesztő: Lohsdr József Péntek, 1948 október 1 Thnisoitrt^TMBesvír, Az angol-amerikai tömb kiküldőidei kikerülik­­ a szovjet leszerelési javaslatot az ENSz általános vitájában Bjelorusszia megbízottja visszautasította a leleplezett imperialista háborús uszítok szovjetellenes kitöréseit Párizs. Az Egyesült Nemzetek Szerb ▼ezete közgyűlésének szeptember 28-iki ülésén az indiai kiküldött javasolta, hogy tűzzék napirendre a délafrikai-­­ időbeli faji megkülönböztetés kérdését . • Mint emlékezetes, ezt a kérdést már 1940-ban és 1947-ben is tárgyalta az ENSz közgyűlése, de a Délafrikai Unió kormányot túltette magát az ENSZ aján­lásain. Az indiai javaslat beterjesztése után a Délafrikai Unió kiküldöttje konokul ellenezte a kérdés napirendre­ tűzését és azzal érvelt, hogy a Közgyűlés „hibát követett el“ a múltban, amikor elítélte a Délafrikai Unióban folyó faji meg­különböztetést. Azt állította, hogy az or­­szágában foganatosított faji korlátozá­­sok a Dél Afrikaii Unió „belügyei“. Szá­Ezt követően a Közgyűlés megkezdte az általános vitát. A vita fő jellegzetes­sége az angol—amerikai tömb kiküldö­tt­­jeinek ama magatartása volt, hogy kik kerültél, a szovjet javaslatot, a nagyha­talmak fegyveres erőinek és fegyverke­­zésének egyharmadára való csökkenté­sére és az atomfegyverek betiltására vo­natkozóan. mot vetve azonban azzal, hogy a Köz­gyűlés nem fogadja el a Délafrikai Unió kormányának ezt a­ magatartását, a dél- afrikai kiküldött kibúvót keresett és ki­jelentette, hogy nem ellenzi ennek a kérdések a megvitatását­­ a politikai bizottságban. Abban bizakodik, hogy a politikai bizottságban aztán újból előho­­zakodhatik azzal, hogy kétségbe vonja a Közgyűlés ,,illetékességét“ ebben a kér­­désben. Ewatt elnök támogatta a délafrikai kiküldöttet és a Délafrikai Unióban tör­­ténő faji megkülönböztetés kérdését az­zal a feltétellel tűzték a Közgyűlés na­­pirendjére, hogy a délafrikai kiküldött­­nek nyíljék lehetősége arra, hogy a po­litikai bizottságban újrakezdje a vitát a Közgyűlés „illetékességéről“ a kérdésben. King kanadai miniszterelnök ennél is tovább ment aa burkolt formában ugyan, de a fegyverkezés fokozása mel­lett foglalt állást. A következő szónok Schuman fran­cia külügy­miniszter volt. Azzal kezdte beszédét, hogy támadta a az egyhangúság elvét a Biztonsági Tanácsban és helye­­selte az Úgynevezett „időközi bizottság“ („kód közgyűlése“) tevékenységét. Mint is­­meretes, a ,,kis»közgyűl­és“ .törv­ény télen szerv­es egy évvel ezelőtt az ENSz Alap­ okmányának megszegéséivel, az Egyesült Államok nyomására hozták létre. Schuman hosszasan foglalkozott a né­­met kérdéssel. Ez a kérdés tudvalévően nem szerepel a Közgyűlés napirendjén. Schum­an kijelentette, hogy Franciaor­szágnak ,minek szándékában hozzájárul­ni egy támadó célok érdekében megerő­sített Németország visszaálltásához“, de ugyanakkor védelmezte a három nyugati hatalom londoni határozatait, amelyek előirányozzák Németország szétdombo­­lását és nyugati részének háborús fegy­vertárrá való átalakítását. Schuman azzal fejezte be beszédét, hogy a nyugati tömb kiterjesztését kér­te, az úgynevezett „Európai Unió“ zász­laja alatt. Kolumbia, Ausztrália és Brazília kis­küldöt­tje beszélt még. Mind a hárman tá­madták a nagyhatalmak egyöntetű ha­tározat­hozatalának el­lét a Biztonsági Tanácsban és ragaszkod­tak az ENSZ Alapokmányának felülvizsgálásához, az­­zal az ürüggyel, hogy „a kis nemzetek jogait védelmezik“. Jellegzetes hogy a szovjet javaslatról egyikük sem tett em­­lítést. Schuman beszélt­­ Amerika hangján Pl krihiál-IJiaiA m« mmmmI__mm M M B M* «a» Párizs. Kiszeljev, Bjelorusszk küldöttségének vezetője, az Egyesül Nemzetek Szervezetének közgyűlésén rá­­mutatott arra, hogy tíz amerikai vezető körök világuralomra törnek és új hábo­rú előkészítésén mesterkednek. A bjelo­russz kiküldött visszautasította a Szovjet Unió ellen irányuló ellenséges kitöré­seket és rámutatott arra, hogy a nyugati imperialisták sajtója — a vezető köről irányítása alatt — a SzovjetUnió és a népi demokráciák ellen uszít. Ellenezte a az argentin kiküldött és mások­­javasla­tát a nagyhatalmak egyöntetű határo­zathozatala elvének felülvizsgálására vo­natkozóan és támadta a törvénytelenül létrehozott úgynevezett ,,kis­ közgyűlés“ működését. Befejezésül emlékeztetett Sztálinnak az amerikai Stessennel foly­­hatott beszélgetésére, amelyben Sztálin kihangsúlyozta, hogy lehetséges az együttműködés különböző társadalmi rendszerű államok között is. Párizs. A legújabb jelentés sze­rint az ENSZ irányító bizottsága indít­ványozta, hogy a Közgyűlés tűzze na­pirendre a Visinszkij által beter­jesztett szovjet javaslat megvitatását. Visinszkij beszéde óriási visszhan­got keltett a világ demokratikus köz­­véleményében és ez elől az ENSz irá­­nyító bizottsága sem térhetett ki. A magyar tanítóság új feladata az osztály­harcos szellemben való nevelés a dalaozo­nea A Magyar Népi Szövetség értekezletet tartott Temes, Krassó és Szörény mr­­ * megyék magyar tanítóival Temesvár. Az állami magyar tan­­felügyelőség és a Magyar Női­ Szövet*­ség temesmegyei szervezete Temes Kras­só és Szörény megyék magyar tanítósá­gának bevonásával értekezletet hívott Az értekezlet, amelyen 150 magyar tanító­­, tanítónő vett részt, a Magyar Népi Szövetség temesmegyei székházénak nagytermében ment végbe. Az ünnepély* *en feldíszített színpadon az elnöki emel­­ményen Erdei Árpád, a Magyar Népi Szövetség temes megyei szervezetének el­nöke, K­o­m­l­ó­s­i József és Lengyel Ferenc tanfelügyelők foglaltak helyet. A tanítói értekezletet Komlósi József össze. Az értekezletnek a célja a magyar tanítóság ideológiai ismereteinek kibő­vítése és az új tanügyi reform ismertet­tést, továbbá a felmerült időszerű kérdé­­sek megoldása volt, nyitotta meg, rámutatva arra, hogy a Román Népköztársaságban a hatalom a munkásság és a vele szövetséges dolgozó parasztság kezébe került, mely a Román Munkáspárt irányítása alatt az ország dolgozó millióinak gazdasági és kulturá­lis életszenvonala javulását biztosítja. Az új tanügyi reform forradalmi jelen­tőségű, mert lehetővé tette, hogy a tanuu­lóság a marxi-lenini fanok birtokában a felszabadult dolgozó milliók gyerme-­­­keit nevelhesse. A továbbiak folyamán­­ rámutatott arra, hogy minden magyar | tanítónak kötelessége a Magyar Népi­­ Szövetség mögé felsorakoznia és annak | szervezeti életében tevékeny részt vál­­l­­alnia. A tanító a népet neveli Ezután Erdei Árpád, a Magyar Népi­­ Szövetség temesmegyei szervezetének el* | nöke em­elkedett szólásra és a három me* g gye magyar tanítósága részére a Ma-­­ gyar Népi Szövetség temesmegyei szer- | vezetének üdvözletét tolmácsolta. Rá* | mutatott arra, hogy a Magyar Népi Szó- * Forradalmi jelentőségű a tanügyi reform A béketábor ereje tudatában Az Egyesült Nemzetek Szervezete har­­madik ülésszakának első tíz napján min­den eddiginél élesebben ütközött ki a nyugati imperialisták törekvése; az Egyesült Nemzetek Szervezetét is az imperialist­a terjeszkedési, világuralmi politika eszközévé változtatni. Ennek útjában mindenekelőtt a vétójog áll a Biztonsági Tanácsban, nem csoda tehát, hogy már az ENSz közgyűlésének máso­dik napján felvetették „a vétójog felül­vizsgálásának“ napirend re tezését. Tudvalévő, hogy az ENSz Alapokmá­nyának megalkotásakor éppen a vétó­­jog révén történt gondoskodás arról, hogy fontos nemzetközi kérdésekben ér­vényes döntéseket csakis valamennyi­ nagyhatalom közös beleegyezésével le­hessen hozni. Az amerikai imperialista politika intézői már az előző* közgyűlé­­seken is megkísérelték a vétó­jog szét* robbantását, de ilyen éles és nyílt for­mában, mint most tették, még nem pró­bálták megtorpedózni. Marshall amerikai külügyminiszter be­széde már nyílt bejelentése volt ennek a kísérletnek, Bevin válasza pedig Vu­szinszkij bszédére elárulta azt is, "hogy milyen taktikát kívánnak követni e cél­juk elérésére a nyugati imperialisták. Visinszkij a mesterséges pánik és há­zi borús uszítás légkörében ismét bebizo­­­­nyította hogy a szovjet békepolitika is rendíthetetlenül követi kitűzött célját, a­­ béke ügyének és a nemzetek biztonságá­­­­nak megszilárdítását. A szovjet küldött* *­ség három döntő javaslatot tett a tartós­­ béke érdekében: 1. Egy éven belül a Biz­­t­­onsági Tanács állandó tagjai, teh­át az­­ Egyesült Államok, Anglia, a Szovjet* I Unió, Franciaország j­e­lenlegi szárazföldi, tengeri és légi had* S erőiket egyharmaddal csökkentsék. 2. Tiltsák be az atomfegyvert, mint tám­a­­dó és nem védelmi célokat szolgáló fegy­vert. 3. A Biztonsági Tanács kebelén belül létesüljön egy ellenőrző szerv, a­­melynek feladata a két javaslat végre­hajtásának ellenőrzése. A történelem folyamán még soha egyetlen állam nem folytatott ilyen kö­­vetkezetes és erélyes békepolitikát, s az a tény, hogy a béketábor az egész földi­kerekségen óriási lelkesedéssel fogadta Visinszkij javaslatait, mindennél jobban bizonyítja, hogy Visinszkij hangja nem­csak a Szovjet­ Unió hangja, hanem a világ manden békeszerető népének hang­ja. Tudatában vannak ennek a nyugati imperialisták is, ezért folyamodtak most a gyanúsítás és bizalmatlanság­ keltés összes elképzelhető, fondorlatos módsze­reihez, az eddigieknél is otrombább rá­­galmakhoz. Iskolapélda volt erre Bevin beszéde. A Szovjet­ Unió iránti bizalom­­ megren­dítésév­el szeretnék megbontani a­­ béketábort és minthogy ennek a munkás­­osztály nemzetközi egysége az alapja, ereje és mozgatója, még dühödtebb tá­­nzadásokkal fordulnak az imperialisták a munkásosztály ellen az általuk ellen­őrzött vagy befolyásolt országokban. Most a nemzetközi egység a munkás­osztály legfontosabb fegyvere. Minden olyan kísérlet, amely ennek az egység­nek meggyöngítésére irányul, a gonosz­­tett nemcsak a nemzetközi munkásmoz­galom ellen, hanem az imperial­ita reak­ció támogatása a béke elleni merénylet­ben. Ez a magyarázata annak, hogy nemcsak a Tájékoztató iroda, nemcsak a kommunisták, hanem az európai, ame­rikai és ázsiai kapitalista országok ha­ladó szellemű munkásai is megbélyegez­­ték: a Jugoszláviai Kommunista Párt je­lenlegi vezetőinek a munkásosztály és a dolgozók létérdekeit eláruló végzetes po­litikáját. A Szovjet­ Uniónak, az imperialista- ellenes béketábor bástyájának hatalmas és egyre növekvő ereje, a népi demokra­­tikus országok gazdasági és politikai si­kerei meggyőzik a kapitalista országok munkásait is arról, hogy nincsenek egye­dül a demokráciáért és szocializmusért vívott küzdelmükben s a béke védelmé­re irányuló erőfeszítéseiben. A szovjet javaslat a béke ügyének és a nemzetek biztonságának megszilárdítására még jobbára erősíti a demokratikus, imp­ort«, listaellenes tábort a munkáért, kenyér­ért, békéért fdyott harcában. (M

Next