Szabad Szó, 1948. november (5. évfolyam, 283-307. szám)

1948-11-01 / 283. szám

SZABAD SZÓ tiz unitárius egyh­áz nevez szépköztársaságaii ésiítő elemei lepnek — szögezte le az egyházi főtanács Kolozsvár. Az unitárius egyház főtanácsának most tartott ülését Kiss Elek dr. püspök nyitotta meg és rámuta­tott ara, hogy a romániai unitárius egyház hivatásának tudatában örömmel köszönti a Román Népköztársaság léte­sü­­lését, annak alkotmányát és tovább­fejlődését. Kihangsúlyozta, hogy a val­lásügyi miniszter vezetése alatt tartott protestáns összejöveteleken olyan barát­ságos megbecsülésben részesültek, ame­lyet csak örömmel vehetnek tudomásul Felszólította az unitárius egyház tisztvi­selőit és híveit, hogy munkájukkal a Ro­mán Népköztársaság építő és fejlesztő elemei lehessenek. Kiss Elek dr. unitárius püspök beszéde után a főtanács táviratot küldött C. I. Parhon tanárnak, a Nagy Nemzetgyűlés elnöki tanácsa elnökének, Groza Péter dr. miniszterelnöknek, Stan­­ciu Stoliun vallásügyi miniszternk, Ta­­káts Lajos dr. a nemzetiségi ügyek mi­niszterhelyettesén­ek és Kacsó Sándornak, a Magyar Népi Szövetség országos elnö­kének. A főtanács ezután elfogadta az ■uj kultusz törvény rendelkezéseivel össz­hangba hozott egyházi szervezeti tör­vény szövegét és azt a vallásügyi mi­­nisztériumhoz­­terjeszti fel. o­ gsztása elleni terrorcselekményekkel és módszeres gazdasági szabotálással. Csak ez az út kínálkozott, mert a széles népi tömegek felismerték a romániai burzsoá­zia minden bal­ét és további céljait, te­hát szembefordultak minden politikai kí­sérletével. Terveik megvalósításában azonban ez összeesküvők csak a szabo­tázsig jutna­ak el. A népi demokrácia erői a Román Munkáspárt útmutatásai nyo­mán kellő éberséget tanúsítottak és lelep­lezték a kérlelhetetlen, mindenre kapha­tó osztályelenség eme legújabb összees­küvését is, terveit meghiúsították, veze­tői bíróság elé kerültek. A nagy per pedig újabb tanulságul szol­gál minden dolgozó számára, hogy a né­pi demokrácia mai fejlődése­ szakaszában, a szocializmus építése felé vezető úton egyre fokozottabb osztály éberségre van szükség. A burzsoá­ érd­ekek múltbeli ha­szonés­ezői nem nyugszanak bele veresé­gükbe, nem adják fel harc nélkül egyre gyérülő pozícióikat, nem mondanak le önként a kizsákmányolás, rablás és el­nyomatás visszaáll­­ásának reményéről. A per folyamán feltárt szabotázs-akciók azt mutatják, hogy az összeesküvőknek ideig-óráig sikerült aláaknázni az alap­­ipar termelésének jól átgondolt szfibotá­­lása révén az általános termelés növeke­désének ütemét, sikerült tehát meglassí­tani a dolgozók életszínvonalának emel­kedését. A per kétségbevonhatatlan bizo­­nyítékai választ adnak azoknak is, akik — talán jóhiszeműen is, politikai tájéko­zatlanságból — nem akarták elhinni, hogy a pozícióit vesztett tőkésosztály megkí­sérli a gazdasági szabotázs minden lehe­tőségét és ha a dolgozó tömegek osztály­­ébersége elankad, veszedelmes kárt tud okozni gazdasági életünkben. A leleple­zett összeesküvés tanulságai arra is inte­nek, hogy nemcsak politikai síkon, hanem gyárainkban és üzemeinkben is fokozni kell az osztályéberséget, az összeesküvő, terrorista burzsoá­ körök ügynökeinek tel­jes leleplezésére és kiküszöbölésére. A dolgozó nép ádáz, minden bűnre kap­ható, kérlelhetetlen osztályellensége; a burzsoá­ érdekek szövetsége a maga mez­telenségében mutatkozik meg az összees­küvési perben. Bűnös tevékenysége újabb bizonyítéka annak, hogy nem létezik bé­kés átneve, a fenékig rothadt polgári tár­sadalmi rendből a szocializmusba, lehe­tetlen az , együttműködés“ a pozícióikat vesztett lezsákmányolókkal a szocializ­­­m­us építésének útján, mert az osztály­el­lenséget saját, önző érdekei vezetik egé­szen a népellenes összeesküvésig, megsem­misítését pedig csak a kiéleződő osztály­harc feltételei között lehet elérni. Nem kétséges, hogy a dolgozó nép bí­rósága méltó büntetéssel sújtja az osztály­­ellenség összeesküvő, gyilkosságra rablás­ra, rombolásra szervezkedő vezetőit. FENYVES LÁSZLÓ Jenesen Mircea és Bujoiu parancsára történt. Arra a kérdésre, melyik cso­portnak voltak fegyverei, Bals Tóba őrnagy és Manu csoportját említette és hozzáfűzte, úgy hiszi, a Macelaru­ csoportnak is volta­k fegyverei. A kül­­­földi levelezésben alkalmazandó kulcsot Gheorghiu szerkesztette, akinek a cso­portok külföldi embereivel kellett az összeköttetést fenntartani. Macelaru vádlott beismerte, hogy Ra­­descuhoz üzenetet intézett Gheorghiu bemondása értelmében. Gheorghiu egyébként Lowell ezredes útján össze-’ köttetést tartott fenn a külfölddel. Hidas volt király ,az összeesküvők cinkosa Macelaru a továbbiakban elmondta, hogy amikor azt tárgyalták meg, hol kövessék el a felforgató cselekménye­ket, Bujoiu kifejtette, hogy csak a vidék jöhet szóba. Valamennyien he­lyeselték ezt, csupán Macelaru volt a­­mellett, hogy Bukarestben kell me­rényleteket kezdeni. Arra a kérdésre, hogy a felforgató csoportnak voltak-e kapcsolatai Mihai volt királlyal, Macelaru így felelt: — Azt hiszem, hogy igen. 1946 húsvét ünnepén Bratianu Vin­­tila értesítette a vádlottat, hogy Aldea keresi. Erre felkereste Aldest, akinek lakására nemsokára Eftimiu tábornok is megérkezett. A tábornok megbízást kapott, hogy Mihai volt királyt érte­sítse arról, hogy a csoport megegye­zett Aldea személyének elismerésében A tábornok megjelent a királyi palotá­­ban és ezen alkalommal bemutatta Mi­­hainak a csoport működési tervét, aki azt kérdezte, hogy Bukarestben ki lesz a parancsnok, mire azt felelték neki, hogy Macelaru tengernagy. Plesnica tá­bornok, — folytatta vallomását Mace­­laru —, közölte velem, hogy Mihai ki­jelentette, ismer engem, bizalommal van irántam és engem biz meg Buka­rest parancsnokságával, melyeket szegezzen a fronton levő an­­tifasiszta csapatok ellen, összekötte­tései voltak a nemzeti parasztpárttal Elmondta, hogy 1947-ben megkezdte a légionárius mozgalom újjászervezését. Arra a kérdésre, hogy a munkások kö­zött is folytatott-e ilyen szerves­zedési munkálatokat, nemmel felelt, mert a lé­gionáriusoknak nem volt munkás tagon­zatuk. Bevallotta, hogy ismeri Teodores­­­cu Eugent, aki Németországból vissza­térve, Petrascuval lépett érintkezésbe és közölte vele, hogy Horia Sima meg­bízásiból jön. Teodorescu azt mondta, azért jött, hogy a mozgalom állásáról érdeklődjék, amikor pedig másodízben jött Németországból, azt mondta, inform m­ációs szolgálatot a­kar létesíteni A Bánságban is voltak terror­­csoportok Chioreanu Nistor vádlott baiss­merte, hogy légionárius volt és 1941 novemberében tért vissza Németországá­ból. Petrascu, aki vele együtt jött visz­­sza Németországból, közölte vele, hogy a f­­ldisztaellenes front mögött az or­szágban szabotázs, és terrorcselekmé­nyeket akar megszervezni és ezért Né­’­metországból erre a célra kiképzett egységeket küldenek. Érkeztek is ilyen egységek, részben­ gyalog, részben légi után a nyugati hegyekbe, Marosvásár­­h­ely környékére, a Bánságba, Nagy­ E­szeben és Brassó környékére. Addig a harera véget nem ért, ez irányú akció­­jában Németország felé tájékozódott. Secu Sorban mérnököt megbízta az er­­­délyi légionáriusok megszervezésével? A Bánságban ezzel a feladattal Florescu Stefant bízta meg Mindenkinek saját magának kellett a fegyvereket megsze­rezni. Akinek ez nem sikerült, azzal közöl­ték hogy akkor kap fegyvert, ha a szállítmány amerikai repülőgépeken, megérkezik. Chioreanu bevallotta még, hogy Teodorescu Eugen Németország­­ból való második visszatérése után élt a tudta, információs szolgálatot keli szerveznie. Ez a szolgálat Bombámnak küldi az értesüléseket, aki viszont Ho­­ria Simának adja át azokat. Az érte­sítések katonai, gazdasági, politikai és más jellegűek legyenek. Angol-tmmerikai segítséget vártak Gheorghiu Dimitrie vádlott a kö­vetkezőket valtotta: Amikor 1944 au­­­gusztus 23. a után a Román­ Kommunist­­a Párt egyre növekvő befolyását ta­pasztaltuk, Antonescu mérnökkel úgy találtuk hogy akciót kell kezdeni en­­nek el­lensingozására. Antonescu kije­lentette, vannak más barátok is, akik hasonlóképpen gondolkoznak, de erről már beszélt Bujoiuval is. 1945 tavaszán Bujoiu lakásán találkozott Manuval, Macelanival és Bratianu Vintilával. Am­ikor a Groza-kormány uralomra ke­rül, elhatározták, hogy aktív bizott­ságot létesítenek. Gheorghiu beváltotta, hogy Macelarunak, Maminak, Bra­­tianun­­k és Bontilának voltak felfor­gató csoportjai. Az ő Csoportjának az volt a feladata, hogy értesüléseket sze­­rezzen és hogy összeegyeztesse azt a mozgalmat amelyet a csoportok a kor­­mány megbuktatására akartak kezdeni. Angol-am­rikai segítséget vártak és a rom­­ánia, angol ,amerikai missziók útján óhajtottak összeköttetést létesíteni. Horia Sima megbízottja Petrascu Nicolae tanár a következő vádlott, aki Codreanu Cornel idejében a délerdélyi légionáriusok főnöke volt, Horia Sima idejében pedig a legionáris mozgalom főtitkára. 1941-ben Német­országban tartózkodott, ahonnan 1944 novemberében német repülőgéppel tért visszea Romániába, hogy terrorcserék- A román nép és a kormány üdvözlik Perhon professzort születésnapja alkalmával Bukarest, Groza reier u.r. mi­niszterelnök a következő táviratot küld­te C. I. Parhon dr. professzornak, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa el­nökének 74-ik születésnapja alkalmával. — „S­zületésnapja alkalmával kérem fogadja a román nép, a kormány és a magam nevében őszinte jókívánságain­kat; a nép szolgálatában éljen még s°-.­káig egészségben. — A román nép és kormánya mele­gen üdvözlik a tudóst és harcost, akinek a tudománynak és a nép igaz ügyéért folytatott harcnak szentelt élete, élő példamutatás a művelődéssel foglalkozó valamennyi ember számára. Kívánjuk, hogy tovább folytassa a néptől kapott magasztos feladatát a Román Népköz­társaság felvirágoztatására és jólé­téért.” Ugyanezen alkalommal Kastarad­­z­s­e, a Szovjet­ Unió nagykövete, sze­mélyesen fejezte ki jókívánságait Par­kon professzornak, a Nagy Nemzet­­gyűlés Elnöki Tanácsa elnökének. Tevékeny részt kell vállalnia a Magyar Szövetségnek az osztálykarcból Brassó. A Magyar Népi Szövetség brassó megyei szervezete tisztújító köz­­­­gyűlésén a Magyar Népi Szövetség or­­­szágos központja részéről Révy Ilona­­ politikai titkársági tag és Lázár Jó­zsef nemzetgyűlési képviselő, központi­­ végrehajtóbizottsági tag jelentek meg.­­ A közgyűlést V­e­r­e­s­s Béla gim­n­í­­síziumi igazgató nyitotta meg, majd a tit- i kirt jelentésre került a sor.­ Többek hoz­zászólása után Lázár Józse­f nemzetgyű­lési képviselő tartott felvilágosító és­­ mozgósító erejű beszédét. Rámutatott­­ arra, hogy a vezetőségekbe mindenütt m­a­­ dolgozó földművesek, városi dolgozó kis­emberek és haladó értelmiségiek kerül­tek be és kiszorították a befurakodott kizsákmányoló elemeket. A Magyar Nép­ Szövetségnek tevékeny részt kell vállal­nia az osztályharcbó. Hatalmas felada­tokat kell megoldani: az ipari termelést fejleszteni, a mezőgazdaságot korszerűsí­teni és elmaradottságunkat teljesen fel­számolni. Hangsúlyozta, hogy a MNSz a többi tömeg­szervezet­tel együtt dolgozva a Román Munkáspárt irányítása alatt harcol. A Román Munkáspárt vezette harc nyomán valósul meg a kizsákmá­nyolásmentes társadalom. — Nem elég az elméleti, politikai is­meretek elsajátítása — mondotta ezután Lázár József. Ha birtokába léptünk az elméleti tudásnak, tanuljuk meg a dol­gozó kisemberek nyelvén megmagyarázni azt hogy érettük folyik a harc, az ő felemelésükért. Ezt pedig a dolgozó kis­emberek napi kérdésein keresztül lehet elérni. A politikai célokat ily módon fel­dolgozni és vonatkozásba hozni a napi eseményekkel, a Magyar Népi Szövetség vezetőinek és irányítóinak feladata. To­vábbi feladatuk, hogy megtanítsák a dolgozók tömegeit az eddigi megvalósí­tások kellő értékelésére és mutassanak r­á arra hogy miért folyik a munka, miért folyik a harc és hogy ez mindnyá­junk munkája és eredménye. Ji fe© saMóreveie*é­t9Mw*éíscéÉt4X Temesvár. A Szabad Szó, mint az ország valamennyi demokratikus nap­.­­Napja, a népi demokrácia megszilárdítá­­sáél, a s­zocializmus kiépítéséért har­col. Ebből az építő munkából fokozot­tabb munka és feladat hárul a sajtó levelezőkre. A sajtólevelezők tu­datosítják elért eredményeinket, el dolgo­zó nép m­egvalósításait és azokat a ne­hézségeket melyeket meg kell oldani. A sajtólev­el­ezők munkája közvetlen kapcsolatot teremt magával a dolgozó néppel, amelynek mozgósításáért, fel­világosításáért és szervezésért készül a demokratikus sajtó. Ebből a felismerés­ből kifolyólag a Szabad Szó sok jtó­­évet eső láhnnzatot hirdet. A pályázat tárgya a következő:­­ Hogyan vette ki a falu dolgozó né­­pe részét, az özer vetési hadjáratból és milyen segítséget nyújtottak a dolgozó földműveseinknek a tervbizottságok és a mezőgazdasági gépállomások. 2. Az újonnan megválasztott MNSz vezetőségek m­urócája hogyan segíti elő a dolgozó magyarság harcát a falu ki­szipolyozó elemei ellen. A pályázaton a legjobb három tudó­sítás a következő jutalomban részesül: első díj: 5000 lej, második díj: 3000 lej, harmadik díj: 2000 lej. A további közlésre alkalmas tudósí­tásokat a szokásos cikkdíjjal és aján­dékkönyvekkel jutalmazzu­k. A pályá­zat határideje 1998. november 20. A pályadíjak a Magyar Népi Szövetség országos nagygyűlése alkalmával kerül­nek kiosztásra. Hétfő, 1948 november 1­iu im Bi«rmrin Tmr'T~~'—r—------ .* VICTORIA-MOZI Keddtől közkívánatra a világsikert aratott Szibériai Rapszódia színes film. Kioldások 4, 6, 6 órakor. Szombaton és vasárnapon : r1so1_4,^6,_g_órakor^

Next