Szabad Szó, 1948. december (5. évfolyam, 309-332. szám)
1948-12-02 / 309. szám
CaSierre E, 1&48 d&Kimber 2 Hogyan ért el négymázsás kukoricatermést a varjasi állami mintagazdaság tudományos alapon dolgozó munkaközössége Varjas. 1947 október 22-én a községben felbugtak a traktorok. A községházával szemben, egy volt kuláté házának udvaráról egy*másután gördültek ki a I A. R. 22-es traktorok, hogy megkezdjék az állami mintagazdaság tulajdonát ké* , , pezö földek 1 «szántását és ezen keresztül példát ad* janak a falusi dolgozóknak a tervszerű gazdálkodás módjáról és annak előnyéről. így kezdődött Az új gazdák körében nagy volt a megelégedés, amikor látták, hogy az állami mintagazdaság gyakorlott téren segíti a szegényparasztok munkáját. Az álláni mintagazdaság a falu zsirosparasztjai szemében szálka volt. Látták, hogy a mintagazdaság létrehozása akadályozza őket tervük keresztülvitelében a dolgozók ellen. Különböző módszerekkel igyekeztek az újgazdák és középbirtokosok bizalmába férkőzni, hogy azokat megtévesszék és egyéni érdekeiket képviselve a kizsákmányolás jármába hajtsák. Eközben búgtak a traktorok a falu határában. Az ötös eke mélyen süllyedt a földbe. A traktorok könnyen húzták a terhet. Fújt a szél, esett az eső. Megállás nélkül folytak a munkálatok. Felszántottak több száz hektár területet őszi mélyszántással a tavaszi gabonaneműek számára. Tavasszal, mielőtt a gabona földbe került, előzőleg megtárcsázták a földet, jó fogasolást adtak és megindult a vetés. Kicsírázott a mag A pihent földben a mag hamar csiraszásnak indult. Nyolc nap múltán zöldelt a vetés. A kalászosokat megritkítottál a fogasboronával, a kukoricát elkezdték kapálni, tisztítani a gyomtól és erős fejlődésnek indult. A sok esőzés nyomán a kukorica megtartotta egészséges színét, míg a tavaszi szántásos földben sárgállani kezdett. Bodnaras Aurel, a varjasi állami mintagazdaság ügyvezető felelőse kukorica csöveket tesz az asztalra. Olyanok, mint egy ember fél karja. Egy cső hossza negyven-negyvenöt centiméter, szélessége tíz centiméter. Százkilencvenhat hektáron a kukorica átlagtermése hektáronként 3.866 kiló, éve voltak olyan területek is, ahol hektáronként 4.000—4.200 kiló kukoricát is termeltek. íme, ez a „titok"! — A kukorica termelésnek a „titka“ a jól megmunkált föld — mondja Bodnaras Aurel. Kezébe veszi az egyik kukorica* csövet és figyelmesen nézegeti a szemenket. A kukorica szereti a nedves talajt. Ezért szükséges az őszi mélyszántás, amit a föld mindenkor meghálál. A nyáron, a nagy szárazság idején a kukoricával be*vetett ősziszántású területen zöldelt a termés, míg a mellette lévő kukorica a hőség következtében elsárgult. Nem volt meg a számára szükséges nedvesség. Gyökerei hamar kemény talajt értek. A hőség kiszívta a földből a nedvességet. Ezzel szemben az őszi mélyszántású földeken a legjobb termést értük el. A kukorrica gyökerei sokkal később értek kemény talajt. Ősszel negyedméterre, sok esetben még ennél is mélyebben szántották fel a földeit. Jó példa volt Az elért eredmények példával szolgáltak a dolgozó parasztoknak is, akik belátták az őszi mélyszántás előnyét és most mind igyekeznek idejében elvégezni a szántási munkálatokat. Az állami mintagazdaság az előirányzott őszi szántási tervet teljesítette, sőt még háromszáz hektár területet szántanak fel tavaszra, amelyen az eddigi tapasztalatok alapján tengerit termelnek. A traktorok éjjelnappal búgnak. Megállás nélkül forgatják fel a földet. A szükséges benzint és olajat az állami mintagazdaság alkalmazottai éjnek idején szállítják a helyszínre, nehogy fennakadás álljon be a mezei munkálatokban, mert mindanynyian tudják, hogy egyre nagyobb feladat hárul az állami mintagazdaságokra, amelyek révén az ország gazdasági fellendülése és a dolgozók jobb megélhetése válik lehetségessé. (rsi) KÜLPOLN IKpl ..................................mm............... . j.ufopOLK. ROMA Az olasz sajtót aggasztja a volt olasz gyarmatok sorsa. Az Unita Cimű lap szerint a volt olasz gyarmatokon járt vizsgálóbizottság tagjai közül csupán a szovjet kiküdöttek terjesztettek be az olaszokra kedvező jelentést. A Corriere della Sera szerint Anglia és Amerika megegyeztek az olasz gyarmatokra nézve. Az angolok elfogadták Amerikának Palesztinára vonatkozó javaslatát és ennek ellenében megkapják a mandátumot Kirenejka felett. TOKIO Mac Arthur tábornok, a Japánban levő amerikai erők főparancsnoka bizonytalan időre elhalasztotta a halálratét hét japán háborús bűnös kivégzésének idejét. WASHINGTON Az Egyesült Államok kormánya hozzájárult a görög hadsereg létszámának 15.000 fővel való felemeléséhez. Az új hadsereget Amerika látja el felszereléssel és viseli fenntartásának költségeit. A görög légierő létszámát 20.000 fővel emelik. SZÖUL A délkoreai katonai bíróság 50 tisztet és közlegényt halálra ítélt, mert részt vettek az októberi zendülésben. Az ítéletet végrehajtották. TOKIÓ A japán parlament törvényjavaslatot fogadott el, amely megvonja a tisztviselők sztrájkjogát és megttja nekik, hogy kolektív szerződést köstenek. Az elentétes véleményen volt képviselőket azzal szerelték le, hogy Mac Arthur tábornok kívánja a törvény megszavazását. A fr a nem nép nem akar háborút és győzelmesen megvédi a békét Párizs. — Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára, az egyik vidéki városban beszédet mondott, amelyben élesen bírálta a francia kormány szovjetellemes politikáját. - - A francia kormány az amerikai imperialisták szolgálatában, hogy ezeknek kedvében járjon, a szakszervezetek és a kommunisták ellen irányuló politikát folytat — mondotta Thorez. Mochék kifogásolták a francia kommunisták azon kijelentését, hogy a francia nép sohasem fog a Szovjet Unió ellen harcolni. Kifogásukat arra alapították, hogy az ilyen háborúellenes kijelentések gyengítik a francia, hadsereg erejét. Ez azt jelenti, hogy ezt a hadsereeget akarják szovjetellenes háborúra felhasználni. A francia nép azonban nem akar háborút és biztosra vesszük, hogy a francia dolgozóknak a béke vívmányai megtartására irányuló harca győzelemmel végződik. Thorez beszéde végén megbélyegezte a francia kormány ellenséges politikáját, amelyet a Szovjet Unió és a népi demokráciák ellen folytat és amely minden ténykedésében megnyilvánul. A felszabadult Albániában komoly építő munka folyik Tirana. Albánia népe most ünnepelte felszabadításának és népi detaokratikus rendszere megalapításának negyedik évfordulóját. Ezzel egyidejűleg ruegimi ünnepelte függetlensége kivívásának 36. év* fordulóját is. Az albán nép felszabadítása óta eltelt négy év alatt nagy vívmányokra tekinthtett vissza. Tízezer új házat építettek, helyreállították az elpusztított hidakat és újakat emeltek, új közutakat és 2 új vasúti vonalat adtak át a forgalomnak, 32.000 hektár szántóföldet osztottak ki a földnélküli parasztok között, míg a közoktatásügyi minisztérium által rendezett tanfolyamokon 109.000 analfabétta tanult megmni és olvasni. Az albán lapok ma háromszor több példányszámban jelennek meg, mint a felszabadulás előtt. SZABAD SZÓ A demotonatifeus nő a faarc** a fa ékéért A világon élő dolgozó milliók széles tömege, nők és férfiak, ma egyaránt a Demokrata Nők Világszövetségének budapesti kongresszusa felé tekintenek. A Demokrat® Nők Világszövetségének kongresszusán, melyen a világ demokratikus női szervezeteinek kiküldöttei vesznek részt, a delegáltak a béke védelme, az építő munka szükségessége, a pusztító imperializmus elleni ádáz gyűlölet és a világ békéjét védelmező Szovjet Unió melletti szeretet és háló megnyilatkozásáról tesznek tanúbizonyságot. Nincs és nem is lehet a világnak olyan sarka, ahonnan ne tekintenének ne a bizakodó szívvel, erős meggyőződéssel a Demokrata Nők Világszövetségének második kongresszusa felé, melynek jelentősége annál nagyobb, mert még a dolgozizók fülében cseng Visinszkijnek, a Szovjet Úij Unió helyettes külügyminiszterének, a új szovjet bizottság vezetőjének az Egyesült Nemzetek ülésén mondott kemény vádbeszéde, melyben lerántotta a leplet a világot újból pusztító háborúba dönteni akaró angol és amerikai imperializmus mesterkedéseiről. A Demokrata Nők Világszövetségének kongresszusán van most sor, hogy ezekben a történelmi napok. Ezen megbélyegezzék az angol—amerikai imperializmust a zsoldjukban álló bérencek siseradiadát, a» munkásság érdekeit aljasul eláruló jobboldali szociáldemokraták mesterkedéseit. A dolgozó világ békét akar és békét akarnak a Demokrata Világszövetségbe tömörült nők milliói is. Békét akar a Demokratikus Nőszövetség a Román Népköztársaságban is. Kiküldöttei, akik számszerint húszan vannak, az itt élő dolgozó nőktől azt a megbízást kapták, hogy a Román Népköztársaság építő munkáját, teremtő erejét bizonyítsák és a Szovjet Unióhoz való törhetetlen ragaszkodásukról tegyenek hitet. Ahogy az építő munkából. Úgy a világ békéjét védelmezők táborából sem hiányoznak természetesen a Román Népköztársaságban élő népik soraiból a magyar nők. A Demokratikus Nőszövetség szervezeteiben felsorakozott magyar nők román, szerb és bolgár testvéreikkel együtt A Demokrata Nők Világkongreszszusa előtt gyűlések tízezrein, önkéntes munkavállalások tömegeivel, ajándékok , százaival bizonyították be a Demokrata Nők Világszövetségének második kongresszusa iránti bizalmukat. A Demokrata Nők Világszövetségének második kongresszusán a demokratikus női szervezetek legjobbjai, legöntudatúabb női harcosai vesznek részt. Kétségtelen tehát, hogy a világon élő dolgozó nők és férfiak reményeikben nem csalódnak, mert a Demokratikus Női Szövetség ma kezdődő budapesti kongresszusa félreérthetetlenül foglal állást az építő béke mellett, az imperialisták báborni törekvései ellen. A további munka lendület fokozása jegyében folyik a gyári élmunkások kitüntetése Temesvár. Mindenütt ünnepélyes keretek között megy végbe aszocialista versenyben kitűnt élmunkások kitüntetése, így az elmút napokban a Román Bőriparban, a Romitexgyárban, a Bánáti Textiliparban, az Első Temesvári Textiliparban és a 13 Decemvrie szalaggyárban folyt le az élmunkások kitüntetése Az ünnepségeken résztvettek a gyárak többi dolgozói, valamint a szakszervezetek és a Román Munkáspárt kiküldöttei. A Román Bőriparban a következő élmunkásokat tüntették ki: Slavco Mi-rlin, Polák Mende, Linez Rudolf, Todorov Bondin, Ivansiut Francisc és Ferenczi Paraschiv. A Romitex-gyárban a következő évi munkások kaptak jutalmat: Dochia Podina, Gál Margit, Betea Amália, Leiter Zsuzsámma, Ardelean Lujza, Schuszter Terézia, Puskás Josefina, Cristea Octavian, Török Antonia, Almaján Petre. A Bánáti Textiliparban: Marossy Rozália, Henz Mária, Thiry S. Jakab, Busek, Penteker, Ivan Nicolae, Zimmer Ecaterina, Stoian Gheorghe, Koch Mária. Az Első Temesvári Textiliparban a következő élmunkásaikat tüntették ki: Stemper János Marin Nicolae, Zipischka Anna, Csellusz János Agata Józsa, iTreschek Katalin, Bayer Iánia, Enjdresz Rozália, Martinas Mária, Tóth Teréz, Tritsch Mária, Vogi Anna, Franz Julianna, Steidl Emma, Trwall József. A IS Decemvrie szalaggyárban: Szécsi Margit, Breier Irén, Dienes Roszália, Varsányi M., Balogh Magda, Lieber Elvira, Wagner Katalin, Benger T., Cuzmanov N., Lux Anna élmunkások kaptak jutalmakat. Az élmunkások kitüntetése mindenütt lelkes hangulatban folyt le. Az élmunkások nevében többen felszólaltak éshatározott ígéretet tettek, hogy a jövőben még nagyobb lendülettel fognak dolgozni termelés fokozása érdekében.