Szabad Szó, 1948. december (5. évfolyam, 309-332. szám)

1948-12-02 / 309. szám

CaSierre E, 1&48 d&Kimber 2 Hogyan ért el négymázsás kukoricatermést a varjasi állami mintagazdaság tudományos alapon dolgozó munkaközössége Varjas.­­ 1947 október 22-én a községben felbugtak a traktorok. A községházával szemben, egy volt kuláté házának ud­­varáról egy*­másután gör­dültek ki a I A. R. 22-es traktorok, hogy meg­kezdjék az ál­lami minta­­gazdaság tu­lajdonát ké* , , pezö földek 1 «szántását és ezen keresztül példát ad* janak a falusi dolgozóknak a tervszerű gazdálkodás módjáról és annak előnyéről. így kezdődött Az új gazdák körében nagy volt a megelégedés, amikor látták, hogy az ál­lami mintagazdaság gyakorlott téren se­­gíti a szegényparasztok munkáját. Az ál­­láni mintagazdaság a falu zsirospa­­rasztjai szemében szálka volt. Látták, hogy a mintagazdaság létrehozása aka­dályozza őket tervük keresztülvitelében a dolgozók ellen. Különböző módszerek­­kel igyekeztek az újgazdák és középbir­­tokosok bizalmába férkőzni, hogy azo­kat megtévesszék és egyéni érdekeiket képviselve a kizsákmányolás jármába hajtsák. Eközben búgtak a traktorok a falu ha­­tárában. Az ötös eke mélyen süllyedt a földbe. A traktorok könnyen húzták a terhet. Fújt a szél, esett az eső. Megállás nélkül folytak a munkálatok. Felszántot­tak több száz hektár területet őszi mély­szántással a tavaszi gabonanem­űek szá­mára. Tavasszal, mielőtt a gabona földbe került, előzőleg meg­tárcsázták a földet, jó fogasolást adtak és megindult a vetés. Kicsírázott a mag A pihent földben a mag hamar csiras­zásnak indult. Nyolc nap múltán zöldelt a vetés. A kalászosokat megritkítottál a fogasboronával, a kukoricát elkezdték kapálni, tisztítani a gyomtól és erős fej­­lődésnek indult. A sok esőzés nyomán a kukorica megtartotta egészséges színét, míg a tavaszi szá­ntásos földben sárgállani kezdett. Bodnaras Aurel, a varjasi állami mintagazdaság ügyvezető felelőse kuko­­rica­ csöveket tesz az asztalra. Olyanok, mint egy ember fél karja. Egy cső hossza negyven-negyvenöt centiméter, szélessége tíz centiméter. Százkilencvenhat hektá­ron a kukorica átlagtermése hektáron­­ként 3.866 kiló, éve voltak olyan terüle­­tek is, a­hol hektáronként 4.000—4.200 kiló kukoricát is term­el­tek. íme, ez a „titok"! — A kukorica termelésnek a „titka“ a jól megmunkált föld — mondja Bodnaras Aurel. Kezébe veszi az egyik kukorica* csövet és figyelmesen nézegeti a szemen­ket. A kukorica szereti a nedves talajt. Ezért szükséges az őszi mélyszántás, amit a föld mindenkor meghálál. A nyáron, a nagy szárazság idején a kukoricával be*­vetett ősziszántású területen zöldelt a termés, míg a mellette lévő kukorica a hőség következtében elsárgult. Nem volt meg a számára szükséges nedvesség. Gyö­kerei hamar kemény talajt ér­tek. A hő­ség kiszívta a földből a nedvességet. Ez­zel szemben az őszi mélyszántású földe­­ken a legjobb termést értük el. A kukor­rica gyökerei sokkal később értek ke­mény talajt. Ősszel negyedméterre, sok esetben még ennél is mélyebben szántot­­ták fel a földeit. Jó példa volt Az elért eredmények példával szolgál­tak a dolgozó parasztoknak is, akik be­látták az őszi mélyszántás előnyét és most mind igyekeznek idejében elvégezni a szántási munkálatokat. Az állami mintagazdaság az előirány­zott őszi szántási tervet teljesítette, sőt még háromszáz hektár területet szántanak fel tavaszra, amelyen az eddigi tapasz­­talatok alapján tengerit termelnek. A traktorok éjjelnappal búgnak. Megállás nélkül forgatják fel a földet. A szükséges benzint és olajat az állami mintagazda­ság alkalmazottai éjnek idején szállítják a helyszínre, nehogy fennakadás álljon be a mezei munkálatokban, mert mindany­­nyian tudják, hogy egyre nagyobb fel­adat hárul az állami mintagazdaságokra, amelyek révén az ország gazdasági fel­lendülése és a dolgozók jobb megélhetése válik lehetségessé. (rsi) KÜLPOLN IKpl ..................................mm............... .­ j.ufopOLK. ROMA Az olasz sajtót aggasztja a volt olasz gyarmatok sorsa. Az Unita Cimű­ lap szerint a volt olasz gyar­matokon járt vizsgálóbizottság tagjai közül csupán a szovjet kiküdöttek terjesztettek be az olaszokra kedvező jelentést. A Corriere della Sera sze­rint Anglia és Amerika megegyeztek az olasz gyarmatokra nézve. Az an­golok elfogadták Amerikának Pa­lesztinára vonatkozó javaslatát és ennek ellenében megkapják a man­dátumot Kirenejka felett. TOKIO Mac Arthur tábornok, a Japánban levő amerikai erők főparancsnoka bizonytalan időre elhalasztotta a hal­­álra­­tét hét japán háborús bűnös kivégzésének idejét. WASHINGTON Az Egyesült Államok kormánya hozzájárult a görög hadsereg létszá­mának 15.000 fővel való felemelésé­hez. Az új hadsereget Amerika látja el felszereléssel és viseli fenntartá­sának költségeit. A görög légi­erő létszámát 20.000 fővel emelik. SZÖUL A délkoreai katonai bíróság 50 tisztet és közlegényt halálra ítélt, mert részt vettek az októberi zendü­lésben. Az ítéletet végrehajtották. TOKIÓ A japán parlament törvényjavas­latot fogadott el, amely megvonja a­ tisztviselők sztrájkjogát és megt­tja nekik, hogy kolektív szerződést kös­­tenek. Az elentétes véleményen volt képviselőket azzal szerelték le, hogy Mac Arthur tábornok kívánja a tör­vény megszavazását. A fr a ne­m nép nem akar háborút és győzelmesen megvédi a békét Párizs. — Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára, az egyik vidéki városban beszédet mondott, a­­melyben élesen bírálta a francia kor­mány szovjetellem­­es politikáját. - - A francia kormány az amerikai imperialisták szolgálatában, hogy ezek­­­nek kedvében járjon, a szakszervezetek és a kommunisták ellen irányuló poli­­­tikát folytat — mondotta Thorez. Mochék kifogásolták a francia kommu­nisták azon kijelentését, hogy a francia nép sohasem fog a Szovjet­ Unió ellen harcolni. Kifogásukat arra alapították, hogy az ilyen háborúel­lenes kijelenté­sek gyengítik a francia, hadsereg ere­jét. Ez azt jelenti, hogy ezt a hadsere­e­get akarják szovjetellenes háborúra fel­­használni. A francia nép azonban nem akar háborút és biztosra vesszük, hogy a francia dolgozóknak a béke vív­mányai megtartására irányuló harca győzelemmel végződik. Thorez beszéde végén megbélyegezte a francia kormány ellenséges politiká­ját, amelyet a Szovjet­ Unió és a népi demokráciák ellen folytat és amely minden ténykedésében megnyilvánul. A felszabadult Albániában komoly építő munka folyik Tirana. Albánia népe most ünnepel­te felszabadításának és népi detaokrati­­kus rendszere megalapításának negyedik évfordulóját. Ezzel egyidejűleg ruegimi ü­nn­epelte függetlensége kivívásának 36. év­*­­ fordulóját is. Az albán nép felszabadítása óta eltelt négy év alatt nagy vívmá­nyokra tekinthtett vissza. Tízezer új há­zat építettek, helyreállították az elpusz­­tított hidakat és újakat emeltek, új köz­­utakat és 2 új vasúti vonalat adtak át a forgalomnak, 32.000 hektár szántóföldet osztottak ki a földnélküli parasztok kö­­zött, míg a közoktatásügyi minisztérium által rendezett tanfolyamokon 109.000 analfabétta tanult meg­­mni és olvasni. Az albán lapok ma háromszor több példány­­számban jelennek meg, mint­ a felszaba­dulás előtt. SZABAD SZÓ A demotonatifeus nő a faarc** a fa ékéért A világon élő dolgozó milliók széles tömege, nők és férfiak, m­a egyaránt a Demokrata Nők Világszövetségének bu­­dapesti kongresszusa felé tekintenek. A Demokrat® Nők Világszövetségének kon­­gresszusán, melyen a világ demokratikus női szervezeteinek kiküldöttei vesznek részt, a delegáltak a béke védelme, az építő munka szükségessége, a pusztító imperializmus elleni ádáz gyűlölet és a világ békéjét védelmező Szov­jet­ Unió mel­letti szeretet és háló megnyilatkozásáról tesznek tanúbizonyságot. Nincs és nem is lehet a világnak olyan sarka, ahonnan ne tekintenének ne a bi­zakodó szívvel, erős meggyőződéssel a Demokrata Nők Világszövetségének má­sodik kongresszusa felé, melynek jelen­tősége annál nagyobb, mert még a dolgoz­i­­zók fülében cseng Visinszkijnek, a Szovjet Ú­ij Unió helyettes külügyminiszterének, a új szovjet bizottság vezetőjének az Egyesült Nemzetek ülésén mondott kemény vád­­beszéde, melyben lerántotta a leplet a vi­lágot újból pusztító háborúba dönteni akaró angol és amerikai imperializmus mesterkedéseiről. A Demokrata Nők Vi­lágszövetségének kongresszusán van most­­ sor, hogy ezekben a történelmi napok. E­zen megbélyegezzék az angol—amerika­­i imperializmust a zsoldjukban álló béren­­cek siseradiadát, a» munkásság érdekeit aljasul eláruló jobboldali szociáldemo­­kraták mesterkedéseit. A dolgozó világ békét akar és békét akarnak a Demo­­krata Világszövetségbe tömörült nők mil­liói is. Békét akar a Demokratikus Nő­szövetség a Román Népköztársaságban is. Kiküldöttei, akik számszerint húszan van­­­­nak, az itt élő dolgozó nőktől azt a meg­bízást kapták, hogy a Román Népköztár­­­­saság építő munkáját, teremtő erejét bi­­zonyítsák és a Szovjet­ Unióhoz való tör­hetetlen ragaszkodásukról tegyenek hitet. Ahogy az építő munkából. Úgy a­­ világ békéjét védelmezők táborából sem­­ hiányoznak természetesen a Román Nép­­köztársaságban élő népik soraiból a ma­gyar nők. A Demokratikus Nőszövetség szervezeteiben felsorakozott magyar nők román, szerb és bolgár testvéreikkel együtt A Demokrata Nők Világkongresz­­szusa előtt gyűlések tízezrein, önkéntes munkavállalások tömegeivel, ajándékok , százaival bizonyították be a Demokrata­­ Nők Világszövetségének második kon­gresszusa iránti bizalmukat. A Demokrata Nők Világszövetségé­­nek második kongresszusán a demokrati­kus női szervezetek legjobbjai, legöntuda­­tú­abb női harcosai vesznek részt. Kétség­telen tehát, hogy a világon élő dolgozó nők és férfiak reményeikben nem csalód­nak, mert a Demokratikus Női Szövet­ség ma kezdődő budapesti kongresszusa félreérthetetlenül foglal állást az építő béke mellett, az imperialisták báborni törekvései ellen. A további mun­ka lendület fokozása jegyében folyik a gyári él­munkások kitüntetése Temesvár.­­ Mindenütt ünne­­­pélyes keretek között megy végbe a­­szocialista versenyben kitűnt élmunká­sok kitüntetése, így az elmú­t napok­ban a Román Bőriparban, a Romitex­­gyárban, a Bánáti Textiliparban, az Első Temesvári Textil­iparban és a 13 Decemvrie szalaggyárban folyt le az élmunkások kitüntetése Az ünnepsége­ken résztvettek a gyárak többi dolgo­zói, valamint a szakszervezetek és a­­ Román Munkáspárt kiküldöttei.­­ A Román Bőriparban a következő élmunkásokat tüntették ki: Slavco Mi-r­lin, Polák Mende­, Lin­ez Rudolf, To­­dorov Bond­in, Ivansiut Francisc és Ferenczi Paraschiv.­­ A Romitex-gyárban a következő év­­i munkások kaptak jutalmat: Dochia­­ Podina, Gál Margit, Betea Amália, Leiter Zsuzsámma, Ardelean Lujza, Schuszter Terézia, Puskás Josefina, Cristea Octavian, Török Antonia, Al­­­­maján Petre.­­ A Bánáti Textiliparban: Marossy Ro­­zália, Henz Mária, Thiry S. Jakab, Busek, Penteker, Ivan Nicolae, Zimmer Ecaterina, S­toi­an Gheorghe, Koch Mária. Az Első Temesvári Textiliparban a következő élmunkásaikat tüntették ki: Stemper János Marin Nicolae, Zipisch­­­ka Anna, Csellusz János Agata­ Józsa, iTreschek Katalin, Bayer I­­ánia, En­jdresz Rozália, Martinas Mária, Tóth­­ Teréz, Tritsch Mária, Vogi Anna­, Franz Julianna, Steidl Emma, Trwall József. A IS Decemvrie szalaggyárban:­­ Szécsi Margit, Breier Irén, Dienes Ros­­zália, Varsányi M., Balogh Magda, Lie­­ber Elvira, Wagner Katal­in, Be­nger T., Cuzmanov N., Lux Anna élmunká­­sok kaptak jutalmakat. Az élmunkások kitüntetése mindenütt lelkes hangulatban folyt le. Az élmun­kások nevében többen felszólaltak és­­határozott ígéretet tettek, hogy a jövő­­­ben még nagyobb lendülettel fognak dolgozni termelés fokozása érde­­kében.

Next