Szabad Szó, 1949. január (6. évfolyam, 1-22. szám)

1949-01-05 / 1. szám

Tasa platita, in numerar cons­ord. Dir. Gen. P. T. T. Nr. 17,304/1943 Nyolc oldal, ára lej 4 Tim­isoara-Temesvár VI. évfolyam, 1. szám I Felelős szerkesztő: Lázár József I Szerda, 1949 január 5 Népköztársaságunk szilárdan halad az 1949. évi általános gazdasági terv megvalósításának útján Bukarest. A Román Népköztársa­ság kikiáltásának első évfordulóját az egész országban hatalmas lelkesedéssel ünnepelték meg a dolgozók. A fővárosi díszünnepségen, az Atenieul Román dísz­termében Groza Péter dr. miniszter­­elnök mondott beszédet. Visszapillantást vetve az elmúlt esztendő eredményeire, hangsúlyozta, hogy a politikai téren elért eredmények lehetővé tették, hogy a főbb termelési eszközök államosításának forradalmi tettével megváltoztassuk nemzetgazdaságunk szerkezetét. Az ipari szektorban elért eredmények példát mu­tattak mezőgazdaságunk fejlesztésére. Az állami mintagazdaságokat és mezőgaz­dasági gépállomásokat újjászervezték A gyári munkásság példáját követve a dol­­gozó parasztság hamarabb teljesítette a tavaszi vetési hadjáratot. Első ízben ve­zettünk az ősz folyamán előre kidolgo­­zott terv alapján. A munkásosztály és a dolgozó parasztság közötti szövetség még jobban kimélyült, a kormány pedig ha­­tározottan támogatja és védelmezi a sze­gényparasztság érdekeit, azoknak az akadályoknak leküzdésére, amelyeket a falvak zsirosparasztjai állítanak. Ismer­tette a miniszterelnök az országos mun­n­katelepeken elért eredményeket, vala­mint azokat a közérdekű munkákat, amelyeket a munkásosztály vezetése alatt egy év folyamán végeztek el. A kormány a román nép és az együtt­ élő nemzetiségek teljes jogegyenlőségének irányvonalán haladva, továbbra is kii®­lönös figyelmet szentel a más nemzeti­ségek fejlődésének. — folytatta a m­i­­niszterelnök. — Ennek a politikának is továbbfejlesztését a Román Munkáspárt Központi Vezetősége a közelmúltban ho­zott határozatában szögezte le. Népköz­tá­rsaságunk külpolitikájáról szólva, a leg­jelen kisebb eredményként a miniszterelnök kiemelte a Szovjet® Unióval megkötött barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződést, amely mindenfien­­megfelel orszá® gunk népe érdekeinek. Országunk követ® kezetés ahhoz a politikához, hogy a béke és demokrácia táborának cselekvő tényezője Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményeket kötött a Bolgár Népköztársasággal a Magyar és a Csehszlovák Köztársasággal valamint kulturális egyezményt Lengyelo­országgal. Népköztársaságunk kiküldöt­­tei tevékeny részt vettek számos fontos nemzetközi értekezleten. A miniszterelnök utalt arra, hogy a Szovjet®Untó volt az, amely az igazság szavát megszólaltatta és a többi népi demokráciákkal együtt Románia kérését támogatta az Egyesült Nemzetek Szer® vezetőbe való felvételre. Ugyanakkor a Szovjet­u­nió önzetlen támogatása gaz­­daságunk hely­reá 111 fáját Km és fejlődésé® ben, valamint nemzetközi téren, a háborús jósságok fejében fizetendő összegek­­ r '" 1 százalékos leszállítása, a szovjet- d­rán gazdasági szerződések nagysza-­j fi-su támogatása, az emberi tevékenység iden területére kiterjedő magasztos­ , útmutató tapasztalatai. — Íme azok­­ .. tények, amelyeket országunk r­ép­e az j 48®ns esztendős­en a Szovjet®Unióval . iló barátság, együttműködés és fel-­ bonthatatlan szövetség aranykönyvébe bejegyzett. — Szilárdan haladunk előre utunkon az 1948 évi fejlődés és teljesítmények után, az 1949 évi általános gazdasági terv megvalósításának útján — fejezte be nagyszabású beszédét Groza Péter dr. miniszterelnök, Bukarest. — A Román Népköztár­saság kikiáltásának első évfordulóján a Népköztársaság hadseregének h­őségét és a fővárosi őlmunkások a Victoriei­ téren vonultak fel végeláthatatlan sorokban. Felvonultak a legkülönbözőbb fegyver­­nemek, amelyeket a főváros lakossága határtalan lelkesedéssel és szeretettel fo­gadott. Hasonlóképpen felvonultak az élmunkások ezrei is, a munkásosztály ki® menthetetlen erejének és képességének bizonyítékaként. Bodnar­as Emil vezérezredes, nemzet­­védelmi miniszter, az ünnepség alkalma® hót nagy beszédet tartott, amelyben mél­tatta a nap jelentőségét és a Román Nép® köztársaság hadseregének jövő feladatait ismertette A temesvári dolgozók lelkes ünnepélye T­em­es­v­ár. — Városunk kétkezi és szellemi dolgozói hatalmas lelkesedés közepette ünnepelték meg a Román Nép­­köztársaság egyéves fordulóját. A város még az évfordulót megelőző napon zász® lódiszt öltött. December 30®án Temesvár dolgozó tömegei mára kora reggeli lírák­ban gyülekeztek a gyárakban és intéz­ményekben, majd fel­vonultak a Unirii® térre. Fél 10 órakor a hatalmas M­ih­ib tér megtelt az ünneplő tömegekkel. El­­h­elyezkedtek a különböző katonai egy­ségek alakulatai is, majd a diszemel® vényen megjelent X­ecu la Ghen­ghe, a R.M.P. temesmegyei titkára, továbbá Te­mesvár katonai körzetpilrancsno­ka, C­o­soara Severin megyei prefektus, Bo­tezatu Vasile főpolgármester, Radu Petru alpolgármester, valamint a me­gyei szakszervezeti tanács képviseletében Gruia Dumnitru elnök és Boureanu Stefan titkár. A Román Népköztársaság és a Szovjet Unió Himnuszának elhangzása után Te® mesvár város katonai körzetparancsnoka f­elolvasta Bodnar és Emil nemzet®­­ védelmi minisetét napiparan­csát. Ez-­­­után az éljenző lelkes tömeg, a katona-­­­sággal az élen felsorakozott a Román­­ Munkáspárt temesmegyisi szervezetének­­ székháza előtt való felvonulásra. A fel® vonulók hatalmas tömege kitörő lelke® sedéssel lépett el a díszem­elvén­y előtt és tett Intet a Román Népköztársaság és a Román Munkáspárt mellett. Az ünnepi felvonulás után a tömeg még so­káig együtt maradt és testvéri táncot festett. Délután 5 órakor az Állami Opera termébers a R­omán Munkáspárt temes­­megyei szervezetének rendezésében dísz­­ünnepély volt, amelyet Cojoana Se­verin megyei prefektus nyitott még, aki­­ismertette a Román Munkáspárt megva­lósításait az e­gyéves Népköztársaságon. Ezután a Flaoara munkás-mű­­vésze­­vüí® tes gazdag művészi műsort adott elő, ameynek keretében ének- és­­táncszámok szerepeltek. Az ünnepség emlszkedett hangulatban, az Irvternacioná­lé eléneklé­sével ért véget. A MNSz népköztársasági díszünnepélye Temesvár. A Magyar Népi Szövet® ség népköztársasági díszü­nn­epsége alkal® mából, a központi székház nagyterme zsúfolásig megtelt lelkiek közönséggel. Bertalan Magda Petőfi Sándor „Respubl Hca“ című­ versét szavalta hatásosan. Kulcsár Sándor, a MNSz városi végrehajtó bizottságának­ tagja mondott ünnepi beszédet. Felvázolta Népköztár­saságunk­­első esztendejeinek nagyfontos­­ságú demokratikus megvalósításait. 1948 úgy lép be országunk történetébe, mint­­az az év, amelyben a dolgozó n€r­ hozzákezdett­ a szocializmus alapjainak felépítéséhez Az itt élő magyar dolgozó tömegeknek is méltóképen fell krren®­liék részüket a további nagy erőfesüté­­­­sekben, munkában és harcban. Az ország dolgozóinak filfeladata most ez áttérés a nemzetgazdaság tervszerű fejlesztésére Az általános gazdasági terv megvalósí­tásában a Magyar Népi Szövetségnek­­ a legteljesebb mértékben kell mozgásií­tania és lelkesítenie a dolgozó tömege®­két, a Román Munkáspárt vezetésével, előre, új győzelmek felé! Ezután gazdag művészi műsor követ­kezett amelyben kitűntek: a MNSz III. kerületi vegyeskara, miehalat és rónáiét­­ tánccsoportja, H. kerületi műkedvelői.­­­­V. kerületi szín­játszó csoportja, személy­­ szerint pedig Földváry Julia, Mtaizsi I Sándor, Boksa Mária, Nagy István, Bics­­­kei Ilona, Béres István, Ágoston Ilon­*, Kelemen István, Csőke András, Feldmann Bélbi, Latxincz László, Fábián Endre Klein Anna, Mucsi Ernő és Ku­m­ik János A Szovjet­ Unió népei újabb megvalósításokat kivonnak a Román Népköztársaságnak a szocializmus útján Moszkva. A Radar jelenti: A Román Népköztársaság évfordulójával­­ foglal­­­­kozva az Iz­vesz­­tja című­ szovjet lap­­ politikai hírmagyarázója ezt írja:­­ — Az elmúlt év politikai, gazdasági és­­ kulturális téren döntő volt a köztársaság­nak a szocializmus felé való további fej­­­­lődésér­e A lap utal arra, hogy ezt a fejlődést az a tény tett­e lehetővé, hogy 1947 decem® ber 30-án a román nép elhárította utjá® ből az ország gyökeres demokratikus át­alakításának utolsó komoly akadályát, a német Hohenzollern-dinasztia által kép­viselt reakciós monarchiát. — A Román Népköztársaság kikiáltása óta eltelt esztendő elhatározó jellegű volt az ország gazdasági helyreállítása és fej­lesztése nagyarányú megvalósításai foly­tán, — írja a továbbiakban az Izvesztija. Ezt a sikert az ipari vállalatok, bankok, biztosítótársaságok és szám­lóvállalatok államosítása tette lehetővé. Az állomási® tás komoly alappá vált a népi demokrá® cia építésében és kiragadta a belső reak­ció kezéből az ország gazdasági kulcsai­lá­sait. Az államosítás felszámolta az or® szág függőségét az idegen monopóliumok® tól, amelyek reakciós monarchia hozzá­járulásával a román ipar döntő fontos­ságú ágazatára, a kőolajiparra tették ke® zü­ket. Az államosítás megfosztotta eze­ket a monopóliumokat attól az alkalom­tól, hogy szabotázs és a vállalatok meg­rongálása révén felforgató tevékenységet­­ folytathassanak a népi demokratikus rendszer ellen A továbbiakban az Izvesztija rámutat arra, hogy az elmúlt év alatt a román nép jelentős módon megszilárdította népi® zeti függetlenségét, határozottan elfőj® tolta a belső és a nemzetközi reakció minden mesterkedését, amelyekkel a népi demokratikus rendszert gyöngíteni akar­ták.­­ Az importatistaellenes táborban a békéért és demokráciáért cselekvő módon harcoló Román Népköztársaság nemzet­közi tekintélye megnövekedett. A román demokrácia győzelmei nem válhattak volna lehetségessé a Szovjet Hadseregnek a fasiszta Németország felett aratott győ® terme nélkül és a szovjet nép részéről nyújtott testvéri segítség nélkül, a há­­­­ború utáni időszakban.­­ 1948-ban a román-szovjet barátság megerősödésének újabb megnyilvánulásai történtek, a barátság megerősödött a ba­­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel, a Szocialz­­mus Nagy Országa és a fiatal Román Népköztársaság gazdasági kapcsolatainak szorosabbra­ fűzésével. A Szovjet-Unió érdekmentes segítsége lehetővé tette a fasiszta németektől és az angolamerikai monopóliumoktól megszabadított román állam számára a talpraállást, segített* a román népet belső erőforrásainak felhasz­­nálásában és megmentette a Marshifjf­­tervtől. A * A Szovjet­ Unió népei, örömmel fi­gyelve a Román Népköztársaság sikereit, azt kívánják a román népnek, hogy ha­zája folytonosan haladjon előre és újabb megvalósításokat érjen el a szocializmus útján, — fejezi be cikkét az Izoneztiíft. A népi demokráciák üdvözlete Budapest. — Szakosíts Árpád magyar köztársasági elnök, a Román Népköztársaság kikiáltásának első évfor­dulója alkalmából üdvözlő táviratot­ küldött J. C. Par­hon­nak, a Nagy Nemzetgyűlés prezk­umi elnökének. A Magyar-Román Társaság Budapesten ünnepséget rendezett a népköztársasági évforduló alkalmából, amelyen megjelent Dobi István miniszterelnök is . . Ítt-­­e népi beszéd­et Szirmai István, a Ma­­gyar-Román Társaság főtitkára ind­utot­­ta. Felszólalt az ünnepségen Ma Ina® s e­n n­u Aurél, a Román Népköztársaság budapesti követe, Szófia. — A bolgár sajtó vezető helyen foglalkozik a Román Népköztár®­­­saság kikiáltásának évfordulójával. A­­ Rabotnicseszko Delo Sztefanov pénz­ügyminiszter cikkét közli. Sztefanov mi­niszter, aki a Bolgár-Rom­ász Társaság elnöke, leszögezi: ,,A román nép minden sikerét a mi sikerünknek is tekintjük“. Prága. — Az egész csehszlovák sajtó foglalkozik a Román Népköztársaság ki­kiáltásának első évfordulójával. A Lido­ve Noviny című lap a többi között ezt írja-' „A fiatal köztársaság nagy sikereket ért el már fennállásának első esztendejében. A Román Népköztársaság határozott de­mokratikus és féke­védő külpolitikája a­zt eredményezte, hogy ez az ország a világ békeerőinek egyik biztos pillérévé vált. Varsó. — A lengyel lapok kiemelik a testvéri Román Népköztársaság megva®­lósításait, valamint a Szovjet­ Unióval való barátság és a szovjet segítség fon­tosságát.

Next