Szabad Szó, 1949. február (6. évfolyam, 23-46. szám)
1949-02-02 / 23. szám
?? T. Hat oldal, ára 4. lej , évfolyam, 33. szám1 Felelős szerkesztő: Juhász Lajos, Szerda, 1949 február 2 SZTÁLIN NYILATKOZATA „** International News Service“ európai igazgatója attak hozzá intézett kérdésekre Mos ak v a. (Rador). A Tass Jelenti: I. V. Sztálin válaszai Kingsbury Smith, az amerikai „International News Service" európai hr.szolgálati vezérigazgatója által 1949 január 27-én hosszú intézett kérdésekre. ELSŐ KÉRDÉS: Hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormánya az Amerikai Egyesült Államok kormányával együtt fontolóra venni egy közös nyilatkozat kékízélítését, amely megerős italé, hogy a szóbanforgó kormányoknak formai szándékuk e ncsen as. egymás elleni háborúhoss folyamodni? VÁLASZ: A szovjet kormány hajlandó lenne egy ilyen nyilatkozat közzétételét fontolóra vettiel MÁSODIK KÉRDÉS: Hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormánya arra, hogy az Amerikai Egyesült Á Illamok kormányával együtt isténskedéseket tegyen, amelyek ennek a békepaktumnak megvalósítását célozzák, amilyen például a fokozatos leszerelés? VÁLASZ: Biztos hogy a Szovjetunió kormánya együtt tudna működni az Amerikai Egyesült Államok kormányával intézkedések megtételében, amelyek ennek a béke-f paktumnak megvalósítását célozzák és fokozatos leszerelésre vezessenek. HARMADIK KÉRDÉS: Ha az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország kormányai egyet fognak érteni abban, hogy a külön nyugatnémet állam felállítását az egész német kérdés megvizsgálásával foglalkozó Külügyminiszterek Tanácsának összeüléséig elhalaszák, hajlandó lenne-e a Szovjet Unió kormánya feloldani azokat a korlátozásokat, amelyeket a szovjet hatóságok bevezettek a Berlin és Németország nyugati övezetei közötti közlekedést illetően? VÁLASZ: Azzal a feltételel, hogy ha az Amerikai Egyesült Államok Nagy-Botannia és Franciaország tiszteletbentartják a harmadik kérdésben kifejetett feltételeket, a szovjet kormány nem látja akadályát annak, hogy feloldja a szállítási korlátozásokat, azzal a kikötéssem azonban, hogy a három hatalom által bevezetett szállítási és kereskedelmi korlátozásokat egyidejűleg oldják fel. NEGYEDIK KÉRDÉS: Hajlandó Jenoec- Traumas elnökkel valahol, mindkettőjük részére elfogadható helyen , találkozni, így ilyen béke-paktum megkösse lehetőségeinek megtárgyalásaira? VÁLASZ: Már előzőleg is kijelentettem, hogy nincsenek ellenvetések egy találkozó ellen. A Szovjet Unió külügyminisztériuma az „Északatlanti Szövetségből Moszkva A Tass közölte a Szovjet Unió külügyminisztériumának nyilatkozatát az „Északatlanti Szövetséggel“ kapcsolatban. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma január 14-én hosszú nyilatkozatot között ezzell a címmel: .A béke megteremtése, a kollektív biztonság az Atlant- óceán északi vidékén.“ Ez a hvatalos okmány vázolja az Egyesült Államok álláspontját az úgynevezett, ,Atlanti Szövetséggel“ kapcsolatium, amelyről az Egyesült Államok kormánya Kanadával együtt még a múlt nyár óta tárgyalásokat folytatott Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kormányával. Ennek az öt nyugateurópai államnak vezető köret a kollektív védelem ürügye alatt és az Egyesült Államok védnökségével, tavaly már katonai és politikai szerződést is kötöttek, az idén pedig már alkalmazzák az amerikai tervet, azzal a céllal, hogy ugyanezeknek az országoknak és Kanadának a részvételével létrehozzák az E Északatlanti Szövetséget, körülvervül az Egyesült Államok vezetése alatt. Truman a január 26-i ki nyilatkozatában már kijelentette, hogy a szóbanforgó tervezetet rövidesen az amerikai szenátus elé is terjesztik. A „Nyugati Szövetség“ az angolamerikai tömb támadó fegyvere Európában A Szovjet Unió külügyminisztériumbeli nyilatkozata megállapítja, hogy az úgynevezett „Nyugati Szövetség“ az angolamerikai tömb támadó fegyvere Európában 1940 márciusában Anglia, Franciaország Belgium, Hollandia és Luxemburg brüsszeli tárgyalásait,megkötötték azt a kölyök ci segélynyújtási és kollektív védelmi szerződésnek elnevezett megállapodást, amely lerakta az alapját bizonyos nyugateurópai államok ,Nyugati Szvetség“ néven ismeretes külön csoportosulásának Előirányozták más európai országok bevonását is, amelyek hajlandók politikájukat az Angin közvetlen vezetése alatt álló fenti csoport céljainak megfelelően alakítani. A „Nyugati Szövetség“ megalapítói köztudomásukig már kezdettől fogva kizárták annak a lehetőségét, hogy ebben a szövetségben a népi demokrácia összes országai és a Szovjetunió részt vegyenek s ilyenformán kifejezésre juttatták azt, hogy aNyugati Szövetséget“ nem azzal a céllal alakították, hogy az európai békeszerető országokat egyesítse és az általános európai békét biztosítsa, hanem egészen más célokkal. Ezzel leleplezték, hogy olyan céljaik vannak amelyeknek semmi közük sincs a békéhez és a nemzetközi biztonághoz. A szóbanforgó hatalmak lemondtak a demokratikus és támadásellenes politikáról Németországot illetően, vagyis arról a politikáról, amelyet a hitlerellenes koalícióban résztvevő nagyhatalmak a váltói és potsdami értekezleten elfogadtak. A második világháborúban a hitlerellenes koalícióbban résztvevő szövetségeseket nemcsak az az akarat egyesítette — hangsúlyozza a szovjet külügyminisztérium nyilatkozata, hogy győzelmesen fejezzék be a felszablalító háborút a hitlerista Németország és a fasizmus ellen, hanem egyúttal az az akarat is egyesítette őket, hogy a jövőben is megakadályozzák a Németország felől jövő támadást, ami oly két világháborút robbantott ki az utóbbi évtizedek folyamán. Eze a nemes törekvések kifejezésre is jutottak a voltai a. parlami értekezlet határozataiban. A Szovjet Uniónak 1942-ben Angliával és 1944-ben Franciaországgal aláírt húszéves barát. tti közigazgatás a dolgozók érdekében ! A termelő munka nagy feladata mellett az Állami Terv merőben új, alapvetően megváltozott kötelességeket ró a közigazgatás minden ágára. Míg azelőtt, a burzsoá földesúri diktatúra különböző árnyalataiban az államgépezet szerkezete és az új egész közigazgatás a szétes dolgozó tömegek elnyomását és kiszipolyozását szolgálta a kizsákmányolók érdekében, addig a népi demokrácia államgépezete , és közigazgatása az építésnek, mai fejlődési szakaszában pedig már a szocializmus építésének egyik fontos fegyvere. Ez taz új feladat tette szükségessé a közigazgatás gyökeres, forradalmi értékű reformját, a kapitalista szerkezet szétzúzását és a káderek kapitalista maradványainak eltávolítását. Az új közigazgatás szerkezetét éS tartalmát egyaránt a néptanácsok sokoldan tevékenység« fogja kialakítani. Mint a néphatalom élő szervei, a dolgozók osztályszellemét, világnézeteit, törekvéseit, kezdeményezéseit fogják érvényesíteni az állami közigazgatásban a néptanácsok. Ezért a közélet minden ágában — politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális síkon — a dolgozók eddigi vívmányainak megszilárdításáért és a kizsákmányolok támadásaitólvaló megvédéséért az osztálytere szellemében érvényesítik az államhatalmat mindazokkal szemben, akik a dolgozó nép érdekeire törnek és a régi rendszer visszaállításáról álmodoznak, vagy arra szövetkeznek. Lenin arra tűnik hogy ,,a demokrácia óriási kiszélesítésével együtt, amely első ízben válik a szegények demokráciájává, a nép demokráciájává és nem a vagyonosok demokráciájává, a proletariatus diktatúrája az elnyomók, a kizsákmányolok és tőkések szabadsága korlátozásának egész sorát vezeti be.“ A szükséges korlátozások jelentős részét a néptanácsok fogják megvalósítani, hogy ezzel is biztosítsák a szocialista építés gyorsuló ütemében dolgozó tömegek munkájának gyümölcsét, biztosítsák az Állami Terv feladatainak teljesítésére irányuló erőfeszítések zavartalanságát Másik fontos szerepe a néptanácsoknak a helyi jellegű gazdasági problémák megoldásában kerül előtérbe. Mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar terén, nemkülönben a közellátás és áruforgalom különböző területein számtalan helyi probléma merül fel és megoldásuk késik, mert a polgári, bürokratikus köízigazgatás a maga merevségében még a felfrissített, népi elemekkel megjavított kádereivel sem tudott megbirkózni ezekkel az új feladatokkal. Számos eleven, értékes kezdeményezés megfeneklett és elsülyedt a régi közigazgatási szervek merevségében. Ez természetes is, mert az állami szerveket a burzsoáb földesúri állam szükségleteire szabták, elnyomásra és kizsákmányolásra, nem pedig termelésre és építő munkára. A néptanácsok tehát azok az új közigazgatási szervek, amelyek a dolgozó tömegek közvetlen ellenőrzése és irányítása alatt, széles hatáskörben, a bürokrácia minden csölekvényének lengese után közvetlen, gyors és egybehangolt működésükkel a termelés, az áruelosztás, közellátás, egészségvédelem, kultúrmunka és egyéb közügyek serkentői, támogatói, irányítói és ellenőrzői lesznek. Az új közigazgatás nem kevésbbé fontos és szilárd oszlopa a reilícia, amely nemcsak felszámolja a polgári diktatúrák esendőn és rendőri módszereit, hanem a népi érdekek védelmezője, a munka támogatója és őreként új feladatokat fog teljesíteni. Merőbben is többek között a miliciazma feladata, hogy az ipari és mezőgazdasági üzemek őrszolgállatát ellássa, a dolgozókat megvédje a szabotálók és merénylők támadásaitól. ,,Minden milicistának újtípusú tisztviselő, a népi állam méltó képviselője öntudatos és testvéri magatartását kell tanúsítania a dolgozók iránt, olyan tisztviselő magatartását, aki — ellentétlben a régi indulatos és ellenséges rendőrrel — felvilágosít,ságit és irányit... Ebből a célból a Párt tagjait az állam és az államgépezet iránti új magatartás szellemében kell nevelnünk“ — szögezte le Teohari Georgescu, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének titkára Valóban, minden dolgozónak új magatartást kell tanúsítania az új államgépezet, az új közigazgatás iránt, mert már nem a burzsoá állammal áll szemben, hanem részese a dolgozók állami hatalmának, államgépezetének és közigazgatásának. Az új közigazgatás és annak minden szerve a dolgozók érdekében működik és annál jobban tölti be majd hivatását, minél közvetlenebbül támogatjuk, segítjük minden feladata teljesítésében. Tekintsük tehát az új államgépezet minden szervét a magunkénak, úgy támogassuk és bíráljuk működését, mint a magunk ügyét — mert valóban ez is. FENYVES LÁSZLÓ