Szabad Szó, 1949. március (6. évfolyam, 47-72. szám)

1949-03-02 / 47. szám

Szefzi, 1949 mirdae 2 3 • •Ördög József resicai élmunkás öttagú családja az új fizetési rendszer előnyeit élvezi Resica. Ebben a városban mindenki csak az Állami Terv­ről beszél. Nemcsak az élmun­kásokat, az újításokat, hanem a város valamennyi munkását magával ragadta az Állami Terv lendülete, a szocialista munkaversenyek üteme. Ha megvizsgáljuk, mennyi-é­ben változott meg a munkások élete, akkor meg kell állapíta­nunk, hogy az elmúlt négy esz­­tendő alatt hatalmas mértékben javult a dolgozók élete. Resi­­cán ma hét munkásétkezdében olcsón és jól, bőségesen élel­mezik a munkásokat. A mun­kás­szövetkezet fiókjain kívül az állami áruház három üzlete pontáruval, cipővel és pont nélküli áruval látja el a mun­kásságot. A szövetkezetnek és az állami áruháznak külön élel­miszerüzletei vannak a dolgo­zók­ részére. Két gyermekott­honban a munkások gyermekei vannak elhelyezve, a Demokra­ta Nőszövetség hatalmas és nagyarányú tejakciókkal sietett a gyermekek és a szülés előtt álló anyák segítségére. A kór­házban már húsz ágyas kor­szerű szülőosztály van. Nyolc­van új emeletes munkásház már készen áll, három-, két- és egy­szobás fürdőszobás lakásokkal. D­ésiben fellendült a város dolgozóinak kultúrélete is. Re­­sicának ma már hetilapja van, a Flamura Rosie. Most megala­kult az irodalmi kör is, ahol munkások és haladó értelmisé­giek, tanoncok és diákok olvas­sák és bírálják meg egymás mű­veit. Hatvan tagú filharmo­nikus zenekar működik, a mun­kásklubban könyvtár, rádió áll a munkásság rendelkezésére. Az óriási gyár területén két szek­tornak könyvtára, munkás­­énekkar, tánccsoport működik. Resicán vegyes líceum, ipari és különböző technikai iskolák nyíltak. A gyárban továbbkép­ző iskolákban ezrekre megy azoknak a száma, akik tanul­nak és tovább képezik magukat. Nem ért tehát, ha kissé visszapillantunk a múltba. 1938- ban az újságíró egy Román- Resicán lakó, öntödében dol­gozó olvasztómunkással be­szélt, akinek öttagú családja volt. 1938-ban a sárga, gyű­rött fizetési idén, amely július hónapról szólt, a következő té­telek szerepeltek: Összkereset 1722 lej 1939 lej További adósság tehát 59 lej. Ebből a fizetésből tehát csak koplalni és kínlódni lehetett. És most nézzük meg, ho­gyan él és mennyi fizetése van ma Ördög József resicai mun­kásnak, aki új házban lakik. Kétszobás, konyhás, fürdőszo­bás lakásuk van. Tehenet vásá­roltak, de erre meg van adóssá­gu­k. A disznóólban malacka hí­zik. A lakásban rádió szól. A családban öten vannak. Ördög József a hármas számú kemen­cénél dolgozik. Főolvasztó, íme a januári fizetési éve: alapórabér összege 7781 lej túlórák 2188 lej éjjeli százalék 364 lej akkordszázalék a túlter­melésből 7803 lej öntési pótlék 705 lej decemberről különbözet 1100 lej 19941 lej És most levonások kö­vetkeznek : Kiderül, hogy a gyár minden munkásának, ha kéri, havonta 1500 lej előleget folyósít. Ördögék 500 kiló burgonyát 5 lejes ár­ban és hét méter fát kaptak. A valóban szép, kényelmes, kor­szerű lakásért mindössze 280 lejt fizetnek havonta. Tehát ma­rad még bőven a fizetésből. Az új fizetési rendszerben most magasabb kereseti lehető­ség nyílik­ Mert Ördög alapóra­­bére eddig 27,64 lej volt, az új Temesvár. Hétfőn, február 28-án hivatalosan megindult a megyében a megállapított tej­­mennyiségek beszolgáltatása. A kormány tudvalevőleg rendele­tet adott ki, amely a mezőgaz­dákat, tejtermelő szövetkezete­ket, tejüzemeket bizonyos meny­­nyiségű tej beszolgáltatására kötelezi. Tem­es-Toron­tál megyé­­ben ez a tejbeszolgáltatás most indult meg, a megyei tejbeszol­­gáltatási bizottság részéről ki­adott rendelet alapján. A rendelet szerint az 1 hektá­rig terjedő területtel rendelkező gazdák mentesek a beszolgálta­tás alól. Egy hektártól három hektárig terjedő szántóföld tu­lajdonosok 2 tehén után 355, 3 tehén után 852, háromnál több tehén után minden egyes tehén­nél 440 liter tejet szolgáltatnak be. Háromtól öt hektárig terje­dő szántóföld után a beszolgál­tatási kvóta 1 tehénnél 165, 2 te­hénnél 495, 3 tehénnél 1045 liter tej, míg három tehénen felül minden egyes tehén után 555 li­ter, öt hektártól 10 hektárig terjedő szántóföldnél be kell szolgáltatni 1 tehén után 220, 2 tehén után 605, 3 tehén után 1265 liter tejet, ezen felül min­den egyes tehén után 660 liter tejet. Tíz hektártól 20 hektárig terjedő szántóföld birtoknál 1 tehén után 275, 2 tehén után 743, 3 tehén után 1485 és há­rom tehénen felül minden egyes tehén után 742 liter tejet kell beszolgáltatni. Húsz hektártól 50 hektárig, 1 tehén után 385, 2 tehén után 962, 3 teh­én után 1787 és ezen felül minden tehén után 825 liter tej szolgáltatandó be. ötven hektáron felül 1 tehén után 550, 2 tehén után 1720, 3 tehén után 2220 és ezen felül minden egyes tehén után 880 liter tej szolgáltatandó be évente. A 20—50 hektárnyi területtel rendelkező gazdák, akiknek nin­csenek teheneik, évente 962 liter tejet, az 50 hektárnál nagyobb területtel rendelkező gazdák évente 1320 liter tejet szolgál­tatnak be. Bivalyok esetében a fen­ti mennyiségek 50 százalé­­kát kell leadni. Tejüzemek, ma-­ gánbirtokok, tejüzletek 1 tehén után 220, 2 tehén után 660, 3­­ fizetési rendszer nyomán pedig 31,50 lejre emelkedett. 1932-ben Resicán a gyár ve­getált. A nagy olvasztó élette­len volt. A kemencékből csak kettő működött. Resicán mun­kanélküliség volt. Ugyanabban az időben a gyár főigazgatója 13 millió lej költséggel villát építtetett magának. Később tíz­millió lej végkielégítéssel távo­zott. Ma, Népköztársaságunkban a Román Munkáspárt vezetésével Resica sohasejti sejtett fejlő­dési szakaszához érkezett. Kell a munkáskéz. Újabb kétezer munkás jött Biharból, Szilágy­ból. Az új gépgyár a legtökéle­tesebben felszerelve működik. Ferencfalván óriási vizműtelep épül. Az Állami Terv keretében Resica élete is fellendül, mun­kásainak életszínvonala állan­dóan emelkedik, tehén után 1210 liter tejet szol­gáltatnak be évenként. A megyében három tejgyűjtő központot létesítenek. Ezek kö­zül az egyik a temesvári tej­központ, amely a környékbeli falvak kötelező tejkvótáját gyűjti össze, a második a lieb­­lingi-csákovai sajtgyár, amely az ottani körzetből gyűjti össze a tejet, míg a temesvári vaj­gyár a többi községek kötelező tejkvótáját gyűjti egybe. Min­den egyes község külön tej­­gyű­jtőhelynek számít. A beszolgáltatandó tejnek tisztának, egészségesnek kell lenni 3.2 gramm zsiradékkal és 1.028 sűrűséggel kell rendel­kezni. Bivalytejnél a zsiradék 5.00 gramm, a sűrűség 1.022. A mezőgazdasági szakszerve­zet tagjai ha egy hektárnál nem nagyobb birtokkal és 2 tehénnél nem nagyobb tehénállománnyal rendelkeznek, mentesek a tejbe­szolgáltatás alól. Gazdák, ha 3 hektárnál nem nagyobb birtok­kal rendelkeznek és csak egy te­henük vagy bivalyuk van, ugyancsak mentesek a tejbe­szolgáltatás alól. Földnélküliek, akiknek csak 1 tehenük van, mentesek a beszolgáltatás alól, míg azok a földművesek, akik­nek csak 2 tehenük van amelyet az év ötven napján mezőgazda­­sági munkálatokra használnak fel, a kötelező kvóta 50 száza­lékát szolgáltatják be. Temes - Torontál megyének 41.671 tejelő tehene és 7.579 úgynevezett meddő tehene van, vagyis amelyek nem adnak te­jet. Tekintettel arra, hogy a tej­­­beszolgáltatás kötelezettsége a­­zokra is vonatkozik, akik meddő tehenekkel rendelkeznek, ezek­­ket a meddő teheneket vagy tejelő tehenekkel cserélik ki vagy pedig a köteles tejmennyiséget megvásárolják. A meddő tehe­nek kicserélésére még nem tör­tént intézkedés. A tej-foegyű­ttesi rendelet részletes intézkedései Temes­ megye termelői számára Családi pótlék 158 lej 1880 lej Levonások: Útadó 44 lej Kereseti adó 150 lej Életem a magazinból 100 lej Régi a­dóssá­g 750 lej Templomadó 10 lej Zenedíj 5 lej Előleg­­ 400 lej Petegsegélyző 150 lej Két hónap előtti adósság 30 lej Kisebb tételek ISABAD 9»» Felhasznált fonalhulladék — havi 12.000 lej megtakarítás A Bánátin fonodában zúg a motor, megfeszül a stáb gyors pergéssel egyre vék­onyodik a sok orsó, egyre több és több len- és kenderfonál tek­eredik a kerekekre. Az egyik orsóról már majdnem leszaladt az anyag. A gépeit kezelő munkásnő egyetlen, gyors mozdu által emeli fel az üres orsóhüvelyt, s állít helyébe telit. Egy szempilantás, s már forog is tovább a kerék. Egy kis fonalvég még ottmaradt, rátekeredve az üres orsóhür­velyen. 3—4 méter csupán, ezt már nem lehet ledolgozni. A gombolyítónő megszokott mozdu­lttól húzza le a megmaradt fo­­nalvéget és hajítja el a használhatatlan hulladék közé. Így ment ez évek óta a Bánátin fonodában. Évek óta kár­­baveszett orsónként 3—4 méter len-, vagy kenderfonál, amely kilónként 2—5 deka hulladékot eredményezett. Az Állami Terv életbelépése azonban, méynek egyik fon­tos részét az anyag­takar­ékosság és az önszöltségi ár csökkentése képezi, arra ösztönözte a gyár vezetőségét, hogy még fokozottabb mértékben, még gazdaságosabban osszák be a nyersanyagot. A fonalvégek már nem kerülneke a hulladék közé. Gondosan egybe­­gyűjtik a maradványokat, amit matringba már nem lehet felgombolyítani. Időnként azok a mun­­ások, akiknek nincsen állandóan gép melletti beosztásuk, kiválogatják, összekötözge­­tik, gombolyagba tekerik fel a fonalvégeket.. Az így nyert fo­nalat aztán a mat­ring­ok összekötésére használják fel. Látszólag jelentéktelen, érdektelen apróság ez. Éppen azért érdemes azonban mega­lani mellette. Mert ez az egy­szerű művelet havonta körülbelül 12.000 lej megtakarítást jelent. (K. G.) Villanymotorok készülnek az Állami Terv előírásai szerint a hátsver- és f­ehézipar számár® Motorgyártó gépek készítése Ezek a feladatok közvetlenül érintik a temesvári Elect­i­c-Mo­­tor (volt Friedrich) gyárat is, amely már néhány hónappal az államosítás után megtette az előkészületeket, hogy áttérjen a motorgyártásra. Ez a művelet azonban korántsem volt olyan egyszerű, mint maga az elgon­­dolás. Mert a bombázások fel­mérhetetlen károkat okoztak és a berendezések túlnyomó része ,­ romok alatt elpusztult. Csak az államosítás után indulhatott meg komolyan az újjáépítési munka. Az Állami Terv a­ teljes újjá­építésben és további gépi beren­dezések­ beszerzésében találta az Temesvár.­­ Az Állami Terv a fémfeldolgozó ipar szá­mára többek kö­zött a következő általános felada­tokat írja elő: „A fém­feldolgozó iparnak el kell Eiceti­c-Motor gyárat. Száz szá­zalékkal kell hogy felülmúlja a gyár 1949-ben az 1948. évi össz­termelést. Az üzemi kollektíva ezért a dolgozókkal szoros együttműködésben fokozottabb munkához látott. Megkezdték a motorgyártáshoz szükséges gé­pek, alkatrészek és szerszámok gyártását, a gépek átalakítá­sát. Ez a munka jelenleg is fo­lyik, de már csak napok kérdé­se, hogy a gyár dolgozói meg­kezdjék a villanymotorok soro­zatban­ való gyártását. A gyár 5—60 lóerős motorokat termel majd, főleg a bánya- és nehéz­­ipar számára. ~­indulnia az iparban, a mezőgaz­daságban és a száll­ás­okhoz szükséges felszedés termelésé­nek fejlesztése vonalán, így a fémfeldolgozó ipar élhelyet fog­lal majd el a nemzetgazdaság fejlesztésében.” Kétségtelen, hogy a gyár össz­­munkásságának csak egy kis ré­sze járatos a motorgyártás mes­­terségében. Az üzemi kollektíva azonban ezen a téren sem mu­lasztott semmit. Hetekkel ez­előtt tekercselő-tanfolyamot in­dítottak a gyár keretébe®. A tanfolyamnak 35 növendék­­e van, akik szakképzett mesterek felügyelete alatt sajátítják el a motortekercselés mesterségét. A gyakorlati tanfolyam két hó­napig tart, míg további 4 hóna­p­­ig már magasabb gyakorlati és elméleti kiképzésben részesül­nek a növendékeit. Ezenkívül a közel­­jövőben ugyancsak a gyár keretében A-típusú szakmai to­vábbképző tanfolyamot létesíte­nek, amely alkalmat ad, hogy a dolgozók még tökéletesebben tanulhassák meg a szakmát. 1949-ben tehát Népközt­árs­a­­ságunk bánya- és nehézipara már az országban, Temesváron előállított villam­ymotorok segít­ségével is növeli majd a tem­e­­téste (—«1«) Feloszlatott egyesületek Temesvár. Temesvár terüle­tén a belügyminisztérium rendelete alapján az alábbi egyesületeket osz­latta fel: a bánsági kivitel racionali­zálására alakult egyesületet, a ven­déglősök, korcsmárosok, kávésok és szállodások „Banateana“ egyesüle­tét (Voltaire.utca 2. szám), a ven­déglősök, kávésok és szállodások egyesületét (Caruso­inea 3­), a ke­­reskedelmi egyesületek bánsági szö­vetségét (Voltaire.utca 2.), a román kisiparosok, kereskedők, gyárosok­ és munkások egyesületét, a román ifjúság ipari és kereskedelmi téren való támogatásának egyesületét (Dózsa­ utca 13­), a háziasszonyok körének egyesületét. A feloszlatott egyesületek ingó és ingatlan javai összes aktíváikkal és passzíváikkal a városi hatóság­ tulajdonába és kezelésébe ment át, éppen ezért a városháza felhívta ezen egyesületek hitelezőit és mind­azokat, akiknek az egyesületekkel szemben követeléseik vannak, hogy a jelen közleménytől számított 16 napon belül azt a városi gazdasági hivatalnál, városháza 1. emelet 52. számú szobában jelentsék be.

Next