Szabad Szó, 1949. április (6. évfolyam, 73-97. szám)

1949-04-01 / 73. szám

péntek, 1949 április 1 SZOLOHOV Uj barázdát szánt az eke Kevés időszerűbb és tanulságo­­sabb, művésziesebb könyvet olvas­hatunk abból a gazdag termésből, amely könyvpiacunkon megjelent, mint Szol­oh­jv Mihai könyvét, az­ „Uj barázdát szánt az eke“ című regényét. A könyv, mely magyar nyelven Tamás Aladár igen jó fordításában jelent meg, nem ma íródott. A Szov­jet­ Unió szocializmust építő törté­nelmének egyik legnehezebb szaka­száról, a szocializmus útjára lépett szovjet mezőgazdaságról, a szovjet falu életéről szól. Szolohov egy Don menti kuzákidu életében a me­zőgazdaság szocialista átalakítását tárja elénk. A magántulajdonnal való állandó hanr, az emberi irigység, ön­zés, begyökerezett előítéletek elleni küzdelem és a rossz feletti győze­lem történelmi erejű regénye Szolo­­hov írása. Az új életszemlélet ütközik össze a régivel. Az élet igazságát hirdető, diadalmas jövő ütközik össze­ a ha­­­zug és hamis, kizsákmányolásra fel­­épített régi társadalommal. A kol­hoz szervezője és vezetője egy lev­aligrádi vasmunkás. Társai és ba­rátai esendő emberek, akik jószán­dékuk­ban hibákat, vaskos tévedése­ket követnek el. A meggyőzés he­lyett néhol erőszakkal is dolgoznak. A kozákfalu szegényei egyem­­berként állanak a kolhoz mel­lett, mert tudják, hogy az számukra az életet csak szebbé és jobbá te­­heli. De igen nehéz a bizalmatlan, még tisztán nem­ látó középparasz­­tok meggyőzése. A kulákok nyílt ellenállási akció­ját megtörik. 1 t: ellensé­t nem ••emmisz­­­iói összeesküvést szőnek és meg­bízottukat becsempészik a kolhozba Megindult a szabotálás: leölik az állatokat, még a kolhoztagok is k m­észárolják jószágaikat. Baj van a vetőmag­-szolgáltatással is. A rea­k­ció minden alkalmat felhasznál, hogy zavart okozzon és a kolhoz életét megnehezítse, a dolgozókat elkedv­­­telenítse. Nem kis feladat az új munkafegye-­ lem bevezetése sem. A közös fegye­­ lemérzés, a közös munka iránti sze - retet különböző felfogású, meggyő­­­ződésű és a reakció által ingerelt­­ emberek között nehezen alakul k­­I A rémhírterjesztők hitet szállnak k­ij faluban és gyökeret vernek a hiszé­­­keny fülekben. A felkelés szálai ki­­­terjednek és napok kérdése, hogy­­ ellenforradalom borítsa lángba a­­ Don-meg­ti falvakat­ És akkor, a­me­­­y válságosabb pillanatban megjelenik Sztálin cikke a Pravdában, amely megszünteti a nyomott hangulatot. Sztálin cikkének címe: ,,Akiknek a siker a fejükbe szállt“. A cikk útmu­tatása megváltoztatja a falvak la­kosságának a hangulatát A kolhoz­ból sokan kiléptek, de ezzel helyre állott a belső egység és a műnk, most már szabadon és gátlásm­ente­sen halad tovább. Nehéz munkárá kemény önfegyelemre és sok türe­lemre van szükség. De megérte mert az új szellem átformálja a kel­hozistákat.­­ Ezt a regényt mindenkinek el­ő­ell olvasnia, aki tisztában van az­­­zal, hogy a szocilizmust nemcsak a városokban, hanem a falvakon is ki­­­l­.'h építenünk. H 1 KUBÁN ENDRE B A munkásság túlteljesíti a tervet csökkenti a költséget Az igazgatóság munkás­fürdőket épít kibővíti az orvosi rendelőt a Vörös Acél kollektiv szerződése szerint Vörös Acél.­­ A Vörös Acél gyár Népköztársaságunk -­­or rendi­e­i har­madik nehézipari üzeme. Ennek az üzemnek dolgo­zói az új kollek­tív szerződést az üzemi nagygyűlés jóváhagyásá­nak n­apján írták alá. 1 . nagytermét ! A munkásklub Zsúfolásig megtöltötték a munkások, tech­nikusok és tisztvi­slők. A szak­­szervezet Zen­ekara indulókat ját­szva fogadta a munkából gyűlésre érkezőket. D­o­n­á­t­h Kálmán szakszervezeti elnök üdvözölte a n­e­v­elei­teket és megnyitotta a gyűlést. M­org­an Sto­lan rámutatott arra, milyen nehéz harcok árán kel­ett a múltban kicsikarni a kollektív szerződések eredmé­nyeit. Szemle­állította ezzel az új szerződésnek a közös munka és kötelességvállalás jegyében elért nagy eredményeit, s az új szerződés­re'"'es­e*uton szövege került fe­­l­vasásra. A szerződés első része szerint az egyes üzemek mun­­kássága a kö­ étkező kötelezett­séget vállalta: az acélüzem folyó év november 7-ig teljesíti az Allam­i Tervben reájuk há­ruló előirányzatot. A rudvaselei­ germü és a hem­­e­sőrződő no­vember 30 ig, a­emezlapka (pla­tina) hengermű december 15-ig, a lemez és hideg hengerüzem p­edig december 31-ig. A munka termelékenységét, az 1948. évi­vel szemben, az a-é üzem 6 százalékkal, a rudvas­­ e germü 10 százalékkal, a lemezhenger­­mű 6, a lemezlapkam­ű 8, a hi­deg hengermű 5 és a henger­öntöde 8,5 százalékkal emeli ez év végéig. Az Állami Terv szerint meg­állapított öntö­­­égi árat átlag­ban 5,5 százalékkal csökk­enti a Vörös Acél­gyár a legjelentő­sebb gyárt­mányoknál, így a lemezlapkánál 3 százalékkal, a ker­e­kedelmi rudvasnál 5, a hi­degen hengerelt abroncsnál 10, a vaslemeznél 5, d­ekapirozott vaslemeznél 10, horganyozott vas­er­ek­nél szintén 10 száza­lékkal. IT ... szövege értel­­­ A szerződés mében a gyár vezetősége a következőkre köte­­t­te magát: a gyártáshoz szük­­séges anyagok, tüzelőanyagok es­ etleges szükségessé váló gépek és szerszámok idejekorán va­n be t­e-•'écére Az üz^mi bn­eSe*ek elke-CI­érére tőkék t^sitik a védő­­berend^zéseket, ha szükséges, utakat k­­ellnek fel. A munkás­ságot ingy^nea munkaruhákkal fatalon cipőkkel látták el. Ahol szükséges, új mur­cát,*ü­dőket sét-'sítenék. Az egé­z gyárat el­­látó, s*~é- ívév­-et szállító vízvezetéket szerelnek fel. A dolgozók egészségét nappali és éjjeli orvosi szolgálattal, jól fe­­­ste­t­t gyógyszert­árral, a gyár­telepen lévő orvosi rende­k ki­bővítésével védik meg, részér­ől . A gyár vezetősére Adrian Lizstte aligazgatónk hangsúlyoz- t ta, hogy az új kollektív szerző-­ő­dés a népi d­e­mokrácia minden új kívánalmának megfelelőe­n a­­ munkások érdekeit és jólétét­­ védi és biztosítja. Egyidejűleg is fe hívja a gyűlés résztvevőit a­­­znurakafegye­lm szigori betar-­­ tására. § A gyűlésen résztvevő dolgo-­­­zók egyhangú, lelkes szavazata értelmében az új kollektív szer­ződé­s a munkásság részéről , Donáth Kálmán, a szakszerve- l,­­zet elnöke, a gyárvezetőség ré- .3 szél­ ől pedig Adrian Lizette­r mérnöknő írta alá. HOLLÓS LÁSZLÓ,­­ sajtólevelező.­­ 3 ügy szovjet mezőgazdasági gépállomás tevékenysége a kolhoz-közgyűlés tükrében Pavlov Fedor, a szocialista munka hőse, a baskír szovjet köztársaság „Davletkan"-gépál­­lomás igazgatója, 1948. évi je­lentésében a követi erőket köz­li: Az elmúlt év folyamán gépállomásunk nagyon sok új gépet kapott, amelyek a fö­det mélyebben dolgozták meg. Min­! Gépállomásunk 29 kolhozt szolgál ki, melyek az idén 7000 hektárral több tirit­etet munkál­tak meg, mint amennyire az elői­r­rnyzat őket kötelezte. A kol­hozok jelen égi 35.000 hektár megművelhető fö­djét negyed részben traktorokkal dolgoztuk meg, míg három­negyedén kom­bájnok működ­tik. Jövőr­e azt szeretnénk elérni, hogy a vetés­től a begyűjtés legutoló mun­kájáig, a kézierő munkáját úgy­­szólván teljesen kiküszöböljük. Minden­eke elé még egy eltekét­ben egye traktor 15 lóerős volt és 736 hektárt teljesített, szem­ben az előbbi év traktor­típusá­­val, amely csak 553 hektárt dol­gozott meg. Ily módon mindez hektár munkadíja 35n/n-al csök­kent, ami igen szép megtakarí­táshoz vezetett. iktattunk be, miáltal a szántás könnyebb lett. A múlt évi szárazság dacára az állomás gépeivel megmunkált földeken hektáronként 1600 kiló kalászost lehe­­tt aratni. Az én jelentésem meghal­­­tása után majdnem minden kolhoz vezetősége különös me£l­égedé­­sét fejezte ki gépállomásunk te­vékenysége felett, megy messzi fölülmúlta a szerződéseinkben vállalt összes kötelezettséget­et. Köszönet a gé,­dno nusnek A gép- és traktorállomások tevékeny Segítségével, — mon­dotta Hasznutdinov, a ,,Jangi-Tormes” kolhoz különít­mény-főnöke kolhozunk most már talpára tudott állni a szá­razig csapásaiból. A gép- és traktor­állom­ások á­landó segít­ségé­t, nemcsak kolhozinnk régi gazdasági szintjét tudtuk elé­ri, de lényegesen megnöveltük föld­jeink termékenységét, így hek­táronként 4—500 kilóval többet tudtunk termelni, mint az előző években. Kolhozunk nemcsak az á­ram­mal szembeni köte­lzettsé­­gének te­tt esetet, hanem nagy­mennyiségű tömést osztott szét tagjai között. Igen sok kolhoz­­tag 2—3000 kiló termény járu­lékot kapott kézhez. A kolhoz közgyűlés a gép- és traktoraitomés­iák kiváló telje­sítményeiért készlletet szava­zott. Egyben pedig a kolhoz­­vezetőket felhatalmazták, hogy az új türrrévi évre az új szerző­­déseket szerkössék Hektáronként 1600 kiló kalászos 3 Jiét gancstor, a vasút és posta f­gyelmébe Az elgondolások, öttetek mindig nagy változásokat idéz­tek elő a temetésben, a számlásban. Az ötleteket éppen ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ilyen ötletekről van szó ez alkalommal a k­özönség köréből, melyek az első percben szinte mindennapinak tűnnek előttünk. Ped­g nem azok. Az első illetet az államvasutak temesvári igazgatósága figyelmébe ajánljuk. Alig két méter magas és egy méter széles feketére festett táblákról van szó Ezek a vá­ros forgalmasabb helyein (az Állami Áruháznál­­ a Belvárosban, a Gyár­­városban a Traián-téren, valamint a Józsefvárosban a Dragalina-téren) feltüntetnék a vonatok indulását és érkezését, természetesen idejében a történő változásokat is. ily módon sok telefonbeszélgetést t­­a­­rnihatunk meg a menet­jegyirodával és a közönség tájékozta­tása meggyorsulna. A másik javaslat a keresztesi vonalon fekvő Fény község , postahivatalára vonatkozik, amely aránylag elég messze fekszik az állomástól, Keresztes községtől. Az érkező vonatok leadják a postát. Átküldik Fényre, csak ott osztják szét. A ke­resztesi községháza a hivatalos iratokat sok­szor két napos késéssel kapja ezért kézhez. Ezen egyszerűen és könnyen lehetne segíteni, ha a temesvári postaigazgatóság áthelyezi a postahivatalt Keresztesre. — rsl — SZABAD SZÓ A városi aggmenház 83 lakója már a népi nemofarácia társadalmi gon­dosí­odását éhezi Temesvár. — A Buziás fe­l­vivő országúiról — majd­­nem szemben a Vörös Csárda­­kültelekkel — balra tér a dűlő­­uton ha­ladunk és gyümölcsfá­ban bővelkedő erkelyen nagy telepre érkezünk. Hófehérre me­szelt házak fogadnak derűsen fénylő, moso­lgós ablakokkal. Az egész barátságos üdülőhely benyomá­st kelti. Ez a városi aggok m­enháza. Valami­kor városi szegényház vollt a neve. Akkoriban mindenki ide­genkedéssel emlegette. Valóban szegényes volt a szegényház. Az ellátás szűkös vo­t és a szegény­ház lakói közül sokan naponta beszöktek a városba ko­daim. MINDEZ MÉG 190-BEN volt így. Ma 1910-et írunk. Mint­ha azonban nem öt, hanem száz esztendő tér volna el, annyira távol vannak egymástól az ak­kori és a mai á­lapotok. Megvál­tozott az elnevezés is. A vigasz­talan szegényház helyett ma Aggok Menház,, a neve. A biza­­mat keltő külső után tapasztal­juk, hogy belül is minden barát­ságos, kedves. A termek ragyog­­nak a tisztaságtól, s szépen csil­logó fehér vu­agyak ál­lnak szemben egymással, minden úgy mell.it­­ionos ejte­tszekrény, a középen közös asztalok. Nyolcvanhár­om lakója van je­lenleg az aggok menházának, szuizu-ku­on es­­etben a nők és a férfiak. VANNAK, AKIK hat-nyolc­­tizenkét éve laknak a menház­ban. Ezek különösen tudják mél­tányolni a mai helyzetit. Ára­dozva mondják, hogy ma „menyországban” élnek, azdőlt Csak tengődtek. A telep maga gondoskodik szükség ete­tő’ és az önel­átás itt telje­­n érvénye­sül. Van nagy kert, amely meg­terem minden főzeléket és zöld­séget, van üvegház, amely meg­érleli a korai palántákat s a menház lakói előbb esznek kar­fiolt és zöld borsót, mint az a piacon kapható. Van disznó-ez­­­nőjük, amelyben jelenleg tizen­hat levágásra érett d­iznó van. Vannak malacok őszi vágásra és már a jövő évi hízók is vígan böfögnek. Ebben az évben már hat fivérd levágtak. Van nagy baromfiudvar is. A MEN HÁZ KÉT ÉLÉSKAM­RÁJA látványosság és megírt ü­gyelhetné bár­mely gazdasszony. Van ott minden bőségben: a­zt­ ssir, tarhonya, olaj, főzelék, füs­tölt hús, sonka, szalonna, para­dicsom, savanyú paprika, ubor­ka és minden egyéb. A konyhát Kr­a­is­er György vezeti, a vá­ros által alkalmazott szakács. Négyszer-ötször van hetenként hús ebédre, amely mindig bősé­­ges.­ A regge­l tej, vagy tejes kávé, tekstik: négy fejős te­hén áll az istállóban. Vacsora valami főzelék és tejes kávé. Gyakran van sült tészta. Nem csoda tehát, ha a menház lakói va­lameny­nyien jól érzik magukat és ör­­vendének az életnek. A menház vezetői: Stanie­l Favél, aki az adminisztrációt és felesége, S­tan­­c­s Éva, aki a gazdaságot i­­rtjd­ a kéziben, val­ójában helyükön Vannak.

Next