Szabad Szó, 1949. április (6. évfolyam, 73-97. szám)
1949-04-01 / 73. szám
péntek, 1949 április 1 SZOLOHOV Uj barázdát szánt az eke Kevés időszerűbb és tanulságosabb, művésziesebb könyvet olvashatunk abból a gazdag termésből, amely könyvpiacunkon megjelent, mint Szolohjv Mihai könyvét, az „Uj barázdát szánt az eke“ című regényét. A könyv, mely magyar nyelven Tamás Aladár igen jó fordításában jelent meg, nem ma íródott. A Szovjet Unió szocializmust építő történelmének egyik legnehezebb szakaszáról, a szocializmus útjára lépett szovjet mezőgazdaságról, a szovjet falu életéről szól. Szolohov egy Don menti kuzákidu életében a mezőgazdaság szocialista átalakítását tárja elénk. A magántulajdonnal való állandó hanr, az emberi irigység, önzés, begyökerezett előítéletek elleni küzdelem és a rossz feletti győzelem történelmi erejű regénye Szolohov írása. Az új életszemlélet ütközik össze a régivel. Az élet igazságát hirdető, diadalmas jövő ütközik össze a hazug és hamis, kizsákmányolásra felépített régi társadalommal. A kolhoz szervezője és vezetője egy levaligrádi vasmunkás. Társai és barátai esendő emberek, akik jószándékukban hibákat, vaskos tévedéseket követnek el. A meggyőzés helyett néhol erőszakkal is dolgoznak. A kozákfalu szegényei egyemberként állanak a kolhoz mellett, mert tudják, hogy az számukra az életet csak szebbé és jobbá teheli. De igen nehéz a bizalmatlan, még tisztán nem látó középparasztok meggyőzése. A kulákok nyílt ellenállási akcióját megtörik. 1 t: ellensét nem ••emmisziói összeesküvést szőnek és megbízottukat becsempészik a kolhozba Megindult a szabotálás: leölik az állatokat, még a kolhoztagok is k mészárolják jószágaikat. Baj van a vetőmag-szolgáltatással is. A reakció minden alkalmat felhasznál, hogy zavart okozzon és a kolhoz életét megnehezítse, a dolgozókat elkedvtelenítse. Nem kis feladat az új munkafegye- lem bevezetése sem. A közös fegye lemérzés, a közös munka iránti sze - retet különböző felfogású, meggyőződésű és a reakció által ingerelt emberek között nehezen alakul kI A rémhírterjesztők hitet szállnak kij faluban és gyökeret vernek a hiszékeny fülekben. A felkelés szálai kiterjednek és napok kérdése, hogy ellenforradalom borítsa lángba a Don-megti falvakat És akkor, amey válságosabb pillanatban megjelenik Sztálin cikke a Pravdában, amely megszünteti a nyomott hangulatot. Sztálin cikkének címe: ,,Akiknek a siker a fejükbe szállt“. A cikk útmutatása megváltoztatja a falvak lakosságának a hangulatát A kolhozból sokan kiléptek, de ezzel helyre állott a belső egység és a műnk, most már szabadon és gátlásmentesen halad tovább. Nehéz munkárá kemény önfegyelemre és sok türelemre van szükség. De megérte mert az új szellem átformálja a kelhozistákat. Ezt a regényt mindenkinek előell olvasnia, aki tisztában van azzal, hogy a szocilizmust nemcsak a városokban, hanem a falvakon is kil.'h építenünk. H 1 KUBÁN ENDRE B A munkásság túlteljesíti a tervet csökkenti a költséget Az igazgatóság munkásfürdőket épít kibővíti az orvosi rendelőt a Vörös Acél kollektiv szerződése szerint Vörös Acél. A Vörös Acél gyár Népköztársaságunk -or rendiei harmadik nehézipari üzeme. Ennek az üzemnek dolgozói az új kollektív szerződést az üzemi nagygyűlés jóváhagyásának napján írták alá. 1 . nagytermét ! A munkásklub Zsúfolásig megtöltötték a munkások, technikusok és tisztvislők. A szakszervezet Zenekara indulókat játszva fogadta a munkából gyűlésre érkezőket. Donáth Kálmán szakszervezeti elnök üdvözölte a neveleiteket és megnyitotta a gyűlést. Morgan Stolan rámutatott arra, milyen nehéz harcok árán kelett a múltban kicsikarni a kollektív szerződések eredményeit. Szemleállította ezzel az új szerződésnek a közös munka és kötelességvállalás jegyében elért nagy eredményeit, s az új szerződésre'"'ese*uton szövege került felvasásra. A szerződés első része szerint az egyes üzemek munkássága a kö étkező kötelezettséget vállalta: az acélüzem folyó év november 7-ig teljesíti az Allami Tervben reájuk háruló előirányzatot. A rudvaselei germü és a hemesőrződő november 30 ig, aemezlapka (platina) hengermű december 15-ig, a lemez és hideg hengerüzem pedig december 31-ig. A munka termelékenységét, az 1948. évivel szemben, az a-é üzem 6 százalékkal, a rudvas e germü 10 százalékkal, a lemezhengermű 6, a lemezlapkamű 8, a hideg hengermű 5 és a hengeröntöde 8,5 százalékkal emeli ez év végéig. Az Állami Terv szerint megállapított öntöégi árat átlagban 5,5 százalékkal csökkenti a Vörös Acélgyár a legjelentősebb gyártmányoknál, így a lemezlapkánál 3 százalékkal, a kerekedelmi rudvasnál 5, a hidegen hengerelt abroncsnál 10, a vaslemeznél 5, dekapirozott vaslemeznél 10, horganyozott vasereknél szintén 10 százalékkal. IT ... szövege értel A szerződés mében a gyár vezetősége a következőkre kötette magát: a gyártáshoz szükséges anyagok, tüzelőanyagok es etleges szükségessé váló gépek és szerszámok idejekorán van be te-•'écére Az üz^mi bneSe*ek elke-CIérére tőkék t^sitik a védőberend^zéseket, ha szükséges, utakat kellnek fel. A munkásságot ingy^nea munkaruhákkal fatalon cipőkkel látták el. Ahol szükséges, új murcát,*üdőket sét-'sítenék. Az egéz gyárat ellátó, s*~é- ívév-et szállító vízvezetéket szerelnek fel. A dolgozók egészségét nappali és éjjeli orvosi szolgálattal, jól festett gyógyszertárral, a gyártelepen lévő orvosi rendek kibővítésével védik meg, részéről . A gyár vezetősére Adrian Lizstte aligazgatónk hangsúlyoz- t ta, hogy az új kollektív szerző-ődés a népi demokrácia minden új kívánalmának megfelelően a munkások érdekeit és jólétét védi és biztosítja. Egyidejűleg is fe hívja a gyűlés résztvevőit aznurakafegyelm szigori betar- tására. § A gyűlésen résztvevő dolgo-zók egyhangú, lelkes szavazata értelmében az új kollektív szerződés a munkásság részéről , Donáth Kálmán, a szakszerve- l,zet elnöke, a gyárvezetőség ré- .3 szél ől pedig Adrian Lizetter mérnöknő írta alá. HOLLÓS LÁSZLÓ, sajtólevelező. 3 ügy szovjet mezőgazdasági gépállomás tevékenysége a kolhoz-közgyűlés tükrében Pavlov Fedor, a szocialista munka hőse, a baskír szovjet köztársaság „Davletkan"-gépállomás igazgatója, 1948. évi jelentésében a követi erőket közli: Az elmúlt év folyamán gépállomásunk nagyon sok új gépet kapott, amelyek a födet mélyebben dolgozták meg. Min! Gépállomásunk 29 kolhozt szolgál ki, melyek az idén 7000 hektárral több tiritetet munkáltak meg, mint amennyire az előirrnyzat őket kötelezte. A kolhozok jelen égi 35.000 hektár megművelhető födjét negyed részben traktorokkal dolgoztuk meg, míg háromnegyedén kombájnok működtik. Jövőre azt szeretnénk elérni, hogy a vetéstől a begyűjtés legutoló munkájáig, a kézierő munkáját úgyszólván teljesen kiküszöböljük. Mindeneke elé még egy eltekétben egye traktor 15 lóerős volt és 736 hektárt teljesített, szemben az előbbi év traktortípusával, amely csak 553 hektárt dolgozott meg. Ily módon mindez hektár munkadíja 35n/n-al csökkent, ami igen szép megtakarításhoz vezetett. iktattunk be, miáltal a szántás könnyebb lett. A múlt évi szárazság dacára az állomás gépeivel megmunkált földeken hektáronként 1600 kiló kalászost lehett aratni. Az én jelentésem meghaltása után majdnem minden kolhoz vezetősége különös me£légedését fejezte ki gépállomásunk tevékenysége felett, megy messzi fölülmúlta a szerződéseinkben vállalt összes kötelezettségetet. Köszönet a gé,dno nusnek A gép- és traktorállomások tevékeny Segítségével, — mondotta Hasznutdinov, a ,,Jangi-Tormes” kolhoz különítmény-főnöke kolhozunk most már talpára tudott állni a szárazig csapásaiból. A gép- és traktorállomások álandó segítségét, nemcsak kolhozinnk régi gazdasági szintjét tudtuk eléri, de lényegesen megnöveltük földjeink termékenységét, így hektáronként 4—500 kilóval többet tudtunk termelni, mint az előző években. Kolhozunk nemcsak az árammal szembeni kötelzettségének tett esetet, hanem nagymennyiségű tömést osztott szét tagjai között. Igen sok kolhoztag 2—3000 kiló termény járulékot kapott kézhez. A kolhoz közgyűlés a gép- és traktoraitomésiák kiváló teljesítményeiért készlletet szavazott. Egyben pedig a kolhozvezetőket felhatalmazták, hogy az új türrrévi évre az új szerződéseket szerkössék Hektáronként 1600 kiló kalászos 3 Jiét gancstor, a vasút és posta fgyelmébe Az elgondolások, öttetek mindig nagy változásokat idéztek elő a temetésben, a számlásban. Az ötleteket éppen ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ilyen ötletekről van szó ez alkalommal a közönség köréből, melyek az első percben szinte mindennapinak tűnnek előttünk. Pedg nem azok. Az első illetet az államvasutak temesvári igazgatósága figyelmébe ajánljuk. Alig két méter magas és egy méter széles feketére festett táblákról van szó Ezek a város forgalmasabb helyein (az Állami Áruháznál a Belvárosban, a Gyárvárosban a Traián-téren, valamint a Józsefvárosban a Dragalina-téren) feltüntetnék a vonatok indulását és érkezését, természetesen idejében a történő változásokat is. ily módon sok telefonbeszélgetést tarnihatunk meg a menetjegyirodával és a közönség tájékoztatása meggyorsulna. A másik javaslat a keresztesi vonalon fekvő Fény község , postahivatalára vonatkozik, amely aránylag elég messze fekszik az állomástól, Keresztes községtől. Az érkező vonatok leadják a postát. Átküldik Fényre, csak ott osztják szét. A keresztesi községháza a hivatalos iratokat sokszor két napos késéssel kapja ezért kézhez. Ezen egyszerűen és könnyen lehetne segíteni, ha a temesvári postaigazgatóság áthelyezi a postahivatalt Keresztesre. — rsl — SZABAD SZÓ A városi aggmenház 83 lakója már a népi nemofarácia társadalmi gondosíodását éhezi Temesvár. — A Buziás felvivő országúiról — majdnem szemben a Vörös Csárdakültelekkel — balra tér a dűlőuton haladunk és gyümölcsfában bővelkedő erkelyen nagy telepre érkezünk. Hófehérre meszelt házak fogadnak derűsen fénylő, mosolgós ablakokkal. Az egész barátságos üdülőhely benyomást kelti. Ez a városi aggok menháza. Valamikor városi szegényház vollt a neve. Akkoriban mindenki idegenkedéssel emlegette. Valóban szegényes volt a szegényház. Az ellátás szűkös vot és a szegényház lakói közül sokan naponta beszöktek a városba kodaim. MINDEZ MÉG 190-BEN volt így. Ma 1910-et írunk. Mintha azonban nem öt, hanem száz esztendő tér volna el, annyira távol vannak egymástól az akkori és a mai álapotok. Megváltozott az elnevezés is. A vigasztalan szegényház helyett ma Aggok Menház,, a neve. A bizamat keltő külső után tapasztaljuk, hogy belül is minden barátságos, kedves. A termek ragyognak a tisztaságtól, s szépen csillogó fehér vuagyak állnak szemben egymással, minden úgy mell.itionos ejtetszekrény, a középen közös asztalok. Nyolcvanhárom lakója van jelenleg az aggok menházának, szuizu-kuon esetben a nők és a férfiak. VANNAK, AKIK hat-nyolctizenkét éve laknak a menházban. Ezek különösen tudják méltányolni a mai helyzetit. Áradozva mondják, hogy ma „menyországban” élnek, azdőlt Csak tengődtek. A telep maga gondoskodik szükség etető’ és az önelátás itt teljen érvényesül. Van nagy kert, amely megterem minden főzeléket és zöldséget, van üvegház, amely megérleli a korai palántákat s a menház lakói előbb esznek karfiolt és zöld borsót, mint az a piacon kapható. Van disznó-eznőjük, amelyben jelenleg tizenhat levágásra érett diznó van. Vannak malacok őszi vágásra és már a jövő évi hízók is vígan böfögnek. Ebben az évben már hat fivérd levágtak. Van nagy baromfiudvar is. A MEN HÁZ KÉT ÉLÉSKAMRÁJA látványosság és megírt ügyelhetné bármely gazdasszony. Van ott minden bőségben: azt ssir, tarhonya, olaj, főzelék, füstölt hús, sonka, szalonna, paradicsom, savanyú paprika, uborka és minden egyéb. A konyhát Kraiser György vezeti, a város által alkalmazott szakács. Négyszer-ötször van hetenként hús ebédre, amely mindig bőséges. A reggel tej, vagy tejes kávé, tekstik: négy fejős tehén áll az istállóban. Vacsora valami főzelék és tejes kávé. Gyakran van sült tészta. Nem csoda tehát, ha a menház lakói valamenynyien jól érzik magukat és örvendének az életnek. A menház vezetői: Staniel Favél, aki az adminisztrációt és felesége, Stancs Éva, aki a gazdaságot irtjd a kéziben, valójában helyükön Vannak.