Szabad Szó, 1949. május (6. évfolyam, 98-122. szám)

1949-05-01 / 98. szám

Vasárnap, 1949 mi­*­­i t­tflosa-árullám új fiókjai nyitna­ki Temesvár. *— A városi néptanács ideiglenes bizottsága elhatározta, hogy a gyárvárosi szőlőkben állami áruházat nyit, amely élelmiszereket és háztart­­ási cikkeket árusit. Az új áru- Sláz nemsokára megnyílik. El­határozták ezenkívül, hogy az V. kerületi Bega-fiókot kibőví­­tik, a I. kerület Badea Cartan­­téren levő 8. számú kiosztó köz­pontot pedig átköltöztetik a volt Heine-féle vendéglőbe, a Badea Cartan-tér sarkára Ez év végéig Temesvárott újabb husz, a megyében újabb két Bega-áruház fiók nyílik. Román—szovjet rádióegyezmény létesült Bukarest.­­ A külügy­minisztériumban a Szovjet­ Unió minisztertanácsa mellett működő rádióhálózati és rádió­­leadói bizottság és a román rádiótársaság között létrejött együttműködési egyezményt írtak alá. Jelen voltak: Ana Pauker, helyettes miniszter­­elnök és külügyminiszter, Teo­­hari Georgescu belügymi­niszter, Iosif Chisinevschi a RMP központi vezetőségének titkára, Emil Bodnaras, Chivu S­t­o­i­c­a, Nicolae Pro­­ftiri, Eduard Mezincescu, N. P­o­p­e­s­c­u-D­o­r­e­a­n­u mi­niszterek, több miniszterhe­lyettes román részről, míg szov­jet részről S.I. Kavtaradzse szovjet nagykövet vezetésével a nagykövetség tagjai, vala­mint számos kulturális és mű­vészeti vezetőtényező. A két ország között létrejött rádióegyezményt szovjet rész­ről Arbuzov Mihail F­e­d­o­r­o­­v­i­c­s, a szovjet rádióbizottság alelnöke és Valentina J­e­­­e­­z­o­v­a mérnök, bizottsági tag, román részről viszont Mátéi S­o­c­o­­t a rádiótársaság vezér­­igazgatója és Paul Luchian írták alá. Az egyezmény aláírása után Mátéi Socor mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy az egyez­mény aláírása újabb bizonyíté­ka annak az érdeklődésnek és támogatásnak, amelyet a Szov­jet­ Unió tanúsít a Román Nép­­köztársaság fejlődésének min­den ága iránt. Egyidejűleg az egyezmény újabb hozzájárulás a szovjet népek és népünk ba­ráti kapcsolatainak kimélyíté­­séhez. A Román Népköztársa­ság rádiószolgálata követendő példaként tekintve a szovjet rádiószolgálatot, eltökélte, hogy a Román Munkáspárt és kor­mányunk irányítása alatt ne­velő és kollektív szervező intéz­ményként hozzájárul a békéért, országunkban a szocializmus építéséért folytatott harchoz, országunk népének és a szovjet népek nagy családjának örök barátságához. Mátéi Socor után Arbuzov Mihail Feodorovics szólalt fel. Hangoztatta, hogy nagy meg­elégedéssel írta alá­ az egyez­ményt és megköszönte Mátéi Socor baráti szavait. A most aláírt egyezmény legfőbb jelen­tősége az, hogy a kicsiny vagy nagy or­szágok teljes egyenlő­ségre felépített kölcsönös kap­csolatainak sztálini elvén áll. A lakbérleti szerződések meghosszabbítása Temesvár.­­ A minisz­tertanácsnak az 1949 .április 23.-tól 1949 október 26-ig ter­jedő időszakra érvényes lakbé­rek megállapításáról szóló ren­deletével egyidőben megállapí­tották a háztulajdonosok és a lakók közötti viszonyt is. Az új rendelkezés kimondja — mi­ként már közöltük — hogy a lakbér összege a fenti időszak­ban ugyanannyi lesz, mint az 1948 április 23-án érvényes lakbér volt. A lakók a háztulaj­donosnak 1949 október 26.-ig havonként vagy negyedéven­ként fizetik a lakbért, de köte­lességük levonni az államnak járó adót. Ami a hakbérleti szerződéseket illeti, amelyek az 1949 ápriis 23-i időpontot tüntetik fel, amely időpontig a láttamozási illetékeket fizették, azokat írás­ban kell meghosszabbítani A lakók kötelesek a szerződés lát­tamozási illetékei a meghosz­­szabbítás egész idejéig ,vagyis 1949 október 26-ig megfizetni. Akik a láttamozási illetékeket ez év április 23-ig megfizették, kötelesek a meghosszabbítást láttamoztatni és az előírt ille­tékeket megfizetni. Akik 1949 október 26-ig előzetesen látta­moztatták szerződésüket, nem kötelesek már semmiféle forma­ságot teljesíteni. A meghosszabbított lakbérleti szerződések láttamozása így történik: vagy rávezetik a meg­hosszabbítást a régi szerződés­re és ennek értelmében fizetik ki az illetékeket, vagy pedig új szerződést készítenek a régi alapján, azzal a megjegyzéssel, hogy régi szerződés meghosz­­szabbításáról van szó. A régi szerződések alapján kiállított új szerződéseket azok az adóhivat­­talok láttamozzák, amelyek körn­­­zetében a bérlő lakik. A látta­mozási illeték négy százalék.­­ Az illetékeket és a bélyegeket a­­ háztulajdonos és a bédő közö­­­sen fizeztik.­­­J s T*«»és vár. — A ,,Dózsa GyömT­ötgylípasi gyárban egyéni munkaversenyt lehetetlen bevezetni, a munkálatok különfélesé­ye miatt. A gyár dolgozói azonban, a Román Munkáspárt üzemi szervezetének ve­­zetésével mégis megtalálták a méd­­ját, hogyan ünnepelhetik meg leg­­méltóbban május elsejét „Március 1.től április 30-ig a gyár 5 osztályának dolgozói osztá­­lyok közötti versenyre hívták ki egymást“ — hirdeti a jegyzőkönyv. — „A lakkosztály a szappanosz­tállyal, a glicerinosztály a gyertya­­osztállyal áll szocialista munkave­r­­senyben. A lakkosztály 3 csoportja, a főzde, a keverő és az adjusztáló osztály szintén versenybe szólította egymást. Ennek keretében a főzde külön munkavállalásképpen kötelezte magát arra, hogy a termelésben 15 százalékkal haladja túl az összes többi osztályokat és csoportokat. Az olajosztályból 3 csoport: Kerekes, Tullius és Erdélyi csoportja áll ver­senyben egymással. A sakk­osztály ezen kívül április 16.-tól április 30.-ig versenyre hívta az aradi Polychrom­­gyára*“­­““”“’“^““TM^^““ a munk­a versenyfeltételek: kater­­m­elékenység növelése, mennyiségi és minőségi termelés, nyersanyag, takarékosság, f­űtőanyagtakarékos­­ság, hiányzások kiküszöbölése. A május elseje tiszteletére meg­indult munkaverseny már eddig,­­s igen sok eredményt érlelt meg. A gyártási menet minden ágában ész­revehető fellendülés mutatkozik. Az olaj­osztályon a munkaverseny többteljesítményei arra indították a munkásságot, hogy önkéntes kezde­­ményezéssel megdöntsék az eddigi normát . Március hónapban 14 százalé­kos többteljesítményt értünk el — meséli­ Erdei György. — Akkor ve­tődött fel, hogy kérjük az előirány­zat felemelését. Kipróbáltuk, láttuk, hogy teljesíteni tudjuk majd. Elhatá­roztuk, hogy 2 százalékkal magasabb normát kérünk. Ez a két százalék igen jelentős szám, mert nem a terv,előirányzat, hanem a miniszté­rium kronometrális normáját jelenti. Ez a magasabb előirányzat még fo­kozottabb munkát kíván, de ami, váltottunk, azt teljesítjük is. l Az straisztotálv 3 rrceink­iíj kríznití versenyben Kerekes János­ csoportja vezet. Az osztály átlagos 37 száza­­lékos előirányzatával szemben 45 százalékos többtermelést tudtak el s­értii. Tulliusz Ferenc csoportja 38 százalékot, az Erdélyi-csoport pedig 33 százalékot ért el. I. . . tiszteletére I­mám H­oistje munkaverseny a Román Munkáspárt üzemi szervezetének vezetésével új teljesítmények elérésére mozgósította a gyár dolgozóit. A verseny végső eredménye természetesen még is­meretlen. De a munkavállalások -min­dig megvalósult eredményei az ed­digi hónapokkal szembeállítva, je­­lentős emelkedést mutatnak. A gyár dolgozói vállalták a hiány­­zások csökkentését. Május elseje megünneplésére 14 százalékkal túllépték az áprilisi tervet a Dózsa György vegyigyár munkásai keretében a Román Munkáspárt és az üzemi bizottság sportfágosító munkája nyomán sikerült 3 száza­­lékról 2 százalékra leszállítani másik pont­­ja a takaró­! Munkavállalásuk kosság volt. Ennek keretében ki­emelkedő eredményeket értek el, megindult Decemberhez viszonyítva 49,68 szá­zalékos fű­tőanyag-megtakarítást és 41,52 száz­alékos általános költség, megtakarítást értek el. A terv havi előirányzatát pedig ugyanakkor 14 százalékkal szárnyalták túl. Május elsejét a Dózsa György veg­yisipari gyár dolgo­zói a szocialista keretében elért jel­munkaverseny Ezt a verseny fentős eredményekkel üdvözlik. Az ideiglenes bizottságok harca oszt­ályjellegű pénzügyi politika alkalmazásáért írta: JAKAB SÁNDOR, helyettes pénzügyminiszter lUtílgACIltS DIZiDUÖttgun urcgaja kulásával a pénzügyigazgatóságok és adóhivatalok megszűntek és ha­táskö­rük az államhatalom új szer­­vei­nek pénzügyi szekcióira szálltak Az ideiglenes bizottságoknak a pénzügyi szekciók és a tömegek se­gítségével meg kel szervezniük az 1949 januárban megjelent pénzügy reform szerinti adókivetéseket, vala­mint az összes adóknak és illetékek­­nek a behajtását. Harcolniok kell a költségvetési bevételek teljesítéséért és túlteljesítéséért az összes jöve­delmi források felfedezésével az ez évi megadóztatható anyag fel­ölelésével, az adóknak igazságos éz idejében történő kivetésével, vala­­mint azoknak a törvényes időben való behajtásával, a pénzügyi kihá­gási kísérletek felfedésével és a kor­rupció teljes felszámolásával. Az ideiglenes bizottságokat első­­sorban az osztályharc szelleme kell irányítsa. A megjelent és ezután megjelenő új pénzügyi törvények erre a pénz­ügyi osztálypolitikára helyezik a súlyt, így a városban a jövedelmi adó kivetésénél a lakosságnak azt a részeit, amely jövedelmét munkával szerzi meg, megkülönböztetik a la­kosság azon részétől, amely jöve­­delmét részben kizsákmányolással vagy kizárólag kizsákmányolással A falvakon a falusi gazdaságok­­ adóztatásáról készülő törvény pro­­­gresszív adót fog megállapítani a fa­­­lusi gazdaságok jövedelmei számá­­­­ra, bizonyos jövedelemig adómentes­­­séget biztosít a szegényparasztság­­­nak és az adóterhek súlyát a kulák­­o­kokra hárítja . De a kulákság korlátozásának po­litikája a pénzügyi eszközök által— ■ nem szorítkozik kizárólag az adók­­­­nak demokratikus és progresszív kivetésére, hanem arra is, hogy ho­gyan szervezzük meg ezeknek az a­­­­dóknak a behajtását. Ebben a te­­kinte­tb­en a következő irányelvet kell szem előtt tartani: minden pénzügyi kihágást meg kell akadályozni, amit ", falvakon rendszerint a kulákok követnek el és nem szabad megen­gedni az adófizetések halasztását .Különböző ürügyekkel, a pénzügy­­miniszter jóváhagyásával azonban fizetési halasztás nyújth­ató a s­ze­­gény- és középparasztságnak olyan időszakokban, amikor erre a pa­rasztgazdaság helyzete kényszeríti. Általában a szegény, és középpa­rasztsággal szemben nem az adó­­végrehajtás eszközét kell alkalmaz­ni, hanem felvilágosító munkával meg kell őket győzzük új adórend­­szerünk demokratikus és progresz­­szív jellegéről. Rá kell mutatni, hogy a dolgozó praasztok gazdasá­gára kivetett adók lényegesen ki­­i­sebbek mint a múltban voltak és különösen arra, hogy ez az adó már nem a nagybirtokosok és a dolgozó nép más kizsákmányolóinak érdekeit szolgálja, mint a reakciós uralom idejében volt, hanem a dolgozók ér­dekelit szolgálja és az ország iparo­sításához járul hozzá, ami azt ered­­ményezi, hogy a dolgozó parasztság mind több és olcsóbb mezőgazdasági géphez, műtrágyához és közhaszná­lati ipari cikkekhez jut. Amennyiben a pénzügyminiszté­rium külső szerveiben lévő egy-egy ellenséges elem az ideiglenes bzott­­ságok pénzügyi szekcióiba beszivár­gott volna úgy azt fel kell deríteni és le kell lépezni. A városokban, ha a költségvetést túlteljesítenék, a költségvetési fölös­leg jelentős része az ideiglenes vá­­rosi bizottságok rendelkezésére, az illető város közérdekű munkálatai­nak javára fordítandó. Újm­ódon, ahol a pártszervezetek és a városi ideiglenes bizottságok költségvetési fölösleg megvalósításá­ra tudják mozgósítani a tömegeket, úgy új utcákat lehet beburkolni új parkok­at létesíteni, egész kerülete­­ket lehet csatornázni és villamosí­tani, lakóházakat lehet építeni, isko­lákat, kórházakat, stb. — mindeze­­ket a terv előirányzatain kí­vili. Az áprilisi terv teljesítése után Ragyogóan megtisztított gépek, hófehér falak várják május elsejét a gumigyárban Temesvár.­­ A Vulcan­­gum­gyárban hetekkel ezelőtt egy termelési ülés alkalmával vetődött fel a kérdés, illetve ja­vaslat. A munkások részéről jött és körülbelül így hangzott: „MUNKATERMEINK, ter­melőeszközeink siralmas álla­potban vannak. Tenni kellene valamit. Adjanak nekünk alkal­mat arra, hogy nagytakarítást végezzünk. Megjavított, kitisz­tított termelődiszközökkel köny­­nyebben fog menni a munka”. A javaslat élénk visszhangra talált az igazgatóságnál, meg­valósítására azonban egyelőre nem találtak módot sem a mun­kások, sem az igazgatóság. AMIKOR május elseje meg­ünneplésére a munkások egy nagygyűlés alkalmával külön­böző munkavállalásokat tettek, újból felmerült a kérdés. „Üd­vözöljük május, elsejei tiszta munkatermekkel, kijavított ter­melőeszközökkel”. S ekkor vilá­gosodott meg a munkások előtt a megvalósítás lehetősége. „Vállaljuk, hogy az áprilisi előirányzatot egy héttel előbb teljesítjük és a megmaradt időt kihasználva teljesen rendbe­hozzuk a termelőeszközöket és a gyár környékét”. AZ ILLETÉKES ipari köz­pont, amelyet a gyár vezető­sége azonnal értesített erről, hozzájárulását adta. A szocia­lista verseny lendületét fokozta a munkavállalás és jobbnál­­jobb teljesítmények követték egymást. A Vutcan-gyár mun­kásai fogadalmukhoz híven az áprilisi előirányzatot április 23-án teljesítették, sőt a radir­­gumi-osztály már május máso­dik felére termelt. A gyár le­állt szombaton, de a munkásság túlnyomó része, az öntudato­sabbak nem mentek haza. KEFEK, RONGYOK, SEP­RŰK kerültek elő, munkás­­nők szorgos kezei percek alatt, tisztították termelőeszközeiket. Négy napon át folyt a munka. Ragyogó,­­tiszta, hófehér falak, csillogó gépek, felsorolt padló­­zat, tisztára sepert udvar üd­vözli a belépőt. Az étkezdében vadonatúj vörös szalagokkal övezett képek, feliratok, „friss" faliújság és ARLUS-sarok, mindenütt nemzetiszint és vö­rös zászlók. TETEJÉN pedig vörös lobogót lenget a szél és üdvözlő szavak mosolyognak az emberre: „Éljen Május Elseje, a kétkezi és szellemi dolgozók szolidaritásának napja”. Il­aiszter, —M­A GYÁR SZABAD SZÓ

Next