Szabad Szó, 1949. június (6. évfolyam, 123-148. szám)

1949-06-01 / 123. szám

Szerda­, 1999 Ita­lius ) toSeavasisói gépeket gyártanak a Gyufagyár és munkásai Temesvár. —* A Gyufa­gyár munkásai a Román­ Mun­káspárt gyári szervezetének felv­ilágosítása és irá­­nyítása nyomán az Állami Terv előirányzatainak teljesítése és túl­­haladása harcá­nak keretében, a mennyiségi leemelés mellett a minőségre, valamint­ a termelő­­eszközök karbantartására fordí­tanak nagy gondot. Utóbbira annál­­ inkább, mert a gyufa­gyár gépei kevés kivétellel régi, elkopott és részben korszerűben gépek. A termé­keszközök: töké­letes ka­rantartási hibátlan munkamenetet biztosít és meg­teremti mindazokat a felüélete­ket amelyeket a minőségi ter­­melés előír. Alapos karbantartási munka Számtalan nehézséggel küzde­nek meg naponta a gyufagyár­­munkásai és mechanikusai a gé­pek karbantartása terén, a hiányzó gépalkatrészek miatt, amelyeket jelenleg még nem le­het beszerezni. A munkások és mechanikusok azonban öntudat­tal és sok odaadással végzik ezt a feladatot. Kovács István, Ha ■íiacsek József és Engel Pá me­chanikusok, a m­este­rk és technikusok közreműködésére önkéntes munkával javítják és tisztítják a gépeket, hogy a ter­melésben ne legyen zökkenő. A mechanikusok teljesen ma­gukévá tették a Román Mun­káspárt gyári szervezetének ez­ irányú útmutatását. Egy hónap leforgása alatt három — hasz­navehetetlen és ócskavasnak minősített — gépet helyeztek üzembe. Ócskavasból címke­gép Ócskavasnak volt minősítve, de Hanacsek József mást gon­dol, amikor a gépet az ócska­vas között látta. Közös elhatá­rozással, Logofai Alexandru és Velimirov Mihai munkátá­sai­val hozzáláttak a gép ki­nyitá­sához és május 1-e előtt két nappal üzembehelyezték. Ma már egy géppel több végzi el a gyufaskatulyák címkéinek ra­gasztását. A raktárban felhalmozott ócskavasgyü­­jteményből hamaro­san előkerült a másik, haszna­vehetetlennek hitt gép is. Siber Ferenc és Seheusan Gheorghe mechanik­ák vállalták, hogy önkéntes munkával kijavítják a csomagológépet. Sok alkatrész hiá­nyzott, de a gép rövid idő alatt mégis elkészült és ha nem is ugyanolyan képe­s céggel ter­mel, mint a többi, de elősegíti, hogy az Állami Terv célkitűzé­sei­­megvalósuljanak. Megcsappant az ócskavas­­gyűjtemény, de maradt még rengeteg gépalkatrész, csavar, rúd és sok minden más- Enge­ Pál mechanikus és Bogdanescu Ioan osztályvezető tervet dol­goztak ki. A még felhasználható alkatrészekből dobozkészítő gé­pet szerelnek fel. A Román Munkáspárt gyári szervezete jó­váhagyta a­ tervet. A munka be­fejezése után, déután elkezdték a munkát. Önkéntesen. Voltak egyesek, akik nem nagyon bíz­tak abban, hogy Engel és Bog­­danescu terve megvalósul, de aztán láthatták, hogy a gép napról-napra elevenebb formát ölt. Az új dobozkészítő gépet május 24-én próbálták ki, és az jól bevált. Hibátlanul műkö­dött és szólta magából a kész dobozokat. A gyufagyárban az utóbbi hónapokban a terme­keszközök karbanta­tás,a terén elért ered­mények, a technikusok, mecha­nikusok öntudatos munkája lé­nyegesen hozzájárult a minőségi javításhoz és ez érlelte azt is, hogy a gyár mintegy 15 száza­lékos parafin-megtakarítást esz­­közölt. (—nisz.). Új vezetőség a lagosi élelmezési szakszervezet élén Lugos. Miést folyt­­ az élelm­e­zési szakszervezet új vezetőségének megválasztása. Miután a régi bizott­ság jelentését élénk vita után elfo­gadták, a következő új bizottságot választották meg: Gyöngyösy Fe­renc munkás, Korber János műsze­rész, Klein Géza tisztviselő, Nagy János munkás, Seletzky György por­tás, Fuchs Szilvester tisztviselő- Póttagok-, Sidor Gheorghe, Nováko Mihaj, Nicsa Tom­a és Morozovics Iván. A társadalombiztosítási bi­zottság tagjai: Boros Ecaterina, Nagy And­rás, Kovács András, Ba­lost, Mystéter és Kelemen Tibor. 3 A Mustér*? é*fáerdéje a Jó sz@i*vezéss peidóját mutatja Temesvár. A gyári kürt éles hangja szétárad a Kandia összes üzemter­­meiben. Déli 12 órát jelez, munkás­­­, ebédidőt. Az osztályok kiürülnek- Annál nagyobb a sürgés-forgás az ét­kezdében. A hosszú asztalokon, egyforma fehér porcelán­tányér­­ban, ínycsiklandozó illatot áraszt­va aranybarna színű gulyásleves gőzölög. Kicsi üvegtányérokon a fehér’-'ö*5 -es, feh'-’- ,K­­'s Rovó Rózsi és Gyurics Rözsi a tésztát hozzák. Személ­yenként k­­ét hatalmas cseresznyéslepény, id­­­eje vastagon behavazva por­cukorral. Zsíros gulyás, cseresnye- lepény A földszinti osztályokból, az emeletről, a­z irodákból, minden­ünnen tódulnak a dolgozók az étkezde felé. Az üzem 180 alkal­mazottja közül 135—140-en ebé­delnek itt, két részletben. Valaki már az ajtóból harsá­nyan érdeklődik : — Mi van ma ebédre ? — Gulyásleves — hangzik a válasz az asztalok felöl — sok hússal, krumplival, jó zsírosan elkészítve­ A kantinfelelős: Gyurics Mag­da mindenkinek kiosztja a ne­gyed kenyeret. Aztán a terem vé­gébe siet, bekapcsolja a rádiót. Vidám zene hangjai keverednek el az evőeszközök zajával, az étkezde lármájával. — Rózsi, vizet kérek!.. . Rözsi, a süteményemet kérem... — hangzik innen-onnan. A Kandia­gyár dolgozói az étkezdében fi­gyelmes kiszolgálásban része­sülnek. Ezt már nem tudom megenni... — Nagyon jól működik a kan­tinunk — meséli Schwab Irén — nemcsak ma, de minden nap íz­letes, bőséges az ebéd. Heténként négyszer kapunk húst, egyszer, gyakran kétszer is sülttésztát. Tegnap krumplileves volt és ka­­rarábéfőzelék, tegnapelőtt pedig csontleves, gulyás burgonyával és zöldsalátával. Kedden levest, bab főzeléket disznóhúst ettünk rizs­­zsel, hozzá salátát. Egy-egy ebéd ára 22—28 lej között mozog. Franta Berta, a karamel-osz­­tály munkásnője becsomagolja az egyik tésztát. — Ezt már nem tudom megenni — mondja jólla­­kottan — jó lesz majd később, uzsonára. Az önellátás gyümölcsei Vájjon minek tulajdonítható, hogy a Kanc­ia-gyár étkezdéje ilyen jó működést tud kifejteni ? — Az­­étkezdének öt és fél lánc földje van a mosnicai határban — mondja Gyurics Magda ét­kezdefelelős — Azt a gyár dol­gozói önkéntes munkával műve­lik meg. Kukorica, burgonya, tök, uborka, minden zöldségféle meg­terem ott az étkezde számára. Ezenkívül az étkezdének Lige­ten csirkefarmja is van- 560 csir­kével, 10 disznóval. Jövő héten kacsákat fognak beszerezni. A Kandia-gyár munkássága na­ponta egy órával többet dolgo­zik, így a szombati napot önkén­tes munkákra fordítják. A teher­autók kora reggel viszik a dol­gozók egy csoportját Ligetre, má­sik részüket a mosnicai határba. A mosnicai földet már régebben művelik. A ligeti csirkefarm azonban nemrég, idén tavasszal létesült. Itt különösen sok tenni­való akad- kerítést csinálnak, há­zat javítanak, ólakat, baromfi­­ketreceket készítenek a jószág számára a gyár dolgozói. Kövessék a példát! A Kandia-gyár mintájára a többi gyárak és intézmények is megszervezhetik az étkezde mű­ködését. Módot kell keresniök ar­ra, hogy megalapozzák az étkez­déjük önellátását és ebbe a mun­kába belevonják az intézmény minden dolgozóját. A Kandia-gyár dolgozói a Ro­mán Munkáspárt helyi szerveze­tének vezetésével állandó, jelen­tős önkéntes munkával járulnak hozzá a kantin­­ó működéséhez De egyben bőséges haszonélvezői is az önkéntes munkának: még otthon sem tudnának bőségesebb, ízletesebb és olcsóbb ebédet elő­állítani, mint amit számukra ét­kezdéjük biztosít. (h M­it ­Hyen tanítókra van szükségünk Németsztamára. — Községünkben maroknyi számban élnek magyarok. Valameny­­nyien a múlt rendszerek ideje alatt földbirto­kosok szolgái voltak. Ma már szabadon élnek és dolgoznak. A minap nagy öröm ért bennünket, mert a Magyar Népi Szövetség temesmegyei szerve­zetének kiküldöttje érkezett hozzánk, aki részt vett taggyűlésünkön Megtudtuk, hogy März Irmának hívják és tanítónő. Nagyon meg­örültünk ennek, mert ebből is láttuk, hogy a mai idők tanítója és tanítónője már nemcsak az iskolában, hanem az iskolán kívül is foglal­kozik a népneveléssel. A múltban a tanítók kevés kivétellel az uralkodó osztályok szolgá­latában állva egyáltalán rém törődtek a nép­neveléssel, hanem inkább népbutitással. A szegény gyermekeket nem tanították, hanem libapásztorkodásra, kertgyomlálásra, favágásra használták fel. A gyűlés után még nem mentek azonnal haza a sztamorai magyarok, hanem megbe­szélték­­a taggyűlésen hallottakat. Antal­­An- I­­rás dolgozó földműves is megszólalt: 1 — Ilyen tanítókra és tanítónőkre van szük­ségünk, akik szabad idejüket arra használják fel, hogy felvilágosítsák a dolgozó földműve­seket, mert már elég volt a sötétségből. A sztamorai magyarok kevesen vannak mégis tizenöt írástudatlan volt közöttük, akik a Ro­mán Munkáspárt segítségével tanultak meg most írni és olvasni. Kovács István sem maradt szótlan. .,Már nem­ vagyunk szolgák, hanem Nép­köztársaságunk öntudatosodó dot­­-­ parasztjai. Mellettünk van a Román Munkáspárt és mellet­tünk van a Magyar Népi Szö­­vtség! Tanulnunk kell sokat, hogy j lt/,k legy­ü­nk a Párt bizalmára és szeretetére.” A megyei kiküldött munkája eredményes volt. És a német sztamáral dolgozó magyar földművesek egyre nagyobb szeretettel fordul­nak a szervezet felé, a könyvek felé és szabad idejükben tanulnak, hogy megállhassák­­a he­lyük­rt ,rC '’m­akbemf MOHÁRI ISTVÁN sajtólevelező ««BHW s » a megyei szövetkezeti szervezőbizottságok közvetlen feladatai Ságok­­i kuk­ távolítsák a­ szövetke­zetek vezetőségéből az összes kali­kókat és az összes ellenséges, üzér­­kedő, bürokratikus és meg nem felelő elemeket. Ezért minden járásban három aktivistát neveznek ki, akik mint a megyei bizottság kiküldöttei fognak működni a járásban. Ezeknek a járási­kiküldötteknek­­az a felada­tuk, hogy ellenőrizzék a szövetke­zetek tanácsának tagjait és a cenzo­rokat. A kiküldöttek javaslatokat tesznek az alkalmatlanok eltávolítá­sára, illetve új vezetőségi tanács ki­nevezésére. A szövetkezeti vezető­­ség igazolásával és megtisztításával egyidejűleg a megyei szövetkezeti szervezőbizottságok gondoskodni fognak új káderek kiképzésének elő­készítéséről is. Ezért meg kell te­gyék az előkészületeket ügykezelő­­előadói, tanácsos-titkári és könyve­lői tanfolyamok létesítésére stb. Nagyjelentőségű intézkedés az új­­ra­iktatás, vagyis a szövetkezeti tagoknak újbóli beírása. Az újra­­iktatás minden községben a közgyű­lés megtartása után történik meg. Ezeken a közgyűléseken feldolgozzák — a szövetkezetek megszervezésé­ről szóló törvény és a szövetkezetek alapszabályaivaal együtt — a tagok újraiktatásának fontosságát is. Az újra­iktatás által kisöprik a szövet­kezetből a kulákokat, üzérkedőket és ügynökeiket. Ily módon a szövetkezeti vezetőség pontosan tudja majd a tagok létszá­mát és vágyai helyzetét, foglalko­zását és szükségleteit. Ezeknek az adatoknak birtokában a szövetkezeti tagokat el lehet majd látni azokkal az árucikkekkel, amelyekre valóban szükségük van. Ugyancsak megvaló­síthatók lesznek azok az eladási és értékesítési osztályok, amelyekre nagy szükség van az illető vidékén és községekben (például a tehén és juhtenyésztő vidékeken a tej­szepa­­rátorok, szárítók, a gyümölcstermő vidékeken, stb.) Amennyiben arra lehetőség nyílik, a szövetkezeteknek a megyei bizott­ság által kiutalt árukat közvetlenül a gyárból kell átvegyék, ha ez nem­ esik túl távol a szövetkezetektől. Ily módon a fölösleges szállítási költ­ség nem drágítja meg az árucikket. Végül a megyei szövetkezeti szerve­ző bizottságok széleskörű tevékeny­ségét kell kifejtsenek, hogy megszer­­vezzék az alábbi paraszt­termékek­nek a falusi szövetkezetek által tör­ténő felvásárlását: gabonaneműek, zöldségfélék, gyümölcs, hús, tej, to­jás, stb. . A mezőgazdasági termékek érté­kesítése nemcsak azok eladását jel­enti, hanem a termékek feldolgozá­sát is­ A megyei szövetkezeti szer­vező bizottságoknak tág teret kell adniuk a falusi szövetkezeti tagok helyi kezdeményezéseinek. A szövetkezeti tagok szép jövedel­met biztosíthatnak maguknak — a tej, hús, gyümölcs és egyebeken kí­vül — a fa (dézsa, kártyás, teknő, kanál), a kender, len, gyapot feldol­gozásával, gyógynövények gyűjtésé­vel, toll és pihe gyűjtésével és érd®, 3. gim­i ölesszedéssel (ribizli, málna, som, eper), valamint a makk és még a tenger­levelek gyűjtésével is. Az új falusi fogyasztási szövetkezetek­nek, — a mezőgazdasági szerszámo­­kat bérbeadó osztályokon kívül — létesk­efliek kell m­ás osztályokat is, úgymint: vasáru, asztalosáru, szűcs,­ áru, pa­rásztposztó, ványoló, sütöde, étkezde­, fogadói, fodrászat­, éttér, raj­astb. osztályokat. Nemrég iktaltak be a megyei szö­vetkezeti szervezőbizottságokat­ A szervezőbizottságoknak néhány olyan nagyfontosságú feladta van, amelyeket az elkövetkező hetekbe« Lei! megvalósít»«­. A jelenlegi legsürgősebb feladat, amit eredményesen kell végrehajta­nunk, a megye területén lévő volt federálók és szövetkezetek vezetősé­gének megtisztítása. Szoros együtt­működésben a pártszervezetekkel, a­z­egyes szövetkezeti szervezőbizok-

Next