Szabad Szó, 1949. június (6. évfolyam, 123-148. szám)
1949-06-01 / 123. szám
Szerda, 1999 Italius ) toSeavasisói gépeket gyártanak a Gyufagyár és munkásai Temesvár. —* A Gyufagyár munkásai a Román Munkáspárt gyári szervezetének felvilágosítása és irányítása nyomán az Állami Terv előirányzatainak teljesítése és túlhaladása harcának keretében, a mennyiségi leemelés mellett a minőségre, valamint a termelőeszközök karbantartására fordítanak nagy gondot. Utóbbira annál inkább, mert a gyufagyár gépei kevés kivétellel régi, elkopott és részben korszerűben gépek. A termékeszközök: tökéletes karantartási hibátlan munkamenetet biztosít és megteremti mindazokat a felüéleteket amelyeket a minőségi termelés előír. Alapos karbantartási munka Számtalan nehézséggel küzdenek meg naponta a gyufagyármunkásai és mechanikusai a gépek karbantartása terén, a hiányzó gépalkatrészek miatt, amelyeket jelenleg még nem lehet beszerezni. A munkások és mechanikusok azonban öntudattal és sok odaadással végzik ezt a feladatot. Kovács István, Ha ■íiacsek József és Engel Pá mechanikusok, a mesterk és technikusok közreműködésére önkéntes munkával javítják és tisztítják a gépeket, hogy a termelésben ne legyen zökkenő. A mechanikusok teljesen magukévá tették a Román Munkáspárt gyári szervezetének ez irányú útmutatását. Egy hónap leforgása alatt három — hasznavehetetlen és ócskavasnak minősített — gépet helyeztek üzembe. Ócskavasból címkegép Ócskavasnak volt minősítve, de Hanacsek József mást gondol, amikor a gépet az ócskavas között látta. Közös elhatározással, Logofai Alexandru és Velimirov Mihai munkátásaival hozzáláttak a gép kinyitásához és május 1-e előtt két nappal üzembehelyezték. Ma már egy géppel több végzi el a gyufaskatulyák címkéinek ragasztását. A raktárban felhalmozott ócskavasgyüjteményből hamarosan előkerült a másik, hasznavehetetlennek hitt gép is. Siber Ferenc és Seheusan Gheorghe mechanikák vállalták, hogy önkéntes munkával kijavítják a csomagológépet. Sok alkatrész hiányzott, de a gép rövid idő alatt mégis elkészült és ha nem is ugyanolyan képes céggel termel, mint a többi, de elősegíti, hogy az Állami Terv célkitűzéseimegvalósuljanak. Megcsappant az ócskavasgyűjtemény, de maradt még rengeteg gépalkatrész, csavar, rúd és sok minden más- Enge Pál mechanikus és Bogdanescu Ioan osztályvezető tervet dolgoztak ki. A még felhasználható alkatrészekből dobozkészítő gépet szerelnek fel. A Román Munkáspárt gyári szervezete jóváhagyta a tervet. A munka befejezése után, déután elkezdték a munkát. Önkéntesen. Voltak egyesek, akik nem nagyon bíztak abban, hogy Engel és Bogdanescu terve megvalósul, de aztán láthatták, hogy a gép napról-napra elevenebb formát ölt. Az új dobozkészítő gépet május 24-én próbálták ki, és az jól bevált. Hibátlanul működött és szólta magából a kész dobozokat. A gyufagyárban az utóbbi hónapokban a termekeszközök karbantatás,a terén elért eredmények, a technikusok, mechanikusok öntudatos munkája lényegesen hozzájárult a minőségi javításhoz és ez érlelte azt is, hogy a gyár mintegy 15 százalékos parafin-megtakarítást eszközölt. (—nisz.). Új vezetőség a lagosi élelmezési szakszervezet élén Lugos. Miést folyt az élelmezési szakszervezet új vezetőségének megválasztása. Miután a régi bizottság jelentését élénk vita után elfogadták, a következő új bizottságot választották meg: Gyöngyösy Ferenc munkás, Korber János műszerész, Klein Géza tisztviselő, Nagy János munkás, Seletzky György portás, Fuchs Szilvester tisztviselő- Póttagok-, Sidor Gheorghe, Nováko Mihaj, Nicsa Toma és Morozovics Iván. A társadalombiztosítási bizottság tagjai: Boros Ecaterina, Nagy András, Kovács András, Balost, Mystéter és Kelemen Tibor. 3 A Mustér*? é*fáerdéje a Jó sz@i*vezéss peidóját mutatja Temesvár. A gyári kürt éles hangja szétárad a Kandia összes üzemtermeiben. Déli 12 órát jelez, munkás, ebédidőt. Az osztályok kiürülnek- Annál nagyobb a sürgés-forgás az étkezdében. A hosszú asztalokon, egyforma fehér porcelántányérban, ínycsiklandozó illatot árasztva aranybarna színű gulyásleves gőzölög. Kicsi üvegtányérokon a fehér’-'ö*5 -es, feh'-’- ,K's Rovó Rózsi és Gyurics Rözsi a tésztát hozzák. Személyenként két hatalmas cseresznyéslepény, ideje vastagon behavazva porcukorral. Zsíros gulyás, cseresnye- lepény A földszinti osztályokból, az emeletről, az irodákból, mindenünnen tódulnak a dolgozók az étkezde felé. Az üzem 180 alkalmazottja közül 135—140-en ebédelnek itt, két részletben. Valaki már az ajtóból harsányan érdeklődik : — Mi van ma ebédre ? — Gulyásleves — hangzik a válasz az asztalok felöl — sok hússal, krumplival, jó zsírosan elkészítve A kantinfelelős: Gyurics Magda mindenkinek kiosztja a negyed kenyeret. Aztán a terem végébe siet, bekapcsolja a rádiót. Vidám zene hangjai keverednek el az evőeszközök zajával, az étkezde lármájával. — Rózsi, vizet kérek!.. . Rözsi, a süteményemet kérem... — hangzik innen-onnan. A Kandiagyár dolgozói az étkezdében figyelmes kiszolgálásban részesülnek. Ezt már nem tudom megenni... — Nagyon jól működik a kantinunk — meséli Schwab Irén — nemcsak ma, de minden nap ízletes, bőséges az ebéd. Heténként négyszer kapunk húst, egyszer, gyakran kétszer is sülttésztát. Tegnap krumplileves volt és kararábéfőzelék, tegnapelőtt pedig csontleves, gulyás burgonyával és zöldsalátával. Kedden levest, bab főzeléket disznóhúst ettünk rizszsel, hozzá salátát. Egy-egy ebéd ára 22—28 lej között mozog. Franta Berta, a karamel-osztály munkásnője becsomagolja az egyik tésztát. — Ezt már nem tudom megenni — mondja jóllakottan — jó lesz majd később, uzsonára. Az önellátás gyümölcsei Vájjon minek tulajdonítható, hogy a Kancia-gyár étkezdéje ilyen jó működést tud kifejteni ? — Azétkezdének öt és fél lánc földje van a mosnicai határban — mondja Gyurics Magda étkezdefelelős — Azt a gyár dolgozói önkéntes munkával művelik meg. Kukorica, burgonya, tök, uborka, minden zöldségféle megterem ott az étkezde számára. Ezenkívül az étkezdének Ligeten csirkefarmja is van- 560 csirkével, 10 disznóval. Jövő héten kacsákat fognak beszerezni. A Kandia-gyár munkássága naponta egy órával többet dolgozik, így a szombati napot önkéntes munkákra fordítják. A teherautók kora reggel viszik a dolgozók egy csoportját Ligetre, másik részüket a mosnicai határba. A mosnicai földet már régebben művelik. A ligeti csirkefarm azonban nemrég, idén tavasszal létesült. Itt különösen sok tennivaló akad- kerítést csinálnak, házat javítanak, ólakat, baromfiketreceket készítenek a jószág számára a gyár dolgozói. Kövessék a példát! A Kandia-gyár mintájára a többi gyárak és intézmények is megszervezhetik az étkezde működését. Módot kell keresniök arra, hogy megalapozzák az étkezdéjük önellátását és ebbe a munkába belevonják az intézmény minden dolgozóját. A Kandia-gyár dolgozói a Román Munkáspárt helyi szervezetének vezetésével állandó, jelentős önkéntes munkával járulnak hozzá a kantinó működéséhez De egyben bőséges haszonélvezői is az önkéntes munkának: még otthon sem tudnának bőségesebb, ízletesebb és olcsóbb ebédet előállítani, mint amit számukra étkezdéjük biztosít. (h Mit Hyen tanítókra van szükségünk Németsztamára. — Községünkben maroknyi számban élnek magyarok. Valamenynyien a múlt rendszerek ideje alatt földbirtokosok szolgái voltak. Ma már szabadon élnek és dolgoznak. A minap nagy öröm ért bennünket, mert a Magyar Népi Szövetség temesmegyei szervezetének kiküldöttje érkezett hozzánk, aki részt vett taggyűlésünkön Megtudtuk, hogy März Irmának hívják és tanítónő. Nagyon megörültünk ennek, mert ebből is láttuk, hogy a mai idők tanítója és tanítónője már nemcsak az iskolában, hanem az iskolán kívül is foglalkozik a népneveléssel. A múltban a tanítók kevés kivétellel az uralkodó osztályok szolgálatában állva egyáltalán rém törődtek a népneveléssel, hanem inkább népbutitással. A szegény gyermekeket nem tanították, hanem libapásztorkodásra, kertgyomlálásra, favágásra használták fel. A gyűlés után még nem mentek azonnal haza a sztamorai magyarok, hanem megbeszéltéka taggyűlésen hallottakat. AntalAn- Irás dolgozó földműves is megszólalt: 1 — Ilyen tanítókra és tanítónőkre van szükségünk, akik szabad idejüket arra használják fel, hogy felvilágosítsák a dolgozó földműveseket, mert már elég volt a sötétségből. A sztamorai magyarok kevesen vannak mégis tizenöt írástudatlan volt közöttük, akik a Román Munkáspárt segítségével tanultak meg most írni és olvasni. Kovács István sem maradt szótlan. .,Már nem vagyunk szolgák, hanem Népköztársaságunk öntudatosodó dot- parasztjai. Mellettünk van a Román Munkáspárt és mellettünk van a Magyar Népi Szövtség! Tanulnunk kell sokat, hogy j lt/,k legyünk a Párt bizalmára és szeretetére.” A megyei kiküldött munkája eredményes volt. És a német sztamáral dolgozó magyar földművesek egyre nagyobb szeretettel fordulnak a szervezet felé, a könyvek felé és szabad idejükben tanulnak, hogy megállhassáka helyükrt ,rC '’makbemf MOHÁRI ISTVÁN sajtólevelező ««BHW s » a megyei szövetkezeti szervezőbizottságok közvetlen feladatai Ságoki kuk távolítsák a szövetkezetek vezetőségéből az összes kalikókat és az összes ellenséges, üzérkedő, bürokratikus és meg nem felelő elemeket. Ezért minden járásban három aktivistát neveznek ki, akik mint a megyei bizottság kiküldöttei fognak működni a járásban. Ezeknek a járásikiküldötteknekaz a feladatuk, hogy ellenőrizzék a szövetkezetek tanácsának tagjait és a cenzorokat. A kiküldöttek javaslatokat tesznek az alkalmatlanok eltávolítására, illetve új vezetőségi tanács kinevezésére. A szövetkezeti vezetőség igazolásával és megtisztításával egyidejűleg a megyei szövetkezeti szervezőbizottságok gondoskodni fognak új káderek kiképzésének előkészítéséről is. Ezért meg kell tegyék az előkészületeket ügykezelőelőadói, tanácsos-titkári és könyvelői tanfolyamok létesítésére stb. Nagyjelentőségű intézkedés az újraiktatás, vagyis a szövetkezeti tagoknak újbóli beírása. Az újraiktatás minden községben a közgyűlés megtartása után történik meg. Ezeken a közgyűléseken feldolgozzák — a szövetkezetek megszervezéséről szóló törvény és a szövetkezetek alapszabályaivaal együtt — a tagok újraiktatásának fontosságát is. Az újraiktatás által kisöprik a szövetkezetből a kulákokat, üzérkedőket és ügynökeiket. Ily módon a szövetkezeti vezetőség pontosan tudja majd a tagok létszámát és vágyai helyzetét, foglalkozását és szükségleteit. Ezeknek az adatoknak birtokában a szövetkezeti tagokat el lehet majd látni azokkal az árucikkekkel, amelyekre valóban szükségük van. Ugyancsak megvalósíthatók lesznek azok az eladási és értékesítési osztályok, amelyekre nagy szükség van az illető vidékén és községekben (például a tehén és juhtenyésztő vidékeken a tejszeparátorok, szárítók, a gyümölcstermő vidékeken, stb.) Amennyiben arra lehetőség nyílik, a szövetkezeteknek a megyei bizottság által kiutalt árukat közvetlenül a gyárból kell átvegyék, ha ez nem esik túl távol a szövetkezetektől. Ily módon a fölösleges szállítási költség nem drágítja meg az árucikket. Végül a megyei szövetkezeti szervező bizottságok széleskörű tevékenységét kell kifejtsenek, hogy megszervezzék az alábbi paraszttermékeknek a falusi szövetkezetek által történő felvásárlását: gabonaneműek, zöldségfélék, gyümölcs, hús, tej, tojás, stb. . A mezőgazdasági termékek értékesítése nemcsak azok eladását jelenti, hanem a termékek feldolgozását is A megyei szövetkezeti szervező bizottságoknak tág teret kell adniuk a falusi szövetkezeti tagok helyi kezdeményezéseinek. A szövetkezeti tagok szép jövedelmet biztosíthatnak maguknak — a tej, hús, gyümölcs és egyebeken kívül — a fa (dézsa, kártyás, teknő, kanál), a kender, len, gyapot feldolgozásával, gyógynövények gyűjtésével, toll és pihe gyűjtésével és érd®, 3. gimi ölesszedéssel (ribizli, málna, som, eper), valamint a makk és még a tengerlevelek gyűjtésével is. Az új falusi fogyasztási szövetkezeteknek, — a mezőgazdasági szerszámokat bérbeadó osztályokon kívül — léteskefliek kell más osztályokat is, úgymint: vasáru, asztalosáru, szűcs, áru, parásztposztó, ványoló, sütöde, étkezde, fogadói, fodrászat, éttér, rajastb. osztályokat. Nemrég iktaltak be a megyei szövetkezeti szervezőbizottságokat A szervezőbizottságoknak néhány olyan nagyfontosságú feladta van, amelyeket az elkövetkező hetekbe« Lei! megvalósít»«. A jelenlegi legsürgősebb feladat, amit eredményesen kell végrehajtanunk, a megye területén lévő volt federálók és szövetkezetek vezetőségének megtisztítása. Szoros együttműködésben a pártszervezetekkel, azegyes szövetkezeti szervezőbizok-