Szabad Szó, 1949. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1949-07-02 / 150. szám
Szervezzük meg alaposabban a mankás-paraszt találkozókat Falvaink dolgozói egyre közelebbről érzik a munkásosztály segítségét Mint minden nagyobb mezőgazdasági esemény és feladat küszöbén, most is elöntő jelentőségű az a támogatás, amelyet a munkásosztály, élharcos Pártjának vezetésével, a dolgozó parasztságnak nyújt. A földosztás kiharcolása után, annak megtartása és művelése a kulákok dühödt támadásaival szemben lehetetlen lett volna a dolgozó parasztság számára a munkásosztállyal való szövetség nélkül, az ipari proletariátus közvetlen támogatása nélkül. Ezt ma már minden politikailag fejlettebb dolgozó paraszt saját életének törvényeként ismeri és értékeli, ezért fordul bizalommal a munkásosztály felé és ha nehezebb feladatok elé kerül, csak onnan várhat segítséget. A nagy tavaszi vetési hadjárat során a gépközpontok segítsége, a falvakat látogató szerszámjavító munkáscsoportok önzetlen munkája döntően fokozta a dolgozó parasztság erőit, hogy sikerrel megvívhatta az osztályellenség minden acsarkodása ellenére a vetési csata valamennyi ■íközeíét. Most, aratás előtt,mét alapvető jelentőségű ez a segítség, amelyet a munkásság nyújt szövetségesének, a dolgozó parasztságnak, hogy idejében és a legjobb feltételek közepette beakadhassa a termést. Ennek érdekében a gépközpontok és javítóműhelyek szakmunkásai már hónapok óta megfeszített erővel dolgoznak az arató és cséplőgépek megjavításán, sokoldalú leleményességgel pótolják a technikai hiányosságokat és saját ügyüknek tekintik, hogy a gépjavítás t érté,idő előtt teljesítsék. A gyárakban gyorsított ütemben készülnek a kaszák, sarlók és egyéb szerszámok, hogy idejében kerülhessenek ki a falvakra. A temesvári Solidaritatea-gyárban nemcsak a gépek mellett versenyeznek, de a munkásnyitók szabad idejüket is arra áldozzák, hogy a cséplőgép-alkatrészeket és különleges szitákat minél gyorsabban, tökéletesebben és olcsóbban állíthassák elő. A munkásság és a dolgozó parasztság forradalmi szövetsége így mélyül el egyre jobban, a munkásosztály Pártjának harci zászlaja alatt. A dolgozó parasztság egyre öntudatosabban ismeri fel a munkásosztálytól kapott segítség értékelésével a reá háruló feladatokat és ez a felismerés mind közvetlenebbül nyilvánul meg az Állami Terv mezőgazdasági követelményeinek teljesítésében. A falusi dolgozók fokozódó öntudatának egyik eleven megnyilvánulása volt az a szellem, amelynek jegyében vasárnap három bánsági községben: Majláthalván, Újszentesen és Végváron a munkás-paraszt szövetséget ünnepelték. A Romitex, Gyapjúipar, Teba és Prima Banat gyárak munkáscsoportjai látogattak el ebbe a három községbe, ahol a munkáskultúra és testedzés eredményeiből adtak bemutatót falusi testvéreiknek, akik viszont ezt a falvak kibontakozó kulturális és sportéletének értékes megnyilvánulásaival viszonozták. Mindhárom községben forró baráti hangulat érlelődött, feszült érdeklődés és őszinte megbecsülés kísérte a munkásegyüttesek színvonalas előadásait, amelyek a munkásosztály élenjáró elméletéhez híven az együttélő nemzetiségek testvéri együttműködését példáz. A sport-teljesímények is széleskörű visszhangot keltettek, a falusi dolgozók körében. „Mire legközelebb eljöttök, addig mi is megtanuljuk mindezt!“ — fogadkoztak lelkesen Újszentesen és Végváron is a dolgozó parasztinak és nem kétséges, hogy állják is szavukat. A munkáscsoportok is őszinte örömmel gyönyörködtek a népi táncokban és dalokban, a beszélgetések során pedig a gyári munkás és a dolgozó paraszt még közelebb került egymás problémáihoz és még tisztábban látta a közös célt: az új társadalom felépítését. Hiába dühöngtek és acsarkodtak portáikon, lehúzott ablakfüggönyök mögött a kulákok és cinkosaik, már nem állott módjukban, hogy konkolyt hintsenek a városi és falusi dolgozók szemébe, fegyvertárukból már nem tellett a két szövetséges erejének meggyengítésére. Persze annál dühödtebben kísérleteznek majd továbbra is a dolgozó parasztság hátbatámadásával, gazdasági aláaknázásával. A harc pedig az osztályéberség fokozását követeli meg. Ettől a harctól viszont nem ijed meg dolgozó parasztságunk, de még kevésbé a munkásság. A majláthfalvi Szokolai Teréz és a végvári Vicze István, valamint a Prima Banat-gyárból Gál Sándor, akik az ünnepségeken felszólaltak, egyaránt ismerik a narc jelentőségét és ha a Párt különböző körülmények között is edzette meg őket a jobb jövőért való küzdelemben, az élharcos munkásságot ma már tántoríthatatlanul követi az öntudatos dolgozó parasztság. A munkás-paraszt szövetség egyre szilárdabbá válik és egyre több építő és harcos erőt egyesít a szocializmus építéséért vívott küzdelemben. A végvári, újszentesi és majláthfalvi ünnepélyek erről tettek újabb tanúságot és ezen túl hasznosak voltak a közvetlen, személyes megismerés még serkentőbb hatása révén is. Hasznos volt, hogy ipari munkások és dolgozó parasztok százai tovább vihetik a tömegekben személyes élményeiket, kölcsönök kulturális és sportbeli tapasztalataikat. Termékeny volt a tömeges helyszíni ismerkedés, a csak látszólag elkülönült problémákon keresztül a közös cél gyakorlati érzékelése. A három ünnepély arra tanít, hogy a munkás-paraszt szövetség elmélyítéséért nemcsak folytatni, de fokozni is kell a szervező munkát, amelynek bizony hiányosságai is voltak. Majláthfalván a környező községek részvétele szórványos volt, mint ahogy Újszentesen és Végváron is még szélesebb faraszti tömegeké mozgatható volna meg a találkozó. Fordítsunk több gondot a szervezési munkára, főleg az elmaradottabb falusi rétegek bevonására, a kólák és az egyházi reakció által még befolyásolt falusi dolgozók ilyen alkalmakkor való megmozgatására, még akkor is, ha a kedvezőtlen időjárás ezen a téren több fáradságot követel. Minél szélesebb mereeket öltenek ezek a találkozások, minél jobban elmélyül a szövetség, minél jobban fokozódik a felvilágosító munka annál értékesebb munkát teljes a MNSz falusi szervezete mezőgazdaságunk szocialista átalakílásának mai szakaszában, a kiéleződő osztályharc feltételei közepette. Gyümölcsöztessük ezt a tanulságot már a legközelebbi akciók során. FENYVES LÁSZLÓ ! Taxi n’aute in numerar conf. ord. Dir. Gen. PIT. Nr. 17 304/1948 Nyolc oldal, ára lej ROMÁNIAI MAGYAR NÉPI SZÖVETSÉG BÁNSÁGI NAPILAPJA VI. évfolyam | Felelős szerkesztő: I Timisoara-Temesvár IIO. szám a Juhász Lajos I Szombat, 1949 julius 2 Húszezer néző előtt tartják meg vasárnap a Csíkszeredai kultúrverseny döntőjét A döntőn megjelenik Kacsó Sándor is, a MNSz országos elnöke Csíkszereda. A székelyföldi kulturverseny vasárnap fejeződik be Csíkszeredán. A négy székely megye összes községeinek kulturcsoportjait mozgósító verseny megyék közötti döntőjére kerül a sor ezen a napon. A székelyföldi kulturversenyek kultúrforradalmunk elmélyülését jelentik, népi demokratikus erőink újabb győzelmét az egyházi reakció ellen, amely Márton Áron püspök vezényletével a székely nép dolgozóit tudatlanságba akarja visszataszítani. A papi reakció azonban hiába próbálkozott mindenfajta ármánnyal, hiába bérelte fel és uszított egyes méltatlan tanítókon keresztül, hiába próbálkozott babonás kísérletekkel a székelyföldi kulturverseny kibontakozását megakadályozni, mert a székely dolgozó tömegek egyre határozottabban fordulnak a tudás, a kultúra felé. A kulturversenyek sorántöbb mint 13.000 szereplő 200.000 néző előtt mutatta be művészi készségét. A Csíkszeredai megyék közötti döntő versenyre már eddig több mint húszezer néző jelentette be részvételét. Csíkszereda és egész Csík megye öntudatos dolgozói lázas előkészületeket tesznek, hogy méltó keretek között fogadják a szomszédos székely megyékből érkező kulturcsoportokat. Csíkszereda városának külső képe is megváltozott. Diszkapuk és szabadtéri színpad épül, hogy a város dolgozói ezzel is kifejezésre juttassák szeretetüket, mellyel a másik három megye kulturcsoportjait fogadják. A versenyen négy megye 19 községével összesen 777 tagot számláló kulturcsoportja vesz részt. A döntőn megjelenik Kacsó Sándor, a Magyar Népi Szövetség országos elnöke. A versenyek felszínre hozták azoknak a kultúrkincseknek nagy részét, amelyeket az elmúlt rendszerek kizsákmányolói igyekeztek elnyomni, sötétségbe taszítva a dolgozó népet. A haladó szellemű népi kultúrát azonban a vatikáni zsoldban álló Márton Áron püspöknek és klikkjének nem sikerült elhallgattatni, a Román Munkáspárt vezetése és irányítása mellett aversenyek során a népi kultúra teljes fényében kibontakozott. A vasárnapi Csíkszeredai kulturversenydöntő a népi kultúrának győzelmét jelenti a papi reakció felett. A vasárnapi versenyeken a dolgozó székely nép újólag hitet tesz a népi demokrácia és annak vezető ereje, a Román Munkáspárt mellett és száll szembe elhatározott és megsemmisítő erővel a babonákkal, a papi reakcióval. A székelyföldi kulturversenyek elsöprő lendülete, a vasárnapi döntő óriási előkészületei, a felszínre került kimeríthetetlen kulturerőtartalékok és tehetségek ékes bizonyítékai azaiak, hogy a Román Munkáspárt irányítása mellett a dolgozó székely tömegek politikai és gazdasági felemelkedésével egyidejűleg kulturálisan is felemelkedtek és a román néppel együtt építik hazájukat, a Román Népköztársaságot és valósítják meg a szocializmust. Tejhamisító kulákokat lepleztek, le Nragycsanádon Nagycsanád. Községünkben a tavasszal megalakult a tejszövetkezet. Községünk szegény és középparasztjai között sokan vannak, akik már az egész évi tejkvótát beszolgáltatták és most már a tej felsleget is behozzák a szövetkezetbe Zvarda János, Demján György, Lipovan György és Götler Rozália járnak elől a jó példával. Nem így persze a kulákok, akik örökké kizsákmányoláson törik a fejüket. Hogy is adnák l ők a szövetkezetnek a tejet Íryoc tejért, amikor üzérkedhetnek vela. A mezőgazdasági bérmunkásoknak, napszámosoknak kínálják a tejet.Vigyed csak a tejet — majd ledolgozó»!.” Így azután kétszeresen is meg kellett fizetnie a hitvány, lefölözött drága tejet. Ami azonban volt, az email. Ma már Nagycsanádon minden dolgozó paraszt tudja, hogy a szövetkezetben jobb és sokkal olcsóbb tejet kaphat és bizony nem vásárol senki a kulákoktól. Hiába próbálkoztak a kulákok uszítani a szövetkezet ellen, tervük nem sikerült. Hiába igyekeztek elszabotálni a lelkiszolgáltatást, nem sikerült, mert ma már nem kukoricá. Szabotáló zsirosparass Lagos. — Verca Silviu szákuli lakos, volt községi jegyző, majd szolgabiró, jellegzetes alakja a letűnt polgári-földesúri rendszernek, amelynek oda- adó kiszolgálásával több házat és 28 hektár szántóföldet szerzett. A dolgozó parasztságnak és a népi demokráciának ez a halálos ellensége szándékosan több mint 6 hektárnyibúzával hatnak a hatóságokkal, mint a múltban. Erre elkezdték a tejet hamisítani. Viaschi Nica, Tarziu Maila, Schuszter Péter, Wolff Márta kufácok azonban rajtavesztek. A négy tejhamistót leleplezték és tettükön a nép bírósága előtt felelnek. JÁMBOR JÓZSEF levelezé st a népbíróság előtt és árpával bevetett földet gyomlálatlanul hagyott és evvel jelentős kárt okozott gazdaságunknak. A kuláknak üzelmét az osztályban, szellemében nevelt szegényparasztok leplezték le és amidőn feljelentésük alapján a milicia közegei megjelentek Verca házában, ez szidalmazta és gyalázta őket, mintha még mindig szolgabíró lenne, amikor büntetlenül gyötörhette és bántalmazhatta a munkásokat. A házkutatás alkalmával Verca lakásán 6 községi pecsétet is találtak. Salbagelul Nou község lakossága is feljelentést tett a kulák ellen, hogy jegyző korában megkárosította a községet olyanformán, hogy „kölcsönképpen” nagy mennyiségű épület fát vitetett el, amelyet szákuli villája építésénél használt fel. Mindezekért a milicia letartóztatta Verca Silviut és a népbíróság elé állította, amely a napokban fogja felelősségre vonni népellenes tetteiért. -----'''ZEG JÁNOS levelező Az újkissodai dolgozók örömmel fogadták az Aprozar-fiók megnyitását Temesvár. Vasárnap reggel kellemes meglepetésre vot a VI kerület (Uiksoda) dolgozó népe. A Victor Hugo és Smile Zola utca sarkán megnyílt az Aprozar VI. kerüet fiókja. Örömmel fogadták ezt a dolgozó asszonyok és mindját el is határozták: ,,Nem megyünk a piacra, van itt minden, az áru frissebb és olcsóbb, mint a piacon.” Ezzel a VI. kerületi dolgozók régi kívánsága teljesült, mert t. piac nincsen és igy kénytelek voltak a dolgozók a beváltosokat a HI. vagy TV. került piacon végezni. Az Aprojar-fiókban a dogozók a zöldség és konyhakertészeti árukat al csón megvásárolhatják és névednek kiszolgáltatva a kofák és üzérkedők kizsákmányolásának. SCHÖDT JULIA, levelező.