Szabad Szó, 1949. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1949-07-02 / 150. szám

Hódi Elek malléthfalvi dolgozó paraszt gondos a­ íképzési aratásra A szövetkezet még nem gondoskodott a kaszák beszerzéséről Élesítik a kaszák­ Az ereszek alól előkerülnek az aratásra várakozó kaszák. A dolgozó parasztik kalapálják élezik azokat, hogy könnyedén vágják velük a Vastag rendezet. Meggyőződnek a kaszanyelek erősségéről. Ha gyengének mu­tatkoznak, kicserélik azokat. Kaszakövet is olcsón vásárol­nak a szövetkezetből. — Nagy ünne­p szám­unkra az aratás -­ mondja — míg a mult­iban a kizsákmányolok föld­jén vetettünk, arattunk, csépel­tünk, nélkülözés és elégedetlen­ség volt munkánk gyümölc­sve Ma azonban szabadok va­gyunk. Magunknak termeljük a gabonát, amelyért több szövés Majláthfalva. — Ringe búza, őszi árpa, rozs és zölde­s kukoricavetések fogadják az embert a majláthfalvi határ­ban. Közeledik az aratás. Enni az uj kenyérnek való mag. Sár­gák a kalászok. Ahogy a szé­p­i A­RCIT 1. ' ' ^ Egy leánya és egy fia van. A leány férjezett, nincsen a szülői háznál. A fiú viszont fiatal, ti­zennyolc éves. Már elkészítették az aratásra a tervet. Hódi Elek vágja a termést, felesége kötöz­heti a­ kévéket, László, a fia, pe­ródi Elek ötholdas dolgozó földműves s erre gondolt aki­ke - a te amikor az asztal mel­ett töprengett. A tereoleum­­lámpa pislákoló fénye megvi­lágította­­Kittér barnított, szél­tő, edzett arcát. A közeledi­ aratásról beszél. Szavait meg­fontoltan ejti ki: tét, vásznat és lábbelit kapunk városi munkástestvér­ei­nktő­l. Egy új élet útját látja, ahol nem lesz nyomor, nélkülözés, rettegés munkanélküliség. Könnyebb lesz a megélhetés. Újból az aratásra terelődik a beszélgetés. gerhez hasonlít a táj. A vetések illet.e- már ott terjeng a levegő­ben, a szántások fölött és a fa­­luban. A dolgozó parasztok bi­zalommal várják az uj búza aratásit. Jó tennés mit­itkozik Majláthfalva határában. dig markot szed, mert gyenge. — Az elmúlt napok egyikén a határban jártam — folytatta Hódi Éjek — érik a búza, az őszi árpa. A rozsnak már nin­csen sok ideje. Beérett a kalá­­ sza. Pár nap múlva suhoghat a kasza a rozs-tablakban. Vághat­ja a vastag rendet. Hódi Eleknek azonban szük­sége lenne egy jó kaszára. Na­gyon öreg kaszával kell arat­nia, ha nem jut egy újhoz. Há­­romr­egyedes kaszára volna szüksége. A szövetkezetben ilyen­ nem található. Pedig a szövetkezet, vezetőségének első­rendű feladata volna, hogy az arr tática megfelelő mennyiségű kaszáról is gondoskodjék. — Milyen termékhozamot vár? — tesszük fel a kérdést Hódi Eleknek. — Holdanként hit mázsát — válaszolja határozott hangon . Ha az idő is kedvez, akkor jó termésünk lesz idén. A jó és idejében betakarított gabona több mezőgazdasági te számot, traktort, cséplőgépet, aratógé­­pet jelent nekünk. Ennek tuda­tában fogok az aratási és csép­­késő munkálatokhoz. Hódi Elek és családja gondo­san készülődik az aratásra. Hódi Elek öntudatos dolgozó paraszt és azt is tudja, hogy országunk érdekei íre,kötete­­ik a jó termés idejében való betakarítását Éz ezek érdekében a szövetkezet vezetősége is kü­szöbölje ki eddigi hanyagságát és idejében szerezze be az ara­táshoz szükséges kaszákat. (bors1ó) „Magunknak termelünk“ A szövetkezetben nincsen háromnegyedes kasza A munkás-paraszt szövetség jegyében A Príma Banat-cipőgyár munkásai meglátogatták Végvár dolgozó földmű­veseit Végvár. Kora reggel ven­detezik az első. A végvári kul­túrotthon épülete előtt azonban nagy sürgés-forgás van. A köz­ségházán is lázas munka fo­lyik. A végvári zenekar hang­szereit próbálgatja. Végvár község földműves-dol­­gozóinak nagy napjuk van ma •­ a Magyar Népi Szövetség te­m­­esmegyei szervezete a mun-,­kás-paraszt szövetség megerő­sítése érdekében ünnepélyt ren­dezett. A végvári dolgozó föld­művesek munkásvendégeket várnak, a temesvári Prima Ba­nat cipőgyár kultúrcsoportját és sport­csapatát. DÉLELŐTT TIZENEGY ÓRA­­IKOR érkeztek, meg a temesvári munkások, akiket Vicze István, a Román Munkáspárt, Oláh An­­­drás községi bíró, Czudar Jó­­zsef, a Magyar Népi Szövetség, Szögyéni Mária az Ifjúmunkás Szövetség helyi szervezetének nevében fogadtak. A BESZÉDEK elhangzása után a Prima Banat énekkórusa mutatkozott be. A piactéren a végvári zene­kar ha­ngjai mellett táncolnak csárdást és sárkát a vendégek és a vendéglátók. Munkás dol­gozó földművesleánnyal, mun­­kásnő dolgozó földművessel. A piactéren egyre több néző gyönyörködik a táncosokban, csak a kulákok acsarkod­nak dühösen ablakaik mögött. A Príma Banat és a vegy' **afc labdarúgómérkőzés kere­tében akarták összemérni erejüt két, de az esőzés haszná­hatat­lanná tette a pályát. Azonban hamarosan elmúlt ez a kis bosszúság, amikor a végvári szövetkezet nagytermei­ben ebédre gyűltek össze. Közel háromszáz dolgozó vett részt a közös ebéden. DÉLUTÁN négy órakor­­ kul­túrműsorra került, a sor. Ennyi embert még nem látott a vég­vári öreg nagyterem, mint ezen a Vasárnap délután. De a han­gu­l­at is emelkedettebb s forróbb volt, mint máskor. A Príma Banat vegyes dalárdája és sza­valói énekszámokkal és szavai­latokkal szórakoztatták a vég­vári dolgozókat, majd a végvá­ri férfidaárda az Internacioná­­lét énekelte. Délután hat órakor a szövet­kezet előtt a falu apraja és nagyja összegyűlt. Fehér trikós, fehér tornanadrágos k­.sportolt munkások: a Prima Banat tor­nacsapatának tagjai tornagya­­korlatokat mutattak be. — Ilyet még nem látott régi vár! — mondják a dolgozó földműves ifjak és gyorsan hoz­­záteszik — de megtanuljuk mi is ! A NAGYTEREMBEN tánc következett. Munkások dolgozó földműves asszonyokkal és leányokkal, munkásnők dolgozó földművesekkel Az idő közben eltelt Háromnegyed nyolc lett. A teheres fákba felszállnak a Prima Banat munkásai és mun­kásnői. Zenekar búcsúztatta őket. A végvári dolgozó földműve­sek utánuk kiáltották: — Jöjjetek máskor is. Addig is fogadjuk, hogy minden reőnkkel dolgozunk az Állami Tervért! — Jövünk, de ti is látogas­satok meg bennünket! — kiált­ják a robogó kocsikból a mun­kások . . A Stefan Plavat cin­kőg­yár ifjúmunkásai ki­ssen dolgoznak a smit­kník­i gázlókkal­, S­unka Lajos, Halmos György és Je­remin Francisc, az Ifjúmun­kás Szövetség, tagjai? 106,6 százalékkal k­a­­­dusták áta­ a normát. Mit­m & TJBM MiTt Jamis­ fris­miT) Szombat, 1­949 janius 2­03 Győzelmeket előkészítő határozat Egy esztendeje, hogy megje­lent a Tájékoztató Iroda törté­nelmi jelentőségű határozata a Jugoszláviai Kommunista Párt helyzetére vonatkozóan. Ennek a politikai okmánynak különö­sen hatalmas visszhangja volt az egész világon. Hónapról-hó­­napra újabb és újabb gazdag gyümölcsei jelentkeznek e hatá­rozatnak, amely rendkívüli ér­tékű elméleti és gyakorlati út­mutató a nemzetközi forradalmi mozgalom számára. Erélyesen és különösen mély­rehatóan leleplezve a jugoszláv vezetők polgári nacionalista megnyilvánulásait és azt, hogy elárulták a marxizmus-leniniz­­must és a proletár nemzetközi­ség elveit, a Tájékoztató Iroda Határozata ugyanakkor óriási hozzájárulás az osztályharc kérdéseinek tisztázásához a má­sodik világháború után előál­lott feltételek közepette. Ebben az értelemben kiegészítése és mesteri továbbfejlesztése a Tá­jékoztató Iroda 1947 őszén kelt első határozatának. A nemzetközi események ki­alakulása teljes mértékben meg­erősítette e tételek igazságát. A Tájékoztató Irodának a Ju­goszláviai Kommunista Párt helyzetére vonatkozó határoza­tával felfegyverkezve a kommu­nista pártok még acélosabb erővel indultak harcba és meg­találták a legjobb útját annak, hogy a népek harcának élére álljanak a nemzeti becsület és­­ függetlenség megvédésére —­­ egész sor súlyos vereséget­­ okozva az amerikai imperialis­­­táknak. A kommunista pártok­­­ó erejének ellenállhatatlanul ha­­­­talmas megnövekedése nyomán,­­ többrendbeli történelmi jelentő­ségű győzelmet arattak az im­per­ializmus ellen és a földkerek­ség egész sor pontján vissza­vonulásra kényszerítették az el­lenséget. Különösen hatalmas vissza l­­éte. támadt a Tájékoztató Iroda 1947 szeptemberi Határo­zatának az új demokráciák or­szágaiban. A­ Határozat segítet­te a proletáriátus harcát a poli­­­­tikai hatalom meghódítására.­­ A kommunista pártok szilár­­­­dabb politikai vonalra helyez­­■ kedtek, fokozták az osztályellen­ségre mért csapásokat, sikere­sen vezették a proletariátust a politikai hatalom meghódításá­ra, a proletárdiktatúrának a népi demokratikus rendszer for­májában való hatalomrajuttatá­sára. Ilyenformán e népek szá­mára megnyílt az út a szocializ­mus felé. A Tájékoztató Irodának most egy éve hozott Határozata a Ju­goszláviai Kommunista Párt helyzetére vonatkozóan meg­felelt az osztályharc új, maga­sabb fokának ezekben az orszá­gokban, nevezetesen annak, hogy rátérjenek a szocializmus alapjainak felépítésére. Jelentős segítséget jelentett ebben az irányban a kommunista és mun­káspártok számára. A népi de­mokráciák országainak minden munkása, minden öntudatos dolgozó parasztja érezte életé­ben és harcában a hatalmas segítséget és sikeres ered­ményeit ennek a határozott harci vonalnak, amelyre a kom­munista pártok a határozat alapján helyezkedtek, a tőkés kizsákmányolás ellen és a szo­cializmus felépítésére, nemcsak a városokban, hanem a falva­kon is. Minden kommunista harcos, a szocializmus ügyéhez csatlakozott minden dolgozó hálás a dicsőséges Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjá­nak, hogy kezébe vette a kezde­ményezést a Titó burzsoá nacio­nalista klikkjének leleplezésére és elhatározó módoal hozzájá­rult az egész forradalmi világ­mozgalom helyes politikai-ideo­lógiai irányvételéhez, a marxi­­leuiai tudománynak megfelelően. A Tájékoztató Iroda Határo­zata a Jugoszláviai Kommunista Párt helyzetéről a Tito-klikk árulásának megsemmisítő le­leplezését jelentette. Hiábava­lóak Tito t­rockista árulóinak erőlködései. Tito­ Rankovics ter­rorista és népellenes uralmával egyre viharosabban száll szem­be a jugoszláv hazafiak és kom­munisták erélyes tiltakozó moz­galma, akik Jugoszláviában, a Szovjetunióban és a népi demo­kratikus országokban a forra­dalmi és szocialista Jugoszlávia újjáéledéséért harcolnak. Hiába kísérlik meg Tito áruló nacio­nalistái, hogy a jugoszláv né­pet az angol-amerikai imperia­lizmus szekerének igájába fog­ják. A jugoszláv nép hűséges maradt a Szovjetunió és a népi demokratikus országok iránti barátságához. A jugoszláv nép legjobb fiai, a legvadabb terror ellenére teljes erejükből kinyil­vánítják határtalan szeretetüket a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránt. A jugoszláv nép érzi, hogy ez az ő függetlenségének biztosítéka, ez jelenti megsza­badulását az iga alól. Egy évvel a Tájékoztató iroda Határozata után a Román Népköztársaság dolgozói, sze­retettel és szolidaritással körül­véve az országunk földjén tar­tózkodó emigráns jugoszláv for­radalmárokat, biztosabbak ab­ban, mint bármikor, hogy a ju­goszláviai hazafias és forradal­mi erők diadalmaskodni fognak Tito klikkje, a jugoszláv nép s a nemzetközi kommunista moz­galom ellenségei felett.

Next