Szabad Szó, 1949. október (6. évfolyam, 227-253. szám)

1949-10-01 / 227. szám

G. Simboteanu:AZ AMERIKAI CIPELLŐ Kocsis József gyári tisztviselő na­ponta nyolc órán keresztül irta a sok számot egymás alá. összeadott, szer­­zott­ rovatokat töltött ki. Azonban­­ egyhangú munkája ni­n lette komor­rá. Boldog volt. l.a valakit megtré­­fálh­atott Be vigyázott, nehogy tréfá­jával bárkit is megbántson. Nem is volt sohasem senki haragosa, kivéve a sógorát, aki egy pár amerikai cipellő miatt halálos ellenségévé vált. Az amerikai cipellővel való tréfája­­ nemcsak balul ütött ki, de pénzébe is került és örökre elvesztette sógora barátságát, amely pedig harminc esz­tendőn keresztül zavartalan volt A dolog egy év előtt azzal kezdő­dön, hogy mikor egyik reggel a gyár­ba sietett, a sarki cipész kirakatában igen tetszetős női szandál­t látott. A szandálok mellett kicsi tábla hirdette, hogy ilyen női lábbelit a mester meg­rendelésre készit. Mármost Kocsisnak szokása volt hogy falun lakó nővé­rének annak minden névnapjára va­lami ajándékot küldött. Minthogy a névnap köze­gelt gyors elhatározás­­sal belépett az üzletbe és megrendelt egy pár harmincí­­ös szám­l női cipel­lőt, ugyanolyat, amilyet a kirakatá­ban látott. Az a cipellő olyatt gyönyörűséges él.,mn volt, hogy annál szebbet a nő­vér­ nem is tud-­tt volna álmodni. A fi hó rész - didim volt, — mint a hír­­debts ni'r.dla: ennek színe tetszés szerint választhat-e — a düftin azon­ban csalódásig hasonltan az antilop, bőrhöz Három részből való kau­csuk­­talpának egyes lemezeit kukorica­háncs — a mester kifejezése szerint: finoilin — tartotta össze s ezáltal tehetővé lett hogy a benne való já­rás könnyed, légies legyen Közvet­­lenül a lalp fölött a topánkén körös­­körűt széles fehér sáv futott végig. A mester szerint az ilyen cipellő szépség­; „elb4:'-'lö és leírhatatlan A megrendelés után Kocsis elége­­detten ment a gyárba, ahol a portás ajánlott levelet nyújtott át neki. A címzésben megismerte sógora írását. A sógor aki falujából nem igen tu­dott kimozdulni, sokszor megtette, hogy levélben különböző ügyeinek el­intézésére kérte, amit Kocsis min­denkor szívesen vállalt Felvágta a borítékot és abból hosz­­szú levél, hivatalos értesítés egy pos­tai csomag éhezéséről és vámolási jegyzőkönyv került elő. Sógora érte­sítette, hogy az állata régen várt amerikai csomag végre megérkezett és kérte, váltsa azt ki, fizesse ki a vámot és ígérte, hogy összes költsé­geit hamarosan megtéríti. Kocsis rossz előérzettel fogadta a megbízást, de mert szívélyes ember volt vállalkozott annak teljesítésére. Mint tréfacsináló azonban kedvező alkalomnak találta a dolgot, hogy újabb tréfát kövessen el. Az ötlett ugyanis eszébe, hogy a nővére szá­mára rendelt nyári cipellőt beteszi majd az amerikai csomagba, hadd higyyék a sógorék, hogy igazi ame­rikai remekművet küldtek nekik a tengerentúlról. Másnap elment a vámhivatalba, hogy kiváltsa az amerikai csomagot Hétezer lej vámot kellett fizetnie, mire kézhez kapta a küldeményt. A­­mikor aztán felbontotta az amerikai csomagot, abban a távoli rokonok ál­tal írt következő levélkét találta leg­­felül: _ Kedveseink! Könnyeztünk, ami­kor az amerikai rádió bemondta, hogy ti ott Romániában éheztek és faleveleket esztek Mi is szegények vagyunk mert kevés a munka és Jóska n­etenkint csak három napot dolgozik sovány bérért, mégis meg­esett rajtatok a szivünk és küldünk némi élelmiszert, nehogy éhen hal­jatok. A levélkéhez leltár volt gombostű­z­­ve, amely szerint a csomag a követ­kezőket tartalmazza: egy-egy kiló lencsét babot, szárított páráit, árpa­port vitaminkeverékkel, egy darab vaníliát, borsózott kétszersü­ltet és egy kötegecske nylon-fogvájót. Volt a csomagban egy doboz is, melynek tar­talm­át nem ismerte föl de amely­ről a szomszéd asszony azt állította, hogy gyümölcsíz. — No, — gondolta magában Kocsis, — ezek a dolgok még akkor sen­ érik meg a hétezer lejt, ha mindjárt vigaszai­­ként hozzájuk csomagolom a cipellőt is. Szerzőit egy fekete kartonból ké­szült dobozt és annak fedelére rára­­gasztotta egy gyár képét, amelyet fo­lyóiratból vágott ki Aztán a teke fedélre fehér festékkel hamisital­ - csikágói gengszter, stílusbal a kö­­vetkező feliratot rajzolta: „The best american shoo, by schooshark Brazilian and anlylop Canadian, mads In U. S. A.“ Az egészet aztán az amerikai hol­mival együtt elküldte sógorának. Az amerikai cipellő sógorok falujá­ban nagy szenzációt keltett. Bámulá­sára összecsődült a fél falu. Csodálták. A szomszédok egyike, — vert bőrke­reskedőnek mondta magát, — szak­értelemmel vizsgálta meg a remek­művet és elragad­tatással beszélt: — íme, ez a valódi Amerikai Mond­hat bárki, amit akar, én megeskü­szöm rá, hogy az amerikai cipőgyár­tás művészete utolérhetetlen. Sok dolgom volt életemben cipővel, de mondhatom, még sohasem láttam ilyen finom és könnyű antilopbőrt, amint ez Tudom azt is, hogy mi­képpen gyártják. Az antilopot lasszó­val fogják és aztán beteszik egy gép­be, amelynek másik végén kijön a legfinomabb antilopbőr. Másik szomszéd a topárdra talpát magasztalta: — Valódi, hamisítatlan kakasbőr, amelyet vegyileg cserzettek és cen­trifugális önműködő géppé­ présel­tek. Igaza van Magarin úrnak, ez a cipellő valódi amerikai, ez az utol­érhetetlen amerikai gyári művészet! A községi raktorállomás vezetője is ott volt. Kezébe vette a cipellőt ala­posan megnézte és ezt a véleményt mondta róla: — Nézetem szerint ez valamely külvárosi suszter készítménye, anya­ga pedig düftin, kaucsuk és susorka. Valamennyien felháborodottan le­hurrogták. A sógor rendreutasítota: — Ugyan kérem! Annyit ért maga ehhez mint lyuk az ábécéhez! Maga különben sem tárgyilagos, mert ame­­rika-gyűlölő. A sógor hálálkodó levelet írt az amerikai rokonnak. Megköszönte a cipellőt és kérte, hogy máskor ne küldjön élelmiszert, mert az idehaza t­öven van és jobb is Többek között ezt is írta: „A gyümölcsízt polcra helyeztem dobozostul ág­yám fölé. És mi tör­tént? A sok poloska valóságos nép­vándorlást rendezett rája és vala­mennyi megdöglöt Lakásunkban nincs már egyetlen poloska sem.“" Néhány hét múlva megérkezett az amerikai rokon válasza Megköszönte a gyümölcsízre vonatkozó közlést. (Megjelent a Scanteidban) Maguk is ehetetlennek találták, —­­úgymond, — de a sógor Útmutatása alapján kipróbálták mint poloskairtó szert és kitűnően bevált. Már meg is egyezett a gyárossal, hogy ezt a gyümölcsízt mint ,,Poloskagy­­koss‘" hirdesse és a nyereségből neki juta­lékot fizessen C.sudálkozott azonban azon amit az­ európai rokon az ame­rikai cipellőről írt, mert semmiféle antilopbőrös és kakastalpas cipőt nem küldött. A volt bőrkereskedő ismerős, aki­vel a levél tartalmát a sógor közölte, ezt mondotta: — Ez a valódi Amerika! Bizonyos, hogy a cipellőt a gavallér amerikai vámhivatal mellékelte a csomaghoz. Mit számít az nek­i, amikor évente néhány millió pár ilyen cipellőt ké­szítenek! Lehet, hogy egyenesen Tru­man utasítására tesznek egyes euró­pai csomagokba ilyen cipellőket. Ez a hamisitalman Amerika! Ez bizony. Történt nemsokára, hogy Kocsis József hivatalos kiküldetésben járt egy másik városban és keresztüluta­­zott sógora faluján. A telefonon ér­­tésítelt sógor kijött az állomásra a feleségével együtt. — Jó az amerikai cipellő? — kér­­dezte az üdvözlés után nővérétől Kocsis. — Pompás. — dicsekedett a me­nyecske Kocsis nevetve mesélte el a tréfát. Nővére pirultam sógora azonban egy­re komorabb arccal hallgatta. Kocsis végül kérte sógorát: — Légy szives, kü­ldjed el nekem a hétezer lejt, amelyet helyetted a vámhivatalban szettem A vonat már vik­lóban volt és Ko­csis nem értette meg sógora válaszát, d­e mintha a fülét ez a szó ütötte volna ‘m ’g — Csirkefogói A v..mit elrobogott, a sógor pedig hazafeléménél ezt mondta a felesé­gének­_ Isten szemtelenség! Düstinből, kancsukból és kukoricalevélből ösz­­szetákott cipőt kü'd és ráfogja hogy amerikai gyártmány! Fs m­ig elég ¡a' n­.asz, hogy figyelmet fdt a hétezer lejes vám­ütetekre. Az egész vidék cipőstül hétszáz lejt sem ér meg. Majd akkor küldöm míg neki a hét­ezer lejt, ha megbolondult ." Úfi SZABAD SZÓ A levelezőv ersenyben A MUS* s*öspé»®YK1,rmeWTe!* szervéxeie nyerte el a ^zatseadl Szó van dlorzászlaja? Temesvár — A szocialista épitőmunktát tevékenyen elősegítik levelezőink­e 3. akik egyre ha­cosabb cikkekben számolnak be Ua­ameink, gyáraink timelési eredményeire^ kulturélítélő: falvainkban a kiélesítő­dött osztályh­arcról,­­ kulturotthonok munkájáról hibákról és ere­dm­­ények­ről egyaránt, öntudatukig harci készségük­et legjobban az a levezetős verseny igazolja milyet Szörény Krassó és Times megyék indítottak. Mint is­­meretes a Szabad Szó ezt a ver­­senyt a maga részéről örömmel fo­­gadta, és a győztes MNSz megyei szervezetnek vándorzászlót ajánlott fel. A verseny időtartama egy hó­nap volt melynek eredményei most már lezártnak tekinthetők. Ezzel a versennyel egyidőben ért azonban véget a Szárd Szó által meghirdetett levelezői verseny is és így időszerűvé vált a levelező­­versenyek kiértékelése a tanulsá­gok levonása, a hibák kiküszöbö­lé­se? Mind­enekelőtt meg kell állapíta­ni, hogy az augusztus havi verseny ellenére a levelezők írásai megcop­­pantak. Augusztus hónapban a Szö­rény megyéből fekü­ldött k­vetek közül a Szabad Szó 27 et Times megyéből 22- őt, Krassó megyéből 20-at közölt, míg a tavaszi vagy kora nyári hónapokban, a megyék levelezői sokkal termékenyebb mun­kát fejtettek ki. Kétségtelen hogy az aratási és cséplési munkálatok százszázalékos munkateljesítmények­­re késztették dolgozó földműve­seinket mégis éppen ezeknek a munkálatoknak nagyszerű lendülett keltett volna hogy ösztökélje leve­lezőinket, hogy a látottaka*, és ta­­paszta­ltakat papírra vessék Ha a Szíriat Szónak megküldjék A verseny során komoly eredmé­nyek is mutatkoztak, így dolgozó földműveseink osztályharcos szel­lemben leplezték le a kulákok­­ üg­neit Mégis az Írások gyakran ízem voltak eléggé meggyőzőek mm tükrözték vissza, azt a forradalmas lendületet osztályharcos ébersé­get , mellyel dolgozó földműveseint­ leleplezték és kiközösítették soraik­tól a dolgozó nép ellenségét. Azon­kívül voltak levelezők akik a Sza­­bad Szó által hirdetett levelező-ver­seny ell­en mind mennyiségileg, mind minőségileg igen komoly b­­ur­­kát fejtettek, ki később azonban egyáltalán semmit vagy igen keve­­set írtak. Ennek egyik oka hogy ezek a levelezők nem ren­delkezt­ek elég erővel hogy a reakció áskáló­­dásai ellen megvédjék magukat és ugyanakkor nem kaptak kül­ö­ná­rr­ogatást a Román Munkáspárt helyi szervezeteitől, vagy a Magyar Népi Szövetség helyi szervez­eeitel­te­n. így történhetett meg például az, hogy míg Kováts Mihály vagy Jámbor József kezdetben hotrnkb­i két-h­árom igen jó és értékes anyaa­got küldtek később egyáltalán nem írtak semmit. Arra is volt pélva, hogy a­ levelezők nem merték a községben vagy ázsiában tapasztalt hibákat megírni, mert féltek az igazgató vagy ideglenes bírat, míg egyes tagjai részéről esetlegesen megnyilvánuló nehezteléstől Sztálin elvtár.3 leszögezte hogy a levelezők üldözése barbárság, mert a levelezők bíráló szemmel itt cik­kei nagy mértékben hozzájárulnak a hibák feltárásához és módot nyúj­­tanak arra is, hogy a hiányosság­ai­kat kiküszöböljük Éppen ezért szükségessé vált, hogy a jövőben minden levelező ha valamelyik n­eg­­íit cikke miatt támadás tks­szt azonnal jelentse, a Román Munkás­­párt és a Magyar Népi Szövetség helyi szervezetének védelmét kérje és ezzel egyidejűleg mindezt írásban közölje a­ Szabad Szó szerkesztősé­gével is. A Szabad Szó szerkesztőségi a két levelezői verseny eredményeit felmérve a ,,Szabad Szó vándor, zászlaját” a Magyar Népi Szövetség szörénymegyei szervezetének ítélte oda és együtt­­ a három megye le. Velezőit az eddigi egy hónapi idő­­tartam helyett három hónapos újabb versenyre szólítja fel. Három hónap alatt jobban és eredménye­­sebben fejthetik ki a H-vezezők munkásságukat és igy a verseny eredményei is jobban felmérhetők. A Szabad Szó által hirdetett .Le­velező.verseny során nyn­­­it a­dt levelező aki az elmúlt öt hónap alatt olyan kitartó folyamatos és kifogástalan munkát végzett hogy ezáltal a többi tevd­ező közül m­­es­sz­e kiemelkedett volna. Számos le­­velező azonban igen jó munkát, végzett és ezért a Szabad Szó szükesztősége úgy határozott, hogy 16 krassómegye.1. szörénymegyei és timesmegyei levelezőnek munkás­­sági.­­elismeréséül jutalmat ad így Fuhrmann Kálmán Braun Győző Lengyel János Máté János (Krassó megye ), Rózsa­ György, Király Mária Nagy Katalin, Simon­ Irma Osztofi József (Szörény me­­gy ) Jámbor József, Lakatos Vik­­­torné, Sinkó Mátyás, Ková’­e Mi­­hály Görög László Gáli Sándor, Koferbach Jenő (Tem.s na.n y ■ Asztalos István regényírón­ak „,A szél furatlan nem Indul” című re­­gényét, a Román Népköztársaság írószövetsége temesvári tagozatának kiadásában megjelent Bánsági írás” című antológiáját és végezetül három hónapig díjmentesen kapják a Szabad Szót Az önbírálat szellem­ében rá kell mutatnunk ara is hogy a verseny során a Szabad Szó szerkesztőségi sem adta mag a kellő támogatást levelezőinek. A hiányosságok, kiüti,­szöbölésér­a október folyamán a Szabad Szó szerkesztősége a­ Magyar Népi Szövetség temesmegyei szer­­vezetének támogatásával újabb egynapos levelező­ értekezletet ren­dez amelyen a levél útján megte­vet­t levelezőkkel a legújabb k­érdé­­sek kerülnek feldolgozásra, hogy ezáltal eredményesebb és jobb munkát végezhessenek. hírek a szovjetunióból Nyitkaversenyek a Marty okctóberi Farratísiom 32-ik évfordu­lójánafit s­sifiesetére Szeptember 16-án tartotta ülés­ét Mos­­­ában a Szovjet­unió f­ővárosának helyi szak­­szervezeti tanácsa. Az Illést a Nagy Októberi Forradalom 32- ik évfordulója alkalmából ren­dezett szocialista versenyeknek szentelték. A szakszervezetek nagytermében több mint 500 üzembizottsági elnök és sztaha­novista jelent meg. Kresztanov, a helyi szakszer­vezeti tanács alelnöke megem­lítette, hogy Moszkva dolgozói levelet küldtek Sztálinnak, amelyben vállalták, hogy az öt­éves tervet még az idén befeje­­zik. Igen sok üzem már eleget is tett vállalt kötelezettségének: be is fejezte az ötéves tervet. Jelenleg­­Moszkva valameny­­nyi ipari üzemében sikerrel folynak a Nagy Októberi Forra­dalom tiszteletére rendezett munkaversenyek. A. Tamekina, a „Vörös Ró­zsa" kombinát elnöke közölte, hogy a kombinát 400 szövőmun­kása vállalta, hogy a tervet ok­tóber elsejére befejezik. A szovjet készruhaipar felkészül a téli idényre A Szovjetunió könnyűipari lovszk, Novoszibirszk és Char­­minisztériumához tartozó üze­­kov nagy gyárai megkezdték a mek megkezdték az új készruha- téli ruha gyanúját és tízezrekre minták gyártását. Egyelőre menő télikabátot, férfi-, női- és 1250 új modellt állítanak elő, gyermekruhát készítenek a -meg- Moszkva, Leningrád, Szverd- szebb minták szerint. A gépkocsiiparban is alkalmazzák a haladott szovjet technikát A Szovjetunió gépkocsiüze- üzembehelyezték az első olyan merben olyan új gyártási mód- önműködő gépekkel felszerelt szereket alkalmaznak, amelyek osztályt, ahol a motorok segbe­­segítségével lényegesen megbo­­nyolultabb alkatrészei is, felten­vekedett az 1949 évi személye­sen gépi munkával, kézimunka és tehergépkocsitermelés­ nélkül kiszűrnek. Ebben a gyár. A moszkvai autógyárban­ban nagy sikerrel alkalmazzák az új szovjet módszert: a magas frekvenciájú árammal való ed­zést. Az alkatrészek kidolgozása eddig 48 órát vett igénybe, ma ez­, a munkát 5—6 perc alatt el lehet végezni. A moszkvai autós­gyárban ma két annyi lég- és víznyomással hajtott gép műkö­dik, mint tavaly. A gyárban fo­kozott mértékben alkalmazzák a fém gyorsvágásának módsze­rét. A fémfeldolgozás és marás jelenlegi sebessége 30 méter másodpercenként, míg új szov­jet géprendszer segítségével 760 —800 méteres percenkénti se­besség érhető el. A moszkvai gyárakban felszerelt berendezé­sek magas termelékenysége le­hetővé tette, hogy az utolsó nyolc hónapban 22 millió rubel megtakarítást érjenek el. A gorkiji autógyárban az új szovjet módszerek alkalmazásá­val a „Gaz-51” tehergépkocsi­hoz szükséges alkatrészek gyár­tása 3 órával meggyorsult. A Szovjetunió autó- és trak­­torügyi m­in­isztériumának köz­lése szerint az új gyorsvágási módszer ötven százalékkal nö­veli a gépek termelését. Csurkih Alexandr kezdemé­nyezése széles mozgalommá te­rebélyesedett az egész Szovjet­unióban. A minőség javítására irányuló akció óriási visszhang­ra talált. Az év második negyedben el­ért sikerek elismeréseként, a Szovjetunió könnyűipari mi­nisztériuma a könnyűipar 150 brigádjának és 12 üzemi osztá­lyának a „Kitűnő minőség" cí­met adományozta. A cím elnye­réséért több, mint 41.000 brigád versenyzett.

Next