Szabad Szó, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-02 / 254. szám

Minisztertanácsi közlemény az Állami Terv végreh­ajtásáról az 1949. év vI. évnegyed­ében Bukarest A Román Népköztársaság minisztertanácsa az állami tervbizottság jelentése alapján a követ­kezi adatokat közli az Állami Terv 1949. évi III. évnegyedének eredményeiről: I. Ipar Az egész termelésben a termelési tervet 1949. 111. évnegyedében a köz­ponti statisztikai intézet adatai sze­rint 108.9 százalékban teljesítették. A főbb termékeknél a tervet a kö­vetkező százalékarányban hajtották végre: a Bányászati ipar b) Kohászati ipar Öntöttvas 109.6°/« Acél 107.0°/» Hengerelt vas 111.8®/» c) Fémfeldolgozó ipar Színes fém préselt és hen­gerelt áru 125.0°/» Vonzcső 151.0°/» Gördülő anyag 95.0°/» Petróleumipari nehéz fel­szerelés 97.0°/o Petróleum­ipari könnyű fel­szerelés 93.3% Mezőgazdasági felszerelés 135.1% Ipari felszerelés 122.7% d) Elektromos energiaipar Elektromos energia 111.0°/* e) Elektrotechnikai ipar Rotációs villámos gépek 121.3% Transform­átorok 132 5% Villanyégők 105.6% Rádiókészülékek 123.0% f) Kémiai ipar Kénsav 117.3% Sósav 130.3% Szóda 108.9% Maroszóda 105.2% Autógumi 123 8% g) Cellulózé éi papirioar Cellulózé 106.6% Papír 103.5% h) Épifőanyaaipcr Cement 97.0% Tűzálló tégla 111.7°.­ Táblaüveg 116.7% 1) Faipar Pirha- és keményfa fűrész­áru 116.0% j) Textilipar Pamutfonal 90 1% I Gyapjúfonal 114.0%­­Selyemfonal 106.0% Pamutáru 97.4% Gyapjúszövet 109.0% Belyem­áru 102.0°/* Kötöttáru 81.5% . k) Bőráruipar Bőr 120.0% Talp 125.0% Lábbeli 113.0% i) É­elmezési ipar Finomított olaj 109 0% Tésztaneműek 104.0% Marhahús 109.3%­­ Suskészítmények 722.0% Pasztörizált tol 111.4% Sz.-Sz -­­ 94.0% Dohány 135. 1% A harmadik évnegyedre szól a terv túlteljesítése elsősorban a dolgozóit erőfeszítésének köszönhető, annak, hogy a dolgozók becsületbeli köteles­ségüknek tekintik az Állami Terv tel­jesítését és túlszárnyalását. Ezen erőfeszítéseknek tulajdonít­ható, hogy noha az erre a negyedévre kiadott feladatok jelentősen felülmúl­ták a második évnegyed feladatait, a tervet nagyobb mértékben szárnyalták túl, mint az előző évnegyedben. A Román Munkáspárt irányításával a szakszervezetek által rendezett szo­cialista versenyek ebben az évnegyed­ben megmutatták mozgósító erejüket. A szocialista versenyek következté­ben a dolgozók sikereket értek el a termelési feladatok túlszárnyalásában, a munka termelékenységének emelésé­ben és sok­­helyt az önköltségi ár le­szállításában és a hulladék csökkenté­sében. Munkáscsoportok, osztályok, sőt 33 különböző gyár 1950-re dol­gozott már a h­armadik évnegyedben. A dolgozók, akik elsajátítva a szovjet módszereket megdöntik a régi normákat és utat törnek a munka­termelékenység nagyobb színvonala, új sikerek felé, sok példát nyújta­nak arra, hogy a munka iránti maga­tartás egyre mélyebben behatol a dol­gozók tudatába. Ilyen példa Luigi Strenati elvtárs kezdeményezése, aki bevezette a szovjet falépítés módsze­reit. Példáját követve, számos cso­port jelentős sikereket aratott. Hasonlóképpen a Sovrommd­ai munkásainak ama kezdeményezését, hogy saját pénzügyi eszközeikkel gaz­dálkodjanak üzemeikben, más kohá­szati vállalatok követték: ez hozzá­járult e fontos szektorban az önkölt­ségi ár csökkentéséhez. A dolgozók lendületének termelési sikereit a Szovjetunió állandó és test­véri segítsége biztosítja. A Szovjet­unió nyersanyagokat és -felszerelést küld nekünk és a szocializmus építé­sének tapasztalatait is átadja, így a petróleumkutfutás­ tervének túlszárnyalása jórészt annak is kö­szönhető, hogy a­­ petróleumiparnak szánt anyagok egy részét a megálla­pított szállítási határidő előtt küldték el a Szovjetunióból. A szovjet-román (Sovrom) társasá­gok a fejlett technológiai feltételek és a jó munkaszervezés következté­ben ebben az évnegyedben is túltelje­sítették a tervet és így élenjáró vál­lalatok nemzetgazdaságunkban. A harmadik évnegyedben komoly technikai sikereket értünk el, így az újítások egész sorát vezették be, amelyek a munkaidő megtakarításához és a különleges fogyasztások csökken­téséhez vezettek. Új termékeket gyártottunk és új technológiai módszereket vezettünk be Számos olyan típusú gépet és szer­számot állítottunk elő, amelyeket elő­ször gyártunk országunkban, például egy különleges három Diesel-motorral felszerelt 190 lóerős fúrógépet a petróleumipar részére, és egy kombi­nált 4­ 60 szélességben dolgozó gépet stb. Megkezdtük a nehézipari kohók bélelésére használt samottéglák gyár­tását. Bevezettük a fémcement használa­tát az építőiparban. A tordai üzemek különleges drótot gyártottak, melyet kötőtűk előállítására használnak fel. Az első honi gyártmányú fonógépet üzembe helyeztük. A konfekciós gyárakban bevezettük a futószalagos munkarendszert és a hibás tűk hegesztés útján történő ki­javítását általánosabbá tettük. A Sovrommmet­álnál a kohók tér­fogatának felhasználási indexszáma 1,2 százalékkal növekedett a II. év­negyedhez képest. Pozitív eredményeket értek el ennél a vállalatnál az önköltségi ár csökentésére irányuló törekvésben a napi nyilvántartás bevezetése nyomán A vajdahunyadi I. számú és a vörös acéli 3. számú Siemens-Martin-ke­­mencénél a III. évnegyedben napi több, mint három öntési átlagot, a vajdahunyadi magaskemencénél pedig 7 óránkénti öntési átlagot értek el. Hasonlóképpen a szovjet módszerek felhasználása nyomán a legnagyobb fúrási átlagot érték el, 44 százalék­kal felülmúlva az I. évnegyed és 15 százalékkal a II. évnegyed napi átla­gát. A III. évnegyedben a vállalatok nagyobb gondot fordítottak a termé­kek minőségére Több vállalatban ki­elégítő eredménnyel bevezették a ter­mékek minőségi ellenőrzését. Ez eredmények mellett azonban a terv végrehajtása során egyes hiányos­ságok is észlelhetők. dolgozó parasztság az első kol­lektív gazdaság létesítését fo­gadta, a városi munkásság nyújtotta segítség, a gép- és traktorállomásokkal való szoros együttműködés a munkásosztály és a dolgozó parasztság egyre szorosabb szövetségének meg­­szilárdításáról tanúskodik. A gép- és traktorállomások feladata az volt, hogy 640.000 hektár szántóföldet dolgozzanak meg. A tervet az aratásnál 98 százalékban, a szántásnál pedig 103 százalékban hajtották végre. Az állami gazdaságok idejé­ben elvégezték a kalászosok le­­arat­ását, a tarlóhántásnál pedig a tervet a magánkézben lévő mezőgazdasághoz képest maga­­sabbrendű­ feltételek mellett 74 százalékban hajtották végre. Az állattenyésztési szektor­ban az állami gazdaságok az előirányzott létszámhoz képest lovaknál 113 százalékos, szarvas­­marháknál 101 százalékos, juhoknál 127 százalékos, ser­téseknél 130 százalékos ered­ményt értek el, a szárrrvasokh­ft­ azonban az egész létszámnál csak 60 százalékos eredményt. Ennek ellenére a hizlalt állatok leszállítása nem volt kielégítő. Az állami gazdaságok nem tel­jesítették teljes egészében a ki­jelölt feladatot a takarmányk­ö­­vény­ek egész területének a mag­­termelésre való fenntartása ér­dekében. Az erdőgazdaságban a III. évnegyed tervét túlteljesítették a facsemete-ültetvényeknél, az erdei magvak gyűjtésénél, a víz­­medrek szabályozásánál; ezzel szemben a fiatal facsemeték gondozásánál nem teljesítették teljes egészében a tervet. A terepmunkálatokat a talaj előkészítésére határidő előtt tel­jesítették s az évi tervet 6 száza­lékkal túlszárnyalták. Hasonlóképpen a faanyag értékesítésénél az iratok elké­szítését a III. évnegyedben a terven felül 9 százalékkal vég­rehajtották s igy az évi tervet 2,4 százalékkal túlszárnyalták. Kőolajfurás 118.8% Nyersolaj 91.1 °/o Petróleumtermékek feldol­gozása 91­ 6W* Földgáz 110.7% Szén 110.2*/­ Vasérc 107.9"/» Arany 105.6% Ezüst 106.3°/« Réz 137.6°/» Ólom 147.0% Cink-koncentrátok 94.1°/» II. Mezőgazdaság és erdőgazdaság* A III. évnegyed folyamán a dolgozó parasztság és az állami szektor mezőgazdasági alkalma­zottainak erőfeszítése a kedve­zőtlen éghajlati viszony köze­pette a betakarítási kampányra és az őszi vetések előkészítésé­re összpontosult. Az őszi vetési kampányra a hiányt szenvedő megyék dolgozó­parasztjai között 46.300 tonna vetőmagvat osztottak ki. A III. évnegyedben különös figyelmet fordítottak a vetőmag­vak előkészítésére és erre a célra 12.827 vetőmagtisztító és­­1.118 vetőmagcsávázó köz­­pontot szer­veztek. .Ebben az időszakban folyta­tódtak a mezőgazdasági tech­nika megjavítására irányuló erő­feszítések a természetes trágya nagymérvű felhasználása és a tervszerű legeltetés révén. Az állati és növényi élősdik elleni küzdelem hozzájárult a bőséges gyümölcsterméshez. . Az aratási tervet teljes egé­szében, a cséplést pedig 76,4 százalékban végrehajtották, a­­ hátramaradó rész elcséplése ok­­­­tóberben befejeződik. A tarlóhantást, amely közvet­­­ lenül az aratás után megkezdő­dött, 89,6 százalékban végezték­­ el, de ebből a területből hozzá-­­­vetőlegesen 630.000 hektáron a­­ meghatározott határidőkhöz ké­pest késedelemmel hajtották végre. A III­.évnegyedben a Román Munkáspárt Központ­ Vezetősé-­­ ge a mezőgazdaság szocialista átalakítására vonatkozó 1949 március 30—5-i határozatának eredményeképpen 53 kollektív gazdaság létesült.­­ Az a lelkesedés, amellyel a. III. Száilsisis Az államvasutak a nyári fo­kozott személyszállítás és főleg az Országos Szakszervezeti Ta­nács szervezte kirándulások ré­szére beállított küslönyjáratok ré­vén 6,8 százalékai szárnyalta túl a személyszállításnál a terv­­előirányzatot. Az áruszállítás terén 7,3 szá­zalékkal haladták meg az elő­irányzatot a küldemények nettó­­tonnájánál. Ugyanakkor 101 százalékban teljesítették a tehervagonok be­­rakodási tervét. A CFR-nek sikerült a vonato­kat jobban kihasználnia, a moz­donyok által megtett út napi át­lagát emelni, 1,2 százalékkal csökkenteni a megrakott vago­nok átlagos" járatát Ez idő alatt körülbelül 15.000 tonna fűtő­anyagot takarítottak meg. A többi minőségi mutatószá­mokat, a tehervagonok körfor­gásának, az átlagos kereskedel­mi gyorsaságnak, az üres jára­tok százalékának mutatószá­mait nem sikerült elérniök. A BATA a tervelőirányzattal szemben 7 százalékkal emelte úthálózatát, 36 százalékkal túl­szárnyalta a személyszállítás és 37 százalékkal a teherszállítás előirányzatát. Két időszaki javí­tás közti menettávolságot 27.000 kilométerre emelte 25.000 kilo­méter helyett. A tengeri személyszállítás és a folyami áruszállítás tervét 68,1 illetve 81,5 százalékkal túlhalad­ták. A kikötők forgalma 8,8 szá­zalékkal magasabb volt az elő­irányzottnál. A tengeri áruszál­lításnál különösen a szállítmá­nyok tonnamennyisége tervsze­­rűsítésének hiányában, nem tel­­jesí­­itek a tervelőirányzatot.­­ A TARS a harmadik évne­gyedben az áruszállításnál 35 százalékos túlteljesítést ért el, viszont a személyszállításnál 4 százalékkal elmaradt az elő­irányzattól. A személyszállítás megjavult az előző évnegyedek­hez viszonyítva. IV. Beruházások A beruházások üteme a har­madik évnegyedben meggyorsult és sikerült az évi tervelőirány­zat 28 százalékát végrehajtani. Noha nem sikerült teljesen be­hozni az előző évnegyedek v­isz­­szamaradását, mégis a beruhá­zások végösszege 43,7 száza­lékkal haladta meg az előző év­negyed beruházásainak össze­gét, ami legjobban mutatja, hogy milyen fokozott erőfeszíté­sek történtek ebben a szektor­ban. A III. évnegyed folyamán megkezdődtek a Duna—Fekete­A III. évnegyedben a költség­vetési előirányzatot a bevéte­leknél 13,5 százalékkal túlszár­nyalták a költségvetési előirány­tengeri csatorna munkálatai, a­­melyek növekvő ütemben foly­­nak. A IV. évnegyed az erőfeszítés folytatását és növekedését kell jelentse, hogy biztosítani lehes­sen a beruházási terv végrehaj­tását. Ennek érdekében az szük­séges, hogy a minisztériumok, ipari központok és vállalatok több figyelmet szenteljenek a be­fektetés kérdésének, mert ennek végrehajtásától függ a bővített újjátermelés és a dolgozók élet­színvonalának emelése. z azok kiadási tételeinél pedig 4,9 százalék megtakarítást értek el a terv előirányzatával szem­(A cikk folytatása a 2-ik oldalon) V. Pénzügy Jr­­om­án Szovjet főarátsági Hetre szovjet f­üldöttség érkezett föukancstóe Bukarest. (Agerpres) Vasárnap este érkezett a fővárosba az a szovjet küldöttség, amely részt fog venni a Román-Szovjet Barátsági Hét ünnepségein A küldöttség tagjai: Vancsikov dr., a Szovjetunió orvosi akadémiájának Sztalin-díjas elnöke, Dorbu­­nov tanár, Poparin Ali, az életvegytani intézet igazgatója, Ivanov V. író, a szovjet írószövetség titkára, és Rosszinszki, a „Kalibri" moszkvai üzem Sztalin-díjjal kitü­ntetett mestere. A szovjet vendégek különvonatát a baneasai állomáson lelkes ünneplésben részesítette a fogadásukra egybegyűlt tömeg !P opescu-Doreanu­ közoktatásügyi miniszter meleg hangon üdvö­zölte a szovjet kiküldötteket, akiknek nevében Vancsikov akadé­mikus köszö­nli meg a szívélyes fogadtatást

Next