Szabad Szó, 1951. január-március (8. évfolyam, 1-76. szám)
1951-01-03 / 1. szám
A buziási tömegszervezetek segítsék a kultúrotthon könyvtárának népszerűsítését Buz iás. — A kultúrotthon könyvtára komoly szerepet kell betöltsön a község kulturéletében. A kellő számú könyv, jól működő könyvtáros jelentékenyen hozzájárul dolgozó földműveseink ideológiai és kulturszínvonalának emeléséhez. A buziási kulturotthonnak 1400 kötetből álló könyvtára van. Könyvei az együttélő nemzetiségek nyelvén ismertetik a haladó irodalmat és a tudományos szovjet mezőgazdasági módszereket. A könyvtár legnagyobb része ideológiai és irodalmi művekből áll. Buziás dolgozó földművesei legnagyobb érdeklődéssel a szovjet regényírók munkáit olvassák: Solohov „Új barázdát szánt az eke“ című könyvét, továbbá Fagyejev „Ifjú gazda“, Borisz Polevoj, „Kovácsok“, Popov „Acél és salak“ című regényeit. A buziási dolgozók népköztársaságunk íróit is szívesen, olvassák. Számosan olvasták Camilar „Fergeteg“ című regényét és Zaharia Stancu „Mezítláb“ című könyvét. A könyveket pontos rendben osztályozták. A könyvek számát, címét és írójának nevét névjegyzékeken és kartonokon látják nyilván. A könyvtár naponta, este nyolc óráig a buziási dolgozók rendelkezésére áll. Mindezek ellenére a könyvtárat kevesen látogatják. Az elmúlt hónapban a könyvtárnak mindössze 180 olvasója volt. Ez a szám azért is feltűnően kevés, mert a kultúrotthon különben szépen látogatott és nemcsak a kulturális előadások alkalmával, hanem hétköznaponként is népes. A könyvtárat nem népszerűsítik kellőképpen. Ezen sürgősen változtatni kell. Mindenekelőtt a tömzsszervezetek támogatásával, az utcafelelősökön keresztül kell a könyvtárrat népszerűsíteni, faliújság-cikkekben ismertetni kell a legújabb könyveket. A kulturotthont látogató dolgozókkal ismertetni kell a legújabb könyvek tartalmát és felhívni a figyelmüket az olvasás fontosságára. Végezetül Cristea Veronica könyvtáros nőnek ismernie kell a könyvek tartalmát. A jó könyvtárosnak nemcsak rendben kell tartania a könyveket, hanem azokat ismertetnie is kell, hogy valóban eljussanak a dolgozókhoz. A kultúrotthon vezetőségének komoly támogatásban kell részesítenie a könyvtárat, hogy az feladatát maradéktalanul betölthesse. MIKSZÁTH KÁLMÁN: „A körtvélyesi csíny“ A BMK írószövetségének Irodalmi és Művészeti Kiadója Mikszáth Kálmán a századvég magyar irodalmának egyik legkiemelkedőbb alakja, ebben a munkájában a polgári-földesúri Magyarország választási rendszerét leplezi le. , A körtvélyesi csíny“ tulajdonképpen a „Két választás Magyarországon“ című kötet egyik része. Katánghy, az ingyenélő, léha dzsentri-ivadék, a parlament feloszlatásakor elveszti mandátumát. Kapcsolatai a miniszterelnökkel hozzásegítik, hogy újból képviselő lehessen. Ezt úgy érik el, hogy a miniszterelnök magához hívatja a kis vidéki város polgármesterét és a megye főispánját: megsemmisítik a megválasztott képviselő mandátumát és megindul a „választási gépezet“. A polgári földesúri rendszer minden aljasságát, a dolgozók érdekeivel merőben ellentétben álló politikáját mutatja be Mikszáth egy választási „csíny“ történetén keresztül. Mikszáth, a nagy realista elbeszélő legjobb munkái közé tartozik „A körtvélyesi csíny“. Ez a könyv hozzásegíti az olvasót annak megértéséhez, hogy a néptanácsok megválasztásával a régi, rothadt közigazgatási rendszernek az utolsó nyomait is elsepertük. Mikszáth e kiváló munkájának olvasása után, még inkább megvilágosodik előttünk a kizsákmányoló polgáriföldesúri rendszer népelnyomó politikája és az igazi, demokratikus választások közötti hatalmas ellentét. Ma a néptanácsok révén a dolgozók tízezrei vesznek tevékenyen részt az államügyek vezetésében. „A körtvélyesi csíny“ problémái azért napjainkban különösen időszerűek. Eredmények és hiányosságok az óteleki kultúrotthon munkájában Ótelek. — Tágas épület az óteleki kultúrotthon. A kulúrotthonban rádió szól. A készülék mellett számosan hallgatják az előadokat és a híreket. Az ifjúság sakkjáékkal szórakozik, míg az idősebbek, újságok, folyóiratok olvasásával töltik el szabad idejüket. A könyvtárban sok hasznos könyvben válogathatna... A kultúrotthon színjátszó gárdája is működik. Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére értékes kultúrműsort mutattak be a színjátszók, míg december 25-án ugyancsak kultúrelőadást rendeztek. December CSU-át, Népköztársaságunk kikiáltásának 3. évfordulóját szintén auiturelőadással ünnepelték meg. A „Béke hívei“ című színdarabot adták akkor elő. Tudják, hogy kulturmunkásoknak is fontos feladata a béke megvédése, a harc a háborús uszító angol-amerikai imperialisták ellen Folynak a „Vitézek és hősök“, Gergely Sándor színdarabjának a próbái is. Minden szerdán és pénteken az ötventagú négyszólamú vegyeskórus tanulja az új énekszámokat. Rácz György, karmester irányításával legutóbb a Sztálin, kantátát tanulták meg. A kultúrotthonban tartja rendszeresen próbáit a tánécsoport is, mely szintén közreműködik a különböző előadásokon. Az eredmények mellett azonban nem tulajdonítottak fontosságot a rendszeres felvilágosító, tudományos előadásoknak. Ezt a komoly hiányt január elsejétől kezdve, hetenkint kétszeri előadássorozattal pórtoltak. Ugyanakkor feltétlenül növelni kell a könyvek számát is. A könyvtárállomány közel 350 kötet, ami a falu lakosának számához viszonyítva, kevés. De kevesen is olvasnak s ezért a kultúrotthon vezetőségének a könyvtár látogatottsága érdekében, hozon felvilágosító munkát kell végeznie. Nagyobb gondot kell fordítania a kultúrotthon vezetőségének az írásitudatlannak tanfolyamára is. 6.éves tervünk értelmében már az első évben 503.000 írástudatlan ismeri meg a befüvetést. ételeken azonban az öszszeírt analfabétáknál is alig negyven százaléka látogatja rendszeresen a tanfolyamot. Bizonyos, hogy a hiányosságok felismerése, a komoly gonddal elkészített téli munkaterv és a párszervezettől és a néptanácstól kapott segítséggel, a hiányok kiküszöbölhetők és az óteleki kultúrotthon valóban a tudomány és kultúra otthona lesz. 22 SZABAD SZÓ A koreai hegyeken futó keskeny hegyi utak különösen a kanyarokban jelentenek komoly veszélyt. A legkisebb megcsúszás, bizonytalanság, és az autó kerekei máris a tátongó mélységek felett forognak a levegőben. Egy pillanatnyi elővigyázatlanság és a kocsi máris a mélybe zuhan . ■. Ebben a pillanatban hosszú, sötétkék vattázót, kabátot viselő katonák vesznek körül bennünket. Miközben kikászálódunk a kocsi belsejéből, egyre csak az ismeretlen „buhao, buhao” szavakat halljuk, amiről rövidesen tolmács nélkül is kiderül, hogy anynyit jelent, hogy „rossz”, ami nyilvánvalóan autóvezetési tudományunkra vonatkozik. Az izmos kínai katonák megragadják autnkat és egy-kettőre visszarakják az útra. Mint ilyenkor általában történni szokott , most is szóba elegyedünk új barátainkkal, természetesen a koreai háborúról és egyéb nemzetközi eseményekről. Rövidesen azt is megtudtuk, mi hozta ide, a koreai földre ezeket az embereket. — Tudja, én soha életemben nem voltam háborúban — kezdte egy középkorú ember —, de amikor ezek az amerikaiak, akik kínától jó tízezer k-nyi távolságban élnek, elmerészkedtek a mi hazánk határáig, hát fenn tudtam otthonmaradni. Nem a kínaiak törtek be San Franciscóba, hanem az amerikaiak ragadták el Tajvant. Elrabolták Koreáit , és nem is titkolták, hogy Korea nem más, mint Kína kapuja. Csak kár volt, hogy arról megfeledkeztek, hogy ez a kapu zárva van a hivatlan vendégek előtt... Luj San, egy idősebb laotungi parasztember kapcsolódik be most a beszélgetésbe. — A fiam két éven át harcolt Kína szabadságáért és az amerikaiak lakájai, a Kuomintang elleni harcokban esett el. Hát csak nem nézhettem ölhetett kezekkel, hogy az amerikaiak újra ezt a szabadságot fenyegessék, amelyet fiaink és testvéreink életük árán vívtak ki[... És Lui San már tizedik napja szál. Hja a lőszert apró hegyi lovacskáival, földijeivel együtt a front szamara — éjjel-nappal, percig sem pihenve. Sem a szigorú északkoreai fagyok, sem padig az ellenséges gépek embertelen lövöldözése nem akadályozhatja meg őket abban, hogy teljesítsék nemes kötelességüket. Szun Szon Ri, a fiatal antungi kereskedő november első hetében még nyugodtan árulta boltjában a gyümölcsöt és a zöldséget. November 8. azonban gyökeres változást hozott békés életébe. November 8-án ez amerikai bombaverk porig égették a falu, folyó túlsó partán levő határvároskát. Satui Szop, Rí bátyja, a falu borbélya családjával és öreg anyjukkal együtt a tűzben pusztult el. Az martalékai lettek Szun Szon Ri gyermekkori ismerősei és baráti is. A tengerentúli gyilkosok iránti olthatatlan gyűlölet hozta ide Szant, a koreai front felé vezető útra. Mukdeni főiskolai hallgatókkal, ansani gyárak munkásaival, favágókkal találkoztunk Korea földjén. Csak a Szunhua és Koszon járásból ezerhétszáz kínai paraszt jelentkezett önként a koreai néphadsereg soraiba. Több mint háromezer kínai paraszt jelentkezett önként a Koreába induló egészségügyi osztagokba. A kínai asszonyok gyakran mondják mostanában: — A fiam a fronton harcol az imperialisták’ellen, a férjem a szanittcek közt... Nagy lelkesedéssel jelentkeztek a Koreába induló önkéntesek soraiba a kínai főiskolák és egyetemek hallgatói. Egyedül a csakcsungi tanárképzőből több mint háromezer hallgató jelentkezett önként a koreai nép megsegítésére. Északkelet-Kifia falvaiban és városaiban járva, mindenütt azt látjuk, hogy a kínai nép olthatatlan lelkesedéssel segíti hozzátartozóit, akik hazájuk határainak védelmére keltek. Egy Koszán, járásbeli parasztasszony fejezi ki talán a legvilkosabban a kínai nép gondolatait, amikor fiait az önkéntesek csapataiba kísérte. — Semmiért sem kár, ha hazánk védelméről van szó. Amink csak van, azt mind odaadjuk, hogy megvédjük szülőhazánkat az amerikai banditákkal szemben! A kínai nép szilárdan el van tökélve arra, hogy útját állja a Kína szabadsága és függetlensége ellen támadó amerikai agresszoroknak. A kínai nép jól tudja, hogy csakis erővel lehet feltartóztatni az eszüket vesztett agresszorokat. A kínai népet az imperialisták elleni olthatatlan gyűlölet, a haza megvédésének szent kötelességtudata és a testvéri koreai nép iránti mély hála és szeretet lelkesíti az imperialisták elleni harcra — hiszen a koreai nép a kínai néppel együtt, kéz a kézben harcolt Kína szabadságáért és függetlenségéért. Most, amikor amerikai csizmák tapossák a vérrel áztatott koreai földet, a kínai nép odanyújtotta testvéri segítő kezét a hős koreai népnek. . (A Pravda cikke nyomán.) tmai tmisták Fokozódik a jugoszláv nép harca a Tito-banda ellen V. Popovics volt UDB-őrnagy legutóbbi leleplező cikkében adatok egész sorát tárta fel arra vonatkozóan, hogy a fasiszta Tito-banda, az imperialisták , szolgálatába szegődött gyilkosok és kémek gyülekezete meg akarja semmisíteni az internacionalista kommunistákat és az összes hazafiakat. De a titoista hóhérok gyilkos számításába hiba csúszott. Az országban nő a nép gyűlölete és szélesedik a forradalmi harc Tito fasiszta rendszere ellen. Tito és Rankovics iszonyatos börtöneiben sínylődő kommunisták, letartóztatott hazafiak megőrzik kapcsolataikat az illegális kommunista csoportokkal és egyre hatalmasabb, egyre szervezettebb ellenállást tanúsítanak az UDB terrorjával szemben. A szinte tébolyult nyomás ellenére sem tudja az UDB kideríteni, hogyan szabadítottak ki a cetinje-cotori után egy kommunista csoportot, amelyet zárt teherautókban szállítottak az egyik adriai tengeri szigeten levő táborba. Nem tudták kideríteni, hogyan sikerült a zabolabörtönbe zárt kommunistáknak munkabeszüntetést szervezniük, hogyan ölték meg Nebojsa Vukoticsot, a véreskezű UDB-századost és vele együtt még egy banditát , amikor éppen egy illegális kommunista csoport letartóztatására indultak a belgrádi Csukadcakerületbe. Titok maradt az UDB előtt, hogyan szabadítottak ki egy teljes vagon letartóztatottat a zágráb-gorotoki útvonalon. November 7 hajnalán Glavnyacsa falain felírások jelentek meg: „Le a Tito, banda véres rendszerével!" „Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom!“ „Éljen a nagy Sztálin!“ De nemcsak a börtön külső falán, hanem minden cellában megjelentek ezek a jelszavak. A dühtől tajtékzó börtönőrök minden cellában három hazafit büntetésnek vetettek alá, élelem nélkül, vízzel telt pincébe zárták őket két napra. Hiába keresték a hóhér Rankovics szigorú parancsára a tióista börtönőröket és hogyan létesített kapcsolatot a börtönben és a kinti elvtársak között. Hiába rendelték el, hogy a foglyok tüntessék el a feliratokat. „Mi nem tüntetjük el a feliratokat — kiáltották a harcosok —, ha zavar titeket, töröljétek le magatok!“ Növényben 7-én Glavnyaesa fekete pincéiben hol itt, hol ott hangzott fel az Internacionálé ünnepélyes és hősi dallama. Az UDB-ista hóhérek zavarodottan szaladgáltak a börtön egyik részéből a másikba. A Glaviigacsába zárt kommunisták éhségsztrájkba kezdtek elvtársaik megmentéséért, követelve a barbár büntetések és gyilkosságok beszüntetését. Atitóista poroszlók kénytelenek voltak tárgyalásokba bocsátkozni a sztrájkolókkal. A Tito-fasiszták vad terrorja meg akarja törni az UDB karmaiban levő hazafiak bátorságát és hősi elszántságát. A letartóztatott hazafiak élete, akik közül száz és ezer vált már áldozatává a terrornak most is legsúlyosabb vezezedelemben van. Életük drága Jugoszlávia népe számára. Drága a világ összes népei számára, mert olyan harcosok élete, akik a békéért, a népek közötti barátságért és a szabadságért küzdenek. A népek, a békeharcosok százmilliói emelték fel hatalmas hangjukat, leplezzék le a fasiszta hóhér Tito szörnyűséges blmet és követeljék azok azonnali megszüntetését! ©IV«SSS£t.ofc. V. I. Lenin: A nagy kezdeményezés. Hogyan szervezzük meg a munkaversenyt A szövetkezetekről J. V. Sztálin: Az Októberi Forradalom nemzetközi jellege. A nagy fordulat éve. Beszéd az élmunkás kolhozparasztok első összszövetségi kongresszusán. * Gh. Gheorgiu-Dej: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megmutatta a viág dolgozóinak az imperial sta iga alóli felszabadulás útjait. Románia felszabadulásának dicső évfordulója. Ana Pauker: Románia felszabadulásának 6-ik évfordulója. 1. Chisinevschi: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörté * P. Koselev: A kolhozok útja — út a szocializmus felé. * Mit láttam a Szovjetunióban? Követendő példa. A szovjet mezőgazdaság a világ legfejlettebb mezőgazdasága. A kolhoz szervezete. Hogyan él a kolhozparaszt, („Falusi esti párttanfolyamok részére“ című sorozatból). Megjelent a Román Munkáspárt kiadásában. nelmi jelentősége.