Szabad Szó, 1958. október-december (15. évfolyam, 230-307. szám)
1958-11-06 / 261. szám
4 A Lengyel NK küldöttsége Leningrádból Moszkvába utazottVita az ENSZ politikai bizottságában a leszerelésről és a koreai kérdésről New York (Agerpres). A politikai bizottság november 4-i délelőtti ülésén elsőnek Rafael de la Colina mexikói küldött szólalt fel. Beszédében üdvözölte a szovjet küldöttnek azt a kijelentését, hogy a Szovjetunió a leszerelés kérdésében hajlandó bármely állammal nem hivatalos tárgyalásokat folytatni. De la Colina kifejtette, minthogy nagy vonalakban megvalósult a mexikói küldöttség határozati javaslatának célkitűzése, nem ragaszkodik tervezetének szavazás alá bocsátásához. Mint ismeretes, a mexikói határozati javaslat kéri, hogy a nagyhatalmak vitassák meg a leszerelési tárgyalások újrafelvételét az ENSZ keretében. A következő felszólalók köszönetüket fejezték ki a mexikói küldöttségnek azért, hogy a vita során együttműködési szellemről tett tanúságot. V. A. Zorin, a Szovjetunió megbízottja ugyancsak köszönetet mondott a mexikói küldöttnek a kérdésben elfoglalt szovjet álláspont helyes megítéléséért. A mexikói tervezet célja az volt, hogy a tárgyalások megkezdésére ösztönözze a nagyhatalmakat. Ez a célkitűzés azonban csak részben valósult meg — mondotta V. A. Zorin. A szovjet küldöttség hajlandó minden állammal tárgyalásokat kezdeni a leszerelés kérdésében, s főképpen a mexikói határozati javaslatban felsorolt államokkal Nem hangzottak el azonban hasonló nyilatkozatok az USA, Anglia és Franciaország képviselőinek részéről. Ezután Franciaország küldötte kért szót. Kijelentette, hogy kormánya szintén hajlandó bármikor nem hivatalos tárgyalásokat kezdeni akár négyhatalmi megbeszélés keretében, amint azt a mexikói tervezet javasolja, akár máshol. Az USA és Anglia küldöttei jobbnak látták tartózkodni a felszólalástól. A bizottság ezután rátért a koreai kérdés megvitatására. V. A. Zorin szovjet küldött határozat-tervezetet terjesztett elő s ebben javasolja, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Koreai Köztársaság képviselői vegyenek részt a koreai kérdés vitájában. V. A. Zorin felhívta a bizottság figyelmét Namírnak, a Koreai NDK külügyminiszterének levelére, amelyben a Koreai NDK kormánya kijelenti: ragaszkodik ahhoz, hogy részt vehessen a koreai kérdés vitájában és hangsúlyozza, érvénytelennek tekint minden olyan határozatot, amelyet részvétele nélkül fogadnak el. A koreai kérdés békés rendezése — mondotta V. A. Zorin — elsősorban is a koreaiak érdeke, függetlenül attól, hogy az ország északi vagy déli részén élnek. Éppen ezért Korea egyesítésének vitájában részt kell venniök Korea mindkét része képviselőinek. A szovjet küldött megemlítette, hogy a koreai kérdés rendezésében annak idején részt vettek mind Észak-Korea, mind Dél-Korea képviselői és ennek eredményeképpen létrejött a fegyverszüneti egyezmény és összehívták az 1954. évi genfi politikai értekezletet. Itt az ideje annak, — mondotta a szovjet küldött —, hogy véget vessenek a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni megkülönböztetésnek. Az egyik fél kizárása a koreai kérdés vitájából nem csupán az ENSZ-alapokmány elveinek és célkitűzéseinek semmibe vevését, hanem azt is jelenti, hogy a koreai kérdést ismét a meddő viták útjára terelik. Lodge amerikai küldött a Szovjetunió indítványa ellen foglalt állást, s javasolta, hogy a kérdés vitájára csupán Dél-Korea képviselőit hívják meg. Beszédében egyébként durva rágalmakkal illette a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot Moore. Anglia küldötte ezután kérte az ülés berekesztését és javasolta, hogy a szovjet határozati javaslat vitáját a következő ülésen folytassák. A Zorin szovjet küldött ismét szót kért és hangsúlyozta, mielőbb meg kell oldani a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Dél-Korea képviselői meghívásának kérdését, hogy pozitív döntés esetén mind a dél- mind az észak-koreai megbízottak idejében megérkezhessenek New Yorkba. A bizottság azonban szavazattöbbséggel jóváhagyta Anglia javaslatát és a következő ülésre halasztotta el a szovjet határozati javaslat vitáját. Leningrád (Agerpres). A Lengyel NK küldöttsége, élén Wladislaw Gomulkával, november 4-én este Leningrádból Moszkvába utazott. A lengyel vendégekkel együtt visszautazott a szovjet fővárosba N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és a többi hivatalos szovjet személyiség. Nagygyűlés Budapesten a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásának második évfordulója alkalmából Budapest. (Agerpres). A budapesti Csepel munkásnegyed dolgozói november 4-én nagygyűlést tartottak a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásának második évfordulója alkalmából. A nagygyűlésen több mint 15.000 ember vett részt. A nagygyűlésen beszédet mondott Marosán György, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB Politikai Bizottságának tagja, a Budapest-városi pártbizottság első titkára. Beszédében kiemelte a párt és a kormány szerepét az ellenforradalom szétzúzásában. Az ellenforradalom szétzúzásában — mondotta — nagy érdeme volt továbbá a Szovjetuniónak, amely kétszer szabadította fel a magyar népet. A magyar nép örökre hálás lesz a Szovjetuniónak, amelyben nemcsak példaképet lát, hanem azt az erőt is, amely visszatartja az imperialistákat a béke elleni merényletektől. A magyar gazdaság sikereiről szólva, Marosán György elvtárs a többi között kijelentette, hogy az ország nemzeti jövedelme az idén az 1956 évihez viszonyítva legalább 128 százalékra növekszik. A küszöbönálló választásokra utalva, Marosán elvtárs hangsúlyozta, hogy a dolgozók fokozott politikai tevékenységet fejtenek ki. Elmondotta, hogy az országgyűlési és helyi tanácsi képviselőket jelölő összesen 107.000 gyűlésen több mint három millió választó vett részt. Aláírták az 1959. évi szovjet-magyar árucsere-egyezményt Moszkva. (Agerpres). — A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság megbízottai tárgyalásokat folytattak Moszkvában s november 4-én aláírták az 1959. évre szóló szovjet-magyar árucsere-egyezményt. Az egyezmény értelmében a Szovjetunió vasércet, kokszot, kőolajat, színesfémet, gyapotot, gépkocsikat és más árukat szállít a Magyar Népköztársaságnak. A Magyar Népköztársaság pedig hajókat, vonatkocsikat, autóbuszokat, lábbelit, készruhát és kötöttárut exportál a Szovjetunióba. Szovjet részről N. Sz. Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, a Magyar Népköztársaság részéről Incze Jenő, a Magyar NK külkereskedelmi minisztere írta alá az egyezményt. Eddigi adatok szerint a republikánus párt súlyos vereséget szenvedett az amerkai választásokon Washingon (Agerpres). Az Amerikai Egyesült Államokban lezajlott választások részleges eredményei beigazolták a hatalmon lévő republikánus párt döntő vereségével kapcsolatos jóslatokat. A legutóbbi adatok szerint a republikánusok a szenátusban 11, a képviselőházban pedig 53 helyet veszítettek. A republikánusok egyetlen „vigasza“ az, hogy New York állam kormányzójává Nelson Rockfeller kőolajmágnást választották meg. Kaliforniában vereség érte Knowland szenátort, az USA legreakciósabb köreinek egyik képviselőjét. A szenátor főistápolója a csangkajsekista klikknek s szívvellélekkel támogatja az USA agreszszív politikáját. Valamennyi politikai megfigyelő véleménye megegyezik abban, hogy a republikánus párt súlyos választási veresége összefügg az egyre erősödő elégedetlenséggel, amely a kormány kül- és belpolitikájával szemben megnyilvánul. A Dullesféle „szakadékpolitika“ egyik oka volt ennek a vereségnek. Az USA gazdasági hanyatlása szintén hozzájárult a választási kudarchoz. Indiana államban például, ahol igen súlyos a munkanélküliek helyzete, a demokrata jelöltet választották meg. A nyugat-virginiai bányavidéken pedig, ahol szintén nagy a munkanélküliség, a republikánus párt szenátor-jelöltje vereséget szenvedett. Amint az amerikai sajtóügynökségek hangsúlyozzák, a november 4-i választásoknak kihatásuk lesz az 1960-ban megtartandó elnökválasztás eredményeire is. SZABAD SZÓ A nyugati ellenvetések figyelembevételével Nipacki módosította javaslatát az európai atommentes övezet kérdésében Varsó. (Agerpres). November 4-én sajtóértekezletet tartottak Varsóban. A sajtóértekezleten A. Rapacki, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere nyilatkozatot tett a közép-európai atommentes övezet kérdésében. A. Rapacki hangsúlyozta, hogy a lengyel kormánynak a Közép- Európában létesítendő atommentes övezettel kapcsolatos javaslata milyen nagy visszhangra talált világszerte és különösen Európában, majd kijelentette: szövetségeseinkkel egyetértésben hajlandók vagyunk újabb — véleményünk szerint — messzemenő lépést tenni, s figyelembe venni azokat a megjegyzéseket és fenntartásokat, amelyek javaslatunkkal kapcsolatosan elhangzottak. Hajlandók vagyunk megvizsgálni annak lehetőségét, miként lehetne javaslatunkat két részletben megvalósítani Az első szakaszban megtiltanák az atomfegyver gyártását Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság területén, az illetékesek pedig kötelezettséget vállalnának, hogy nem szerelik fel atomfegyverrel és megfelelő berendezésekkel az övezetben lévő s eddig ilyen fegyverekkel és berendezésekkel még nem rendelkező hadseregeket. Ugyanakkor, megfelelő ellenőrzési intézkedéseket tennének. Ilyenformán meg lehetne akadályozni az atomfelfegyverzést a javaslatban foglalt övezetben. Mielőtt rátérnénk a javaslat megvalósításának második szakaszára, az illetékesek tárgyalásokat folytatnának a klasszikus fegyverzet megfelelő csökkentéséről. A klasszikus fegyverzet csökkentésével egyidejűleg teljesen atommentesítenék az övezetet, majd mgfelelő ellenőrzést vezetnének be. A közép-európai atommentes övezet kialakításának ilyen értelmű módosítása elhárítja azokat az aggályokat és fenntartásokat, amelyekkel egyes körök és kormányok igazolni igyekeznek a lengyel javaslattal szembeni negatív magatartásukat Mindezeket a fenntartásokat a következő fű érvvel indokolták: az atomfegyver gyártásának és felhalmozásának betiltásával. Közép- Európában megfosztanák az északatlanti tömb tagállamainak hadseregeit az úgynevezett atompajzstól, miközben a Varsói Szerződés tagállamai a klasszikus fegyverzetet illetően fölényben vannak. Nem érthetünk egyet az ilyen érveléssel már a tömegpusztító fegyverek kérdésében vallott elviálláspontunknál fogva sem. Mi azonban sohasem zárkóztunk el attól, hogy megvitassuk a klaszszikus fegyverzet csökkentését Közép-Európában. Ellenkezőleg, mindig hívei voltunk e kérdés megvitatásának és a klasszikus fegyverzet csökkentésének. A. Rapacki befejezésül válaszolt az újságírók kérdéseire. Az ENSZ gazdasági bizottsága egyhangúlag elfogadta a román-csehszlovák közös határozati javaslatot New York. Az Agerpres ENSZ- tudósítója jelenti: Az ENSZ gazdasági bizottsága számos határozati javaslatot vizsgált meg „a gyengén fejlett országoknak nyújtandó műszaki támogatás“ napirendi ponttal kapcsolatosan. A román és csehszlovák küldöttség közös javaslatot terjesztett elő Ennek szövege többek között így hangzik: „Tekintettel a nemzetközi együttműködés jelentőségére, különösen a gyengén fejlett országok gazdasági fejlődését és lakosságuk életszínvonalának emelését elősegítő műszaki segítség terén, a közgyűlés ajánlja a tagállamok kormányainak, hogy ,a műszaki segítségre vonatkozó ENSZ-programok, vagy más sokoldalú és kétoldalú szerződések, illetve programok keretében fokozzák együttműködésüket“. A román-csehszlovák közös javaslat rámutat arra, hogy az együttműködési formák kijelölésénél a gazdasági és szociális tanács 222. számú határozatának alapelveiből kell kiindulni. Bazil Serban, román küldött, a határozati javaslat előterjesztésekor kifejtette, hogy a közös javaslat szellemének megfelelően a műszaki segítséget elsősorban olyan formákban kell nyújtani, hogy az biztosíthassa a gyengén fejlett országok nemzetgazdaságának gyors fejlődését. A segítségben részesülő országok számára természetesen lehetővé kell tenni, hogy maguk döntsék el, melyik nemzetgazdasági águkat akarják fejleszteni. Országom tapasztalata szintén azt mutatja, hogy az ilyen irányú egyezmények rendkívül hasznosak és ,úgy véljük, hogy előmozdítják a gyengén fejlett országok fejlődését Románia — mondotta a továbbiak során a szónok, különböző iy.-n szerződéseket kötött. Mi — mondotta Bazil Serban — kellőképpen értékeljük az ENSZ által nyújtott műszaki segítséget, de figyelmübe véve a pénzalapok korlátozott voltát és a nagyszámú igénylést, úgy véljük, hogy a kétoldalú, vag sokoldalú egyezmények megkötését célzó határozati javaslatunk előnyös volna a gyengén fejlett országok szempontjából A román-csehszlovák javaslattal kapcsolatos vitában számos küldött vett részt. A javaslatot különösen a gyengén fejlett országok küldöttei távartatták Sokan közülük méltatták a román-csehszlovák kezdeményezést, s egyszersmind megelégedésüket nyilvánították ki azért, hogy a határozatijavaslat nagy fontosságot tulajdonít ezen országok gazdasági és politikai függetlenségének Végül a javaslatot szavazás alá bocsátották. A román-csehszlovák határozati javaslatot a bizottság tagjai egyhangúlag elfogadták Egyetlen ellenszavazat sem volt és senki sem tartózkodott a szavazástól. Gazdag, változatos kultúrműsor november 7-én Mint minden évben, idén is méltó módon ünnepüik meg a dolgozók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulóját. A gyárak kultúrcsoportjai már hetek óta készülődtek a nagy ünnep fogadására. A temesvári kultúrintézmények művészei is több új műsorszámot tanultak be november 7 tiszteletére. A népgyűlés utáni kultúrprogram igen sokoldalúnak és változatosnak ígérkezik. Délelőtt a népgyűlés után a következő helyeken tartanak kultúrműsort: — Az Állami Opera termében az Operaház, az Állami Román Színház és a Filharmónia ad változatos műsort. — A CFR-klub helyiségében a Ruházati és a Cipészszövetkezet, valamint a CFR-klub együttesének műsorát láthatják a dolgozók. — A Diákok Házában a Gyapjúipar és a „Ştefan Plăvaj“ gyárak kulturegyüttesei lépnek fel. — A Maxim Gorkij, Alexandru Sahia, Arta, Ifjúsági és Victoria mozikban délelőtt szovjet filmeket vetítenek. Igen változatosnak ígérkezik a délutáni kultúrműsor is. Délután 16 óra 30 perckor kulturmegnyilvánulásokat tartanak a mehalai rajoni kulturházban, a rónaci, újszabadfalusi, fratéliai kulturotthonokban, a Diákok és a Tisztek Házában, valamint az ICOT- klubban. — Rónácon a „Nikosz Belojánnisz“-gyár énekkara, zenekara, szólistái és tánccsoportja biztosítják a műsort. — Fratélián az „Ada Marinescu“, „Ocskó Teréz “-gyárak és a PTTR kulturgárdái szórakoztatják majd a dolgozókat. — Újszabadfalun a Tecnolemn és az Arta Textilă kulturegyütteseinek változatos műsorszámai kerülnek bemutatásra. — 17 órakor a Diákok Házában is megkezdődik a kulturprogram. Itt az OCL Alimentara, a Polgráfiai Vállalat és a „Bernáth Andor “-gyár kórusai, tánccsoportjai mutatják be tudásukat majd 19 órakor a „Csendes Don“ című szovjet filmet vetítik. A Tisztek Házában délután 17 órakor a Higiena ás az Alimentara termelőszövetkezetek kulturcsoportjai szolgáltatják a műsort. Színház- és moziműsor Állami román SZÍNHÁZ (19,30 órakor): Ploşniţa. Állami magyar színház (19,30 órakor): Bolondos vasárnap. MOZIK: MAXIM GORKIJ (3, 5, 7, 9): Túl a fenyvesen; ARTA (3, 5, 7, 9): A félkegyelmű; ALEXANDRU SAHIA (3, 5, 7, 9): Egy új mutatványszám; VICTORIA (3, 5, 7, 9): A ház amelyben lakom; IFJÚSÁGI MOZI (16, 12, 2,30, 4,30, 6,30, 8,30): Pavel Korcsagin; VI. KERÜLETI MUNKÁSMOZI (4, 6, 8): Tüzes mérföldek; SZABADFALUSI MUNKÁSMOZI (5, 7): Tavasz a Zarecsnaja utcában; VÖRÖS CSILLAG, MEHAJA (5, 7): Zöld fények; CFR KLUBMOZI (4, 6, 8): A halhatatlan helyőrség. Ügyeletes gyógyszertárak Csütörtökön, az I. KERÜLETBEN: az 1. számú (Engels utca 9) 7—15 óráig; a 2. számú (Dr. Vértes utca 1) állandó, a 3. sz. (Augusztus 23 körüt 11) 7—15 óráig; a II. KERÜLETBEN: a 4. számú (Ștefan cel Mare utca 3) állandó, a 6. számú (Petru Maior tér 2) 12—20 óráig; a III. KERÜLETBEN: a 7. számú (Porumbescuutca 3) 7—22 óráig; a IV. KERÜLETBEN: a 8. számú (Miron Costin utca 1) 12—20 óráig, a 9. számú (Gojdu utca 2) 7—15 óráig, a 10 számú (Tolbuhin-tér 9), állandó, a 11. számú ,Greyer utca 0 7—15 óráig; az V. KERÜLETBEN: a 12. számú (Cloşca utca 18) 7—15 óráig; a VI. KERÜLETBEN: a 13. számú (Primăriei utca 13) 7—21 óráig; SZABADFALUN: a 29. számú (Ion Slavici utca 25) 7—15 óráig; RONACON: a 68. számú gyógyszertár (V. Magdi utca 31) 7.30—15.30 óráig tart nyitva. BUKARESTI RAPID—TEMESVÁRI ŞTIINŢA 3:0 (0:0). Góllövő az 52 . percben Copii, az 53. percben Ene II. és az 54. percben Szeredai. Bukaresti Dinamo—Kolozsvári Ştiinţa 1:0 (0:0) Jiul—Bukaresti Progresul 2:1 (1:1). Sztálinvárosi Steagul Roşu—CCA 1:3 (0:2). Bákói Dinamo—UTA 0:0. Ploeşti Petrolul—Constaricai Farul 1:0 (1:0). Pénteken teljes forduló a tartományi bajnokságban A tartományi labdarúgóbajnokságban mind pénteken, mind vasárnap teljes bajnoki fordulót bonyolítanak le. A pénteki műsor a következő Oravicai SK - Banatul, Aninán 14.30 órakor. Electromotor-Aradi SC, Electromotor-stadionban, 14.30 órakor, temesvári Progresul - Voinţa, Progresul-stadionban, 14,30 órakor, Karánsebesi CFR— Dettai Furnir, 14,30 órakor, Boksavaszlovai Minerul - Aninai Minerul, 14,30 órakor, Lugosi MSK—Törekvés, 14,30 órakor ♦ »«• A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM (Folytatás az 1. oldalról) napság, a szocialista építésnek a népi demokratikus országokban elért sikerei nyomán, megdől ez az egész elgondolás. Hiszen senki sem hiheti el, hogy egy olyan rendszer, amelyet idegen fegyveres erővel kényszerítettek ki, csodákat vihet véghez a népek gazdaságának és kultúrájának átalakításában, jólétük fejlesztésében és szellemi gyarapodásukban. A reformisták annak a véleménynek terjesztésével igyekeztek fenntartani befolyásukat a munkásosztály körében, hogy a szocializmusnak az az útja, amelyet az Októberi Forradalom nyitott meg, óriási és fölösleges áldozatokat követel a népektől. De először is ennek az „elméletnek“ a propagandistái elfelejtik kiszámítani, milyen óriási áldozatokra kárhoztatja a dolgozókat a kapitalizmus. Másodszor, a szovjet népnek a szocializmusért hozott áldozatai, a szocialista építés idején kiállt nélkülözései egyáltalán nem az általa választott út alapját képező marxizmus általános elveiből következtek, hanem kizárólag a polgárháborút kirobbantó ellenforradalmi burzsoázia ellenállásából, a világimperializmus intervenciójából és állandó intervenciós fenyegetőzéséből. Harmadszor — s ez a legfőbb — ma, amikor a szocializmus túlnőtt egyetlen ország határain, amikor fennáll a szocialista államok rendszere, amely a történelemben először lehetővé teszi az egyes országok szükségleteivel és lehetőségeivel összhangban álló ésszerű és igazságos munkamegosztást, a szocialista építés útján jelentkező nehézségek leküzdése könnyebb és fájdalommentesebb, a társadalmi átalakítások üteme pedig szakadatlanul gyorsul. A szocializmus ma már olyan fejlődési szakaszt ért el, amikor határozottan kezdenek kirajzolódni annak az új társadalomnak a körvonalai, amelynek képe a múlt nagyelméit foglalkoztatta — annak a társadalomnak a körvonalai, amely az Emberért van, amelyben a legmesszebbmenően kibontakozik az egyén minden képessége, s amelynek közvetlen feladata az lesz, hogy a természet kimeríthetetlen erőit az emberiség szolgálatába állítsa. Az ilyen társadalom felé közeledik most a Szovjetunió. Atomerőművek, a nukleáris reakció hasznosításában elért sikerek; a népgazdaság villamosításának befejező szakaszába lépés; a termelőeszközök gyártásának soha nem látott növekedése; a lökhajtásos személyszállító repülőgépek, amelyekhez hasonló biztonságú és gyorsaságú gépeket a tőkés világ még nem hozott létre; interkontinentális ballisztikus rakéta; az emberek képzeletét megragadó mesterséges holdak, amelyek végérvényesen biztosították a Szovjetunió számára az elsőséget a kozmikus tér meghódításában; óriási ugrás a mezőgazdaság fejlődésében; hatalmas arányú lakásépítés; a vegyipar fejlesztésének programja mint az ipari potenciál növelésének eszköze és a közszükségleti cikkek bőségének alapja; a szovjet ipar igazgatásának olyan átszervezése, amely azon túl, hogy még tágabb teret biztosít a szocializmus gazdasági lehetőségeinek növekedéséhez, a szocialista demokrácia fejlődésének új, magasabb fokát is jelenti — mindez már realitássá vált a Szovjetunióban. A szovjet közoktatás reformjának tervezete ugyancsak egyik jele a szocializmus rohamos elmélyülésének. Még el sem csitult az a kényszeredett lelkendezés, amelyet a kapitalista sajtó a szovjet közoktatási rendszerrel kapcsolatban a szputnyikok felbocsátása alkalmával csapott, s máris kiderült, hogy a szovjet társadalom számára ez a rendszer túlhaladott szakasz, a szovjet társadalom nincs megelégedve vele, s szükségesnek látja, hogy a fiatal nemzedék, amelyre a kommunista építés betetőzése vár, még alaposabb nevelésben részesüljön. Ami pedig a szovjet társadalom fejlesztésének új, hétéves (1959—1965-re szóló) tervét illeti, ennek alapján olyan mértékben fog növekedni a szocialista társadalomban élő emberek jóléte és szellemi gazdagsága, a szocializmusnak olyan koloszszális erőfölénye alakul ki a két rendszer versenyében, hogy teljesítésének következményei a tőkés országok dolgozó tömegeire gyakorolt burzsoá eszmei befolyásra nézve valósággal katasztrofálisak lesznek A szovjet népnek mindezek a sikerei és győzelmei, s Ugyanúgy a nagy Kína és a többi szocialista ország óriási eredményei a kommunista pártok megfeszített alkotó tevékenységével függenek össze. Ebben a tevékenységben egészen világosan jelentkeznek a marxizmus-leninizmus mai fejlődési szakaszának, annak a szakasznak vonásai, amikor magasabbrendű szintézisben egyesül az elmélet és a gyakorlat, amikor a milliók tudatos, lelkes munkája közvetlenül kifejeződik a párt politikai jelszavaiban, amelyek a maguk részéről megtermékenyítik és fokozzák a szocialista társadalom dolgozóinak alkotó erőfeszítéseit. Ez annak az eredménye, hogy óriási mértékben megnövekedtek a szocializmus anyagi lehetőségei, s így lehetővé válik a tudományosan megalapozott vágyálom és ennek megvalósulása közti távolság csökkentése. A szocialista tábor gyors előrehaladásával egyidejűleg szakadatlanul növekszik az egész kommunista világmozgalom. Annak, hogy a kommunista világmozgalom betölthesse küldetését, legelső feltétele az egység. Ezt az egységet most a kommunista pártok eszmei érettsége, a mai társadalom fejlődéstörvényeinek alapos megértése, valamint az a többnyire gyakorlatilag beigazolódott meggyőződés biztosítja, hogy a munkásosztály nemzeti és nemzetközi feladatai, a nemzeti felszabadító mozgalom és a szocializmus ügye közt objektív összefüggés áll fenn. A kommunista világmozgalom által elért magasabbrendű egység megnyilvánulása volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepségei alkalmával, Moszkvában megtartott értekezlet, amelyen csaknem valamenynyi ország kommunista pártjainak képviselői részt vettek, s az értekezleten elfogadott két világtörténelmi jelentőségű dokumentum : a Nyilatkozat és a Békekiáltvány. A kommunista pártok megnövekedett egységének újabb bizonyítéka az a nagy felelősség, amelyet a kommunista és munkáspártok a világ valamennyi népét tömörítő békemozgalom tekintetében vállaltak. A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak nyilatkozata valóban történelmi jelentőségű mérföldkő a marxizmus-leninizmus fejlődésében. Ez a dokumentum összegezte az államok egész rendszerében folyó szocialista építés tapasztalatait, megfogalmazta e rendszer további fejlődésének törvényszerűségeit,, elemezte korunk valamennyi főbb társadalmi folyamatát. A Nyilatkozat a kommunista mozgalom kollektív bölcsességét testesíti meg, és nem véletlen, hogy azok a kommunista pártok, amelyek módosítják programjukat, erre irányuló munkájukban a Nyilatkozatban kifejtett eszmékre támaszkodnak. A Nyilatkozat legfőbb elve a proletár nemzetköziség, amelynek lényege a szocialista tábornak, a kommunista világmozgalom legnagyobb vívmányának védelme és támogatása. A világ kommunistáinak az SZKP körüli felzárkózása pedig hatalmas szellemi és anyagi erő, a szocializmus végleges világgyőzelmének biztosítéka. Az emberiség az Októberi Forradalom 42. esztendejébe lép. Október évfordulóját évről évre egyre nagyobb tömegek ünnepük meg világszerte. S ez történelmi szempontból óriási jelentőségű dolog. A kapitalista társadalom ugyancsak forradalomban született. De ezt nem ismeri el, mert fél a forradalomtól. A szocialista társadalomnak nincs szüksége arra, hogy eltitkolja eredetét. Ellenkezőleg — büszke rá. A szocialista világ embereinek és az egész világ öntudatos munkásainak az Októberi Forradalommal kapcsolatos állásfoglalása egy tökéletesen új, s a kapitalizmus ideológiája számára elérhetetlen szemléletnek a jele — az ember tökéletesen új viszonyulása a történelemhez, saját rendeltetéséhez az emberi társadalom fejlődésében. Ez a nagyszerű értelme annak a gondolatnak, amelyet a marxizmus alapítói így fogalmaztak meg: a szocialista forradalommal véget ér az emberi társadalom előtörténete, s elkezdődik az igazi történelme. A tőkés rendszer áttörése, amelyet 1917-ben az orosz nép hajtott végre, nemcsak egy merőben új típusú társadalom alapját vetette meg, hanem egyszersmind az egész emberiség fejlődésének új törvényszerűségeit is életre hívta. Az október utáni korszak tartalma a két társadalmi szervezet harca lett. Ennek során a régi társadalom, bár az anyagi erők tekintetében eleinte óriási túlsúllyal rendelkezett, sem megsemmisíteni, sem elnyomni nem tudta az éppen létrejött fiatal társadalmi szervezetet, mert ez az objektíve elkerülhetetlen történelmi haladás hordozója volt. A kapitalizmus, miután életének utolsó szakaszába lépett, addig példátlan arányú világháború örvényébe taszította az emberiséget. Ezzel megmutatta, hogy nem lehet többé társadalmi formája az emberiség további előrehaladásának A kapitalizmus fennmaradása azt jelentené, hogy fennmarad az újabb háborús katasztrófák — nemcsak helyi, hanem világméretű katasztrófák — állandó veszélye. S ezzel kapcsolatban nagyon figyelemreméltó, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom egyik első következményeként egy óriási, másfélszáz millió lakosságú ország szakított az imperialista háborúval. Az Októberi Forradalom megmutatta az egyetlen útját annak, hogy az emberiség megszabaduljon a háború lidércnyomásától, mint a társadalmi ellentmondások megoldásának eszközétől. S az a tény, hogy a szocializmusnak nincs szüksége háborúkra a fejlődéshez, újabb bizonyítékkal támasztja alá a marxizmus alapítóinak azt a gondolatát, amely szerint a szocialista forradalommal kezdődik el az emberiség igazi története. A békés egymás mellett élésnek és a nemzetközi viták békés rendezésének politikája, mint általában a szocialista államok egész politikája, objektív alapon nyugszik. Ezt az objektív alapot a szocialista társadalomnak, annak a társadalminak fejlődéstörvényei alkotják, amelytől már eleve idegenek a háborúk. A szocializmus több mint 40 esztendős története pedig azt bizonyítja, hogy a háborús provokáció és a szocialista országok elleni háború csak sietteti a kapitalizmus pusztulását. S ha a kapitalizmusnak nem sikerült szétzúznia a szocializmust 1917—1922-ben és a második világháború idején, akkor ennek megkísérlése egy harmadik világháborúban, nyilvánvalóan csak kudarccal végződhet. A szocializmus elérkezett abba a korba, amikor ereje teljes nagyságában kibontakozik. A szocializmus a gyakorlatban bizonyította be legyőzhetetlenségét. Vívmányai megingathatatlanok és megsemmisíthetetlenek, mert az egész emberi társadalom fejlődésének szükségleteit tükrözik. A szocialista társadalom fejlődéstörvényeinek objektív jellege táplálja a kommunistáknak azt a szilárd meggyőződését, hogy a kommunizmus végérvényesen győzedelmeskedni fog. Éppen ezért a mai szocializmus, amelynek minden szükséges eszköze megvan a viágimperializmus fegyveres szétzúzásához (ha ez kezet merészel emelni vívmányaira), terjedése érdekében nem folyamodik olyan eszközhöz, mint a háború. „Mi, kommunisták — mondotta N. Sz. Hruscsov —, sohasem törekedtünk és nem is fogunk törekedni arra, hogy céljainkat ilyen borzalmas eszközökkel érjük el — ez immorális volna, s ellenkezik kommunista világnézetünkkel. Mi abból indulunk ki, hogy a szocializmus fejlődéséhez nincs szükség háborúkra.“ „Meggyőződésünk, hogy a szocializmus és a kapitalizmus békés versenyéből a szocializmus kerül ki győztesen, a kapitalizmus pedig elkerülhetetlenül lelép a történelem színpadáról. Ugyanúgy, mint annak idején a feudalizmus, amely átengedte helyét a kapitalizmusnak.“ A kapitalizmus még jelentős tartalékokkal és nagy erőkkel rendelkezik, arathat egyes helyi győzelmeket a demokratikus mozgalom felett ebben vagy abban az országban, lassíthatja a társadalom előrehaladását az egyik vagy a másik területen. De az október utáni korszak történelmi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ezek a sikerek ideiglenesek, mulandók. A kapitalizmus nem állíthatja meg a hatalmas léptekkel haladó történelmet, amely egyre inkább azonosul a kommunizmussal. Még a világháború segítségével sem érheti ezt el. Sőt, ma már az a képessége is erősen korlátozott, hogy újabb világháborúba sodorja az emberiséget. Az az idő, amikor a kapitalizmus írta elő, hogy milyen legyen a világ rendje , a múltba tűnik. Az emberiség a társadalom elkerülhetetlen belső törvényei folytán a szocializmus felé halad. Az ügy, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom elkezdett, az egész világon diadalmaskodni fog. Nincs a világon olyan erő, amely ezt megakadályozhatná. (Megjelent ..A béke és szocializmus kérdései" •". számában.) Nyomatott întreprinderea „Poligrafică“, Temesvár. Szerkesztőség (Telefon 55 94, 55-95) és kiadóhivatal ( Telefon Csütörtök, 1958 november 6 55-74), I., Engels utca 2. szám