Szabad Szó, 1959. január-március (16. évfolyam, 1-76. szám)
1959-01-30 / 25. szám
Péntek, 1959 január 30 Tevékenyen működnek könnyűipari vállalataink MTTE-körei 'Tudományunk könnyűipari vállalatainak MTTE-körei az elmúlt év folyamán tevékenyen dolgoztak az üzemekben felmerült műszaki kérdések megoldásán, s behatóan foglalkoztak a technikai káderek szakmai továbbképzésével. A Temesvár tartományi MTTE-fiók könnyűipari szakosztálya országos viszonylatban a bukaresti szakosztállyal egyetemben a legjobb eredményt érte el, amiért elismerését fejezte ki az MTTE országos vezetősége. Nézzük meg, miből is állott ez a gyümölcsöző tevékenység. Az üzemek gépi felszerelésének korszerűsítése, a fonaltúlsodrással elérhető nyersanyag-megtakarítások, valamint a szövőgépek hatásfokának növelése voltak a legfőbb célkitűzések, amelyeknek érdekében igen szépen tevékenykedtek az üzemi körök Itt feltétlenül ki kell emelni a könnyűipari szakosztály vezetőségének aktív irányítását (elnök Dumitrescu Ştefan mérnök). A gépi felszerelések korszerűsítése révén jelentősen növekedett a munka termelékenysége, ami kihatott az önköltségi ár alakulására, elősegítve annak lényeges csökkentését. Ezen a téren a következő üzemi MTTE-körök értek el kimagasló eredményt: a „Fónagy János“ kötöttárugyárban megoldották egyes alacsonyabb finomsági számú gépeknek magasabb finomságúra való átalakítását Ezzel a kötöttárukhoz felhasznált fonal menynyiségét csökkenthették, ugyanakkor a sűrűbb kötéssel a minőség is javul. Hasonló szép megvalósítással dicsekedhetnek az „Ocskó Teréz“ harisnyagyárban is a műszakiak, akik egy új 18-as finomságú, automatikusan működő körkötőgépet terveztek és szerkesztettek, amelynek a „Pioner“ nevet adták. E gép megszerkesztésével és üzembeállításával a gyár egymillió lej megtakarítást ért el. A Gyapjúipar mérnökei és technikusai az elmúlt évben a nyersanyag megtakarítására országos kezdeményezést indítottak a fonaltúlsodrással elérhető fajlagos fogyasztás csökkentéséért. Ezzel a kezdeményezéssel, amelyet alapos számítások előztek meg, e gyár munkaközössége az elmúlt év folyamán több mint 1.600.000 lej értékű fonalnak való gyapjút takarított meg. A temesvári Bumbacusgyár technikusai és mérnökei egész sor új, ízléses és szép divatcikkminta tervezésénél tűntek ki. Ezek a minták a külföldi kiállítások és nemzetközi vásárok látogatóinak elismerését is kivevták A Kalapgyár MTTE-köre kidolgozta a viszkozafonálból készíthető nyári fehér (úgynevezett szalma)-kalapok gyártás technológiáját. A „Nikosz Belojánnisz“-gyárban a latexből készülő gumicikkek jó minőségű gyártását segítették elő a műszakiak. A „Bernét Andor“ - kesztyűgyárban 280.000 lej megtakarítást eredményezett az ottani körben tevékenykedő műszakiak megoldása, annak kidolgozása, hogyan lehet krómsókat alkalmazni az új cserzéstechnológiában. z aradi Teba-gyár MTTE-köreiben részletesen kidolgozták és megvitatták a szövőgépek hatásfokának emelését célzó intézkedéseket. Hogy mennyire helyes volt a mérnökök és technikusok aktív bevonása ezen akcióba, azt az eredmények igazolták. Ebben a gyárban az 1957 decemberi gépkihasználási mutatókhoz viszonyítva az elmúlt évben nem kevesebb, mint negyven százalékkal emelkedett a szövőgépek hatásfoka. Ezzel az eredménnyel a bukaresti Industria Bumbacului B kollektívájának kezdeményezése terén országos viszonylatban is az elsők közé kerültek. De szép eredményeket mutathatnak fel a szövőgépek hatásfokának emelésére indított akcióban a Lugosi Textilipar, az orsovai „Cazanele“szövöde, az UTT, az „Arta Textila“ és még több más gyár dolgozói is, akik között a műszakiak igen sokat tettek ezen akció sikeréért. Az elmúlt év mérlegében szerepel még egész sor tudományos és szakmai ismeretterjesztő előadás megszervezése, amelyek mind nagy segítséget jelentettek a munkások szakmai színvonalának fejlesztésében. Az idei tervükben a tartományi könnyűipari szakosztály tagjai tervbe vették a gyakoribb tapaszlatcserét, a tudományos dolgozatok ismertetését, az úyítótevékenység aktívabb segítését, egy dokumentációs központ létesítését a hazai és külföldi technikai kiadványok megismertetésére, az egyes üzemi körök közötti szorosabb kapcsolat kiépítését, a tagok számának növelését — különösen a női dolgozók bevonásával —, a termelési értekezletek műszaki színvonalának emelését stb. A Mérnökök és Technikusok Tudományos Egyesülete könnyűipari szakosztálya, mint láthatjuk, szép tevékenységről számolhat be az elmúlt évről. Tagjainak minden lehetőségük megvan rá, hogy a tervbe vett akciókat az idén szintén ilyen eredményesen vigyék végbe, erre kötelezi őket Gheorghiu- Dej elvtársnak a novemberi plenárison előterjesztett jelentése is. A műszakiak tekintsék legfőbb feladatuknak úgy szervezni meg munkájukat, hogy annak az önköltségi ár csökkentése legyen a mércéje. MUSZTAFA SZEPTORA, a tartományi MTTE aktivistája Értékes megvalósítások Igrisen A felszabadulás utáni esztendőkben az igrisi dolgozó földművesek is az uj élet építésének útjára tértek. Önkéntes munkával sok szép eredményt értek el községük fejlesztése terén. Uj iskolát építettek, óvodát létesítettek, bevezették a villanyvilágítást s most van folyamatban egy egészségügyi ház berendezése. Legutóbb régi vágyuk teljesült: vetítőgépet kaptak. Az első mozielőadáson nagyszámú honpolgár vett részt. A legnagyobb, s igen jelentős megvalósítás azonban a község kollektivizálása, mely a múlt év decemberében fejeződött be. Ez biztosítja számukra a jólétet, életszínvonaluk állandó neve- SUHAJDA JÓZSEF, levelező SZABAD SZÓ Szovjet mesterek tapasztalatai nyomán j ár maguk e szavak: „eszterga", „esztergályos" felkeltik az ember kíváncsiságát. Szinte maga előtt látja a nagy hőtől azúrkék színre vált forgácsokat, amint sercenve pattannak szét a kés nyomán. Gyakran hallunk ilyen kifejezéseket, mint: Bikormódszer, gyorsfémvágás stb., és ha nem is ismerjük pontos mibenlétüket, annyit mégis tudunk róluk, hogy az esztergályozás forradalmasításának kifejezései. Mert mélyreható változások mentek végbe e munkaterületen, mint ahogyan már az esztergályosok sem a régi emberek. Erről különben meggyőződhetünk akkor, ha ellátogatunk a Bánsági Fémipar eszterga-részlegébe. Amint belépünk, mindjárt egy nagy eszterga vonja magára a figyelmünket. A gépben jókora átmérőjű anyag van befogva, amelyről vastag réteget hántol le a kés, közben Balázs András esztergályos egyik fiatalabb munkatársát oktatja. — Ez az, ami új az emberben, mert valamikor az esztergályosszakmát is úgy kellett ellesni a mestertől — mondja — Útmutatást, kész, kitapasztalt munkamódszert bizony senki, nem kapott. Balázs elvtárs nem tartozik a bőbeszédű emberek közé, de amikor szakmájára terelődik a szó, sok szeretettel magyarázgatja az esztergályozás titkait. Inas éveiről nem sokat mond. — Olyan volt az enyém is mint sok más ezer inasgyereké — zárja le egy sokatmondó kézlegyintéssel szakmai pályafutásának első fejezetét. A felszabadulást követő időkről beszél, amikor mint párttag az élet minden területén — ahova csak a párt állította — erejétől telhetően hozzájárult az új élet építéséhez. Majd ismét kedvenc beszédtémájához tér viszsza. — Miután visszakerültem az eszterga mellé, észrevettem, hogy bizony itt is komoly változások történtek. Eltűnt az önző magatartás, és a munkatársak előttem teljesen új munkamódszerekről vitáztak. Nemegyszer csoportokba verődve meglátogatták a technikai könyvtárt, hogy a napi munka folyamán felvetődött kérdéseket tisztázzák. Eleinte csak figyeltem az emberek egymást segítő igyekezetét, majd észrevétlenül kezdtem részt venni a vitákban. De az én hozzászólásaim bizony vérszegények voltak, mert, mint mondottam, a viták tárgyát teljesen új szakmai kérdések képezték. Amikor munkatársaim felvilágosítottak, hogy ezekről a kérdésekről brosúrák, szakmai tanulmányok jelentek meg, hozzáláttam a tanuláshoz. Ekkor ismerkedtem meg először Bikov szovjet esztergályos módszerével, majd elsajátítottam később Koleszov és Bortkevics munkamódszereit is. Eleinte a technikai könyvtárat látogattam, utána, — mivel olcsón hozzájuthat az ember — magam is gyűjteni kezdtem a szovjet esztergályosok tapasztalatait ismertető szakkönyveket. Most is Bikov módszerét használom, mert nálunk ez a legalkalmasabb. K/ost már nem kell kérdezgetni Balázs elvtársat. Előkap a szekrényből egy vaskos esztergakést, műértő szemmel végigmustrálja, majd nagy szakértelemmel „bemutatja": — A Bikov-módszer egyik igen fontos tényezője a kés helyes élezése így ez a kés nagy fordulatszámot elbír anélkül, hogy eltompulna. Mi, kívülálló emberek bizony semmi különöset nem látunk rajta, az esztergályos azonban egész hosszú sorát mondja el azon előnyöknek, amelyekkel a kés rendelkezik. Megtudjuk azt, hogy állja az ütéseket, mintegy 45 percig tartja a vágóélet, nagy fordulatszámmal lehet esztergálni stb. stb. De nemcsak ennyiből áll Bikov módszere, hanem kiterjed minden tényezőre, ami a munka termelékenységét befolyásolja, így többek között arra is, hogyan kell a szerszámokat elhelyezni, hogy azok mindenkor kéznél legyenek miképp lehet minél kevesebb méréssel pontos alkatrészt gyártani, és ami jelen esetben a legfontosabb: a munkabrigádok megszervezésével is foglalkozik. Ugyanis Balázs elvtársék brigádban dolgoznak: futószalagrendszer formájában munkálják meg az alkatrészeket, ami jelentősen megnövelte a termelékenységet. Példa erre a múlt hónap is, amikor mintegy 12 százalékkal haladták fúl tervfeladatukat. A szovjet mesterek példájára — amint a továbbiakból megtudjuk — azon kívül, hogy végleg megszűnt az egymás közötti „féltékenykedés" az esztergályosok maguk is gondolkozni kezdtek a sajátos munkák meggyorsításán, így ha megkérdezzük Balázs elvtársat, — először ugyan szerénykedik és számtalanszor hangsúlyozza, hogy nem egyedül, hanem másik két munkatársával készítet-te —, elmondja, hogy ő is kidolgozott egyes munkafolyamatok meggyorsítását célzó jól bevált munkamódszereket. ___ [S nem nagy dolog az egész — magyarázza ismét szűkszavúan —, ha nem jöttünk volna rá mi, előbb-utóbb mások vezették volna be. Tulajdonképpen egy késtartót szerkesztettünk — adja be a derekát, mikor látja , hogy nincs kiút —, amelybe egy-szerre öt kést lehet befogni. Ugyanis akkoriban egy lépcsősze- í ró alkatrészt gyártottunk, és állandóan változtatni kellett a kés helyzetén Az új módszer — amint később megtudtuk — mint- egy negyedére csökkenti az egyes darabok megmunkálási idejét. — Annyit mondhatok — folytatja —, hogy amióta a szovjet módszereket tanulmányozzuk, nálunk is feloldódott az a merevség, amely annyira jellemezte a szakmabelieket. Most már egymást túlszárnyalva igyekszünk mind- jobban elsajátítani a jól bevált módszereket, és arra törekszünk, hogy a munkánkban előforduló le-hetőségeket mindjobban kihasználjuk. Ezek után minden további nélkül számot vethetünk azzal, mit jelentett esztergályosaink számára a szovjet mesterek tapasztalata, milyen hatást váltott ki belőlük az a tény, hogy a szovjet esztergályosok nemcsak kutattak új, megfelelőbb munkamódszerek után, hanem önzetlenül tovább is adták azokat. Ez is egyik tényezője annak , amint Balázs elvtárs is megállapította hogy ma már a mi szakmunkásaink is együttes erővel, fáradhatatlanul kutatnak jobb munkamódszerek után, és ami még ennél is fontosabb, a kész eredményeket minden további nélkül átadják munkatársaiknak. SIPOS JÁNOS iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiHiiiiiiiiiiiBii(iiiuuiuiiiiiiiiiimiiiiHimiBi«iiimHiii iiiimiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniitiiimii 1 Meqielenţ M j 1959 januári száma, gazdag és változatos tartalommal I Átlapozva az tt] számot, mindenekelőtt a Szovjetunió új, hétéves tervének képösszeállítása, valamint a Hazánk világpolitikai tevékenységéről közölt adatok ragadják meg figyelmünket. A Dolgozó Nő, mint az Országos Nőtanács folyóirata, jelentős teret szentel a nőbizottsági feladatok konkrét tárgyalásának. Az üzemekben dolgozó fiatal lányok kérdésével foglalkozó riport a marosvásárhelyi „Petőfi I Sándor“ kesztyűgyár dicséretre méltó kezdeményezését példázza. s egy másik közlemény Elena I Stolnischi cernavodai házikönyvtárosnő babona elleni harcáról ir. I Harminctagú nőküldöttség látotzgatott el a baráti Bulgáriába, s erről is színes beszámoló emlékezik meg. I Sokoldalú, színvonalas kultu- I rális anyag, színházi beszámoló "fmiiiiiiiiiiiHiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiHiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiii tarkítja a lapot; fényképriport a g széki fonót örökíti meg. A csa- g láddal foglalkozó cikkek, a leá- nyoknak adott tanácsok, a kozva- gyón kérdéseivel foglalkozó ag nyagok: mindez fokozza a ja-g nyári szám változatosságát; a közkedvelt „Kedves Bori“ leveglezéssel szerepel. A divatbemu | tató gazdag anyaga bizonyára nagy érdeklődést kelt majd, a receptek rovatából a cukorbetegek diétája érdemel különös fi- | gyelmet. A melléklet orvosi, koz- | metikai tanácsai, a gyermekvi glág által annyira várt „Kispaj gás“ meséje, a folytatásban közölt Marin Preda-novella új g bizonyítékai annak, hogy a Dol- l gozó Nőben mindenki megtalálja g kedvenc olvasmányát. A Dolgozó Nő januári száma g kapható minden újságárusnál, g ára 2,50 lej. A részlegek ütemes termelése — az üzem tervfeladatai teljesítésének alapfeltétele Mivel az üzemek, vállalatok terve a népgazdasági terv szerves része, a népgazdasági terv teljesítése végső fokon valamennyi iparvállalat stb. tervének teljesítésétől függ. A vállalatoknak nem csupán a mennyiségi műtatszámokat kell megvalósítaniuk, hanem kötelezően teljesíteniük kell a minőség tervét is a megállapított szabványok és a tervben előirányzott önköltség figyelembevételével. Mindezekből kitűnik, hogy a vállalat ütemes, egyenletes munkájának megszervezése az egész tervidőszak folyamán a terv maradéktalan teljesítésének egyik alapfeltétele. A vállalat tervfeladatainak megvalósításában valamennyi részlegének munkájára támaszkodik, így megkülönböztetett jelentőséget nyer e részlegek munkájának egybehangolása, valamint olyan megszervezése, amely biztosítja az egyenletes tervteljesítést, kiküszöbölve ezáltal annak szükségességét, hogy a tervidőszak végén „hajrával“ kelljen behozni a lemaradást. Az egyenlőtlen munka, amelyet a tervidőszak elején a lanyhaság, a közepén némi felélénkülés, a végén pedig a „hajrá“ jellemez, kedvezőtlenül hat a részleg tevékenységére. A tervidőszak eleji lanyhaság azt jelenti, hogy nem használják ki kellőképpen a munkaidőt, ennek pedig egyenes következménye az önköltség növekedése. Az időszak végi „hajrák“ idején viszont túlságosan igénybe veszik a felszerelést, ami a gépek rongálódásához és korai elkopásához, túlórázáshoz és következésképpen a béralap túllépéséhez, a termékek minőségének romlásához, valamint a selejtszázalék növekedéséhez vezet. Az egyenlőtlen munkának azonban más káros következményei is vannak. Tekintve, hogy a különböző részlegek együttműködnek, ha az első műveleteket végző részlegek késéssel, a tervidőszak (pl. hónap) végén szállítják az alkatrészeket a befejező részlegeknek, ez utóbbiak már nem képesek határidőre elkészíteni a szükséges összeszerelési, vagy simítási munkálatokat, s így végső fokon az üzem nem tudja teljes egészében megvalósítani előirányzott tervét. Az ütemes tervteljesítés azt jelenti, hogy a tervidőszak minden részében egyenletesen, egyformán teljesítjük a tervet. A havi terv ütemes teljesítése esetén tehát a hónap minden tíznapjának (dekádjának) termelése egyenlő, míg a dekád keretén belül minden nap, illetve műszak, minden órájában egyformán teljesítjük a tervet. Ütemes munka megszervezése esetén a részlegnek minden tíznapban a havi terv 33,3 százalékát kell teljesítenie. Az ütemes munka megszervezése a termelés típusától (tömeggyártás, sorozatgyártás, egyedi gyártás) függően változik. Az ütemes termelést a következő főbb tényezők figyelembevételével valósítjuk meg: — a termelési feladatok helyes kiszámítása, és a feladatok felosztása műhelyek, munkahelyek szerint; — a termelés zavartalan menetet biztosító feltételek idejében való megteremtése, a kihasználatlan munkaidő kiküszöbölése érdekében; — a termelés napi nyilvántartása és ellenőrzése; a termelési űrök kitöltése, a termelés teljes mennyiségének helyreállítása céljából. A részrec? ütemes tervterjesí tésének megszervezése .Vizsgáljuk meg közelebbről azt, hogy milyen mértékben tesz eleget ezeknek a követelményeknek az aradi „G. Dimitrov"-vagongyár előkészítő részlegének munkaközössége Mindenekelőtt szükséges ismernünk azt, hogy az aradi „G. Dimitrov“-vagongyár termelési típusát sorozatgyártás, mégpedig három fő termék: személyszállító, fedett teher-, és ércszállító vagonok, valamint több kisebb jelentőségű, a kooperációs terv keretében más vállalatok számára előirányzott megrendelés képezi. Ily módon tehát az előkészítő részleg is sorozatgyártásra rendezkedett be. Ezért az itt szükséges, ütemes termelést biztosítani hivatott tényezőket fogjuk ismertetni. A termelési folyamat tervszerű irányítása céljából az üzem termelési osztálya (diszpécserszolgálat) gyártási grafikon szerint minden tervidőszak elején egybe kell hogy hangolja a különböző részlegek munkáját, megállapítva a félgyártmányok, alkatrészek és szerkezetek átadásának határidejét , tekintetbe véve a gyártási részlegek között szükséges időbeni eltolódásokat. Ennek alapján a részleg vezetőségének meg kell határoznia, hogy melyik termékből mennyit kell termelnie a műhelynek és mennyi jut ebből minden egyes munkahelyre a különböző időszakokban, továbbá azt, hogy hogyan látják el a munkásokat a termeléshez szükséges szerszámokkal, készülékekkel, anyagokkal, rajzokkal stb. A termelési feladatok kiszámítása és műhelyek, egyének, gépek szerinti helyes felosztása nagy fontosságú, mivel a munkahelyek vezetői, a mesterek csak akkor képesek a munkát kedvező feltételek között kiosztani, ha ismerik a tervfeladatokat s lehetővé teszik minden egyes műhely, munkahely termelőképességének kihasználását. A vagongyár előkészítő részlegének vezetősége már a hónap első napján közli a munkahelyek vezetőivel, a mesterekkel, főmesterekkel a havi tervfeladatokat. Így a vezetők idejében mérlegelni tudják az előttük álló tennivalókat és késedelem nélkül képesek a tervfeladatokat brigádok, munkahelyek szerint felosztani. Ily módon a szakszervezeti csoportgyűléseket a hónap 2—3. napjáig meg lehet tartani s a munkások igy idejében értesülnek a tennivalókról amelyek alapján aztán már a hónap első napjaiban elő tudnak készülni a tervfeladatok valamint felajánlásaik megvalósítására és túlszárnyalására. A tervfeladatok idejében való megismerése nagymértékben hozzájárul a termelés ütemességének biztosításához. Csak így születhetnek meg olyan eredmények, mint amilyeneket a múlt év decemberében Rózsa Mihály lakatos csoportja (39% túlteljesítés), Mínzat Sava autogénhegesztő csoportja (23% túlteljesítés) és mások elértek. A terv ütemes teljesítésében fontos szerepe van a munkahely műszaki - adminisztratív dokumentációval történő ellátásának is. Lényeges, hogy a szükséges rajzokat a munkás időben megkapja, mert csak így kerülhetjük el azt az előkészítő részlegen nem ritka esetet, amikor a munkás kénytelen értékes időt vesztegetni valamely részlet- vagy összeállítási rajz megszerzésére. A tapasztalat azt mutatja, hogy a munkalapok határidőre való elkészítése és átadása a munkásnak — amely talán az első látásra egyszerű adminisztratív intézkedésnek tűnik — fontos szerepet játszik a termelésben. A munkásnak, a brigádvezetőnek ismernie kell az elvégzendő művelet előírt idejét (normáját), valamint a művelet osztályozását (kategóriáját). Ellenkező esetben előfordulhat az, hogy a kelleténél magasabb szakképzettségű munkás fog hozzá a kiskategóriájú művelet elvégzéséhez, vagy pedig, a norma ismerete nélkül, túlhaladja az előirányzott munkaidőt A termelés zavartalan menetének biztosítása elsősorban a részleg műszaki-adminisztratív vezetőségére hárul, amely állandó figyelemmel kell kísérje a termelés kibontakozását, hogy kellő időben közbeléphessen az előadódó nehézségek elhárítása, a termelés folyamatosságának biztosítása érdekében, Így mindenekelőtt figyelemmel kell kísérniök azt, hogy a szükséges nyersanyagok, alkatrészek idejében érkezzenek a műhelybe. Ezáltal biztosíthatjuk a munkahelyek tervszerű ellátását. A termelési osztály által azonnal értesíteniük kell az üzem vezetőségét, mihelyt a beszerzési osztály vagy a többi részleg nem szállítja az előírt időben a szükséges anyagokat, alkatrészeiket és így hátráltatják a részleg munkáját. Ugyanakkor a részleg vezetőségének lankadatlan figyelemmel kell kísérnie azt is, hogy a többi részleggel szembeni kötelezettségeinek teljes mértékben és a megszabott időre tegyen eleget, így azoknál a munkahelyeknél, ahol lemaradás mutatkozik, azonnali erősítésről kell gondoskodni, hogy a késést a legrövidebb időn belül kiküszöböljék, mert csak ilymódon kerülhető el az, hogy ne akadályozzuk a többi részleg munkáját, végső fokon pedig az üzem gyártásmenetének normális kibontakozását. Az előkészítő részleg munkaközössége ismételten tanújelét adta annak, hogy az előálló késéseket kiküszöböli, így pl. egy időben komoly akadályok gördültek a fedett tehervagonok bizonyos alkatrészeinek elkészítésében, és nem tudták azokat határidőre elszállítani az asztalosrészleghez. Ezért ezen alkatrészek gyártását amelyeket addig egyetlen munkahelyen állítottak elő, három különálló csoport között osztottál fel. Ily módon nemcsak a késés gyors megszüntetését érték el, hanem azt is, hogy azóta kivétel nélkül teljesíteni tudták az asztalosrészleggel szembeni kötelezettségeket. Mindezek ellenére — bár sokkal kisebb mértékben — még mindig lemaradás tapasztalható egyes munkadaraboknak a szereide, valamint a befejező részlegek számára történő átadásában. Ahhoz, hogy a termelési tervet a grafikon szerinti arányban és határidőre teljesíthessük, rendkívül fontos a váratlan megszakítások kiküszöbölése. Ez nagymértékben azon múlik, hogyan szervezik meg a folyó, a közepes és főjavításokat, s a főgépészosztály, valamint a részlegek keretein belül működő karbantartó csoportok munkájának megjavításától függ. Csak a felszerelés helyes karbantartása és előkészítése révén biztosíthatjuk azt, hogy az üzemeltetés idején ne kerüljön sor gép leállásra. Az előkészítő részleg vezetősége a fontosabb gépek (mint például a daruk vagy fúrógépek) javítását vagy ellenőrzését lehetőleg ünnepnapokon vagy vasárnap végzi, hogy ezáltal is csökkenjen az az idő, amelynek során ezek a gépek nem dolgoznak. E téren elismerés illeti Coşa Constantin, valamint Dobrescu Mihai karbantartó csoportjainak önfeláldozó munkáját. A terv ütemes teljesítésének szempontjából nagy jelentősége van a belső szállítás jó megszervezésének is. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol nem fordítanak kellő gondot e kérdésre, ott a kész, sürgős munkadarabok gyakran napokig várnak az elszállításra, miközben más, kevésbé sürgős alkatrészeket szállítanak el rendeltetési helyükre. Ez a tény káros hatást gyakorol nem csupán azokra a dolgozókra, akiket akadályoz az illető alkatrész hiánya, de azokra a munkásokra is, akik — a munkadarabok sürgősségének tudatában — minden erőfeszítésüket ezek elkészítésére fordították s mégis napokig elszállitatlanul látják Ezáltal az illetékes mester, művezető vagy részlegfőnök szavahihetősége komoly csorbát szenved munkások előtt A termelés nyomonkövetésére szükséges, hogy a részlegek diagrammákkal, grafikonokkal rendelkezzenek, amelyekből kitűnjék az, hogy melyik munkahelyen végzik a műveletet, valamint az illető termék előállításához szükséges minden egyes művelet kezdeti és befejezési időpontja E diagramménak kettős szerepe van: elsősorban az ütemes termelés megszervezése, másodsorban pedig az operatív vezetés, az ellenőrzés és az egyenletes termelésben elért eredmények felmérésének eszköze. Az előkészítő részleg minden mestere, sőt a csoportvezetők legnagyobb része is rendelkezik ilyen diagrammákkal. Ezekbe rendszeresen bevezetik a kapott anyag mennyiségét, valamint az elkészített és átadott munkadarabok számát. Ily módon a termelés közvetlen vezetői minden pillanatban tudják azt, hogy hány vagon számára készítették el az illető alkatrészeket, mennyire van még anyaguk vagy ha már kifogyóban van, kitől kell azt megkapniok, s így azonnal megtehetik az intézkedéseket a hiányzó alkatrészek megszerzésére és elkészítésére. A részleg vezetőségét a diszpécserek állandóan tájékoztatják minden munkadarab gyártási stádiumáról, s így személyesen közbeléphet ott, ahol olyan akadályok mutatkoznak, amelyek meghaladják a mesterek vagy művezetők hatáskörét Ez a módszer elkerülhetetlenül szükséges az olyan részlegeknél, ahol — mint például az előkészítő részleg esetében — csupán a személyvagonok számára többezer alkatrész kerül megmunkálásra. A termelési terv teljesítése végső fokon — és erről sohasem szabad megfeledkeznie az adminisztratív vezetőségnek — a tömegek alkotó munkájától függ. Éppen ezért a pártszervezet vezetésével szocialista versenyre kell mozgósítani a részleg munkásait, technikusait, mérnökeit és tisztviselőit, ösztönözniük kell a dolgozók alkotó kezdeményezését. Ugyanakkor küzdeniök kell a formalizmus és a bürokratizmus ellen, amely fékezi a szocialista versenyt, elfojtja a tömegek alulról jövő kezdeményezését A részleg vezetőségének, a pártalapszervezet útmutatásával és a tömegszervezetekkel karöltve, fokozott munkával meg kell erősítenie a dolgozó tömegekben azt a meggyőződést, hogy a terv minden részlegben való ütemes teljesítéséért, a termelési képesség minél jobb kihasználásáért vívott harc szervesen összefügg dolgozó népünk életszínvonalának szüntelen emelésével. FAZEKAS GYÖRGY, az aradi „G. Dimitrov“ vagongyár mérnöke. 3 ... „határozottabban, erélyesebben kell küzdjenek minden olyan tartalék latbavetéséért, amely beruházási és anyagmegtakarítással jár, s új, jelentős lehetőségeket teremt a termelés emelésére, az önköltség csökkentésére és a termékek minőségének szüntelen javítására“ ... (Gh. Gheorghiu-Dej elvtársnak az RMP KV 1958 november 26—28-i plenárisán elhangzott beszámolójából). Január első két dekádjában a fővárosi „Mao Ce-tung“-üzem műszaki kabinetjében 11 njitási javaslatot jegyeztek ki. Tavaly a „Mao Ce-tung“-üzemben 181 njitási javaslatot tettek, ezek közül 82 újítást alkalmaztak s így 520.000 lejt takarítottak meg. Képünkön: Nusser István esztergályos munkahelyén, a szatmári „Unio“-üzemben. Naponta átlag 35 százalékkal szárnyalja túl normáját. Képünk előterében Dobre Nicolae munkás Hudea Tănase mérnökkel megvitatja az egyik petróleumipari felszerelésen elvégzendő módosítást. A Lippa-rajoni nőbizottság munkiájából A Lippa-rajoni nőbizottság a tél elején 45 községben és faluban tanfolyamot szervezett az asszonyok, lányok számára, ahol politikai és népszerű tudományos előadásokat tartanak. A leckék az ifjúság hazafias neveléséről, a mezőgazdaság szocialista átalakításáról, a babonák elleni küzdelemről és egyéb időszerű kérdésekről szólnak. A rajonban 1138 asszony és leány vesz részt, rendszereben ezeken az előadásokon. Eddig a legtöbb faluban 637 előadást tartottak. A tanfolyamok jó meneteléért Pantea Ana, a rajoni nőbizottság alelnöke, a hidegkúti kollektív gazdaság tagja felel. Pantea elvtársnő elmondja, hogy az előadásokat románul, magyarul és németül tartják meg. A legjobb eredményt Juliţa faluban érték el, ahol eddig 8 leckét adtak elő. Chizdián, Baltan, és Hidegkúton a 7-ik leckénél tartanak. Az előadások megtartását a helybeli párt- és állami szervek vezetői vállalták. Chizdian például a második leckét Perin Gheorghe elvtárs, a helyi néptanács elnöke tartotta, aki pártunk vezető szerepéről beszélt. Chizdian és Alioson a tanfolyam hallgatónői adták be elsőnek felvételi kérvényüket a kollektív gazdaságba és aktívan részt vesznek a mezőgazdaság szocialista átalakításáért végzett politikai munkában.