Szabad Szó, 1960. április-június (17. évfolyam, 77-153. szám)

1960-04-01 / 77. szám

Péntek, 1960 április 1 AZ 1960. ÉVI MEGNAGYOB­­B­BODOTT TERVEK mara­déktalan teljesítése érdekében szük­séges, hogy az összes dolgozók elér­jék, sőt túlszárnyalják egyéni terme­lési feladataikat. Ez azonban nagy­mértékben a munkások szakmai szín­vonalától függ. A Resicai Fémipari Kombinát új gépgyárában a múlt év­ben több dolgozó - főleg a kevesebb szakmai tapasztalattal rendelkező if­jak közül - nem teljesítette egyéni normáját. Egy elemzés alkalmával a részleg pártalapszervezete felfigyelt e káros következményű jelenségre és elhatározta ennek felszámolását. A kommunista Szabó Lajos és Vegher­­zin Mihai megtalálta a probléma megoldásához vezető utat: arra vál­lalkoztak ugyanis, hogy a kullogó if­­jakból brigádot szerveznek és se­gítik őket a szakmai fogások minél alaposabb elsajátításában. Íme, így született meg egy nagy­szerű kezdeményezés­­ a kommunis­ták kezdeményezése. Tanú jele ez munka iránti új magatartásuknak, annak, hogy a termelésben példamu­tató munkájukon kívül kötelezett­séget éreznek a körülöttük dolgozók­kal szemben is. Mert nem mindegy nekik az, hogy a részleg teljesíti-e termelési feladatát vagy nem. Amint erről már lapunk hasábjain több ízben beszámoltunk, a brigádba tömörült ifjak, a két gazdag tapasz­talattal rendelkező kommunista ál­landó segítségével, hamarosan kike­rültek a kullogok soraiból, s ez egy­részt a dolgozók nagyobb elismeré­sét váltotta ki, másrészt pedig érez­hetően vastagította a fizetési boríté­kot. No, de elégtételt jelent ez a ve­lük foglalkozó elvtársaknak is, hiszen ők is hozzájárultak a nevelésükhöz. Februárban például Szabó elvtárs brigádjának tagjai már 103,2, Veg­­herzin elvtársé pedig 102 százalék­­arányban teljesítették tervfeladatu­kat. Mi sem igazolhatja jobban az ifjak ily módon történő megsegítésé­nek hatékonyságát. Felismerve e kez­deményezés nagy jelentőségét - ami ugyanakkor a termelési terv túlszár­nyalásának egyik jelentékeny belső tartaléka - a részleg pártalapszerve­­zetének bürója igyekezett azt minél szélesebb körben elterjeszteni az új gépgyár esztergályosai, marósai stb. között. Egyes pártalapszervezeti köz­gyűlésen a büró ismertette a rész­vevők előtt a fent említett két kom­munista e téren kifejtett tevékenysé­gét és eredményeiket, felhívta a fi­gyelmet a módszer fontosságára és ugyanakkor kérte őket, hogy alakít­sanak ifjúsági brigádokat, segítsék a fiatalokat a szakmai szint növelésé­ben. Ezt követően a pártbüró titká­ra, Stercocea Ioan elvtárs, két ízben az ifjak szakmai továbbképzésének fontosságáról tartott kiképzést az agi­tátor-csoporttal. A RÉSZLEG FALIÚJSÁGÁN ■'* megjelenő cikkek méltatták a kezdeményezést, rávilágítottak jelen­tőségére és minél szélesebb körű el­terjesztésére mozgósították a dolgo­zókat. Ezen politikai munka hatására újabb jól képzett dolgozók, kullogó ifjakból brigádokat szerveztek és azok keretén belül megkezdték a fia­talok szakmai megsegítését. Az eddigi tapasztalatok mindennél világosabban igazolták a kezdemé­nyezés nagyszerűségét. Ezt bizonyít­ják a következő számadatok is: míg ez év januárjában 135 normáját nem teljesítő ifjúmunkást tartottak szá­mon, februárban számuk 75-re csök­kent. Március elején újabb hat, magas szakképzettségű elvtárs brigádokat szervezett ezen ifjak megsegítésére és a szakmai „fogások“, „fortélyok“ minél alaposabb elsajátítására. Ez ifjakat az őket tanító elvtársak kö­rüli gépekhez helyezték. Ily módon ez ideig 51 ifjú szakmai továbbképzé­sével foglalkoznak a régebbi szak­társak, így, első látszatra, egyszerű do­lognak tűnik ez. De ha arra gondo­lunk, hogy a régebbi szakembereknek a tőkés rendszerben szinte „elles­ni“, „lopni“ kellett a mesterséget, meg, hogy korántsem vették körül szeretettel, jóindulattal, csak akkor bontakozik ki előttünk teljes egészé­ben az új gépgyári kommunisták ne­mes kezdeményezése. Először két brigádot alakítottak, ma pedig már kilenc van, s a kommunisták köteles­sége addig terjeszteni e módszert, amíg minden dolgozó nemcsak telje­síti, hanem túl is haladja normáját. Sőt.. .szükséges, hogy az új gépgyári kommunisták tapasztalatai felhaszná­lásával, az üzemi pártbizottság konk­rét intézkedéseket tegyen a kezde­ményezés elterjesztése érdekében a többi részlegben is, ahol még van­nak normájukat nem teljesítő ifjú­munkások. Nem elég csak annyi, hogy a gyűléseken beszéljenek e kér­désről a pártalapszervezetek titkárai­val - ahogyan ez eddig már többször megtörtént -, hanem szükségesnek véljük, hogy konkrétebben segítsék elsősorban az új gépgyár pártalap­­szervezetét a kezdeményezés széle­sebb körű alkalmazása céljából; ala­kítsanak munkakollektívát, amelynek tagjai tanulmányozzák a helyszínen az eddigi tapasztalatokat és ezek alapján az üzemi pártbizottság konk­rét irányításával terjesszék ki e mód­szert a kombinát többi részlegé­ben is. JAVASOLJUK A KOMBINÁT A PÁRT ALAPSZERVEZETEI BURÓINAK: számítsák ki, mennyi termékkel jelent többet az, ha az összes munkások többet teljesítenek normájuknál, s igyekezzenek azt va­lóra is váltani. Ennek eléréséhez megvan minden lehetőség. Hatékony bizonyíték erre az új gépgyáriak pél­dája. G. V. PÁRTÉLET Terjesszék ki mind szélesebb körben az előrehaladott tapasztalatokat a társadalmi munkákról Parkot létesítenek A temesvári Vasúti Műhelyek IMSZ-bizottsága felhívással fordult a fiatalokhoz, hogy május­­ tisztele­tére az üzem belső területén társadal­mi munkával létesítsenek parkot, felhívásra a fiatalok nagy déssel válaszoltak és közel 200 ifjú tömörült hazafias munkabrigádokba és vesz részt naponta az akcióban. Az önkéntes munkában különösen kitűntek a 3. számú IMSZ-szervezet tagjai, Iarosevics Mihai IMSZ-titkár­­ral az élen. Szorgalmukért dicsére­tet érdemelnek: Kelemen Ferenc, Achim Eugen, Popa Constantin és mások. A Vasúti Műhelyekben dolgozó fiataloknak szilárd elhatározásuk, hogy május­i tiszteletére felavatják az általuk létesített parkot. FARAGÓ ISTVÁN A villamosítás érdekében A Facsád rajoni Igazfalva és a hozzá tartozó falvak dolgozó földmű­ Hasznos munkát végeztek A zsombolyai Szabó Árpád gyár dolgozói a közelmúltban hasznos ak­cióban vettek részt. Több mint 50 munkás és tisztviselő önkéntes mun­kával lebontott a gyár területén egy rozoga épületet, a hasznavehetetlen téglákkal feltöltötték az utat, elszál­lítottak 56 tonna törmeléket, ezenkí­vül 14 tonna ócskavasat is elszállítot­tak, illetve elraktároztak. A legszorgalmasabb dolgozók: Păduraru Ion, Mănescu Iulian, Krem Melania és Tóth Harsányi Katalin. TRIF ILONA vesei elhatározták, hogy önkéntes munkával is hozzájárulnak helységeik villamosításához. A napokban közel százan mentek,az erdőbél­ fejszével és fűrésszel felszerelve, hogy a vil­lamosításhoz szükséges oszlopokat okot, A kitermelték. A társadalmi munkában lelkese- különösen az­ igazfalvi és a rachitai kollektivisták járnak az élen.­­ KINCSES IRÉN Sikerek az önálló pénzügyi elszámolás terén A fogyasztási szövetkezetek fej­lődése és megerősödése terén nagy fontosságú az önálló pénzügyi el­számolás. Ez a mozgalom hozzá­járul a pénzügyi költségek gazda­ságosabb felhasználásához, a köz­vagyon és a szövetkezet jövedelme­zőségének növekedéséhez. Az önálló pénzügyi elszámolás kiterjesztése a szövetkezeti dolgo­zók legfontosabb célkitűzéseinek egyike. A fogyasztási szövetkezetek vezetőségének, a tagságra támasz­kodva küzdenie kell a saját pénz­alapok növekedéséért, az e téren élenjáró szövetkezetek tapasztala­tának elterjesztéséért, hogy a leg­rövidebb időn belül, az összes szö­vetkezetek saját alapjaikból fedez­zék költségeiket. A tartományi párt­konferencia határozatai is előírják, hogy tartományunkban a jövő év végéig a fogyasztási szövetkezetek 80 százalékában vezessék be az ön­álló pénzügyi elszámolást. E téren már eddig is értünk el eredményeket. 1958 végén 84 szö­vetkezet biztosította egymaga pénz­ügyi költségeit, tavaly pedig újabb 30 szövetkezet tért át e gazdasá­gos módszer alkalmazására. A múlt év végén Arad, Temesvár és Nagyszentmiklós rajon összes szö­vetkezetei eme módszer alapján működtek. Ebben az évben Lugos és Csákova rajonok összes fogyasz­tási szövetkezetei is bevezették az önálló pénzügyi elszámolást. E mozgalom elterjesztésének fontossága kitűnik abból, hogy ez ideig a 114 szövetkezet több milliós bankhitelről mondott le, amelyet a népgazdaság fontosabb ágaiban használhat fel az állam. Ezenfelül az említett 114 fogyasztási szövet­kezetben a forgalmi költségeknél 2 millió lej megtakarítást értek el. Érdemes még megemlíteni azt, hogy tavaly az önálló pénzügyi el­számolás alapján működő szövet­kezetek közül 112 teljesítette eladá­si és felvásárlási tervét. A tervteljesítés, az eladási terv túlszárnyalása, a mezőgazdasági termékek felvásárlása és a szerző­déskötés, új tagok beszervezése, va­lamint a forgalmi költségek csök­kentése terén a legjobb eredménye­ket a szentandrási, végvári, pie­­troasai, sibisi, igazfalvi és más ön­álló elszámolás alapján tevékeny­kedő szövetkezet érte el. Tovább küzdve a fogyasztási szö­vetkezetek kongresszusán, valamint a tartományi pártkonferencián kitűzött feladatok teljesítéséért, mi, szövetkezeti dolgozók elősegítjük minden egység gazdasági-pénz­ügyi helyzetének megerősítését. SARLAI ERZSÉBET, a fogyasztási szövetkezetek tarto­mányi szövetségének dolgozója Fizsss elő a ,,Szabad Szó“-ra llllllll,llllllllllllllllllllllllllllllll!!!imill!lll1 SZABAD SZÓ3 Tartomernyimkivel a városi és rajoni lapokban olvassuk 216 újítási javaslat Idén a G. Dimitrov gyári újító­mozgalom érezhetően fellendült. A műszaki irodában az elmúlt na­pokban rekordszámot értek el: a 216. újítási és ésszerűsítési ja­vaslatot jegyezték be. Idén a gyár dolgozó női közül is mind többen jelentkeznek újítási javaslatokkal. Ma már öt nő, mint Kovács Erzsé­bet lakatos, és Haker Barbara, az egyik ifjúsági brigád vezetője, tagja az újító gárdának, ők különböző szerkezeteket készítettek, amelyek­kel jelentősen megkönnyítették a munkát, növelték a termelékenysé­get. (Flacăra Roşie, Arad) A hengerészek a második évnegyedre termelnek A Resicai Fémipari Kombinát szorgalmas hengerészei múlt hét péntekén teljesítették az első ne­gyedévi tervüket, a következő na­pon már a második évnegyedre ter­meltek. A fordított hengersornál dolgozók az elsők között fejezték be a háromhavi előirányzatot, már­cius 20-án. őket követték a lemez­­hengermű dolgozói, akik 25-én már áprilisi feladataik valóraváltásához fogtak. Szorgalmas munkájuk ré­vén a resicai hengerészek 5.000 ton­na hengerelt árut adtak terven felül. (Flamura Roşie, Resica) Növekszik a kollektív gazdaságok állatállosnál­va Az Arad rajoni kollektív gazda­ságok az évi terv elkészítése alkal­mával mindenütt előirányozták, hogy ebben az évben tovább fejlesztik az állatállományt. A terveket tett követté, minden gaz­daságban hozzáláttak a különböző állatfajták vásárlásához, beszerzé­séhez. Eddig rajonunkban a kollek­tív gazdaságok fejősteheneinek száma 400-zal növekedett, 380 te­henet állami kölcsönből vásároltak. Ugyanakkor 72-vel növekedett az üszők és 22-vel a borjak száma. Legtöbb fejőstehenet a vingai és a szentmártoni kollektív gazdaságok vásárolták. A rajon kollektív gazdaságai ed­dig 12.040 darab naposcsibét sze­reztek be, ebből legtöbbet a kisira­­tosiak, a ságiak és a világosiak. A galsai kollektivisták a közelmúlt­ban 900 juhot vásároltak, a vin­­gaiak pedig 200-at. A rajonban 560 juhval gyarapították az ál­lományt. (Vörös Lobogó, Arad) Javuló kultúrmunka a Tec JUTOTT RÉVBE VALAKI EGY HÓNAP RÖVID IDŐ, de elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy gyökeres változásokat lehessen észlel­ni a kultúrtevékenységben, még ak­kor is, ha azelőtt hónapokig elhanya­golták azt. Ennyi idő telt el a szak­­szervezeti választások óta a Tehno­­metal gyárban. Parázs vitákra került sor akkor, főleg a kultúrmunkáról e­­sett sok szó. A tagok nagy többségé­nek az volt a véleménye, hogy a helyzet tarthatatlan, változtatni kell rajta, mégpedig sürgősen. Nem vé­letlenül történt mindez, nyomós o­­kaik voltak a hozzászólóknak, ami­kor a műkedvelői és a kulturális­­nevelői tevékenység elhanyagolásáért kemény bírálatban részesítették a ré­gi bizottságot. Vessünk csak egy pillantást erre az időszakra. Csupán a félszimfonikus zenekar és a kórus munkája jöhetett számításba, ez u­­tóbbi is csak fenntartásokkal, mert rendszertelenül próbáltak, s fellépésre nem került sor. A töb­bi műkedvelő együttesről említést sem tehetünk, mert azok legjobb esetben papíron, esetleg még ott sem „szerepeltek“. Szóval ez volt a helyzet, ennek kellett véget vet­ni. A választás alkalmával aztán ala­posan megbírálták azokat, akik „ha­nyagságukkal rászolgáltak“ arra, s e­­gész sor értékes javaslat meg válla­lás hangzott el. És még valami tör­tént: új kultúrfelelőst választottak, Csikortás János személyében. Ezek után aztán nem maradt más hátra, minthogy az új, lelkesedéssel teli bi­zottsági tagok munkához lássanak, ami meg is történt. KIBŐVÍTETTÉK A KÓRUST s Koch Erich karmester irányításával kedden és csütörtökön mind a negyvennyolc tag pontosan megjele­nik a próbán. A dalárdában több­nyire fiatalok vesznek részt, de néhány idősebb dolgozó is szíve­sen énekel együtt az ifjakkal. A re­pertoárban is tapasztalható egy és más változás: gazdagabb, változa­tosabb, vonzóbb az azelőttinél. Megalakították a rigmusbrigádot. Egyelőre hat személlyel, de úgy terve­zik, hogy ide is beszerveznek még két-három tagot. Elegendő, ha az új brigád műsorának címét mondjuk meg, abból is azonnal kiderül, hogy nagyon régen lépett fel, így hangzik : Ismét találkozunk. Hát bizony éppen ideje, hogy ismét talál­kozzanak a közönséggel, mert utol­jára 1958 őszén szerepelt itt rigmus­brigád. Kikerekítették a műsort is. A szakszervezeti bizottság bőséges forrásanyagot gyűjtött össze Vaida Vasile instruktornak, aki az irányító munka mellett arra is vállalkozott, hogy rímbe fogja a „nyersanyagot“. Minden bizonnyal sok segítséget nyújt a gyár dolgozóinak a brigád. Az élenjárók jó példájának népsze­rűsítése szebb eredmények elérésére sarkallja majd a kullogókat is, a csí­pős bírálat pedig elrettentő példa­ként szolgál minden egyes fegyelme­Vékonyka, alacsony fiú lépett be tizenegy évvel ezelőtt a temesvári Sörgyárba. Kíváncsian szemlélte a szokatlan környezetet. Falusi fiú volt. Valamelyik Nagyvárad környéki fa­luból főtt. A gyár egyik nagy épületének alag­sorába, a kádárműhelybe kisérték az újdonsült inast. Félénken látott hozzá a szakma elsajátításához. Nem köny­­nyű munka a kádároké. Vékonyka kar­ja alig bírta el a nehéz kalapácsot. A munka oroszlánrészét kézimunkával kell végezni. Az első hetekben valami mind arra ösztökélte, hogy ott hagy­jon csapot-papot, dobja sutba a ne­héz szerszámokat és nézzen más mes­terség után. De mindenkor felülke­rekedett józanabb gondolkodása. Az évekig dédelgetett álom, hogy szak­mát fog tanulni nem engedte. S ott maradt a söröshordókat javítók közt. A felnőttek segítették, maga korabeli barátja is akadt Dudás János szemé­lyében. Miután befejezték az inasis­kolát, együtt laktak egy szobában, Mihelea Lázár, a Nagyvárad környé­ki román és Dudás János, gátaljai származású magyar kádárok. Mihelea Lázár a középtermetűnél valamivel magasabb, barna, izmos férfi. Reá bízták a gyár kádárműhe­­lyének és hordómosó részlegének ve­zetését. A gyár IMSZ-tagjai pedig titkárukká választották.­­ Az inasévek elteltével annyira megszerettem a gyárat, hogy most már nagyon nehezemre esne itt hagy­nom - mondja komolyan. Majd arról beszél, hogyan se­gítette fejlődését a munkaközösség, főleg Lévai András párttag, a volt műhelyfőnök. Elmagyarázza, hogy az itt eltöltött évek folyamán, hogyan javultak mindinkább a munkakörül­mények, hogy a Sörgyár dolgozói mennyire igyekszenek, minél higiéni­­kusabb és jobb körülmények közt biztosítani a lakosság sörrel való el­látását. - Nekem mindent a gyár ad,ott, az itteni munkakollektíva. Itt serdül­tem férfivá, itt váltam szakemberré, itt fogadtak maguk közé a kommu­nisták! S mosolygós arcú családot is a kedtem meg nős vagyok, már egy pás kislányunk is Elmondja, hogy a gyártól kaptak lakást is, amelyben jó körülmények közt laknak. Aztán újra a munkára terelődik a szó. Arra, hogy Kerekes László mér­nök, a gyár termelési felelőse, új­­típusú mérnök, aki minden támoga­tást megad az arra szorulóknak. - Úgy viselkedik és úgy beszél velünk, hogy már emiatt is kötelességednek érzed: a kirótt feladatokat maradék­talanul teljesítened kell - mondja Mihelea elvtárs. Majd arra terelődik a szó, hogy a napokban a temesvári Sörgyár megkapja az iparág élenjá­róját megillető vörös zászlót. Ez pe­dig annak köszönhető, hogy a válla­lat vezetősége, Szabó György igazga­tóval az félén, a pártalapszervezet, amelynek most Gheorghe Nicolae a titkára, és a vállalat egész munkakö­zössége nap mint nap mindinkább igyekszik valóra váltani a kitűzött feladatokat. Persze az eredmények sem maradtak el. Majd arról beszél, hogy két rész­leg dolgozói - a lakatosok és kádá­rok - kezdeményezésére elhatározó­virágos­illető fák, hogy a gyár udvarát kertté változtatják át. A­ részlegek előtt meg is kezdték már a munkát. -- Azt akarjuk, hogy mi­nél szebb legyen gyárunk!... - A klubot is most alakítják át, ez a környező gyárak valódi kulturköz­­pontja kell legyen - mondja. Erről aztán a tanulásra és a könyvekre te­relődik a szó. Michelea elvtárs beirat­kozott a látogatásnélküli mesterisko­lába. Szereti a szépirodalmat is, fő­leg a regényeket. - Nagyon nehéz, mikor hazamegyek és tudom, hogy ott van az egyik jó könyv, de hát elő­ször tanulnom, kell... Nyolc tantár­gyunk van, s főleg a fizikával és a matematikával van bajom. Jó azon­ban, hogy négyünknek, akik beirat­koztunk a mesteriskolába, itt a gyár­ban segítenek a mérnökök, előadá­sokat tartanak nekünk. ... Mennyi minden történt azóta, amióta egy félénk kisfiú bekopogta­tott az akkor nem oly rég államosí­tott Sörgyár kapuján, hogy mestersé­get tanuljon! GYURCSIK MIKLÓS zetlennek, későn­ rendbontónak. A húsz tagot szá­mos zenekar tovább méltóan kíván téve az együttesről igazá­ni, hogy lelkesedés­ gyár munkásaiból és más alkalmaz össze, mintegy t előtt s azóta is Z vei lankadatlan. Ebben az évben s részére is nagyon készíttetett a gyá­­k, sok elismerést dig is a gyárnak e nem fér ahhoz, hog vallanak szégyent. Az említett műked­v május elsején akarnak állni, amihez mindé megvan. Csakhogy ez színjátszók és a tánco hetnének, viszont eze nem egészen tisztáz úgy véli a szakszerve Nézzük meg: miért? nem is olyan régen, e nappal, még elég ren­dált. Aztán abbahagyta mivel nincs felszerelésük talan­nak látták a gyakor úgy sem léphetnek fel és ruhával, annak beszerzés lehetősen körülményes, nehézség az, hogy kevés­­ vannak egyéb indokok is, demes felsorolni valamen­ ni lakóházak Temesváron, az Eroilor utcába*. :W hlizn s*\r f­dy a m­unkát 1 tllL-O'Cl C

Next