Szabad Szó, 1961. április-június (18. évfolyam, 78-154. szám)

1961-06-14 / 140. szám

WaLtTtol EEYESflUETEK! AZ BMP Bârnă T —TARTOMĂmUI BIZOTTSÁG* ES * TA­RT­OMĂ fii UI MtPT/l NĂCS M/lPILâPJ* XVIII. évfolyam, 140. szám 1­4 oldal ára 20 bani Szerda,1961 junius 14 HHBHHJ ■■■■■ Egyszerű minőségjavítási módszer jó gyakorlati eredményekkel A ROMÁN MUNKÁSPÁRT III. KONGRESSZUSÁNAK és az RMP KB­t. év februári Irányelvei valóra váltásának útján, tartományunkban fontos minőségjavítási módszer szü­letett és terjedt el: a láncszerű minő­ségi ellenőrzés módszere. Lényege már közismert: minden egyes munkás a maga munkahelyén elvtársias mó­don ellenőrzi, jól végezték-e el az elő­ző műveletet s csupán akkor fogadja el a munkadarabot, ha nem talál rajta kivetni valót. A módszer immár tartományunk, sőt az ország legkülönbözőbb ipar­ágaiban elterjedt, természetesen az iparág sajátosságainak megfelelően. A bőriparban (temesvári Ştefan Plăvăţ, Nikosz Beloiannisz, Bernát Andor, Román Bőripar, aradi Libertatea, zsombolyai Horia gyár) már átfogja szinte az egész bőr­feldolgozási terme­lési folyamatot, egészen a cipő-, tás­ka-, illetve kesztyűkészítésig. Jó gya­korlati eredményekkel alkalmazzák a textil- és konfekció-iparban (temesvári Bega, Fónagy János, Kalapgyár, Ada Marinescu, Gyapjúipar, aradi Aradás stb.), a fémfeldolgozó és elektrotech­nikai iparban (temesvári Electromo­tor, Ambalajul Metalic, aradi Fiera­rul, G. Dimitrov), a faiparban (te­mesvári Tehnolemn, aradi Dózsa Gy.) és más iparágakban (Crinul, Derma­­tina, Polgráfiai Vállalat stb.), vala­mint a helyiipar egyes részlegeiben is. ELTERJEDT A MÓDSZER, mert gazdasági szempontból hatékonynak mutatkozott. Mai lapszámunk harma­dik oldalán néhány tényt ismertetünk különböző iparágak vállalataiból, a módszer gazdasági hatékonyságára vonatkozólag s ezekből kitűnik, hogy mindenütt növekedett az L osztályú minőségű termékek aránya, csökkent a javítandó termékek mennyisége és a selejt aránya, csökkent a nyers­anyag, segédanyag fogyasztása és a munkaráfordítás - végeredményben pedig mindez a vállalat gazdálkodá­sát föltáró kulcs-mutatószám - az önköltségi ár­­ alakulásában, csök­kenésében tükröződik. És érthető, hogy így legyen: a hibás munkadarab már menetközben „fölakad“ a lánc­szerű minőségi ellenőrzés valamelyik „láncszemében“, idejében kijavítják, nem pazarolnak rá további anyago­kat, munkaperceket és munkaórákat. És mindezen túlmenően, a mód­szer alkalmazásának van még egy jelentős vonatkozása: hozzájárulása a dolgozók neveléséhez, a munka iránti új magatartás szellemében s főként 11) magatartást fejleszt ki a minőség iránt, a „gyári védjegy“ tekintélye iránt. A láncszerű minőségi ellenőr­zés tulajdonképpen elvtársias minő­ségi ellenőrzés. Hozzájárul a termé­kek minősége iránti felelősségérzet megerősödéséhez és erőteljes közvéle­ményt alakít ki a hanyag, felületes munkával szemben. A módszer­­ munkaszervezési módszer és egyben a minőségi verseny formája is, mert az ésszerűbb, a műveletek egymás­utánja alapján megszervezett munka, a brigádmunka összekapcsolódik az egyének és brigádok között a kiváló minőségű termelésért folyó verseny­nyel. ELŐFORDULT ÉS MÉG ELŐ­FORDUL azonban, hogy éppen eme egyszerű - helyesebben: egyszerűnek tűnő módszer két lényeges oldalát (elválaszthatatlan oldalát) különvá­lasztják s nem kapcsolják össze a jó munkaszervezést az emberrel foly­tatott munkával, a politikai munká­val, a versennyel. Az aradi Liberta­tea gyárban például, időnként a po­litikai munka nem támogatta eléggé a módszer alkalmazását, különösen a befejező műveleteknél . Így kárba ve­­szett a kollektíva többségének erőfe­szítése a minőség javítására. A Nikosz Beloiannisz gyárban egy időben, mi­után az adminisztratív szervek megol­dották a módszerrel kapcsolatos mun­kaszervezési feladatokat, a szakszer­vezeti bizottság mégsem helyezte a szocialista verseny előterébe a minő­ségi pontozást. A pártszervezet intéz­kedései később javítottak a helyzeten, összekapcsolva a módszer alkalmazá­sát a politikai munkával. A Fónagy gyárban viszont még ma sem létezik megfelelő nyilvántartás a minőségi, pontozásra s a pártszervezet nem támasztja eléggé alá a módszer alkalmazását a politikai munkával. Vannak aztán olyan vállalatok, a­­hol a szakszervezeti szervek hozzák­­halogatják a módszer bevezetését, pe­dig arra minden lehetőség megvolna (az aradi Vörös Trikó és a temesvári Electro-Banat gyárban például). Ha­sonlóképpen foglalkoznia kell a mód­szer bevezetésének problémájával né­hány más iparág vállalata vezetői­nek is. Kiváló lehetőség kínálkozik erre az építőiparban, a lakásépítkezé­seknél, ahol meg lehet szervezni, hogy az egyes befejező műveleteket vég­ző csoportok csak azután fogjanak ne­ki saját munkafázisuknak, ha az elő­ző műveletet tökéletesen végezték el. Egyes vállalatokban - például a Ro­mán Bőriparban - kezdeti jelei van­nak annak, hogy" a láncszerű ellenőr­zést kiterjesztik a vállalaton belül a termelési folyamat összes szakaszaira, úgy, hogy az „a gyárkaputól a gyár­kapuig", a nyersanyag átvételétől a kész termék elszát­táráig terjedjen. Úgy véljük, hogy ez nagyon hasznos volna mindenütt. KIEMELKEDŐ EREDMÉNYE­KET értek el azon vállalatokban, il­letve részlegekben, ahol a módszert alaposan alkalmazzák. Az aradi kon­fekció-gyárat például a felsőbb szer­vek az iparág minőségi minta-vállala­tává nyilvánították, elsősorban a módszer bevezetésének eredménye­ként. A temesvári Ştefan Plăvăţ gyár kollektívája visszaszerezte védjegyé­nek hírnevét s mind jobb gazdasági mutatószámokat ér el. És ilyen si­kerekre vezetett a módszer bevezetése a többi vállalatban is. Alkalmazzuk tehát minél szélesebb körben ezt az egyszerű és annyira bevált módszert, hogy minél több kiváló minőségű ter­méket adjunk a hazának, minél ala­csonyabb önköltségi áron. Mi újság a Temesvári Mechanikai Üzemekben? Üzemünk munkaközössége mindent megtesz a június havi termelési tervelőirányzat maradéktalan teljesítéséért. A hónap elején a dolgozók igyekeztek a szükséges anyagokkal ellátni a munkahelyeket. Ennek, s a szocialista verseny lendületességének köszönhető, hogy a verseny-nyilván­tartás szép eredményeket mutat az első dekádban kifejtett tevékeny­ségről. Ebben az időszakban a kommunista Vasiu Cornel vezette ifjú­sági munkabrigád 115, a Bucevschi I­oan vezette brigád 117, a Roman Au­rel vezette lakatos munkacsoportok pedig k6 százalékra teljesítették terv­­előirányzatukat. Ilyen és ezekhez has­onló eredményeket értek el az öntöde és a mechanikai részleg dolgozói is. A munkaközösség arra törekszik, hogy a mennyiségi termeléssel egyidejűleg növelje a termékek minősé­gét is., ★ A szakmai színvonal növelése a minőségi termelés egyik alapfelté­tele. Ennek tudatában, a pártszervezet irányításával és a szakszervezet támogatásával nemrég szakmai tanfo­lyam kezdte meg működését, ame­lyen hegesztőket képeznek ki. A tanfolyam 6 hónapig tart. A főhangsúlyt a termelési gyakorlatra helyezik. A tanulók naponta két ór­ai elméleti oktatáson vesznek­ részt. A 25 tanulóval nemrég kezdték meg az oktatást, de máris megmutatkozik a tanulnivágyás, az új szakma iránti szeretetük. ______________________POTORAC IPÁN, levelező Értékes tapasztalatcsere A minap a Tartományi Szaktanács értékes tapasztalatcserét szervezett a városi könyvtárfelelősök munkájának további javítása érdekében. A tapasztalatcserén a nagyszámú könyvtárfelelősön kívül részt vett a Szakszervezetek Központi Tanácsá­nak képviselője is. Ez alkalommal több ismertető hangzott el, amelyek arra adtak útbaigazítást, hogyan le­het javítani a­ könyvterjesztési mun­kán. A tapasztalatcserén a továb­biakban értékes felszólalások hang­zottak el, így például többek között Babin Vera elvtársnő, az IREB könyvtáros­nője saját munkamódszereit ismer­tette a jelenlévők előtt - arról beszélt, hogyan hívja fel az olvasók figyel­mét egy-egy újonnan megjelent könyvre, stb. Ehhez hasonló beszá­molókat többen is tartották. A választókerületbeliek örömére A Temesvár VI. kerületi Kirov utcai és Sági úti lakosok örömmel tapasztalták a napokban, hogy iiiiiiiiiiiuiiMMiiimMiimmiiiiiumiiimmuiiiiiiiiiiiiimiiiimiiimmuiiiiii s = A 3. oldalon 1A láncszem minőségi­­ ellenőrzés é­s hatékony módszer | miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin valóra válnak a honpolgárok ja­vaslatai, amelyeket a választókerü­let képviselőjének tettek. Tény az, hogy a kerületben nem jó az ivó­víz és a lakosoknak a másik ut­cába kellett ivóvízért járniuk. Nemrég a lakosság nagy megelé­gedésére a Kirov utca és a Sági út sarkán kutat fúrtak, amelyhez most készítik el a hozzávaló víz­­lefolyó-csatornát, így közelünkben lesz az egészséges pumpás kút. FARKAS FERENC, levelező düJL&kó. — a ny.o-6.cad.ie.tneietK&6 KORONYI ELVTÁRSNAK, az I. számú építkezési vállalat igazgató­jának irodájában ismerkedünk azok­kal a nagyszabású tervekkel, ame­lyek teljesen megváltoztatják, majd a mai Resica arculatát. - Nehéz lenne felmérni, mennyit fejlődött Resica a népi rendszer éveiben és különösen az utóbbi évek folyamán. Ám az igazi fejlődés még csak ezután indul meg - mondja Korányi elvtárs, aki nem tudja el­rejteni lelkesedését, ha építkezések­ről van szó. - Tavaly 551 lakást adtunk a dol­gozóknak, s az mérhetetlen soknak tűnt, hiszen egész városrészt épí­tettünk, az elkövetkező években■ pe­dig mind nagyobbak lesznek a léptek.. Ilyen az ütem - mosolyodik el az igazgató. - S hát még ha felépül az előregyártott elemek telepe, amely egész falakat és födémlemezeket készít majd, akkor fognak csak kinőni a lakások a földből... Persze ezek egyelőre még csak szá­mok, tervek, de valósággá válnak. Alig két-három éve a Lunca-Pomos­­tului, a Moroasa is csak terv volt. S ma? Hegymászásnak, is beillik, amíg az ember feljut a karcsú banképület nyolcadik emeletének terraszára. Georgescu mérnök, aki „turistaveze­tőnek szegődött mellénk, erre a ki­rándulásra, szerencsére megnyugtat, hogy ha legközelebb jövünk, már liften tehetjük meg az utat, ami bi­zony sokkal kényelmesebb. A kőmű­vesek ugyanis már a befejező mun­kálatokat végzik, a lakosztályok ki­meszelve, felszerelve készen állnak. Nemsokára beköltözhetnek a lakók. A NYOLCADIK EMELETNÉL már kezdjük észrevenni, hogy mi­lyen meleg is van, még szerencse, hogy a nap megszánt minket s elbújt egy jókora felhő mögé. De aztán ahogy kiérünk a tetőre, lépcsőt, mele­get, mindent elfeledtet velünk az elénk táruló pompás panoráma. Szemben Moroasa, az öreg domb emelkedik korszerű tömbházaival, közepén pedig a három magasépület büszkén uralja a völgyet, mintegy jelképezve a jövőt.­­ Körülbelül 700 lakás lesz Moroa­sa 1-en, év végéig, s a következő évek­ben mintegy 200-zal bővül még ezek száma, úgyhogy a lejtőről is eltűn­nek majd az apró kis házacskák, he­lyükön pedig 4~~h emeletes lakótöm­bök emelkednek - kezdi a mérnök átvenni a szerepét. - Amott az útkanyarban, ahol most egy kis házikó van - magyarázza, - korszerű áruház emelkedik majd, a­­melynek épülete követi az út hajla­tát. Háta mögött már épül a Moroa­sa iskolája. Tőle balra szintén lakó­tömbök épülnek. Körülbelül ilyen lesz a Moroasa I. képe 1-2 év múl­va - fejezi be a kimerítő magyaráza­tát. - De miért hívják Moroasa I.-nek­, van talán Moroasa II. is? - kénysze­rülünk felvetni a kérdést, mert bár­mennyire is elképzeljük a felépülő lakótömböket, áruházakat, az iskolát, sem nem látjuk, sem nem tudjuk mindezt elképzelni dupla példány­ban.­­ - Még nincs, de lesz - válaszol a mérnök. - Hogy úgy mondjam, ná­lunk, építőknél már létezik is - no persze csak papíron. S aztán a mérnök szavai nyomán feltárul egy másik, kb. 2.000 laká­sos városnegyed képe: újból laká­sok, magasépületek, üzletek, gyermek­­otthonok stb., amelyeknek építése már nagyon is a közeljövő kérdése. BÁRMELYIK ÉGTÁJ FELÉ néz az ember, mindenütt új épületekbe most folyó építkezésekbe ütközik sze­me. Közvetlen alulról, a hatalmas ko­hászati iskolaközpont mellől a tömb­ház munkatelepének Z­aja szűrődik fel, a másik oldalon két tömbház be­fejező munkálatain dolgoznak, a­­melyben mintegy 60 resicai kap ké­nyelmes lakást.­­ Egyedül a város központja felé eső részben nem épül semmi - je­gyezzük meg. Ám a mérnök nem „nyeli le" csak úgy simán ezt a meg­jegyzésünket sem. - Itt épül majd fel egészen a mostani nagyáruházig a jövő Resicájának köz­pontja - de ez még a jövő terve - teszi mindjárt hozzá. ■, vagyis úgy érzi, hogy eltelik még néhány év, amíg erre sor kerül. A néhány év tehát nála már táv­latot jelent. S igaza van végered­ményben, hisz minden év most évti­zedekkel ér fel a régiek közül... A nap most hirtelen kibújik felhő­fátyla mögül és sugárözönnel áraszt­ja el a kis domb nagy házait, s egy­­ is gyönyörködik... JÓZSA ÖDÖN Moroasa... a nyolcadik emeletről. Szélhegyi Károly felvétele *­* ­ Mai számunkban­ ­ - PÁRTÉLET: Erősödik a párt- j­ó szervezet (2. oldal) * Könyvstandok - könyvterjesztés (2. oldal). - A kollektív gazdaság gyermek­­otthonában (2. oldal) - Sport (2. oldal).­­* A világpolitika eseményei (4. oldal) Radu Maria, a Ber­­náth Andor kesztyűgyár munkásnője állandóan az élenjárók között van. A múlt hónapban iít százalékra teljesítette tervelőirányzatát s jó minőségű termékeket gyártott. Az üzembehe­lyezett új futószalag men­tén ő is alkalmazza a láncszerű minőségellen­őrzést. iiii[iiiiiiiiiiiiimimimiiimiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiinmiimiimiiui]iii!iiiHii iiriiiiiiüiimimiiii Végezzük fokozott igyekezettel a növényápolást Befejezték a kukoricái második gépi kapálását I­ ­ •­­ Bánát tartomány több állami gazdaságában befejezték a kukorica második gépi kapálását. A giládi állami gazdaságban 700, Csalán 750, Vingán 320, Zsombolyán 634, a gyarmatai állami gazdaságban 500 hektár kukoricát kapáltak meg másodszor. Egyes gazdaságokban a traktorosok megkezdték e fontos növény harmadik kapálását is. E munkában az újpécsi, porgányi, bogárosi, csálai és a gyarmatai ál­lami gazdaság halad az élen. A bo­gárosi állami gazdaság traktorosai eddig 430 hektár kukoricát kapáltak meg géppel harmadszor. Egyes gazdaságokban azonban nem kielégítő a kukoricakapálásban elért eredmény. A perjámosi állami gazdaságban az 1.405 hektár kuko­ricából csak 785 hektárt kapál­tak meg először. E gazdaságban nem használják ki eléggé a mun­kára alkalmas időt, késlekednek a kapálással. Az angyalkuti, világosi és az ötvenesi állami gazdaságban sem halad a kívánt ütemben a ku­korica kapálása. Aratáskor, csépléskor látszik iga­zán, hogyan dolgozta meg a föld­műves, traktoros a földjét. A keresz­tesi kollektivisták, az újpécsi gép- és traktorállomás traktorosainak a se­gítségével, a múlt év őszén 600 hek­tár területet vetettek be szalmás­gabonával. Hogy jól dolgoztunk, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a búza, árpa, zab magas hek­tárhozamot ígér. Jut a tagságnak, az állami központosított alapra. Idén 185 tonna búzát és árpát adunk el az államnak. Gazdaságunkban az aratást gon­dos előkészület előzi meg. 5 kéve­kötő-aratógéppel, 5 kombájnnal és 70 kaszával vágjuk majd a gabonát. A gépek megjavítva, munkára készen állanak. Nyolcszáz zsákot készítet­tünk elő az aratásra. A szelektort is idejében megjavítottuk. Úgy dolgozunk, hogy az aratást 10 nap alatt befejezhessük, s idejében magtárba szállíthassuk az új termést. BOROD JÓZSEF, kollektivista KERESZTESI HÍREK Gazdag búzatermést igér a határ Az esős időjárás ellenére... Az utóbbi hetekben a gátaljai ha­tárban is sok eső esett. Épp ezért a vezetőtanács és a pártalapszervezet mozgósítására, ha délután egy-két órát lehetett dolgozni, minden egyes kollektivista kapát vett kezébe s a határba sietett, hogy a ráeső parcel­lát gyomtalanítsa. A nagy család tagjai így aztán idejében megkapál­ták a 749 hektár területen termesz­tett szemes- és silókukoricát, napra­forgót, cukorrépát és a cirkot. A munka nem ért véget, hozzáláttak a kukorica második kapálásához. Úgy dolgoznak, hogy e fontos munkát idejében befejezhessék. BELL IOAN, levelező Segítjük az állami gazdaságot A keresztesi kollektivisták jól ki­használták a munkára alkalmas időt, idejében befejezték a kukorica első kapálását. A szomszédos fényi állami gazdaságban is nagy területen ter­mesztenek szemes- és silókukoricát. A gazdaság több új mezőgazdasági géppel rendelkezik. A traktorosok azonban a sok eső következtében nem tudták teljes mértékben kihasz­nálni a kapálógépeket, s így kissé megkéstek a kapálással. A kollektív gazdaság vezetőtanácsa és pártalap­szervezete, a községi néptanács vég­rehajtó bizottsága, a kollektivisták elhatározták, hogy segítséget nyújta­nak az állami gazdaságnak a növény­­ápolásban. Az elhatározást tett kö­vette. Három nap alatt több mint 450 kollektivista 70 hektár kukoricát kapátt meg az állami gazdaság hatá­rában. BELOV­ÁI MIHÁLY, a községi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke Ifj. Kérges Mihály, az újpécsi gép­­a keresztesi kollektivistáknak nyújt és traktorállomás traktorosa. Jelenleg segítséget a kukorica kapálásában. Naponta 10-12 hektár területet kapál meg gépével. A minőségi munkára is nagy gondot fordít. A technikai követelményeknek megfelelően állítja be a gépet s úgy dolgozik, hogy a kollektivisták elégedettek legyenek munkájával. Jöhet az aratás - mi felkészülten­­fogadjuk“ Ezekkel a­­szavakkal válaszolt a te­mesvári állami gazdaság pártszerve­zője, Lupu elvtárs arra a kérdésünk­re, hogy miképpen haladnak e gazda­ságban az aratási előkészületekkel. S további szavai valóban meggyőz­tek arról, hogy nem sok tennivaló akad már az előkészületek terén. A kombájnok, aratógépek, traktorok s a­ hambárok előkészítve várják azt a napot, amikor kiadják a jelszót az aratásra, s a súlyos kalász- gabona­földeken megindulhatnak a kombáj­nok. A pontosság kedvéért idézzük Lupu elvtárs szavait: - Gépészeink megértették az ara­tási munkákban részvevő gépek ide­jében való kijavításának, ellenőrzé­sének fontosságát, és igyekeztek ele­get tenni az e téren rájuk háruló feladatoknak. A határidőt felsőbb szervek szabták meg. Június elsején jelentenünk kellett, hogy elkészül­tünk a javításokkal. Ezt meg is tet­tük. Összesen hat gabonakombájnt és egy aratógépet készítettek elő gé­pészeink, hogy ne is említsem a 22 traktort, amelyek szintén munkára készen várják a betakarítás megkez­dését.­­ A javítások minőségének kiértéke­lését bízzuk Béres István elvtársra, a gazdaság vöröscsárdai részlegének főgépészére." Az ő véleménye, úgy gondoljuk, a legmérvadóbb e kér­désben.­­ A javításból kikerülő géneket természetesen ellenőriztük, mielőtt átvettük volna a javítócsoporttól. Ez alkalommal - meg kell mondjam őszintén -, ha kevés esetben is, de még találtunk olyan gépet, amelyi­ken a javítócsoport tagjai felületes munkát végeztek. Ezeket a lehető legrövidebb időn belül visszaküldtük a műhelybe, hogy a gépészek figyel­mesebben javítsák ki a még hibás szerkezeteket. Mint már említettem, ilyen esetek csak ritkán fordultak egy pajkos napsugár játékosan csil­­j el°, általában a gépészek jó munkát­lan meg a vöröscserepes házak szét- s tegeztek. Különösen Krausz József és zárt ablakain, Cristian Nicolae gépészek hozzájá­rulása tette lehetővé, hogy idejében f­elkészüljünk a javításokkal, s ugyani­s akkor a minőség terén is eleget te­gyünk a követelményeknek. A napokban sor kerül a felszere­lés átadására a brigádoknak. Mi­előtt azonban ez megtörténne, a gaz­daság főgépésze ismételten el fogja magyarázni a különböző típusú és felhasználású gépek kezelési módját a traktorosoknak és kombájnkezelők­nek, hogy felújítsa emlékezetükben ezeket a kérdéseket. A szó ismét a pártalapszervezet titkárát, a pártszervezőt illeti, ő mondja el néhány szóban a zsákok, a­ gabonaraktárak kérdésével kapcso­latos előkészületeket.­­ Az előzetes számítások szerint az aratás jó körülmények közötti elvégzéséhez 1.500 zsákra van szük­ségünk. Ezek már előkészítve, hasz­nálatra készen várják a munka meg­kezdését. Ami a magtárak kérdését illeti, ezt könnyen megoldjuk, hi­szen gazdaságunknak több ezer ton­na gabona elraktározására alkalmas hambárja van. Úgyhogy még más egységekből is befogadhatunk gabo­nát, összegezve a dolgokat, még csak arra szeretnék rámutatni, hogy a ve­zetőség által elkészített operatív terv szerint minden lehetőségünk megvan arra, hogy a már említett felszereléssel 10 munkanap alatt magtárba juttassuk mind a 420 hek­tár termését. Az aratással párhuza­mosan szántani is akarjuk a terüle­tet. Van annyi traktorosunk, hogy a gépek 50 százaléka második vál­tásban, azaz éjjel, szántson, így né­hány­ nappal a betakarítás befeje­zése után, készen leszünk a szántás­sal is. (­r -ly) A HÁLA JELEI Vasárnap reggel tíz óra. Az eső elállt és felszakadozott a fel­hőzet. A 3. számú középis­kola folyosói megtel­tek vidám gyermek­zsivajjal. Csoportosan érkeztek az ünneplőbe öltözött szülők és gyermekek. A kisisko­lások kezében virág­csokrok voltak, a büszke apák és anyák pedig az elmaradha­tatlan esőkabátokat vitték karjukon. Rövidesen megkez­dődött az évzáró vizs­ga. A folyosó egyik szögletében egy egyen­ruhás, pionírnyakken­­dős fiú beszélgetett egy harmincöt év kö­rüli karcsú férfival. A kérdései után ítélve valószínűleg szomszéd­ja lehet a kisfiúnak. - Hű, de szép vi­rágcsokrot hoztál Cos­­tica - mondta a férfi. - Igen, a nagy­anyám virágoskertjéből szedtem. Anyukám már nem talált a pia­con virágot, a többi mama megelőzte - magyarázza csillogó szemmel a kis pionír. - Hát ez meg mi­csoda? - kérdezte a férfi, egy kis karton­lapot húzva ki a bo­rítékból. - Ezt a tanitó néni­nek írtam - felelte halkan, kissé elpirulva a kisfiú. A kis kartonlap szí­nes oldalát a tanitó néninek címezték. Hát­lapja gondosan meg­vonalazva, s szarkaláb betűkkel körülbelül öt sornyi szöveg áll rajta. Én is belenézek és a következőket olva­som: „Drága tanító elvtársnő! Nagyon szé­pen köszönöm és szív­ből hálás vagyok ön­nek a sok hasznos tu­dásért. ígérem, hogy jövőre még jobban vi­selkedem, s még job­ban tanulok. Szeretet­tel köszönti S. Costel.“ Már hívják is fel a folyosón tartózkodó­kat. Megkezdődik az ünnepség. A jól tanuló gyermekek (és milyen sokan vannak ma ilye­nek!) könyvjutalom­ban részesültek. El­hangzottak a szokásos versikék. A második osztályosok dallal pro­dukálták magukat. Az ünnepség után pedig ismét felhang­zott a zsibongó, bol­dog gyermekzsivaj. Megkezdődött számuk­ra a nyári szünidő. A tanító elvtársnőkre még egy „nehéz“, de kellemes feladat há­rult: hazavinni a sok rózsát, szegfűt, lilio­mot - a hála jeleit. Q. L.

Next