Szabad Szó, 1961. július-szeptember (18. évfolyam, 155-232. szám)

1961-07-01 / 155. szám

K­C PROLETÍDJtt EGYESUL­ETEK­! XVIII. évfolyam, 155. szám | 4 oldal ára 20 bani | Szombat, 1961 július 1 Szép és kényelmes lakásokat a dolgozóknak ..MUNKÁNAK JÓ ELEJE: DO­LOGNAK VELEJE“ — igy tartja a közmondás és igy is van. Feltét­lenül igy van a lakásépítkezéseknél is. itt a „munka eleje“ — maga a terv, melynek alapján az építők dolgoznak. A CSAPC (Városren­dezési, építészeti és épülettervezői igazgatóság) tervezőinek nem kis gondot okoz lépést tartani az egy­re növekvő igényekkel. Mégis, az utóbbi időben mind ritkábban for­dul elő, hogy késsenek egy-egy terv kivitelezésével s egyre javul a tervek minősége is. A „minőség“ a tervezőknél azt jelenti, hogy jó mi­nőségű lesz az a lakás, melyet ter­veik alapján építenek, azt jelenti, h°gy új műszaki megoldásokat, gazdaságosabb megoldásokat al­kalmaznak, új anyagokat írnak elő. Ma már általános az, hogy a ter­vezők üreges födémelemeket írnak elő, meg mozaikpadlót a konyhák­ba s a teraszos tetőkre, mindin­kább előirányoznak gipsz-válaszfa­lakat, üreges téglát, beépített szek­rényeket a konyhákban. Viszont tar­tományunkban még aránylag kis mértékben használják a plasztikus anyagokat (padlózatnak, tapétának, műanyag-kádakat, kilincseket stb.), u. festékanyagokat (emailfesték, vinilacetét-alapú festék), pedig eze­ket igénylik az építők, hiszen könnyebb velük dolgozni, s a kivi­telezés sokkal szebb, tetszetősebb. A tervezőknek fokozottabb mérték­ben kell érdeklődniük, honnan és milyen új anyagokat tudnának biz­tosítani, közvetlenebb kapcsolatot kell kialakítaniuk magukkal az épí­tőkkel is, minden kérdésben; kérjék, igényeljék az építők véleményét, győződjenek meg a helyszínen ar­ról, vajon hogyan is festenek az „életben“ az általuk tervezett laká­sok. Ha ez a kapcsolat szorosabb volna, rájönnének arra, hogy sok­szor bizony nem a legmegfelelőbb megoldásokat találták. A MEGADOTT ÖNKÖLTSÉGI ÁR KERETÉBEN, mind kényelme­sebb, szebb lakásokat építeni a dol­gozóknak - ez a feladat s ezt kell szem előtt tartsák a tervezők. De ugyanezt kell szem előtt tart­sák az építők is. Ha a „munka eleje“ a tervezés, nem kevésbé igaz az, hogy a lakásépítőtelepen a „munka eleje" — maga a munka megszer­vezése. Ettől függ nagymértékben, mennyivel sikerül csökkenteni az építkezés idejét — és ez eléggé fontos célkitűzés! —, meg az ön­költségi ár hogyan alakul (tehát, hogy mennyit lehet megtakarítani a lakás kényelmesebbé tételére) s nem utolsósorban a jó szervezés­től függ a kivitelezés minősége is. A tartomány legtöbb lakásépítőte­­lepén — például Aradon, Vörösacé­lon, — általában megfelelő a mun­ka megszervezése. Az építkezés megkezdése előtt megjelölik, hol raktározzák el a téglát, hogy mi­nél közelebb legyen az építkezés­hez, hol készítik el a habarcsot, esetleg a betont (ha nincs központi betonkeverő állomás), mely munká­kat gépesítik s pontos grafikonokat dolgoznak ki az összes munkák ha­táridejével, az alap megásásától, egészen az átadásig. De a grafikon betartása — még csak félmunka. Az „egész munká­hoz“ tartozik az, ha minden egyes műveletet külön-külön kifogástalan minőségben végeztünk el. Morvasán, egyes lakásokban, még olyan falrészeket is találunk, me­lyek falazása nem sima, aztán ta­lálunk rosszul gyalult parkettát, hiányosan dörzsölt mozaikpadlót, rosszul befestett ablakkeretet és a legnagyobb baj az, hogy a hanyag munkának rendszerint nincs gaz­dája. Mégpedig munkaszervezési hiányosságok folytán, nem szervez­ték meg azt, amit más munkatele­peken már alkalmaznak: a mázosok csak akkor kezdik meg a munkát egy-egy lakáson, ha a kőművesek tökéletes munkát végeztek s viszont a kőművesek is csak akkor, ha a betonozók teljesítették kötelességü­ket s igy tovább visszafelé. Ez tu­lajdonképpen az egyes műveletek láncszerű minőségi ellenőrzése, me­lyet hasznos volna minden építőte­­lepen bevezetni, mégpedig már az anyagok, félkész-gyártmányok át­vételétől kezdve. A minőség — igen, ezen a téren akad javítanivaló nem csupán Re­­sicán, hanem a temesvári lakás­­építőtelepeken is (például lepattog­zik itt-ott a vakolat, mert a ha­barcs keverése nem történt megfe­lelően s szerelési hibák is akad­nak). Ha a „munka eleje“ a terve­zés, meg a jó munkaszervezés — a „dolognak veleje“, a minőség. S erről — mint láttuk — nem egy esetben még elfeledkeznek az épí­tők, bár pártunk Központi Bizott­sága februári Irányelveinek megje­lenése óta kétségtelenül javítottak a helyzeten. A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁNAK — s köztük a kikészítési munkák mi­nősége javításának — egyik felté­tele a gépesítés kiterjesztése. Mind nagyobb mértékben nyer „ipari ter­­melés“-jelleget az építkezés, de azért még sok helyen akadnak kéz­­művesmódszerek, melyek sem a gyorsabb ütemű­ munkát, sem a mi­nőséget nem szolgálják. Nagyon hasznos volna például, ha minden nagyobb építőtelepen különleges műhelyekben előre megfestenék az ajtókat, ablakokat, kereteket stb.. Az építkezések „iparosításához“ rendkívüli mértékben hozzájárul a nagy, előregyártott falmezők alkal­mazása; sajnos, ezen a téren tarto­mányunkban mind a tervezők, mind a TRCLB, elég sok huzavonázásról tett tanúságot s még csak most szervezik meg ezek gyártását, alkalmazását. Jó tervek, jó munkaszervezés, az építkezések gépesítése, iparosítása s újabb és újabb, könnyebb, ol­csóbb és tetszetősebb anyagok használata — ezek mind azt szol­gálják, hogy az építők valóra vált­­sák a pártunk által kitűzött célt: SZÉP ÉS KÉNYELMES LAKÁSO­KAT A DOLGOZÓKNAK! Az ibii pitigok az erkélyen ■ Aki a napokban a temesvári Párizs utcában járt, az, ugyanabban az idő­pontban, két-három, bútorral megra­kott tehergépkocsit is látott a 7-9 szám alatti vadonatúj blokkház előtt. S, ahogy a gépkocsik távoztak, mind­járt megjelentek az első virágok az erkélyeken... Akkor költöztek új otthonukba a­­zok a dolgozók, akik itt kaptak la­kást, mégpedig nem kevesebb mint 24 család, mert ennyi lakosztály van a négyemeletes, most már virágos er­­kélyű házban. Az építők azonban nemcsak ezzel készültek el, hanem az Enescu utcai blokkot is átadják, ahol 55 családnak lesz új otthona. Készen van már az Enescu utcai tömbház is. tanítók napján Ünnepség az Operában A Tanítók Napja alkalmából, teg­nap délelőtt a temesvári Állami Ope­ra helyiségében bensőséges ünnepsé­get rendeztek, melyen több száz pe­dagógus vett részt. A nagygyűlést Popeţi Ioan elvtárs, a Temesvár vá­rosi néptanács Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke nyitotta meg. Meleg szavakkal üdvözölte a jelenlevőket, majd röviden szólott a nap jelentősé­géről, valamint a tanítók, tanárok eredményes tevékenységéről. Ezt követően Pop Coriolan elv­társ, a Temesvár városi pártbizott­ság első titkára emelkedett szólásra. Pop elvtárs beszédében foglalkozott a III. pártkongresszus célkitűzései va­lóra váltásának fontosságával, rámu­tatva, hogy a tanügyi dolgozók is derekasan kiveszik e munkából ré­szüket, s hangsúlyozta, hogy a hét­osztályos általános oktatás kiterjesz­tése és a nyolcosztályos általános ok­tatásra való fokozatos áttérés az ed­digieknél is felelősségteljesebb fel­adatok elé állítja a pedagógusokat. - Meggyőződésünk - hangsúlyozta a városi pártbizottság első titkára a tanügyi dolgozók minden erejük­kel azon lesznek, hogy maradéktala­nul teljesítsék a pártunk által kije­lölt feladatokat, arra törekszenek, hogy minden szempontból helyes ok­tatói-nevelői tevékenységet fejtsenek ki. Befejezésül Pop Coriolan elvtárs tolmácsolta a pedagógusoknak a vá­rosi pártbizottság üdvözletét és sok sikert kívánt valamennyiüknek jövő­beni tevékenységükhöz. Megható jelenetnek voltunk szem­tanúi Pop Coriolan elvtárs beszédé­nek elhangzása után : vörös nyakken­­dős pionírok özönlöttek be a terem­be és a színpadra és szebbnél-szebb virágcsokrokat nyújtottak át az el­nökség tagjainak, valamint a terem­ben lévő tanítóknak, tanároknak. Ok­tatóik, nevelőik iránti hálájukat, sze­­retetüket és ragaszkodásukat jut­tatták ezáltal kifejezésre a tanulók. Ezután került sor a kitüntetések és a jutalmak átnyújtására. Kiváló tevékenységük elismerése jeléül az „élenjáró tanító“ és „élenjáró tanár“ címmel tüntették ki : Dijmărescu Ana tanítónőt, Buzulică Sofia tanár­nőt, Boiceanu Stela tanárnőt, Duma Margit tanárnőt, Țintă Aurel tanárt. A Tanítók Napja alkalmából jó munkájukért, pénzjutalomban része­sültek a következő elvtársak: Sablici Dusán tanár, Firu Minodora tanító­nő, Odrobot Ioan tanár, Borsos Zol­tán tanító, Ascher Béla tanító, Krall Herta tanárnő, Pop Liviu tanfelügye­lő. Ugyancsak ez alkalommal­­ki­tüntetéseket nyújtottak át azoknak a tanügyi dolgozóknak, akik a pionír­­munkában is kiváló eredményt ér­tek el. Díszoklevelet kapott Cătă­­neanţu Zeliţia, Teis Robert és Ma­rin Aurelia, pénzjutalomban részesült Doran Maria, Ierenici Vidosava és Săvoaia Georgeta. Az ünnepi gyűlés után a tanítók és tanárok tiszteletére műsoros előadást rendeztek a művészeti intézmények és műkedvelő együttesek tagjainak közreműködésével. Kitüntetett pedagógusok egy csoportja Kitüntetések Az Oktatás- és Művelődésügyi Minisztérium 554/1961 sz■ rendele­tének értelmében az „Élenjáró ta­nár" és „Élenjáró tanító“ címmel tüntették ki a következő Bánát tar­tományi nevelőket: Albăstroiu Preda, Bartolf Frede­rick, Boiceanu Stela, Buzidică So­fia, Cosma Nicolae, Duma Marga­reta, Chelner Ana, Grigore Ştefan, Nahlik Ladislau, Negrea Petre, Ola­­riu Nicolae, Panin Ştefan, Paskadi Maria, Paleanu Janeta, Tatomir Ioan, Tocăniţă Ioan, Ţintă Aurel, Bătăran Ştefan, Bătinaş Elena, Roată Nicolae, Cărăbaş Augustin, Cimponaru Ştefan, Dijmărescu Ana, Eremici Mihai, Gheorghiu Eugen, Guran Magdalena, Hedetan Ioan, Lázár Mircea, Marincovici Stanco, Moldovan Zeno, Petru Ioan, Sper­­lea Gheorghe, Sterenco Cornel, Su­­ciugan Maria. ­ Mai számunkban - A Resicai Fémipari Kombinát­ban: Az üzemi szakszervezeti bi­zottság hathatósabban támogat­hatja az nyitómozgalmat (2. oldal) - Érettségi vizsgaközpontok és vizs­gáztató bizottságait (2. oldal) - A gondozók helyes megválasztá­sa - az állattenyésztés fejleszté­sének egyik feltétele (2. oldal) - A világpolitika eseményei (3. oldal)­­ - Sport (3. oldal) V 1 -Ország - Világ (4. oldal) V to/idg V lldg \^T* "j Célszerű, szerszámkészletek Hasznos termékek sorozatban való gyártását kezdte meg pár hónappal ezelőtt a temesvári Március 6 válla­lat. Villanyszerelőknek, villany- és autogénhegesztőknek, lakatosoknak való, hordozható szerszámkészleteket és műszergarnitúrákat, valamint cél­szerű, könnyen kezelhető kézi szerszá­mokat készítenek, amelyek előrelátha­tólag nagy tetszést fognak majd kivál­tani a szakmunkások körében. Nagy sikernek örvend majd a műanyag­­tokba foglalt zseb-villanyszerelőkész­­­­let, a ládába foglalható és a helyki- s használás szempontjából jól elhelyez­­­­hető hegesztő kellékek, amelyek kö­zött a csizmától és gumikesztyűtől hordozható , műszergarnitúrák kezdve, a különféle hegesztőpiszto­lyokig, mérőműszerekig mindent meg­talál a villany-, vagy autogénhegesz­tő. Igen célszerű a könnyű, alumí­niumból készült kézi vontató- és eme­lőszerkezet, amelynek segítségével egy ember 1.000 kilót tud felemelni. Köny­­nyű munkát igényel az aragázzal mű­ködő forrasztólámpa, a kézi lemez­vágó készülék és más hasonló termé­kek. Megtervezésüknél arra törekedett a vállalat, hogy kis helyet foglaljanak el és könnyűek legyenek. Az új ter­mékek gyártásánál kiterjedten hasz­nálják fel az olcsó, könnyű, tartós , tetszetős műanyagokat. Huszonhárom kombá­jnnal.. A facsádi állami gazdaságban, ahogy beérett az árpa, huszonhárom kombájnnal megkezdték az aratást. Jól dolgoztak a kombájnosok: a 100 hek­táron termesztett árpát idejében le­aratták, kicsépelték. Gheorghe Ion, Grad Eftimie, Szabó András és Kraics Pál kombájnosok érték el a legjobb eredményt. De a többiek is helytálltak, valamennyien úgy dolgoz­tak, hogy az új gabonát idejében be­takaríthatták. Ha a búza beérik, an­nak aratását, cséplését is nyomban megkezdik. Nem használják ki a gépek teljesítőképességét A medvesi állami gazdaság­ban is beérett az árpa, búza. A terméskilátások is igen ked­vezőek, s a fő feladat most már csak a bő termés betakarítása. Ezt is megkezdték az állami gazdaság dolgozói a múlt hó­nap 19-én, de, sajnos, a beta­karítással jelenleg még elég rosszul állnak e gazdaságban, íme, mi a helyzet: A gazdaság össz-árpavetése 300 hektár, ebből június 29-ig 168 hektár területen takarították be a termést. Tehát az árpavetésnek majdnem fele még talpon áll. S nézzük meg mind­járt azt is, hogy a 10 munkanap alatt miért csak 168 hektáron aratták le a termést, amikor gép is megfelelő számban áll rendelkezésére a gazda­ságnak. A késlekedés fő oka a gépek elégtelen kihasználásában keresendő. Az aratás első három napján - amíg a gabona csak viaszérésben volt - munkába álltak a gazdaság kévekötő­­aratógépei, összesen három. Ezután, amikor már lehetővé vált a kombáj­nokkal való munka, az aratógépeket kivonták a munkából, azzal az indo­kolással, hogy így olcsóbba kerül a betakarítási munka és gyorsabban is megy, mintha még keresztekbe rak­nák, azután pedig kicsépelnék a ga­bonát. Ez az érvelés valóban helyt­álló akkor, hogyha a fenti kérdésre keresünk magyarázatot, de mi törté­nik akkor, ha az elkövetkező időszak esős lesz, vagy zivatar nehezíti meg az aratók munkáját? Nem többet ve­­szít-e akkor a gazdaság, az állam, mint hogyha most működtetnék a ké­vekötő-aratógépeket is? A munkálatok előkészítésének felü­letes volta is megnehezíti most az aratást. A nyolc kombájn közül hár­mat újonnan kapott a gazdaság eb­ben az évben. Mivel ezek bejáratá­sát a gépészek nem végezték el ide­jében, a betakarítás megkezdése után gyűlt meg a kombájnosok baja az új gépekkel. A kisebb gyártási hibákat, az egyes szerkezetek beállítását most me­net közben kell elvégezniük, ami komoly akadályt jelent a munkában. Ennek a következménye például az, hogy június 28-ig három kombájn alig néhány száz kiló gabonát aratott le, csépelt ki. A betakarítási munkák operatív terve szerint az árpa aratását július elsejére be kellett volna fejezni. Ez a terv nem valósult meg. S mivel a gépek most még az árpát aratják, ké­sik a búza aratása is. Ezt a munkát csak az elmúlt napokban kezdték meg a kombájnok egy részével. A 212 hektárból csupán hat hektárról taka­­rították be a búzatermést. Tekintettel arra, hogy a medvesi állami gazdaságban elmaradtak a be­takarítással, a vezetőségnek (igazgató Groza Vasile), a pártalapszervezet támogatásával, a legsürgősebben in­tézkedéseket kell foganatosítania a munka meggyorsítására. Elsősor­ban is változtatniuk kell magatartásu­kon, és haladéktalanul állítsák mun­kába a kihasználatlanul álló három kévekötő-aratógépet. Azzal is se­gíthetnének a lemaradás felszámolá­sában, hogyha jobban szerveznék meg a mozgóműhelyek dolgozóinak mun­káját, s jó minőségű javítások elvég­zésére ösztönöznék a gépjavítókat, mert így csökkenne a holtidő, jobban használhatnák ki a kombájnok telje­sítőképességét. Ezenkívül mielőbb állítsák üzembe az öt szalmapréselő gépet is, hogy a második váltás meg­kezdhesse a szántást. Erre minden le­hetőség megvan a gazdaságban, hi­szen a 21 traktorból jut erre a mun­kára is. GÖDÖR KÁROLY Traktorok, kombájnok zúgása tölti be a csicséri határt. A kollektivis­ták is szorgalmasan vágják az érett gabonát. Szaporán fogy a gabona, gyűlnek a kévék, megtelnek a zsákok, magtárak az új terméssel. Do­­bescu Paraschiv és Păsculescu Saveta gyönyörködnek a teltszemű halá­szokban. A cipőipari dolgozók megvalósításaiból A múlt évben a cipőgyárakban folyó szocialista versenyek keretében minél nagyobb bérmennyiség megta­karítására törekedtek a dolgozók. A pártunk által közzétett Irányelveknek megfelelően, ebben az évben a termé­kek minőségének állandó javítása a szocialista versenyek legfőbb célkitű­zése a cipőiparban is. E célkitűzés valóra váltása érdekében tartomá­nyunk cipőgyáraiban fontos intézke­déseket hoztak, amelyek között jelen­tős helyet foglal el a temesvári Şte­fan Plăvăţ cipőgyárból kiindult kez­deményezés: a láncszerű minőségellen­őrzés módszerének alkalmazása a munkafolyamatban. Ezek alapján a tartományi cipőgyá­rak dolgozói az év elejétől összesen 26.520 pár I. minőségi osztályzatú ci­pőt gyártottak terven felül. A minő­ség állandó javításával párhuzamosan tovább folytatták megtakarítási har­cukat is, amelynek eredményekén ugyanebben az időszakban több min­t 60.000 négyzetdeciméter bőrt takarí­tottak meg. Ebből a bőrmennyiség­ből hozzávetőlegesen 30.000 pár nő cipőt lehet gyártolni. Jó munkát vé­geztek a modellkészítők is, akik a vá­sárlók igényeinek mind jobb kielégí­tése érdekében, ebben az időszakban 336 új cipőmodellt továbbítottak termelésbe. ­ 1.135 tonna ócskavasat gyűjtöttek az ifjak Az aradi Dimitrov üzem IMSZ- bizottsága az év elején vállalta, hogy 900 tonna ócskavasat gyűjt és ad át­­ hazánk acélműinek. A vállalás tel­­­­jesítéséért minden szükséges intéz­kedést megtettek. Az ifjak lelkes­­ munkájukkal, a hazafias brigádok keretében ez ideig 1.135 tonna ócska-­­ vasat gyűjtöttek, tehát nem egészen félév alatt teljesítették és túl is halad­ták évi vállalásukat. Csak a május 8-a tiszteletére rendezett ócskavasgyű­jtő stafétán, amelyet Alda Gheorghe, a­zMSZ-bizottság tagja szervezett, 14 tonna vasat gyűjtöttek. GROZA ADRIAN, levelező ­ Nagyszentmiklós A gabonabetakarításban élenjáró rajon A Nagyszentmiklós fajom kollektivisták, traktorosok, kombájnosok, a helyi párt- és állami szervek állandó irányításával és támogatásával, szor­galmasan dolgoznak a határban. A kollektivisták az őszi árpa aratását az elsők között fejezték be tartományunkban. A szorgos kezek 5.491 hektár területről rakták keresztekbe idejében az őszi árpát. Aratás után mindjárt megkezdődött a hordás, cséplés. A learatott termésnek eddig 44 száza­lékát csépelték ki. E nagy síkvidéki rajonban a napokban teljes lendülettel megkezdték a búza aratását. Eddig több mint 10.000 hektár területről vágták le a ke­nyérgabonát, amelynek mintegy 76 százalékát kicsépelték, s magtárba szál­lították. A búza is gazdagon fizet a kollektív gazdaságokban. A Csanádi kollektív gazdaságban például egy 75 hektáros táblán az átlagtermés 4.500 kiló. A nagykomlósi kollektivisták eddig 160 hektár búzatermését csépelték ki. Egy-egy hektárról 4.000 kiló búzát takarítottak be. A keresztúri kollek­tivisták 27 hektáros parcellán 3.500 kiló átlagtermést értek el. Nagyszentmiklós a gabonabetakarításban élenjáró rajon. Az aratók továbbra is úgy dolgoznak, hogy a búza levágását idejében befejezzék. Megkapták az 1 Számú nyugtát A rékási kollektív gazdaság határá­ban az aratómunkások három kom­bájnnal, három kévekötő-aratógéppel és 210 kaszával vágják a gabonát. A termelők kora reggeltől késő estig dolgoznak a földeken. Szükség is van szorgalomra, hisz a napokban mintegy 900 hektár területről kell levágják a szalmásgabonát. A kollektív gazdaság idén is nagy mennyiségű búza eladásá­ra kötött szerződést az állammal. Az a törekvésük a kollektivistáknak, hogy a gabonát idejében átadják. A kom­bájnokkal csépelt búzát egyenesen a gabonaátvevő központba szállítják. Tiszta, szép gabonát értékesítenek. A kollektív gazdaság megkapta az egyes számú nyugtát. CSÓSZICS JÓZSEF, levelező ír . Arató diákok A nap, mint tüzes aranykorong emelke­dik az égen, sugarai meg-megcsillannak a fűszálak harmatcsepp­­jein. Az égen sehol egy felhő, a fákon egyet­len levél sem rezdül. Igazi kánikulai meleg nap, amolyan „jó ara­tási idő“ reggele. Alighogy elhangzott a hajnali kakaskuko­rékolás, a kisbecskere­­ki állami gazdaság máris népes: minden ember talpon van. Au­tók, kocsik viszik ki az embereket a mezőre, ahol már munkára ké­szen állnak az arató­­cséplőgépek. A mun­kások között sok fia­tal van, akik közül nem egyről sem­, hogy most dolgozik először aratásnál-cséplésnél. A temesvári Pedagógiai Főiskola hatvan hall­gatója jött ezelőtt két nappal az állami gaz­daságba, hogy segítsen a betakarítási munká­ban. A fiatalok már az első naptól kezdve nagy lelkesedéssel lát­tak hozzá a munká­hoz- Ötös csoportokat alakítva dolgoznak az arató-cséplőgépek mel­lett, mérik és autókra rakják a szép, arany sárga búzával lelt zsá­kokat, egyesek a szé­nagyűjtésnél gyümölcs segédkeznek meg a szedésénél De leg­többen a búza hordá­sánál dolgoznak - itt kell a legnagyobb se­gítség. - Az első két-három nap lesz nehéz, amíg belejönnek a fiúk .. • Jól fog ez a kikapcso­lódás nekik a vizsgák alatt kifejtett nehéz szellemi munka után - jegyzi meg Erseiev Ion, a főiskola egyik segéd­tanára, aki a diákokkal együtt a nyári szün­idő egy részét szin­tén a gazdaságban tölti. - Szívesen jöttünk ide, és igyekszünk úgy dolgozni, hogy a gaz­daságnak haszna le­gyen belőle - mondja Roma Ilie, az iskola egyik tanulója, s máris emeli a következő zsá­kot, amit felad az au­tón levő társának, Mit­­rici Dusánnak, hogy minél gyorsabban in­dulhasson a kocsi. Mert a gyorsaságtól függ ám, hogy melyik csoport lesz a nap győztese. S nem akar­nak lemaradni. ... Zúgnak az arató­cséplőgépek a búzatáb­la szélén, nyomukba bugával telt zsákok, meg szalmakévék ke­rülnek, s a gépek zú­gásába belevegyül a lelkesen dolgozó diá­kok fütyörészése. GYARMATI ROZÁLIA

Next