Szabad Szó, 1961. október-december (18. évfolyam, 233-311. szám)

1961-10-01 / 233. szám

!Vaaérnap, 1961 október 1 Főiskolai tanévnyitás Hív a csengő... igen, a megszokott, jól ismert berregés, mely holnaptól kezdve jövő nyárig naponta jelzi előadá­sok, szemináriumok, laboratóriumi órák kezdetét. Akár a jó barát, s egyben az idő „megbízottja“, aki minduntalan serkent, figyel­meztet, használd ki a tanév min­den napját, jegyzetelj, olvasd az előírt bibliográfiát, ne késlekedj a laboratóriumi gyakorlat anya­gának feldolgozásával, a gépesí­tési tanszéken benyújtandó terv­rajzzal, ne feledkezz meg a fél­évi vizsgákról. És figyelmeztet fiatalságodra, szórakozni hív, friss erőt gyűjteni munkára, ta­nulásra. Holnap Temesváron hatezeröt­száz diákot hív: jövendő gépész­­mérnököket, tanárokat és orvoso­kat, az új értelmiség most sora­kozó osztagait, seregnyi fiatalt. Sokat hív, mintha pótolni sze­retné régi évek mulasztásait. Az ezerkilencszázharmincnégyes tan­évet, amikor a mérnökök galaci kongresszusán javaslat hangzott el a temesvári Politechnika meg­szüntetéséért, mert — úgymond „nincs rá szükség“; — az ezer­­kilencszázharmincnyolcas tanévet, amikor országszerte műegyeteme­ken és mezőgazdasági főiskolá­kon összesen nem volt annyi diák, mint ma a temesvári Politechni­kán és Agronómián és, amikor oly sok fiatal legszebb vágyai beteljesülésének állta útját a szó: „nincs rá szükség, agrárállam va­gyunk“. Pótol, sokat pótol a csengő, Galacra, Vajdahunyadra és Resi­­cára hív, gépeket tervezni, acélt önteni, gazdag mezőkön együtt dolgozni búzatermelőkkel, állat­­tenyésztőkkel és a városban, fa­lun, mindenütt nevelni az új nem­zedéket, tanítani írásra, szám­tanra, földrajzra és a haza, a nép szeretetére. Jelzi a csengő, hogy vár az or­szág, számít a munkádra, tudá­sodra, szorgalmadra. Azt, hogy „beütemeztek“, előre készítik szá­modra a munkahelyet, ahol bebi­zonyítod, nem tévedtek, megér­­demled az irányodban tanúsított nagy bizalmat. Azt, hogy a hat­éves tervnek részese lettél, mi­előtt beiratkoztál a főiskolára és rajtad, csak rajtad múlik, mek­kora részt vállalsz a műből, amely az ország történelmének egyik legszebb fejezete, s amit együtt írhatsz, — társszerzőként —, kohászokkal, esztergályosok­kal, mezei brigádosokkal, kollek­tivistákkal, újfajta párt vezette al­kotók millióival., Fogd hát a könyvet s jól vi­gyázz, egyetlen napot se veszíts az évből, melynek kezdetét jelzi a csengő. Gondolj a Téged ért nagy-nagy megtiszteltetésre, — és a felelősségre, amit a beiratkozás napján magad vállaltál... néped, hazád előtt. Nem a vizsgán elér­hető jó minősítésért, nem csupán azért, hogy félévenként nyugod­tan mehess haza vakációra, ha­nem sokkal többért. A boldog tu­datért, hogy teljesítetted kötele­zettségeidet, és bátran mond­hasd később: Te is ott voltál, amikor a kombinát épült, a hő­erőmű, avagy az új géptípus. Te is segítettél az ifjak nevelésében, akikkel — jól figyelj a szóra! — a kommunizmust is együtt éred meg. Híú a csengő, indulj hát friss erővel, ifjú szívvel! Lépésben a korszerű technikával Az ipari termelés szerkezetében végbement alapvető változások, a szocialista építés kiteljesítésének rop­pant arányú feladatai megnövekedett követelményeket állítanak a hatéves terv keretében a felsőfokú műszaki oktatás elé. Mind jobban emelni kell az üzemek műszaki színvonalát, mind szélesebb körben kell meghonosítani az új technikát - s mindez elsősorban egyre több, jól felkészült műszaki szakkáder kiképzését feltételezi. Ennek megfelelően, a temesvári Politechnikai Intézet is évről évre mindegyre fejlődik. A most megnyíló tanévben az intézet hallgatóinak szá­ma 2.000-ről 2.600-ra emelkedett. Megnövekedett a tantestület is. Szük­ség is van erre, hiszen október 1-én a mechanikai fakultás is, az elektro­technikai fakultás is új tagozattal bő­vül: termelésben dolgozó munkásokat, technikusokat képezünk ki négyéves tanulmányi idő alatt. Két új, korszerű laboratórium is felépült Intézetünk keretében. Egyik szilárdságtani, másik fémszerkezeti laboratórium. Nagyarányú javítási munkálatokat végeztek el ipari-ké­miai és a mechanikai fakultás épüle­tén. Régebbi laboratóriumaink is ér­tékes berendezésekkel gyarapodtak: infravörös sugarakkal működő spek­trofotométerrel, ultrahangos hibakere­ső berendezéssel, delcométerrel, kü­lönböző szerszámgépekkel. Egy­ kes­­kenyvágányú Diesel-mozdonyt is be­szereztünk. Intézetünk egyik, tantestületi ta­gokból álló munkaközössége értékes megvalósítással, elektronikus számo­lógéppel gazdagította az elektrotech­nikai fakultást. Mindezek a felszere­lések lehetővé teszik, hogy tanáraink is, diákjaink is magas műszaki szín­vonalon fejtsék ki tudományos és didaktikai munkásságukat. Diákjaink életfeltételei is mind­egyre javulnak. Erre a párt, a kor­mány megkülönböztetett gondot for­dít. Diákotthonaink az idei tanévben irtanak szállást. Intézetünk könyvtára csak 1961 folyamán több mint 5.500 kötet könyvvel gazdagodott, összesen SAVI­ GH, mér­lök, egyetemi előadótanár, a temesvári Politechnikai Intézet prorektora 90.000 kötetes könyvtárállományunk gazdag dokumentációt kínál vala­mennyi szaktárgyban. Ide tartozik még az a 6.000 kiadvány, amit előfizetés útján szereztünk be, s a több mint 300 időszaki közlöny, amit cserepél­dányként kaptunk. Most, miután igyekeztünk a leg­kedvezőbb feltételeket megteremteni az új egyetemi év megnyitására, tan­testületünk minden egyes tagja arra összpontosítja tudását, képességeit, hogy a pártunk kitűzte nagy feladat­nak megfelelően, magas színvonalú ok­tató-nevelőmunkát bontakoztassunk ki, s kiválóan képzett fiatal mérnökö­ket adjunk a szocialista ipar számá­ra. ^_.0—O—o—O—O'—O-O-—O—'0—0<—C—O'—O^—o—O'—O'-'O'—o A hidraulikus gépek laboratóriuma. Oktatásunk fő szempontja: a gyakorlatiasság A főiskolai tanulmányi éveik során különböző oktatási formák biztosít­ják diákjaink alapos elméleti és gya­korlati kiképzését. Az oktatás egyik legfontosabb, leghatékonyabb for­mája: a termelésben folytatott gya­korlat. A gyakorlati munka lehetősé­get kínál az előadásokon tanultak alkalmazására, elméleti ismereteik ellenőrzésére,­­ s ugyanakkor így, amint diákjaink közvetlenül együtt dolgoznak a mezőgazdasági munká­sokkal, szakemberekkel, tanulnak tapasztalataikból, elsajátítják a mező­­gazdasági termelés megszervezésének és vezetésének módszereit. De nem­csak oktató jellege van annak, hogy diákjaink különböző mezőgazdasági munkák elvégzésében vesznek részt. Megtanulják itt a normák helyes meg­állapítását, kiszámítását, a munkála­tok minőségének megítélését - ami mind hasznukra válik később, amikor egy-egy szocialista egység élére kerül­nek. Főiskolánknak gondja van arra, hogy a legjobb egységekbe küldje termelési gyakorlatra a diákokat. Itt valóban gazdaságos szellemet, rendet, fegyelmet szoknak meg. Még jobban megszeretik eljövendő munkakörüket, megszilárdul bennük a hivatástudat. Kedvező lehetőségek nyílnak arra is, hogy más egységekben kevésbé kifej­lett üzemágakat - így a baromfite­nyésztést, méhészetet, haltenyésztést stb. - itt alaposan tanulmányozzanak. Nemcsak az eddig tanult anyag gyakorlati felhasználását jelenti a gya­korlati munka, hanem egész sor új ismeret gyűjtését is, ami megkönnyíti az elkövetkező évek tananyagának megértését, elsajátítását. A gyakor­lati munka során ismerik meg a mezőgazdasági gépeket, felszerelése­ket, látják, milyen konkrét feltételek közepette érnek el rekordhozamot a növénytermesztésben és állattenyész­tésben a mezőgazdaság élenjáró dol­gozói. Olyan ismeretanyagot gyűjtenek itt diákjaink, amire másfajta oktatási forma keretében kevésbé, vagy egyáltalán nem nyílna lehetőség. Hogyan lehet az állattenyésztésben gépesíteni a munkafolyamatokat, ho­gyan alkalmazzuk a különféle műtrá­gyákat, s mi a hatásuk - erre mind a helyszínen folytatott gyakorlat tanít meg a legjobban. A termelésben végzett gyakorlati munka során, a tanórákon végzett gyakorlaton, s a tudományos körök­ben kifejtett munkásságuk keretében különböző tudományos problémák tanulmányozására összpontosítják fi­gyelmüket a diákok, s ezeket a prob­lémákat a szocialista mezőgazdasági egységekben, a munkások, a szak­emberek segítségével oldják meg. Ez a kutatómunka az utóbbi időben mindinkább a különböző mezőgazda­­sági egységek konkrét feladatainak megoldására irányult. Három diákunk - Bild Jakob, Bordei Vasile és Perian Gheorghe - például elemezte a gyar­matai állami gazdaság jövedelmező­ségi kérdéseit. Bătrîna Teodor a pod­­zoltalajon termesztett hibridkukorica fészektrágyázását tanulmányozta. MI­DRĂCEA IULIAN, mérnök, előadótanár, a Temesvári Mezőgazdasági Intézet­­dékánja d­els Friedrich a szakálházi kollektív gazdaságban a búza trágyázásával kapcsolatos kísérleteket végzett. Az állattenyésztés különböző kérdéseinek tanulmányozásában is figyelemreméltó eredményeket értek el diákjaink. A zootechnikai tagozat negyedéveseinek egyik csoportja például az istállóépí­­tés gazdaságosságát, másik pedig különböző sertésfajták keresztezését tanulmányozta a nagylaki kollektív gazdaságban. A gyakorlat formái diákjaink fel­­készültségéhez alkalmazkodnak. Az elsőévesek például un. bevezető gya­korlaton vesznek részt, azonkívül pe­dig a botanika, topográfia és a mező­­gazdasági gépesítés tanórák keretében didaktikai gyakorlatot végeznek. A gyakorlat befejeztével megfelelő szak­­képesítést nyernek, traktorvezetői, kombájnkezelői stb. igazolványt kap­nak. A másodévesek magasabb képzett­séget igénylő munkát végeznek. Kü­lönböző egységekkel kötött­­szerződés alapján például magtermesztő parcel­lákon az illető gazdaság számára hibrid kukoricavetőmagot termeszte­nek. Az ötöd- és hatodévesek már a szocialista egységek vezetését tanul­ják: állami gazdaságban brigádot, osztályt vezetnek, kollektív gazda­ságban pedig technikusként dolgoz­nak. Az elmúlt évek tapasztalatai meg- , amelyek kialakítására gitséget nyújtani nekik got, jól felkészült szak mutatják, milyen fontos része a diá- ■ —, -------t. ,-- -t. „ 7, emberekként, távnyai r­­kok kiképzésének, nevelésének a ter­melésben végzett gyakorlat. Egyes egységek - igy a bogárosi, gyarmat­o­mánya kiváló tanulási tag, grabáci állami gazdaság­­ vezető-­­ feltételeket­sége maga is messzemenő segítséget nyújtott az ide beosztott diákoknak, s így az itt végzett gyakorlati munka különösen eredményes volt. Idén ősszel másod-, harmad-, ne­gyed és ötödéveseink - s velük az elsőéves, most beiratkozott új diák­jaink - szeptember 22-október 22 között gyakorlati munkát végeznek. Segédkeznek a gyümölcsszedésben, a kukoricatörésben, a zöldség- és főze­lékfélék betakarításában. 880 diákunk dolgozik tartományunk különböző egy­ségeiben: Hodonyon, Szakálházán, Gyarmatán, Sárafalván stb. Más részük Krisána, Dobrudzsa tarto­mányban végez hasonló termelési gyakorlatot. Fiatal főiskolánk, a népi demok­ratikus rendszer létesítménye eddig már több mint kétezer agrármérnö­köt és állattenyésztési mérnököt adott a mezőgazdaságnak. Idén újra száz­nál is több végzős diákunk foglalja el helyét a termelésben. De a köve­telmények mind nagyobbak - ezt hangsúlyozzák a Román Munkáspárt Központi Bizottsága június 30-július 1-i plenárisának dokumentumai. Igyek­szünk hát, hogy még jobban képzett, alaposan felkészült agrármérnököket, állattenyésztési mérnököket adjunk szocialista mezőgazdaságunk számára. Diákváros ! Otthon... vagy még inkább­­ ajándék. Igen, méghozzá a legszebb, amit főiskolás diák valaha is kapott Temesváron. Nem is olyan régen még csak a tervezők tudták, hogy az eddigi veteményes kertek, üres tel­­k , kék helyén az 1961-es tanév kezdetén öt pompás épület emelkedik, főisko­­k­­ások szép hajléka. Háromemeletes, korszerű tömbházak, ellátva minden­­ kényelemmel, azért, hogy ezáltal is könnyebb legyen a tanulás, a munka. US Aztán eljutott a hír a főiskolákra is. IMSZ-bizottságokhoz, diákegyesüle­­tekéhez és százával jöttek a fiatalok, segíteni az Építőknek. Egyikük - alighanem filológus lehetett - nevet is adott az épületnek. Azt,­­ hogy diákváros. A többiek pedig egyhangúan „megszavazták“­­ és tér­képre jegyezték. A diákok, főiskolások iránti gondoskodás országos tér­képére. SZABAD SZÓ !" Táborozásból, üdülő-­­ helyekről visszatérve, a kellemesen töltött va­ P­káció után öt temes-­­ vári főiskola hallgatói­­­hoz friss erővel, s az-­­z­al az elhatározással,­­ hogy az idei, 1961-62-­­ es tanév folyamán még­­ jobb eredményeket ér- je nek el. Széleskörű tá­­­­jékozottság, elmélyült­­ szaktudás, mindezt pe-­ dig a szocialista építés­­ szolgálatába állítani - ° ime az ujtipusu értel-­­ miség jellemvonásai,­­ mi magunk is törek­­­­sziik. Pártunk, nép­­° köztársaságunk kor- 1 ' ' ' [ HÁLÁNK | LE­LESÜL | 1, Előadótermekben, la- nyitást jelent diákok­ pártja, mely korlátlan l­a­boratóriumokban, a fo­­nak és szüleiknek lehetőségeket biztosít a­z iskolákban mindenütt egyaránt. Az idei tan­ arra, hogy egyeteme-­­­s, kezdődik a munka, évtől kezdődőleg min­ ken, felsőfokú tani­- 0 den fokon, igy a felső- fizetekben munkások,­­ oktatásban is meg­­dolgozó parasztok és­­ szűnt a tandíj, főisko- értelmiségiek gyermek­­í­­ásaink közül egyre ket, románok, magya­­­ többen töltik a nyári rok, németek, szerbek.­­ a főiskolások 70 százalékának biztos •i fognak ismét tanulás- és téli vakációt üdülő- és más nemzetiségű­­ helyeken, diáktábor fiatalok magas szak- á­rokban. Az eddigieken képzettségre tehessenek ° , kívül idén további öt szert. Hálánkat azzal ° diákotthon, új étkezde szeretnénk leróni a ° nyílik Temesváron. párt, egész népünk ° idén az eddigieknél iránt, hogy erőnkhöz, is nagyobb­­ számban képességeinkhez mér- 0 jelentkeztek középisko­lás diákok főiskoláink­ben igyekszünk rend- 0 szeres munkával fel- 0 ra. Mi, a felsőbb év- készülni minden vizs- j folyamok( . . hallgatói gára, minél jobban el- J igyekezni fogunk se-­sajátítani a tananya- 1 s a számukra uj tanulási emberekként távozni a­­ módszerek mielőbbi főiskolából és ott, J elsajátításában, meg­ahol ránk szüksége­­ k­önnyitve igy az indu- van az országnak, fel- ŕ lást, az első vizsgákra jes lendülettel be-­­ való felkészülést. kapcsolódni a szocia­ron például a főiskolai Mi, főiskolai hall- lista épitők munkájába. hallgatók hatvan szá­­gatok, mélységes háld- WAGNER JULIANNA, ‘j­á­zaléka, ösztöndíjas, ami­val gondolunk pártunk- a gépészeti kar V. éves és­­ jelentős anyagi köny­­ra, a Román Munkás­ hallgatója ° 01C_O_O_/ O — ^O—'0~O —'O m2 <VO —-O —'O-wO— O »,'OwO—O—'0w0~0 wO-^O wO— -0 számunkra. teremtett Temesvá­ & A tőkés­ földesúri Románia fel­sőoktatására jellemző adatok: 1938- ban az országban mindössze két po­litechnikai intézet létezett, 2.150 hall­giS­ tC VdtUj il[IV]A7],U1/U A f­­őiskolákon pedig csupán 673 diák ta­nult; ugyanazon évben az ország négy főiskolai központjában 16 fő­iskola működött. ( Az idei tanévben hazánk 45 felsőoktatási intézetében, - 151 fakul­táson az esti tagozatok hallgatóin kí­vül­­ több mint 70.000 diák tanul. gg) Hazánkban az elmúlt év folya­mán körülbelül 12.000 főiskolai hall­gató számára épült diákotthon, az idei tanévben pedig további 1.000 diák költözik új otthonba. A főisko­lai hallgatók kétharmada részesül ösztöndíjban, az állam minden egyes főiskolai hallgatóra évente 11.000 lejt költ. Növekvő követelmények színvonalán A­z új tanév­­ megnyitása Temesvár egyetemi központ diáksága ______________ és tanári kara szá­mára jó alkalom az előző évi munka mélyreható­­ elemzésére és arra, hogy a levont tanulságok alapján konkrét intézkedéseket foga­natosítsunk , az oktató-nevelői tevé­kenység szüntelen javítása érdekében. Főiskoláink tantestületére nagy fe­lelősség hárul: szakmájukat alaposan ismerő és szerető, jól felkészült fia­talok egész seregét kell felnevelni, akik derekas munkát végeznek majd, bárhová is állítják őket. E­ nevelő­munka keretében a főiskolák IMSZ- szervezeteire és a Diákegyesületekre is nagy feladatok várnak. Pártunk és kormányunk kiváló ta­nulási lehetőségeket és egyre jobb életkörülményeket teremt a főiskolá­sok számára. Évről évre mind több fiatal tanul főiskoláinkon. Csupán Temesváron az utóbbi két évben több mint négyezerrel emelkedett a főiskolások száma. Új létesítmények várják diákjainkat, főiskoláink kereté­ben új szakok nyílnak, új laboratóriu­mokat létesítettek, a régiek felszerelé­sét bővítették. Számos­­példáját találjuk annak, hogyan teremt pártunk és ál­lamunk mind jobb tanulási lehetősé­geket, mind jobb életkörülményeket a főiskolások számára. F­őiskoláink IMSZ-szervezetei, Diákegyesületei feladata nép­­szerűsíteni mindezeket a megvalósítá­sokat, s velük együtt a többit is, a hazánkban kibontakozó, nagyszerű építőmunka egészét! Oly sokféle le­hetőség kínálkozik erre: előadások tartása, szimpozionok rendezése, a fontos társadalmi, gazdasági objektu­mok megtekintése stb. Hadd erő­södjék meg diákjainkban a nagy meg­valósítások feletti büszkeség érzése, hadd érezzék, hogy ők is részesei en­nek a hatalmas műnek, s pártunk, államunk az ő erejükre is épít. A rendszeres, lelkiismeretes tanu­lásra, a tananyag alapos elsajátításá­ra is nevelni kell a főiskolák hallga­tóit. Erőteljes diák-közvélemény ki­alakítására van szükség, olyanra, a­­mely méltányolja, megbecsüli az ered­ményeket, elítéli a hanyagságot, fe­lelőtlenséget, a „lógást“. Feladatunk az intézmények rádióműsoraiban, a faliújságon, mindenütt népszerűsíteni, követendő példaként állítani a leg­jobban tanuló hallgatókat, kipellen­gérezni a hanyagokat. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani arra, hogy az oktatás-nevelés egész folyamata minél szorosabban kapcsolódjék a gyakorlati munkához, a termelés feladataihoz. Ez nyújt le­hetőséget a diákok valóban alapos és sokrétű szakmai ki­képzésére, arra, hogy minél jobban megfeleljenek a szocialista gazdaság és kultúra támasztotta gyakorlati kö­vetelményeknek. A k­özépiskolák végzettjeinek, gyá­­rak fiatal munkásainak egész serege idén első ízben lépi át a fő­iskolák küszöbét. Szeretettel fogad­juk őket, mellettük állunk, mikor az első lépéseket teszik a főiskolán, át­segítjük őket a kezdet nehézségein. Tapasztalatcseréket szervezünk a ta­nulás módjáról: idősebb diákok ma­gyarázzák el, hogyan kell jegyzetelni az előadáson, vázlatot készíteni egy­­egy leckéről, hogyan kell az időt be­osztani stb. A III. pártkongresszus elsőrendű feladatként tűzte az IMSZ elé: meg­erősíteni a fiatalság körében végzett kommunista nevelőmunkát, magas­­rendű erkölcsi tulajdonságokat kifej­leszteni az ifjúságban, ápolni a haza­­szeretet, a párt iránti hűség érzését. Különleges nyomatékot kapnak ezek a feladatok az új értelmiséget nevelő főiskoláinkon. A politikai nevelőmun­ka legváltozatosabb, sokféle formá­ját mind alkalmaznunk kell: színvo­nalas, eszmei tartalomban gazdag IMSZ-oktatást, a politikai kérdésekről rendszeresen megtartott tájékoztató­kat stb. Nagy gondot kell fordítaniuk IMSZ-szervezeteinknek és a Diákegye­sületeknek a közgyűlések előkészíté­sére, megtartására is. Elsőrendű fon­tosságú kérdéseket kell napirendre tűzni, elmélyülten, elvszerűen megvi­tatni, száműzni a formalizmust - így válik a közgyűlés a kommunista ne­velés igazi iskolájává. Az egész kulturális-nevelő tevékeny­ség mind fokozottabb mértékben szol­gálja a szocialista öntudat, az elvtár­si szellem kifejlesztését. Román és más nemzetiségű diákjaink együtt ta­nulnak, kölcsönösen segítik egymást, együtt vesznek részt a kulturmunká­­ban, együtt szórakoznak, közös ak­ciókat bontakoztatnak ki - így mé­lyül el mindjobban testvéri barátsá­guk. Pártunk tanításainak szellemében együtt harcolnak a burzsoá ideológia, a liberalizmus, a polgári objektiviz­­mus, a sovinizmus bármiféle meg­nyilvánulása ellen. Általában törekedjünk arra, hogy az IMSZ- és a Diákegyesületek ki­fejtette egész politikai-ideológiai mun­ka minél szorosabban kapcsolódjék a szocialista építőmunka soron lévő feladataihoz. F­elelősségteljes, sokrétű feladatok ezek. Megkövetelik, hogy ma­gasabb színvonalon bontakoztassuk ki az egész szervezeti munkát. Új erő­próbát jelent a most megnyíló tanév: azt, hogy még erőteljesebben, még hatékonyabban mozgósítsuk az egész egyetemi ifjúságot a párt megszabta, nagy feladatok valóra váltására. COTOCIU ELEONÓRA, egyetemi tanársegéd, Temesvár egyetemi központ IMSZ-bizottságának titkára Misogas,atv. diákkal .. 1948-ban, a főiskolai reform élet­beléptetésekor létesült a temesvári ötéves Pedagógiai Főiskola. Az új alapokra fektetett oktató-nevelőmun­ka követelményei hívták életre ezt az intézetet: mind több és több, jól felkészült fiatal tanárt igényelt az egyre bővülő iskolahálózat. Néhány teremben kezdtük, egy mozi nyári kerthelyiségéből kölcsönöz­tük a székeket, táblát pedig a Poli­technikai Intézettől. Nyolcvan matematika-fizika szakos diák - ennyiből állott a jövendő pe­dagógusok első évjárata. Ahogy múltak az évek, úgy épült ki mind komolyabb, biztosabb alapo­kon a Főiskola. 1950-ben nyílt meg az első diákotthon, ahol helyet ka­pott az étkezde is. 125 diáknak nyúj­tott szállást az otthon, 285 személyt szolgált ki az étkezde. 1951-ben az egész tanintézet élete-Dr.Th. Gh. GHEORGHIU professzor, az ötéves Pedagógiai Főiskola rektora A A' t-j t A f-nvAnl/it Alit hp.‘­rl. F­ő­­iskola beköltözött szép, új, korszerű­en berendezett épületébe. S az elkö­vetkező évek során itt aztán valóban nagyarányú fejlődésnek indult. 1956- ban létesült a nyelvészeti fakultás három tagozattal: román-német, né­met-román és orosz-román szakos ta­nárokat képezünk ki. Mind nagyobb anyagi alapok álltak rendelkezésre. 1958-ban megnyitottuk a második di­ákotthont. S ma már 454 férőhelyes, négy diákotthonunk van, s étkezdénk­ben több mint ötszáz diákot szolgál­nak ki. Tizenhárom évvel ezelőtt nyolcvan diákkal kezdtük - a most megnyíló, új tanévben 1.100-ra növekszik hall­gatóink száma, s az 1948- évi nyolc tanerő helyett, most 119 tagot számlál tantestületünk. Minden év­­ megannyi határkő In­tézetünk életében. Az elemi- és közép­fokú oktatási hálózat szüntelen bő­vülése állandó, erőteljes növekedési ütemet diktál Intézetünk számára. Most, amikor a III. pártkongresszuson kijelölt, feladat teljesítéseként or­szágos méretekben áttértünk a köte­lező általános és a tizenkét osztályos középfokú oktatásra, a tanárképző in­tézetek szerepe, jelentősége még job­ban megnövekszik. A fejlődés újabb állomását jelentette idén az, hogy Intézetünk matematika-fizikai kara újabb tagozattal bővült, a nyelvészeti kar keretében szintén új tagozat nyílt. Természetes, hogy mind újab helyi­ségekre, tantermekre van szükség. Már megtörténtek az ez irányú intéz­­kedések: épül a Pedagógiai Főiskola új hajléka, összterülete 20.000 négy­zetméter lesz, hatszor akkora, mint jelenlegi épületünké. 1962 végére ké­szül el, erre az építkezésre államunk 31.000.000 lejt fordít, az építkezés al­kalmával pedig a legmesszebbmenő korszerűség, kényelem szempontjait érvényesítjük. Új hajlékában 5.600 diákot fogad­hat majd be a Főiskola. Lehetővé vá­lik­ itt újabb karok létesítése. Még változatosabb pályaválasztási lehető­ségeket, még kiválóbb tanulási fel­tételeket kínál mindez az ifjúság szá­mára. Kezdetben a mi tanintézetünk mellett működhet a hároméves Pe­dagógiai Főiskola is. Nem volna teljes a kép, ha nem szólnánk néhány szót könyvtárunkról, az Intézetünkben kibontakozó oktató- és nevelőmunka, s a tudományos mun­kásság e fontos tényezőjéről. Az évek tnl­isrynAn inl tpIcvpyp.lt hnn\mtArnf Amn­' S....... - s ----- - L tettünk, ki. A könyvállomány 45.000 kötetes, ebből 1.200 a folyóirat. A tudományos kutatások céljaira szol­gáló állomány nagy részének beszer­zését a tantestületi tagok tudományos munkássága segítette elő. 1958-ban je­lentettük meg Intézetünk tudományos közlönyét, mely a matematika-fizika­­kar tanerőinek tudományos munkás­ságát ismerteti. Közlönyünket nagy érdeklődéssel fogadták 206 hazai és külföldi egyetemi központban és nagy­számú, értékes szakfolyóiratot kap­tunk érte cserébe. Ezek, mikrofilm­jeinkkel együtt értékes alapul szol­gálnak a matematikai kutatásokhoz. 1956 óta könyvtárunk számos nyel­vészeti munkával is gazdagodott. S bizonyára elősegíti majd a könyvállo­mány további gyarapodását, ha meg­jelentetjük közlönyünk társadalom­­tudományi kérdésekkel foglalkozó ki­adványát. Az intézetünkben kiváló feltételek közepette kibontakozó oktató-nevelő­­munka mind arra irányul, hogy új tí­pusú értelmiséget, jól felkészült, hi­vatástudattól áthatott pedagógusokat neveljünk, fel. Diákságunk igyekszik is meghálálni a párt és a kormány gondoskodását. Nemcsak a tanulmá­nyi előmenetel tükrözi ezt, hanem a lelkes, lendülettel végzett, számta­lan hazafias munkaóra is. Városunk számos objektuma felépítésénél ott tevékenykedtek, segédkeztek a mi diákjaink is. Ezenkívül sokrétű mű­velődési-művészeti tevékenységet bon­takoztattak ki: irodalmi törvényszé­ket tartanak, a jelenkori és klasszi­kus irodalom kimagasló alkotásait is­mertetik, különböző témákról szim­­pozionokat szerveznek, zenei audició­­kat tartanak, műsoros előadásokat rendeznek stb. A fejlődés nagyszerű távlatai nyíl­nak Intézetünk, előtte igyekszünk az ország negyedik egyetemévé kiépülni. Az eddig megtett út, a temesvári öt­éves Pedagógiai Főiskola 15 éves fej­lődése ékesszólóan példázza pártunk­nak, és kormányunknak a főiskolai ok­tatás fejlesztésére, a diákság mind kiválóbb tanulási feltételeinek meg­teremtésére irányuló, messzemenő gon­doskodását.

Next