Szabad Szó, 1963. április-június (20. évfolyam, 77-152. szám)

1963-04-02 / 77. szám

Fejezzük be a facsemeték Íjttartományunk domb- és hegyvi­déki rajonjaiban nagy hagyo­mánya van a gyümölcstermesztésnek. A földművesek az évek során sok hasznos tapasztalatra tettek szert és ezt az üzemágat erőteljesen fejlesztik. A síkvidéki rajonokban, a gabonater­mesztésre alkalmatlan területeken, fő­leg kajszint, meggyet, őszibarackot termesztenek. A tartományi párt- és állami szervek megteremtették a gyümölcstermesztés továbbfej­lesztésének anyagi alapját, Bánát tartományban új faiskolákat lé­tesítettek, s a szakemberek a tervezésben segítik a földműve­seket. A lugosi állami gazdaság munkaközössége az elmúlt évek­ben mintegy 800 hektóér tele­pített gyümölcsöst. A A gazdaságok vezetõ'» a rajon?, párt- és állam.rt. irányításával és segítség III. pártkongresszus e üzemág fejlesztésére vonatkozó Irányelveinek figye­lmbevételével újabb gyümölcsösöl repítésére készítet­tek távlati tervet. Idén tavaszon tartományunk falvaiban 2.108 hektár terület beültetését irányozták elő. A klopédiai ál­lami gazdaságban 200, a bálinci állami gazdaságban 200, a kollektív gazdaságban 30, Breban 20, miután 20 hektáron létesítenek nagy­üzemi gyümölcsöst. Mi jellemzi a gyümölcsfaültetést a jelen időszakban? Az eddigi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy azok­ban a rajonokban, ahol a párt- és ál­lami szervek nagy felelősségérzettel foglalkoznak az irányító munkával, szép eredményt értek el. A Karánsebes rajoni mezőgazdasági tanács, a rajoni pártbizottság kezdeményezésére, a gazdaságok vezetőkádereivel és szak­embereivel munkaülésen tárgyalta meg a gyümölcsfaültetési terv alapvető kér­déseit, a falvakon pedig operatív ter­vet készítettek. A faültetéssel a legjob­ban felkészült kollektivistákat bízzák meg. A csutai kollektív gazdaságban 15 kollektivista foglalkozik faültetéssel. Egyesek a facsemetét hordják a ha­tárba, mások a gyökér metszését és az ültetést végzik. A gazdaság agrármér­nöke hasznos utasítással látja el a kollektivistákat. Karánsebes rajonban idén tavaszon 540 hektáron ültetnek facsemetét. Március 28-ig 340 hektá­ron telepítettek nagyüzemi gyümölcsöst. Oravica, Újmoldova és Bozovics rajon­ban is nagy akciót bontakoztattak ki. Oravica rajonban rövid idő alatt 154 hektáron ültettek facsemetét. Újmol­dova rajonban e befejezéshez közeledik a faültetés. A síkvidéki rajonok közül Delta rajon halad az élen. K­­orántsem mondhatjuk azonban azt, hogy a gyümölcsfaültetés tartományi viszonylatban jól halad. Egyes rajonokban gyenge a szervező­­munka, a vezetőkáderek nem biztosí­tották idejében a megfelelő mennyiségű ültetőanyagot. A Facsád rajoni gazdaságok 156 hektár új gyü­mölcsös létesítését irányozták elő. Sajnos, a rajoni mezőgazda­­sági tanács (elnök Buruiană Petre, agrármérnök), s a gazda­ságok vezetőtanácsai nem foglal­koznak kellőképpen e fontos gazdasági kérdéssel. Március 28-ig egyetlen facsemetét sem­­ültettek el. Lugos rajonban az előirányzott 418 hektárból csak 62 hektáron létesítettek új gyü­mölcsöst. Bár e rajonban­­meg­felelő mennyiségű oltvánnyal ren­delkeznek, a gyenge szervező- és ellenőrző munka következménye­ként lassan halad a faültetés. A rajoni mezőgazdasági tanács (el­nök Nagy Zoltán, agrármérnök) nem segíti kellőképpen a gazda­ságokat tervük teljesítésében­. A rajoniak 484 hektáros új appa gyümölcsös létesítését vették terv­be, eddig azonban csak 97 hek­táron ültették el a facsemetéket. A rajoni mezőgazdasági tanács (elnök Moş Gheorghe, agrármérnök) és a gazdaságok vezetőtanácsai gyenge szer­vezőmunkát bontakoztattak ki. A sík­vidéki rajonok közül Temesvár rajon­ban lassú ütemben halad a telepítés. A gyümölcsfaültetési terv teljesítésé­ért a rajonokban fokozni kell a munka ütemét. Mindenhol törekedjenek a fa­csemeték gyors elültetésére. A rajoni mezőgazdasági tanácsok és a gazdasá­gok vezetőtanácsai ott, ahol ez indo­kolt, haladéktalanul gondoskodjanak a még hiányzó facsemeték beszerzéséről. A szakemberek vigyázzanak arra, hogy a termelők a faültetést a követelmé­nyeknek megfelelően végezzék. A gödör ásása, a talaj javítása, gyökér-, korona­metszés, a támasztókaró elhelyezése, mind a sikeres gyümölcsfatelepítés alapvető feltételeit képezi. munka jobb megszervezésével, széleskörű akció kibontakozta­tásával rövid idő alatt fejezzük be a facsemeték ültetését. E fontos üzemág állandó fejlesztésével, nagy mennyiségű gyümölcs értékesítése, szép pénzbevé­tel elérése válik lehetővé. kacsai < ~vek ' « fo.uos vári Li: VIM PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK' i AMP BANAT TARTOM­AIM­yi BIZOTTSÁGA A TARTORA­IMyi NÉPTANÁCS NAPILAPJA XX. évfolyam, 77. szám, 4 oldal­ára 20 bánis Kedd, 1963 április 2 Baromfitenyésztők tanácskozása A baromfitenyésztők Nagyszentmik­­lós rajoni tanácskozásán előterjesztett beszámoló és számos hozzászólás mély­rehatóan elemezve az e téren kifejtett tevékenységet, jelentős mértékben hoz­zájárul, hogy idén a bevált módszerek hasznosításával, a természeti adottsá­gok kiaknázásával, valóra válthassák a baromfitenyésztés fejlesztésére vo­natkozó tervet. Dr. LECHEI­ ZAHARIA, a rajoni mezőgazdasági tanács alelnöke, jelen­tésében rámutatott arra, hogy több gazdaságban, mint Varjason, Kenéz­falván, Sándorházán, Bogároson, Nagy­őszön és Nagyszentmiklóson száz hek­táronként 150-200 baromfit nevel­tek. Varjason, Sándorházán és Gra­­bócon kezdettől fogva nagy hozzáér­­téssel foglalkoztak a szárnyasok neve­lésével, e­­gy e gazdaságokban a tyú­­konkénti tojáshozam elérte a 120-130- at. A baromfihús értékesítési előirány­zatának is eleget tettek. Sîrbea Vio­rica, a varjasi kollektív gazdaság baromfitenyésztője például a múlt esz­tendőben 12.000 szárnyast nevelt, s a 3.500 tyúktól fejenként 130 tojást gyűjtött. Idén — hangsúlyozta a be­szélő —, a rajon 36 kollektív gazda­ságában 270.000 csibét nevelnek fel, s ebből 123 000-et törzsállománynak hagynak, meg. A célkitűzés valóra vál­tását a rajonban lévő hat, nagy telje­sítőképességű keltetőgéppel biztosítják. Egyes gazdaságokban, így Valkányon, Óbessenyőn, Lovrinon és másutt, leg­­kevesebb ezer víziszárnyast és puly­kát is tenyésztenek, amelyek kelteté­sét helyben oldják meg. Ez megköny­­nyíti a munkát. Mindez azt jelenti — mondotta befejezésül —, hogy 1963- ban a kollektív gazdaságok 200.000 kiló baromfihúst és 4 millió tojást küldhetnek a dolgozóknak. Az alábbiakban a felszólaló barom­fitenyésztők módszereit ismertetjük. Szeretettel, felelősségérzettel. .. kell nevelni a baromfit — mondotta NEGRILA AGLANA, a kenézfalvi kol­lektív gazdaság baromfitenyésztője. — Nem könnyű a mi feladatunk, hiszen ezer és ezer csibét nevelünk, s­ ezek a kicsiny állatok nagyon érzékenyek. Ha nem küzdünk a betegség megelőzésé­ért, kárba veszett a munkánk. Éppen ezért mielőtt elhelyeznék a csibéket, alaposan fertőtlenítjük az ólat. E cél­ból benzinlámpát használunk, majd meszelünk, s a padlót és a szükséges felszerelést vízben oldott marószódá­­val mossuk le. Alomnak puha szalmát és gyaluforgácsot­ használunk, amelyet kétnaponként cserélünk. Kezdetben 29 fok meleget biztosítunk, melyet heten­ként két fokkal csökkentünk. A csibéknek négy napig, naponta nyolcszor száraz, finomra őrölt kuko­rica- és zabdarát adunk, a következő időszakban savanyútejben áztatjuk, majd vízben. Közben nem hiányzik az eleségből az apróra vagdalt zöld lucer­na, here, m­urok túró és 20-25 csibé­re számítva egy főtt tojás, valamint apróra vágott főtt hús, vagyis a szer­vezet fejlődését elősegítő, vitaminok-­­­ban és fehérjékben gazdag takarmány sem. Tíz húsznapos korukban ötször,­­ illetve háromszor etetjük a csirkéket. SBIRCIOG IOAN, a Nagyszentmiklós rajoni néptanács aktivistája (Folytatás a 2. oldalon) A pécskai Testvéri­ség kisipari termelő­­szövetkezet dolgozói a minap kiállítást ren­deztek legjobban sike­­rült termékeikből. A kiállítás nagy népsze­rűségnek örvend a köz­ség kollektivistáinak körében. A látogatók megte­kinthetik többek között a termelőszövetkezetben készült, szép kivitelű bútorokat, amelyek Be­nedek Mihály, Gazsó István és a többi asz­talos ügyességét dicsé­rik; a kosárfonó mű­hely termékeit, a fo­nott asztalokat, fotel­leket, kosarakat stb.; a cipészek munkáit és más tárgyakat *­AV ffi *AV *Av tAV *A ? Az aradi Vagongyár forgózsámoly részlegén a napokban új, kétoldalas csiszológépet helyeztek üzembe. Rajta különféle alkatrészeket csiszolnak a személyvagonokhoz szükséges forgó­­zsámolyok gyártásához. Eddig e munkaműveleteket nehézkesen, kéz­zel hajtott, légnyomásos csiszolóval végezték. A gépesítés nyomán a mun­ka termelékenysége 50 százalékkal növekszik. A gépet CIONCA ŞTEFAN mérnök tervei alapján készítették és teljes egészében a részlegben valósí­tották meg. Képünkön: CIONCA ŞTEFAN mérnök (jobboldalt). ROŞU GHEOR­GHE, a villanyszerelő csoport fele­lőse (baloldalt, fent), és ZÖLLNER JÓZSEF, a lakatosok csoportvezetője, indítás előtt még egyszer felülvizs­gálja a csiszológépet. Kihasználjuk a kedvező időjárást A vingai'él december 30 kollektív gazdaság munkakollektívája nagy igye­kezettel dolgozik a határban. Az a fő célkitűzésünk, hogy magas hektárhoza­mot érjünk el. Az évi termelési terv mutatószámait a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával, szorgalmas munkával akarjuk valóra váltani. Ahogy a föld felszikkadt, azonnal munkához láttunk. A talajelőkészítés­­ben nagy segítséget kapunk az orczy­­falvi gép- és traktorállomás traktoro­saitól. A traktorosok és a kollektivis­ták rövid idő alatt mintegy 200 hek­tár területet vetettek be a különféle növények magvaival. A gyengébb búzavetéseket megtrá­gyáztuk. 308 hektár vetésre több mint 3 vagon ammóniumnitrát műtrágyát szórtunk ki. 468 hektár terület táp­erejét, ahol kukoricát termesztünk, is­tálló- és műtrágyával növeltük. A zöldségtermesztők is odaadóan dolgoznak. A palántákat 1.340 négy­zetméternyi melegágyban nevelik. A kertészek jelenleg a palánták áttű­z­­delésével foglalkoznak. CITILIAC FLORIAN, kollektivista Vetik a napraforgót A Detta rajoni kollektív gazdaságok az évek során hasznos tapasztalatokra tettek szert a napraforgótermesztésben. Tapasztalatból tudják, hogy a bősé­ges termés elérésének egyik fontos alapfeltétele az idejében végzett talaj­­előkészítés és a vetés. Idén e nagy sík­vidéki rajon kollektív gazdaságainak munkakollektívái napraforgótermesz­­tésre 2.700 hektár területet irányoztak elő. A traktorosok idejében befejezték a talajelőkészítést s ahogy a talaj kel­lőképpen felmelegedett, hozzáláttak a vetéshez. A szántóvetők eddig közel 1.500 hektár területet vetettek be nap­raforgóval. A munka gyors ütemben halad. Kiterjesztjük a dohánytermesztést Gazdaságunkban, a tornyai kollek­tív gazdaságban is eredményesen fog­lalkoztunk az elmúlt években — s kü­lönösen 1962-ben — dohánytermesz­téssel. Tavaly 18 hektáron termesztet­tük az említett ipari növényt, s lelki­­ismeretes, hozzáértő gondozással sike­rült elérnünk azt, hogy a hektáronkénti levélhozam meghaladta a 13 mázsát, összesen, több mint 23.000 kiló do­hányt értékesítettünk, amely magas jövedelmet biztosított gazdaságunknak. Idén növeljük a dohány termesztési területét. Eddig 20 hektárt készítettünk elő e célra, s most a palántaneveléssel vagyunk elfoglalva, hogy a kiültetés idejére életerős, fejlődőképes palántáink legyenek. Csak így teljesíthetjük idei tervelőirányzatunkat, amely szerint ebben az évben hektáronként 1.400 kiló levéltermést, e növénytermesztési ágból pedig több mint 300.000 lej jövedelmet kell elérjünk. Jelenleg 750 négyzetméter melegágy­felületen, Hegedűs Imre, Gazdag Ger­gely és a többi szorgalmas kollekti­vista gondoskodásának eredményeként szépen növekednek a palánták. S ha a kiültetés is jól sikerül, nem kétséges, hogy idén is megvalósítjuk a tervelő­irányzatot. GYENGE ISTVÁN, kollektivista A kemencétől izzó acéltömb szalad a görgőpályán a billenőasztalra. An­nak két része között áll a nagyoló hengerszék. Az asztalrészek le-fel mozgása kényszeríti be a fé­mtuskót a hengerek közé. Néhány áteresztés után hosszának többszörösére nyúlik a fémdarab. Fentről, a hídon lévő vezérlőasztaltól irányítja a hengerész a munkát. Ebben a pillanatban már tovarohan pályáján a tömbből keletkezett fémrúd az ollóhoz, ahol végeit lenyesegetik, m­ajd a kikészítő hengerszékhez kerül, ahol hosszú, lapos szalag lesz belőle. Végül a mindinkább hűlő acél átfut a csi­­szolóhengerszéken, majd a daraboló ollóhoz kerül és ezzel befejeződik a platina hengerlése. A széles szala­got a kívánt méretekre darabolják fel, ezek a fémlapok­­— a platinák — kikerülnek a rakodótérre. A Vörös Acél Üzemek másik henger­művében ezekből a platinákból vé­kony, széles lemezeket készítenek. .. . Állok a platinakén­gennyben és figyelem a tüzes fém metamorfó­zisát. Közben Cristu Simion fiatal hengerésszel, a 111. műszak pártalap­­szervezetének titkárával beszélgetek. Ő éppen uzsonnázni készült, egyik munkatársa helyettesíti a termelés­ben. — Minimális tűrésen hengerlünk most is — feleli kérdésemre — Neg­rea. Stefan párttag, aki a főhenge­részt helyettesíti és a többiek is ügyelnek arra, hogy zavartalanul folyon a hengerlés. A minőségi el­ • ä*3=»ä *=*s=:*=:® = »=.*=ss*==» ==• = •= • ==*==•==• lenőrök minden ötödik tömbnél utá­nanéznek a méretek betartásának. . . Ügyelünk arra, hogy jól hevített lombok kerüljenek hengerlésre. Marty Lajos, Roşu Petru a hida­kon vigyáznak arra, hogy az elő­hengerelt tömb az előírásnak meg­felelően jusson tovább a kikészítő hengerszékhez. Majd elmondja, hogy a minimális tűrésen való hengerlésnek egyik na­gyon fontos feltétele az, hogy a leg­pontosabban legyen beállítva a ki­készítő henger. Ez most könnyen megy, mivel tavaly gépesítették a hengerszék felső hengerének a sza­bályozását.­­ A múlt hónapban az egyik mű­szakban, a mi váltásunk érte el a platinahengermű történetében a leg­jobb teljesítményt — 118 tonna hengerelt árut adtunk terven felül. Öröm, büszkeség csendült a hen­gerész szavaiból, miközben sikereik­ről beszélt Közben a tüzes fém át­alakulását követve eljutunk a csar­nok túlsó végébe. Itt, a daraboló ollónál van a hengermű egyik leg­nehezebb munkahelye Az itt dolgo­zók mindig a tüzes fém közvetlen szomszédságában tevékenykednek. Babaioana Nicolae, Blidaru Silviu, Stancu Valeriu ollósok és a csoport többi tagja igyekszik jól végezni ne­héz munkáját. Ciocan Mircea, a fő­osztályozó, az olló túlsó részénél összegyűlt platinák osztályozását el­lenőrzi. Itt van az egyik minőségi ellenőr is a mérések elvégzésére; ha valami nem ,,stimmel", mindjárt közbelépnek. Ivascu Manole minőségi ellenőrrel is elbeszélgetek a módszer alkalma­zásáról. — Mindegyik minőségi ellenőrnek van egy füzete — magyarázgatja a fiatal technikus. — Ha észrevesszük, hogy valamelyik próbának a méretei nem megfelelőek, több próbát ve­szünk, és ha nem véletlen volt az eltérés, akkor mindjárt intézkedünk. Elmegyünk az egyik parányi kis irodába és a nyilvántartási könyv­ben lapozgatunk. Ide vezetik be az­­ ellenőrök mindennap az adatokat és számítják ki a minimális tűréssel nyert eredményeket Az év első két hónapjában a ter­melésnek­ 89,5 szá­zalékát hengerelték minimális tűré­sen a platinahengermű dolgozói. Ezáltal 436 tonna fémet takarítot­tak meg népgazdaságunknak. Március 20-ig ehhez a mennyiséghez még 142 tonnányit adtak hozzá. Ebből is kiviláglik, milyen jól „fizet" a minimális tűrésen való hengerlés!. . . — A feldolgozó üzemekben, — részben a mi­ vállalatunkban is — nagy hasznát látják a minimális tű­résen való hengerlés eredményeként keletkezett többlettermelésnek. De azért találunk mi is lehetőséget — folytatta szavait az egyik diszpécser — a termelékenység növelésére. Így, a nagyoló hengerszéknél kilenc át­­eresztéses kalibert alkalmazunk, a régebben használt tizenegyes he­lyett. Ezáltal 15—17 százalékkal csökken a tényleges hengerlési idő. Továbbá a platináknak körülbelül negyedrészét a mi üzemünkben hasz­náljuk fel. A lemezhengerműben mintegy kettővel csökken a henger­széken való áteresztések száma, a platináknak minimális tűrésen tör­tént hengerlése következtében. A platinahengerműben dolgozó mérnökök és technikusok most is további lehetőségeket keresnek a munka javítására, így a csiszoló henger szék hengereinek gépi szabá­lyozását tanulmányozzák. . .. Mielőtt eltávozom a henger­műből, még feljegyzem füzetembe, hogy az­ itteniek 45,5 százalékkal csökkentették a megtűrt selejtarány mennyiségét és március 24-ig 1.472 tonna platinát adtak terv­feladatukon felül. GYURCSIK MIKLÓS sisi«s«sst=* = • =s*'=«=s*;=x*=s*=: 1 = 1 = 15 »;=.#=;* • ^3 • = • = *=»=;* = • = SS* ss«ss« = *s;*5s »SS* r1 MINIMÁLIS TŰRÉSSEL... WW V.V.­.V.V.V.V.V.V. Mai számunkban — SPORT Belső tartalékokból — magasabb termelékenységet. Hasznos ötlet (2. oldal) Levelezői őrszemünk jelenti a Március 0 gyárból (2. oldal) A faszobrászat mestere (2. oldal) A világpolitika eseményei (3. oldal) ÍRT (4. oldal) I Emelik a műszaki színvonalat . A boksári fémszerkezeteket és a mezőgazdasági gépeket gyártó fé üzem csarnokai minduntalan újabb, magas technicitású gé­­pekkel egészülnek ki. Nemrég­­ érkezett az üzembe egy korszerű­­ marógép, Cugirról, egy esztergá­ig pad az aradi esztergapadgyárból­­, és egy sokfejes fúrógép a nagy­íj­váradi înfrăţirea üzemből.­­ Az új gépek szerelésével pár­huzamosan, a már meglévő gé­peket is korszerűsítik, így pél­dául egy gyalugépet az áttételes meghajtásról átszerelték egyedi meghajtásúra. A Hertz János, Secoşan Mi­­hai, Martin Péter vezette laka­toscsoportok lelkes munkával vesznek részt az új gépek sze­relésében és karbantartásában. ROTARESCU ION, levelező Középiskolai tanügyi káderek tartományi tanácskozása­ ­ Tegnap, a temesvári Diákházban­­ tanácskozást tartottak, amelynek so­rán a tartománybeli középiskolák­ban és szakmai középfokú iskolák­ban kifejtett oktató-nevelői tevékeny­ség kérdéseit elemezték. A tanácsko­záson részt vettek ezen iskolák tan­ügyi káderei, párt- és állami akti­visták. A tartományi néptanács vég­rehajtó bizottságának tanügyi osz­tálya részéről Dijmărescu Dumitru elvtárs terjesztett elő jelentést a kö­zépiskolákban és szakmai középfo­kú iskolában az 1962—1963-as tan­év második trimeszterében kifejtett munkáról. A referátumot követő vi­ta befejezéseként felszólalt Gluvacov Ioan elvtárs, az RMP Bánát tarto­mányi bizottságának titkára, hangsú­lyozva az említett iskolák tantestüle­te és az ottani pártszervezetek előtt álló feladatokat, ugyanakkor értékes útmutatásokat adott ezen feladatok végrehajtásának módját illetőleg, az idei tanév minél eredményesebb be­fejezése érdekében. Vasárnap, március 31-én a főváros lakossága utolsó útjára kísérte Traian Săvulescut, a jeles tudóst és lánglelkű hazafit. Reggeltől kezdve további sok ezer bukaresti járult a Román NK Atheneumának előcsarnokában felrava­talozott koporsóhoz, hogy lerója kegye­letét a nagy tudósnak, a biológiai tu­dományok kiváló hazai képviselőjének, a Román Népköztársaság jeles közéleti személyiségének. Gyászindulók akkordjai közepette a ravatalnál akadémikusok, a tudomány, művészet és kultúra más művelői, mun­kások, diákok állnak őrséget. Az utolsó őrségben részt vettek a következő elvtársak: Alexandru Bîrlă­­deanu, a Minisztertanács alelnöke, Ilie Murgulescu akadémikus, a Román NK Akadémiájának elnöke, Constanţa Cră­ciun, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság elnöke, Ştefan Bălan oktatásügyi miniszter, Athanase Jója, a Román NK Akadémiájának elnökségi tagja, Nicolae Giosan, a Mezőgazdasági Főtanács első alelnöke. Tizenegy órakor akadémikusok, s más tudományos és kulturális szemé­lyiségek vállukra emelve kiviszik Tra­ian Săvulescu koporsóját az Atheneum előcsarnokából és a gyászkocsira he­lyezik. Az Atheneum előtt gyászfátyolos zászló alatt felsorakozott díszszázad tiszteleg. A gyászinduló akkordjai mellett a gyászmenet elindul a Bel­-temető felé. A menet élén a nagy román tudós, Traian Săvulescu akadémikus arcképét, bíborpárnákon érdemrendjeit és érdem­érmeit viszik. A virágokkal borított koporsót vivő gyászkocsi lassan meg­indul, mögötte az elhunyt családtagjai, meghitt barátai. A gyászkocsi mögött az RMP KB és a kormány számos tagja, központi intézmények és társa­dalmi szervezetek vezetői, akadémiku­sok, más tudományos és kulturális személyiségek mennek, majd a dísz­század katonái a gyászfátyolos zászló­val. Azokon az utcákon, amelyeken a­­ gyászmenet végighaladt a Belu-temető­­ig, sok ezer bukaresti lakos tartózko­dott, hogy végső búcsút vegyen Traian Savulescutól. A Belu-temetőben megtartott gyász­­gyűlésen a jelenlévők sokasága kegye­lettel hallgatta végig a beszédeket. Ilie Murgulescu akadémikus, a Ro­mán NK Akadémiájának elnöke mél­tatta Traian Săvulescu akadémikus több mint öt évtizedes sokoldalú tudo­mányos munkásságát. Traian Săvulescu­­ jelentős növénybiológiai kutatásokat végzett, főként a botanika, a gomba­­tan és a növénykórtan terén. Ő fek­tette le az alapjait a hazai mikológiai kutatásoknak és fejlesztette tovább ezeket. A különböző tudományágakban vég­zett kutatásai feltárták az újító gondo­latokban gazdag, aktív tudós arculatát, a tudósét, ak­i lázas szenvedéllyel hitt a nép érdekei szolgálatába állított tu­domány erejében. Fáradhatatlan munkásságának har­cos jellegéről tanúskodik, hogy a széles­körű tudománynépszerűsítő akciót foly­tatott a dolgozó parasztság körében. Számos előadást tartott, cikkeket és tanulmányokat irt, értekezések és mo­nográfiák kiadását kezdeményezte. A világról és a társadalomról alko­tott, marxista-leninista felfogás feltárta előtte azt az igazságot, hogy a tudós univerzuma nem lehet csupán a labo­ratórium, hogy az egész alkotó erőt és képességet a közjó, a társadalom szolgálatába kell állítani. Traian Săvulescu egyéniségét — mondotta a­ továbbiakban I. Murgules­cu akadémikus — kiegészítik a politi­kai és társadalmi életben szerzett ér­demei. Traian Săvulescu, akit már if­júságában haladó és demokratikus meg­győződés fűtött. Augusztus 23 után tagja lett a Román Munkáspártnak, s csatlakozott a munkásosztály és az egész nép harcához a szocialista rend­szer felépítéséért. A nagyműveltségű, igazi tudós érdemei révén kivívott ma­gas erkölcsi tekintélyével szilárdan támogatta pártunk és kormányunk po­litikáját a népek közötti együttműkö­dés és béke meghonosításáért. Traian Săvulescu a jeles tudós és kommunista értelmiségi örök időkre kiemelkedő alakja marad kultúránknak. Ştefan Bălan oktatásügyi miniszter beszédében rámutatott, hogy Traian Săvulescu halálával a hazai oktatás egy nagy professzort, különleges ké­pességű tudóst veszít el, aki több mint négy évtizedet szentelt felsőfokú oktatásunk haladásának. Traian Săvulescu professzor fárad­hatatlan társadalmi aktivista is volt, aki következetesen harcolt a dolgozók jobb életét, a békét és a társadalmi haladást célzó pártpolitika érvényre juttatásáért. Az Oktatásügyi Miniszté­rium Traian Săvulescu professzor sze­mélyében mindig kiváló tanácsadót és munkatársat talált az ország felszaba­dulása után megoldásra várt számos bonyolult kérdésben, a hazai új iskola megteremtésének és megszilárdításának művében. Traian Săvulescu professzor emléke örökké élni fog szívünkben­­­ mondotta befejezésül Ştefan Bălan akadém­ikus. N. Giosan professzor, a Mezőgazda­­sági Főtanács első alelnöke beszédében többek között ezeket mondotta: Felelősségteljes, magas tisztségeiben Traian Săvulescu szünet nélkül fog­lalkozott a mezőgazdaság gyakorlati kérdéseinek megoldásával. Szervező­munkájával értékesen hozzájárult azok­hoz az átfogó tervekhez, amelyeket a párt kezdeményezett a Duna-delta komplex és sokoldalú kiaknázására, az ország déli mezőségeinek öntözé­sére. Traian Săvulescu a nemes lelki tulajdonságokkal rendelkező tudós és honpolgár példájaként marad meg emlékezetünkben, mint lánglelkű haza­fi, aki egész munkásságát a haza fel­virágzásának, a nép jólétének szentelte. Nagyrabecsü­lt, csodált professzo­runk halála gyászba borította szívün­ket — mondotta Ion Lazăr, a Román NK Akadémiája Biológiai Intézetének tudományos kutatója. Professzorunk nemcsak az ismeretek tökéletesítésében és kiegészítésében, hanem azoknak a dolgozó nép érdekében történő felhasz­nálásában is irányította lépteinket. Emléke iránti mélységes hódola­tunkban az elhatározás, hogy még nagyobb energiával fogunk munkálkod­ni a nép szolgálatába állított tudomá­nyunk felvirágoztatásáért, azért az eszményért, amelynek felejthetetlen professzorunk egész életét szentelte. Crezante Zaharia, a biológiai fakul­tás hallgatója rámutatott, hogy Traian Săvulescu professzor elődásai a nagy­szerű tanulságok kiapadhatatlan forrá­saként az alkotó gondolkodás mintaké­peként szolgáltak. A tanuló ifjúságot a fáradhatatlan munka és a tudomány iránti szenvedély szellemében nevelte, arra törekedve, hogy beléjük oltsa az újtípusú értelmiségnek a nép iránti felelősségérzetét. Utolsóként Panait Marin elvtárs, a Lehliu rajoni Salcioara községbeli 23 August kollektív gazdaság elnöke mon­dott beszédet. Rámutatott, hogy Tra­ian Săvulescu az olyan tudósok közül való volt, akik megértették, hogy gon­dolkodásuknak és tetteiknek a nép gondolkodásában és tetteiben kell gyö­kerezniük, a népében, amelyhez tartoz­nak s amelyre vissza kell sugározniuk elméjük fényét és lelkük melegét. Olyan sorsot álmodott a parasztságnak, ami­lyent az ma kivívott magának, vagyis a kollektív gazdaságok kiterjedt tábláin alkalmazható tudományos földművelés­sel megteremtett emberhez méltó, bő­séges életet. S ha szántóföldjeinken ma súlyosabbak a búzakalászok, ez a tudósok igyekezetének és munkájának tulajdonítható, a tudósokénak, akik között Traian Săvulescu professzor megtisztelő helyet foglalt el. A gyászgyűlés ezzel véget ért. Az elhunyt emléke iránti tisztelet jeléül sortüzet adtak le. Felhangzott a Román NK állami himnusza, s a koporsót elhelyezték a sírboltban, Mihail Sadoveanu, Ion Luca Caragiale, Mihail Eminescu és George Coşbuc su­hantjai közelében. (Agerpres). is Az időjárás vál­tozékony lesz, nap­pal általában bo­rús, záporesőkkel, helyenként zivatar­ral. Gyenge, majd mérsékelten foko­zódó délkeleti A hőmérséklet pal 10 és éjszaka 0 és plusz 6 fok köz o­kozik. Reggel helyenként kél A következő három napra időjárás várható, az égbolt nappal lesz borús, amikor záp várhatók. A hőmérséklet általa változik. tifárfiaítr té­rfáras vo­ntatott szerelve Az aradi Vasúti Fűtőház munka­­közössége igyekszik minél jobban ki­használni a r­eá bízott vasúti gördülő­anyagot. Csupán március 31-én az Arad—Piski és az Arad—Kürtös vo­nalon 7 többletterheléses szerelvényt vontattak. Trifu Áron mozdonyvezető 397 tonnával, Moraru Emil pedig 275 tonnával vontatott többet szerelvényén. Mindketten az Arad—Piski vonalon közlekedtek. Bogdan Nicolae I. moz­donyvezető az Arad—Kürtös vonalon szerelvényével egymaga 1.270 tonnával vontatott többet a szokottnál, így si­került nekik meggyorsítani és olcsóbbá tenni a vasúti szállítást.

Next