Szabad Szó, 1966. április-június (23. évfolyam, 6570-6646. szám)

1966-06-10 / 6629. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ OKP BÁNÁT TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA IS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 6629. szám * 4 oldal ára 25 báni * Péntek, 1966 junius 10 KÜLÖNÖS GONDDAL KÉSZÜLJÜNK A NYÁRI BETAKARÍTÁSRA Már csak néhány hét választ el a szalmásgabonák betakarítá­sától. A traktorosok, aratómun­kások rövidesen benépesítik a búzamezőket, megkezdődik az öt­éves terv első esztendejének nyá­ri kampánya. Szerte a tartományban jó ter­mésre van kilátás. Ez örvende­tes, de betakarítása alapos felké­szülést, sok szorgalmat igényel. Az aratásban nagy feladat há­rul a traktorosokra, kombájno­­sokra is. A gépállomások, pár­tunk és államunk szüntelen gon­doskodása révén, erős műszaki­­anyagi alappal rendelkeznek. Ebben az évben a gépkezelők 2513 kombájnt, nagyszámú szal­maprést üzemeltetnek a gabona­földeken. A kombájnok száma idén, a múlt évekhez viszonyítva, 180-nal növekedett. Az aratás sikere szoros össze­függésben áll a gondos előkészü­letekkel. A gépjavításban eddig elért eredmények azt bizonyítják, hogy azokon a gépállomásokon, ahol idejében munkához láttak s jó szervezőkészségről tettek bi­zonyságot, előrehaladtak a gép­javítással. Csenén, Csákován, Fi­­bisen és Nagytopolovácon a kom­bájnokat határidő előtt rendbe­hozták. Szabadfalun, Gátalján, Újpécsen, s néhány más gépál­lomáson az utolsó kombájnokat „orvosolják“. A tartományi me­zőgazdasági tanács GTA ügyosz­tályának legutóbbi kimutatása szerint a gépészek a javításra előirányzott kombájnokból 1629-et — 73 százalék — hoztak rendbe. Ha figyelembe vesszük azt, hogy csak rövid idő választ el az ara­tástól, az eredményeket nem mondhatják nagyon jóknak. Az átlagteljesítmény eléréséhez a gépállomások különféleképpen já­rultak hozzá. A pécskai gépállo­máson például 134 kombájn ja­vítását irányozták elő. A munká­latok megkezdéséhez azonban későn láttak hozzá, s a grafikon­tervet nem teljesítették rendszere­sen. A kombájn-javításban elért 39 százalékos eredmény bizonyít s egyben figyelmeztet is. A ber­­zoviai — 43 százalék —, kisőszi — 52 százalék —, fenlaki — 58 százalék —, oravicai — 62 szá­zalék —, lugosi — 75 százalék — gép- és traktorállomáson is még elég sok kombájn várja a meste­rek beavatkozását. A szalmapré­sek javítását eddig nyolc gép­állomáson fejezték be. A gépállo­mások szakemberei idén nyáron, elsősorban a dombvidéki rajonok­­ban, több mint 400 cséplőgépet üzemeltetnek. A javításban ed­dig elért 44 százalék bizony nem kielégítő. A lemaradásnak objek­tív és szubjektív okai vannak. A gyenge munkaszervezésen és ellenőrzésen kívül az elégtelen cserealkatrész-ellátás is hátrál­tatja a munkát. A gépekkel pedig csak akkor lehet majd szaporán vágni, csé­pelni az érett kalászokat, ha azo­kat a gépészek és traktorosok ki­fogástalanul megjavítják, bejá­ratják és ellenőrzik. A gépek el­lenőrzésével tartományi szinten öt bizottság foglalkozik. Az el­lenőrzés során mindenhol nagy igényességről kell tanúbizonysá­got tenni. A szalmásgabona betakarításá­ra a kombájnosokat is alaposan fel kell készíteni, mindazokat, akik részt vesznek az irányítás­ban és a munkálatok végrehaj­tásában. A gépállomások igazga­tói az Agronómusok Házában megtartott tanfolyamon felfrissí­tették ismereteiket. Az orczyfalvi és a csákovai gépállomáson pe­dig a mérnökök, technikusok a gépek működési elvéről, beállí­tásáról tanácskoztak. A szakem­berek szerzett ismereteiket adják át a gépek kezelőinek. A gépál­lomásokon szervezett kiképző­tanfolyam, amelyen a kombájno­­sok és a gépészek vesznek részt, jó alkalom a szakismeretek gya­rapítására. A mozgóműhelyek, ciszternák rendbehozása, megfelelő mennyi­ségű üzem- és kenőanyag, csere­alkatr­ész biztosítása, az aratásra való előkészület szerves része. Mérlegeljük tehát reálisan a szük­ségleteket, teremtsük meg annak az alapját, hogy a kombájnosok már az aratás első napjaiban jó átlagteljesítményt érhessenek el. A gép- és traktorállomások kombájnosai az ötéves terv első esztendejében 219 000 hektár szalmásgabona betakarítására tet­tek vállalást. Persze, a kampány sikere nemcsak a gépállomáso­kon múlik. Azon is, hogy a me­zőgazdasági tanácsok, szoros e­­gyüttműködésben a termelőszö­vetkezetek rajoni szövetségével, a termelőszövetkezetek vezetőtaná­csaival, mennyire hozzáértően szervezik meg, irányítják az elő­készületi munkákat , később pe­dig a kampányt. A politikai mankónak is rend­kívül nagy a jelentősége e fon­tos kampányban. A pártszervek és -szervezetek az aratásra való felkészülés hátralévő szakaszá­ban fokozzák az irányítást, ellen­őrzést. A kombájnok, szalmapré­sek, cséplőgépek mielőbbi rend­behozása, bejáratása és ellenőr­zése, a gépkezelők kiképzése, kel­lő mennyiségű üzem-, kenőanyag, cserealkatrész beszerzése, a szer­vező- és politikai munka állandó tökéletesítése, tehetséges és szor­galmas földműveseink munkasze­retete biztosítékát képezi annak, hogy tartományunk falvaiban idejében, szemveszteség nélkül betakarítsák majd a bőségesnek ígérkező szalmásgabonát. fe... Tartományszerte bő termést igér a kenyérgabona. Betakarítása alapos felkészülést, szorgalmas mankét igényel. Mai számunkban • Művelődési élet (2. oldal) ■ A társadalmi alap gyarapítása a fogyasztási szövetkezetekben (3. oldal) ■ Sport (3. oldal) • Külföldi események (4. oldal) A tartományi pártbizottság plenáris ülése Az RKP Bánát tartományi bizottsága tegnap plenárist ülést tartott, melyre meghívták a rajoni és városi pártbizottságok gazda­sági kérdésekkel foglalkozó titkárait, a tartomány nagy vállalatai­nak igazgatóit és párttitkárait, a tartományi pártbizottság appará­tusát. Trandafir Cocîrlă elvtárs, a tartományi pártbizottság titkára ál­tal előterjesztett referátum alapján, a plenáris ülés elemezte, mi­lyen munkát fejtettek ki a pártszervek és -szervezetek, a műsza­­ki-adminisztratív vezetőségek a termelés tudományos megszervezésé­ért, ami elsőrendű feladat az RKP IX. kongresszusán kijelölt nagy­szerű feladatok teljesítéséért. A plenáris ülés munkálatai során kidomborodott, hogy a párt­szerveknek és -szervezeteknek, a vállalatvezetőségeknek a termelés tudományos alapon való megszervezése és vezetése iránti törődése nyomán, jelentős sikerek születtek a termelés és a munkatermelé­kenység növelésében, a termékek minőségének javításában, és az önköltségi ár csökkentésében. Az idei esztendő öt hónapjában, a vállalatok tervfeladatai tartományunkban a globális termelésnél 102,4 százalékban és az árutermelésnél 102,2 százalékban teljesül­tek. Ebben az időszakban a munkatermelékenység terven felül 1,5 százalékkal növekedett. Hangsúlyozva a termelésben elért eredményeket, a plenáris ülés résztvevői felszínre hoztak egyes létező hiányosságokat is és javas­latokat tettek kiküszöbölésükre. A viták zárszavában, Ion Circei elvtárs, a tartományi pártbi­zottság első titkára, kiemelte, milyen intézkedéseket kell foganato­sítani a meglévő lehetőségek alapos tanulmányozásáért és megis­meréséért minden munkahelyen, a termelés és a munka valóban tudományos alapon való megszervezéséért. Ilia Románia Szocialista Köztár­saságban július 1-i hatállyal érvénybe lépnek az új közúti közlekedési szabályok. Románia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának rendelete és a Mi­nisztertanácsi Határozat, mely­nek alapján az új szabályokat kidolgozták, tökéletes összhang­ban áll egy igen fontos gazda­sági és társadalmi szektor — a közúti hálózat — mostani álla­potával és fejlesztésének táv­lataival; a közutak korszerűsí­tésének követelményét szögezi le és a nemzetközi forgalmi hálózatba való bekapcsolásá­nak szükségességét. Ezeken az indokokon kívül, melyek jórészt megmagyaráz­zák, mi tette szükségessé egy új szabályzat érvénybe lépteté­sét, a szabályzat szövegéből más is kitűnik. Most, amikor oly nagymértékben megnöveke­dett a járműforgalom, s amikor az állami és személyi tulajdon­ban levő gépkocsik száma erő­teljes ütemben egyre emelke­dik, a jelenlegi közlekedési szabályzat nagyobb jártasságot, ügyességet feltételez a jármű­vezetők részéről és megkövete­li, hogy nagyobb gyakorlattal, hozzáértéssel rendelkezzenek. Ez tette lehetővé, hogy növel­jék a különböző gépjármű-tí­­pusok maximális sebességét, kötelező minimális sebességet írjanak elő a forgalmas útsza­kaszokon és a régi szabályzat­ban szereplő megszorítást — ó­­ránként húsznál, vagy tíznél ke­vesebb kilométer — a nagyobb cselekvési szabadságot biztosító formulával helyettesítsék, a sebesség csökkentése bármiféle veszély kizárásának határáig. TAURESCU VIOREL ezredes, a Milicia Bánát tartományi Igazgatóságának főnöke A törvényrendeletből kivilág­lik a fő útvonalak akadályta­lan forgalmára irányuló törek­­­vés és a forgalom szigorú, pon­tos irányítását, a közutakat igénybevevő összes gyalogjárók és járművezetők biztonságát szolgáló, fokozott gondoskodás. Nyilvánvaló, hogy milyen gazdasági előnyökkel jár a te­her- és személyszállítás gyor­sabb és teljes biztonságban történő lebonyolítása. Ha részletesebben tértünk is ki a sebességre és az akadály­talan forgalomra, ez nem je­lenti azt, mintha a szabályzat nem tartalmazna a közlekedési rendszer más, éppoly fontos területeire vonatkozó előíráso­kat. Ezeket a kérdéseket azon­ban azért világítottuk meg nyomatékosabban, mert ezzel kapcsolatosan tisztáznunk kell egy problémát, nevezetesen azt, ki is „nyer“ ezzel a néhány plusz­ kilométerrel. A hivatásos sofőr, vagy talán az amatőr gépkocsivezető? Nem. Itt a fo­kozott ütemű forgalom érdekei, szükségletei diadalmaskodtak. A korszerűség legfrissebb kö­vetelményeinek megfelelő utak — melyeken az elévült rend­szabályokat újak szorították ki, az irányítást tudományosan szervezték meg, s a jelzések, táblák valóságos ábécéjét állí­tották fel — várják a járműve­zetőket, gyalogjárókat! Am jel­telen posztján, az utca- és út­kereszteződéseknél, az ellen­őrzött útszakaszokon jó, vagy rossz időben továbbra is ott áll majd a közlekedés irányí­tója, s gondosan őrködik a köz­lekedési rendszabályok betar­tása felett, az emberek élete és az anyagi javak védelmében. Aradi képeslap. A Maros part­ján sorakoznak a TEBA GYÁR épületei. : • -'V-.; -K.í * S tigl r. v ■ . v.‘ m-Mz. -■ A gazdasági szerződés betartása - felelősségteljes kötelesség pártunk és Államunk a gazdasági szervek és termelő­­vállalatok elé fontosabb fel­adatokat állít a legyártott és a gazdasági körforgásba került termékek minőségének szünte­len javítása tekintetében. A Román Kommunista Párt IX. kongresszusának Irányelvei hangsúlyozzák, hogy a termé­kek minőségének rendszeres javítása, műszaki-gazdasági pa­ramétereik emelése — elsőren­dű teendője a vállalatok veze­tőszerveinek, az összes dolgo­zóknak. A termékek megfelelő minősé­ge teljesítésének hatékony eszkö­ze: a szállítási gazdasági szerző­dés, mely megállapítja a minő­ségi feltételeket, valamint a szállító anyagi felelősségét is, nem megfelelő minőségű ter­mékek szállítása esetében. Elmondhatjuk, hogy tarto­mányunk vállalatai és gazda­sági szervezetei egyik fő fel­adatuknak tekintik a szállítási kötelezettségek betartását, nem csupán az ütemességet, hanem a termékek magasrendű minő­ségének biztosítását is. S ez vonatkozik mind a vállalatok műszaki-anyagi ellátását, mind pedig a piac ellátását szolgáló termékekre. Szüntelenül csök­ken a minőségi fogyatékossá­gokat érintő reklamációk szá­ma, mégpedig olyan feltételek között, amikor növekszik a megrendelők igényessége. MÉGIS, bár elszigetelten, még előfordul, hogy leszállíta­nak termékeket, amik nem fe­lelnek meg pontosan az álla­mi szabványok, a belső normák, vagy a megrendelés előírásai­nak. S az ilyen esetek figyel­mes vizsgálatot követelnek azt, hogy intézkedéseket hoz­zanak. Nem szabad legyártani és forgalomba hozni olyan termékeket, amik — minőségi hiányosságaik folytán — kárt okoznak a megrendelő válla­latnak, tehát a nemzetgazda­ságnak, csorbítják a gyártó vál­lalat tekintélyét. Példának említeném a te­mesvári ICIL-t (tejfeldolgozó vállalat), melyet 1965-ben 15 esetben reklamáltak a Bánáti Állami Döntőbiróságnál s kü­lönböző megrendelőknek 27 500 lej kifizetésére kötelezték, nem megfelelő minőségű ter­mékek, különösen az oravicai részleg fogyasztásra alkalmat­lan „telemen“ túrája miatt. A büntetések dacára, a vállalat kollektívája nem vonta le a megfelelő következtetéseket s az idén is szállított egyes ter­mékeket, amik nem feleltek meg a minőségi feltételeknek. Megrendelők, hasonló okok miatt, kérték a Resicai Kohá­szati Kombinát (a szállított hengerelt termék gyártási hi­bái miatt), a Fructus, Vinal­­cool, Electro-Banat és más vál­lalatok szankcionálását is.­ A Lugosi Textilipar is ta­valy azok közé tartozott, a­­melynek visszautasítottak szőt­tes mennyiségeket, s követke­zésképpen azok kifizetését, különböző hibák miatt. Úgy tűnik azonban, hogy a vezető­ség és az egész kollektíva meg­felelő tanulságokat vont le, mivel az idén a döntőbíróság­hoz még nem érkezett rekla­máció a szabványoknak nem megfelelő szőttesek szállítása miatt. EGYES SZÁLLÍTÓK — a fent említettek közül is —, a megrendelők igényeinek visz­­szautasítására azt hozták fel „érvül", hogy más gazdasági szervezetek... átvették a visz­­szautasított termékeket De kevésbé igényes megrendelő „felfedezése“ s a visszautasí­tott termékek „átvétele“ ön­magában nem cáfolja meg az igényes megrendelő megállapí­tásait az áru minőségére vo­natkozóan, ami a törvény ál­tal előírt feltételek között tör­ténik. Legfeljebb azt mutatja, STERESCU PAUL, a Bánát tartományi Döntőbíró­ság fő döntőbírája (Folytatás a 3. oldalon). A MÁSODIK­­ Ifjak a munka és a pihenés közötti szabadidőben Munka, szórakozás, pihenés. Körülbelül nyolc órányi jut mindebből naponta a dolgozó embernek. Társadalmunk erköl­cse megköveteli, hogy a munká­hoz új módon viszonyuljunk, minden erőnket vessük latba a párt kitűzte nagyszerű feladatok teljesítéséért. Munka után pedig akad bőven idő arra, hogy szóra­kozással, művelődéssel, embertár­saink érdekeit szolgáló tevékeny­séggel foglalkozzunk. S hogy ez így legyen, jól be kell osztanunk szabad időnket, hogy magunknak s a társadalomnak is haszna származzék belőle. A minap Resicán több fiatalt kerestünk fel munkahelyén, ott­honában és egyebütt s feltettük az egyszerű, de fontos kérdést: hogyan töltik el szabad idejüket? Bonyolult mérőműszerek soka­sága között találtuk Braun Vik­tort, a fiatal termotechnikust. Vontatottan indult a beszélgetés, de hamar belemelegedett... — Rádióamatőrködöm s néha úgy érzem, bármennyi szabad idővel rendelkeznék, nem volna elég. Jó néhány éve van egy saját konstrukciójú adó-vevő ké­szülékem, számos ország sokezer rádióamatőrjével tartok kapcso­latot. Körülbelül egy évvel eze­lőtt összeköttetést létesítettem a szovjet Északi-sark­kutató expe­díció egyik rádióamatőrjével is. — Nagy felkészültség kell eh­hez, ugye? — Alapos műszaki ismeretekre tettem szert az évek folyamán, alapító tagja vagyok a resicai Kulturház rádióamatőr-körének, magam is tanítom a kezdők körét, örülök, ha egy „újonc“ hamar önállóságra tesz szert... Tudja, szép dolog az éter hullámain is­meretséget, barátságot kötni if­­jakkal a világ minden tájáról. De ehhez sokat kell tanulni. Most éppen a szerb nyelvet tanulom. Szótárból. Egyelőre nem megy könnyen, de ha az ember nagyon akarja, megtanulhat mindent. Szeretem a jó zenét, táncolni is szeretek. Erre azonban Resicán nem sok lehetőség adódik. Ke­vés a terem, nyári kerthelyiség pedig csak egy van, az is kicsi. Pedig hány fiatal van, aki sze­ret táncolni... Ilyenkor, a kora délutáni órák­ban, váltás után igen forgalmas a nagyüzemek „agglegény-ottho­na“ és annak környéke. Fürge, élénkszemű fiatalembert szólítok meg az előcsarnokban, éppen most érkezett haza. — Gia Gheorghe vagyok, ka­zánkovács — mutatkozik be. — Mivel szokta eltölteni sza­bad idejét? — Most például a lámpalázt igyekszem elfojtani — mondja tréfásan. — Ugyanis estére a kulturházban köztünk és egy másik részleg között kulturális vetélkedő lesz. „Párbeszéd“ a színpadon. S szeretnénk jobbak lenni „ellenfelünknél“, a nehéz­mechanikai részlegbelieknél. — Mivel lép színpadra? — Nem értek a műkedveléshez, nincs tehetségem hozzá. De a KISZ-bizottság részéről már egy hónapja foglalkozom az előkészü­letekkel, naponta magam is részt veszek a próbákon. Tudja, hogy jobban sikerüljön ... — Feltételezem, ez nem tölti ki egész szabad idejét. — Magam sem szeretném, ha így volna. Nagyon kedvelem a természetjárást s arra is kell maradjon idő, no meg az olva­sásra, tanulásra is. Idén már két kirándulást tettem s most készü­lök egy Hunyad tartományi ter­mészetjárásra. Olyan szép az or­szágunk, szeretnék mindent meg­tekinteni, mert így is sokat tanul az ember. — Itthon mit szokott csinálni? — Most éppen új könyveket akarok beszerezni az otthon könyvtára részére. A klubban is akad tennivaló, meg azokkal is foglalkozni kell, akik néha bi­zony megsértik az otthon fe­gyelmét ... De a színházba, mozi­ba is rendszeresen eljárok, a jó táncos szórakozást sem vetem meg. Nagyon tetszett az ifjúság napján tartott karnevál... Mi­nél több ilyen rendezvényt! Sok lehetőség van arra, hogy mi fia­talok kellemesen, hasznosan tölt­sük el szabad időnket. S ha mindezt nem használnám ki, úgy érzem, adósa maradnék önma­gamnak. Munkahelyén, a kerékabroncs­­hengerműben találtam a fiatal Matuska Augustint. Hat évvel ezelőtt végezte el Resicán a szak­iskolát, utána pedig kitűnő ered­ménnyel a líceum esti tagozatát, íme, mit mond a szabad idő hasz­nos eltöltéséről: GERE VILMOS [Folytatás a 3. oldalon). Nicolae Ceauşescu elvtárs fogadta az olasz újságíró-csoportot Nicolae Ceauşescu elvtárs Paul Niculescu-Mizil elvtárssal együtt csütörtök délelőtt fogadta azt az olasz újságíró-csoportot, amely látogatást tett országunkban. A csoportban részt vett: Giusseppe Boffa, a L'Unita című laptól, Franco Bertone, a Rinascita fo­lyóirattól, Cesare Pillon, a Vie Nuove folyóirattól, Augusto Livi, a Paese Sera laptól és Sergio Mugnai, a L'Unita bukaresti tu­dósítója. Nicolae Ceauşescu elvtárs vá­zolta a párt tevékenységét és tö­rekvéseit az RKP IX. kongresz­­szusa határozatainak valóra vál­tásával­­kapcsolatban, beszélt a nemzetközi élet időszerű problé­máiról és válaszolt az újságírók kérdéseire. A fogadás szívélyes, elvtársi légkörben folyt le. A fogadáson részt vett Sión Bujor elvtárs, az RKP KB sajtó- és könyvkiadói osztályának ve­zetője. Az olasz újságírók romániai látogatásuk során megtekintettek ipari és mezőgazdasági objektu­mokat, építőtelepeket, központi gazdasági és kulturális intézmé­nyeket, találkoztak munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel, a helyi párt- és állami szervek képviselőivel, kulturális szemé­lyiségekkel.

Next