Szabad Szó, 1966. július-szeptember (23. évfolyam, 6647-6724. szám)
1966-07-01 / 6647. szám
Az Államtanácsnál címeket érdemrendeket adtak és ■ ismeretek elsajátításával egyide- íjüleg velem együtt éljék át ezeket k- ■ _ _ j— Biztosítjuk a párt és az állam vezetőségét arról, hogy lángra tudjuk lobbantani növendékeink szivében az ország iránti, népünk iránti szeretet olthatatlan fáklyáját, népünk hősi történetének tiszteletét. ___ A felszólalók beszédük végén kifejezték a párt és a kormány iránti hálájukat tevékenységük nagy megbecsüléséért, és az összes tanerők nevében megfogadták, odaadóan fognak dolgozni azért, hogy iskoláink növendékei a haza, a párt hit fiaivá váljanak, hogy szivhelenül növeljék az iskolaterepét a szocializmus országukban való ékünkben — mondotta —, a szeretet és az odaadás legmélyebb érzése és a párt iránt, amely tanulásra hívta fel a haza valamennyi lakosát. Országunkban, amely költségvetésének 6,8 százalékát fordítja az oktatás szükségleteire, világosan látjuk a civilizáció csúcsait, amelyek felé tisztánlátó és bölcs politikával vezeti népünket a nak, és a haza és a párt iránti szeretet és odaadás, a román nép és az együttlakó nemzetiségek közti testvériség szellemében nevelik őket, a szocializmus építése kiteljesítéséért folyó közös harcban. Ion Popescu érdemes tanár rámutatott, hogy országunkban a tanerők munkája különös megbecsülésben részesül, mert a párt állandóan gondoskodik a fiatal nemzedékről és nevelőiről, majd ezen párt, élen Központi Bizottságával. két mondotta: Elődeink közül hány jeles tanító és írástudó áhítozott arra a megbecsülésre, amelyben ma nekünk részünk van! Vajon hiányoztak érdemeik és joguk a hasonló jutalomhoz? Nem! Csak munkájuknak és érdemeiknek az elismerése hiányzott. Nekünk abban az örömben van részünk, hogy más erkölcsi nézetű, más perspektívájú, új társadalomban élünk. Ezért büszkék is vagyunk arra, hogy az első osztagokhoz tartozunk, amelyek (Folytatás az első oldalról). Mok vannak, eléggé késedelmesen szállítják el az állomásokról, nem I tárolják megfelelő körülmények I között, nem használják fel ezeket I idejében, az ajánlásoknak megfe- I lelő adagolásban és feltételek kö- ■ és fáradhatatlanul munkálkodtam tött; mindennek elkerülése végett h azat, hogy növendékeim az alapos a mezőgazdasági tanácsoknak és valamennyi termelőegység szak- e az érzelmeket, arra gondolva, hogy embereinek kellő intézkedéseket , amit az iskola befejezése után megkell hozniuk, valósítaniuk sikerül, abban valami Szükséges elmélyítenünk a mit- benne lesz az én szívem melegétvágyák legmegfelelőbb adagolásé-| ből; az összes tanárok és tanítókkal kapcsolatos kutatásainkat, fi- ■ szivének melegéből is. gyelembe véve a talaj és a növény ! A ma adományozott magas énigényeit, nemcsak a talaj- és ég- í mek — mondotta Török Magda éghajlati övezetek szintjén, hanem „iemes tanárnő —, kifejezik, hogy minden szocialista mezőgazdasági ima különös megbecsülésben réegység viszonylatában, el kell mészesül a tanítók és a tanárok dilyítenünk a kutatásokat a műtro-daktikai tevékenysége és szocialistyafélék felhasználásának legop- ja hazánk fiainak neveléséért vegtimálisabb idejét illetően is. Izett fáradhatatlan munkája. Pár-Az ötéves terv időszakában ed- ■ tunknak a fiatal nemzedék iránti adig nem ismert méreteket öltenek atyai szeretete, az oktatás szinte országunkban a vízrendészeti mingren fejlesztéséről, az oktatásfolgálatok, s különösképpen az öntö- gozóiról való állandó gondoskodás réses gazdálkodás kiterjesztése, s tükröződik az összes tanulók éle- A tervtervezet állami alapokbóletében. A szatmári és a Máramaros országunk nagy vivmányainak é- 400 000 hektár terület átfogó, kor-i tartományi iskolákban a román tüveiben megbecsülve és megfutásszerű alapokon nyugvó öntözésétanulókkal együtt tanulnak magyar és marva látják munkájukat, jobban, irányozza elő. A pártnak azt az a más nemzetiségű tanulók is, akik mint azt valaha is remélték. Útmutatását, hogy saját erőforrás az Alkotmányban lefektetett jogok Ezután felszólalt Valeriu Chiriac pitésében, s az egész néppel együtt sokból, a helyi vízforrások fel- alapján anyanyelvükön tanulhat- érdemes tanító. Szivünkben, fel- hozzá fognak járulni az ötéves terv át fontos célkitűzéseinek megvalósítá- sához, amelyeknek az a rendelte- tésük, hogy Romániát a civilizáció és a kultúra újabb fokaira emel- jék. § Az ünnepség végén a párt- és államvezetők szívélyesen elbeszél- gettek a jelenlévőkkel. (Agerpres). Szabad Szó A Nagy Nemzetgyűlésszakának munkálatai Nicolae Giosan képviselő felszólalása Ion Gheorghe Maurer elvtárs használásával öntözzenek bizonyosnak, a Minisztertanács elnökének előadói beszédéből kitűnt, hogy folytatva a szocialista iparosítást, a jelenlegi ötéves terv időszakában nagy fontosságot tulajdonítunk a mezőgazdaságnak, hogy fokozottabb mértékben járuljon hozzá az ország fejlődéséhez, a nép jólétéhez. Az a tény, hogy minden egyes állami gazdaság és mezőgazdasági termelőszövetkezet kidolgozta saját ötéves tervét, amely a nemzetgazdaság és a szövetkezeti tagok érdekeit egybehangolva, meghatározza a termelés irányát, a termelés és az áruleszállítás színvonalát, önmagában is nagy jelentőségű tényező minden egység és az egész mezőgazdaság fejlődése szempontjából. A szocialista mezőgazdasági egységek tervmutatóinak megvitatása során elhangzott javaslatokat általában az jellemzi, hogy nagyobb növény- és állathozamokat irányoznak elő, mint az 1961 júniusi irányelvek megalapozásakor. Következésképpen a globális termelés az 1961—1965-ös időszakhoz képest a jelenlegi ötéves terv során 26-32 százalékkal növekszik. Kétségtelen, hogy ez az ütem megvalósul. A mezőgazdaságnak szánt megnövekedett beruházási alapokat —, amiként az természetes — a komplex gépesítés és kémizálás kérdéseinek megoldására, az öntözés kiterjesztésére, a mezőgazdasági termelés fokozásának és korszerűsítésének döntő területei felé irányítják. Rendkívüli jelentősége van annak, hogy 1968-tól kezdve megkezdik a 40-45 lóerős kerekes- és hernyótalpas traktorok gyártását, amelyeket a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésben, valamint tejős területeken használunk. Hintóképpen említést érdemel az hogy gyártásba veszik a nagy testőképességű magánjáró komint, amely a jelenlegi kombájlokkal szemben négyszer nagyobb emelékenységgel dolgozik, s ezenkívül felhasználható más fontos növények (kukorica, napraforgó, borsó, bab, szója, len, kender stb.) betakarítására. A vegyipar fejlődése eredményeképpen —, amelyért az állam rendkívül nagy erőfeszítéseket tesz — a mezőgazdaság egyre több műtrágyát kap, olyannyira, hogy 1970-ben az aktív hatóanyag menynyisége eléri az 1 135 000 tonnát, vagyis 3,9-szer több lesz, mint 1965-ben. Ugyanakkor mezőgazdaságunk gazdag választékban sok rovarirtó és gombaölő vegyszerhez jut, amelyeknek legnagyobb részét hazánkban gyártják. A mezőgazdaság ilyen gyors ütemű kémizálása megköveteli részünkről, hogy az elosztással, raktározással és a vegyszerek ésszerű felhaszná- l lásával kapcsolatos rendkívül kom- ■ plex kérdéseket megoldjuk. • Be kell látnunk, hogy némely a mezőgazdasági egységben a műtrá-gya, a rovarirtó és gombaölő vegy- ír területeket, a szövetkezeti parasztok bizalommal felkarolták és javasolták, hogy az első szakaszban az említett módon 230 000-240 000 hektár földet öntözzenek. Úgyszintén az állami gazdaságokban kijelöltek és hasonló módszerrel 60 000 hektárt rendeznek be öntözésre. A mezőgazdaság vezetésének jobb megszervezése, a mezőgazdasági szövetkezeti szövetségek megalakítása új és fontos intézkedést jelent a mezőgazdaság magasabb színvonalú fejlesztésére, az előttünk álló komplex problémák átfogására. Kétségkívül az új feltételek között a mezőgazdasági szervek és a szövetkezeti szövetségek szoros és gyümölcsöző együttműködése révén sikeresen teljesíthetjük a mezőgazdaság nagy feladatait. A mezőgazdaságnak szánt beruházások több mint 60 százalékát 1966-1970 között az állami gazdaságok termelésének további fejlesztésére és korszerűsítésére fordítják. Új állattenyésztő komplexumokat és kombinátokat, berendezéseket és raktárakat építenek a termékek tárolására és kezelésére, üvegházakat, telepítéseket létesítenek. A párt vezetőségének útmutatására, a szakemberek egy csoportja megvizsgálta a zootechnikai építkezésekre fordított azon specifikus beruházások csökkentését, amelyek túlzottan megterhelték az állati termékek önköltségét. Ilyenformán a specifikus beruházást sikerült 30 százalékkal csökkenteni, betartva természetesen a technológiai folyamatot, ennek korszerűsítését, ugyanakkor 1,2 milliárd lej megtakarítást sikerült elérni. Ezt az összeget más fontos objektumok építésére használják fel. Ez a meggyőző példa arra ösztönöz, hogy alaposan vizsgáljuk meg a beruházásokat a mezőgazdaság más szektoraiban is, arra, hogy megtakarításokat érjünk el és hogy ugyanazon alapok felhasználásával a termelés növelése és tökéletesítése érdekében még jobban fejlesszük a műszaki-anyagi alapot. Az elkövetkező években arra törekszünk, hogy fokozatosan 1970-ig minden egyes állami gazdaság jövedelmezővé váljék. A mezőgazdaságban, akár a többi ágakban, javában folyik a munka az ötéves terv első éve termelési feladatainak teljesítése érdekében. Egyes növénykultúrák termésének betakarítása már meg is kezdődött, s a napokban minden erővel hozzá lehet látni a gabonafélék betakarításához. Meggyőződésünk, hogy a mező megszervezésével, sikeresen teljegazdaság nagy tartalékainak tesitjük a párt IX. kongresszusa aovábbi értékesítésével, a rendelketüs kitűzött feladatokat s így nézésünkre álló hatalmas műszaki- vekszik mezőgazdaságunk hozzájóanyagi alap teljes kihasználásával, vulása a szocialista Románia fejű munka és a termelés tudományos vesztésének nagyszerű tervéhez. Nicolae Doggendorf képviselő A IX. pártkongresszuson hangsúlyozták, hogy a gép- és traktorállomásokra nagy szerep hárul a szövetkezeti mezőgazdasággal kapcsolatos pártpolitika megvalósításában. A tapasztalat bebizonyította, hogy a GTA-k egyre nagyobb mennyiségű munka kiváló minőségű gépi elvégzésével jelentősen elősegítették a mezőgazdasági termelőszövetkezetek pozitív eredményeit. Egységünk tapasztalatából kiindulva bátran állíthatjuk, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek jó kiszolgálása nemcsak a gép- és traktorállomány számbeli növekedésétől függ, hanem munkakapacitásuk minél körültekintőbb kihasználásától is. Kollektívánk számos módosítást végzett egyes gépeken, hogy nagyobb mértékben felhasználhassa a traktorokat. Mindezek eredményeként a munkaidő kihasználási foka az 1964. évi 67 százalékról 1965-ben 81 százalékra emelkedett. Ebben az évben még ésszerűbben használtuk fel a traktorokat és mezőgazdasági gépeket, s így a közvetlenül produktív munka az összes munkaórák 90 százalékát teszi ki. Egységünk egyik legfőbb törekvése volt, hogy teljesítsük az RKP KB 1965. november 11—12-i plenáris ülésén kijelölt azon feladatot, hogy tegyük változatosabbá a műveletek gépesítését, és így nyújtsunk erőteljes műszaki támogatást a mezőgazdasági szövetkezeteknek. Mi megértettük e feladat fontosságát és igyekeztünk, hogy támogatást nyújtsunk a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek az állattenyésztési szektor nehéz munkáinak gépesítésében, a víznek az istállóba való bevezetésében, a takarmány előkészítésében, a szálastakarmány gépi betakarításában és tárolásában. Jelentékeny támogatást nyújtottunk a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek az istállótrágya felhasználásával kapcsolatos problémák megoldásában. E nagy munkaigényes művelet céljaira számos gépet átalakítottunk. E módosítások ellenére sem tudjuk azonban teljes egészében kielégíteni a mezőgazdasági szövetkezetek igényeit az em-szervezési és műszaki intézkedések tett munkák tekintetében. Sürgőbet tegyünk az előttünk álló nagybon meg kell kezdeni az istálló-szerű feladatok teljesítésére, a műtrágya és trágyalé alkalmazásához,zőgazdasági termelés fejlesztése, a meszezéshez szükséges berende- népünk életszínvonalának emelése rések sorozatgyártását és leszállítás céljából. Gépkezelőink és válaszsát, a nagyobb erejű traktorokhoz tóim nevében biztosítom a Nagy szükséges gépek gyártását, a meg- Nemzetgyűlést, hogy fáradságot lévő gépekre szerelhető berendező- nem kimélve mindent megteszünk seket a műtrágya, a rovarirtósze- az ötéves terv valóra váltása érvek és gyomirtószerek szórásához,dekében. Teljes bizalommal szavaa kukoricakombájnokét, mivel edom meg az ötéves tervet, munka gépesítésében nagy elmaradás észlelhető. Hasonlóképpen javasoljuk, hogy jobban használják ki a traktorokat és a munkaerőt az olyan időszakokban, amikor ezekre nincs szükség a mezőgazdasági munkáknál és tanulmányozzák a lehetőséget, hogy ezekkel más munkákat is végezzenek, mint például: talajjavítást, szállítást, utak karbantartását és javítását stb. amit többen is igényelnek tőlünk. Nemrég a Minisztertanács elhatározta, hogy a különböző vállalatok, köztük a GTA-k javítsák a mezőgazdasági szövetkezetek tulajdonában lévő gépeket. El szeretném mondani, hogy állomásunkon már az említett határozat előtt is tettünk néhány ilyen lépést és bizonyos tapasztalatot szereztünk, így mind több és több szövetkezeti gépet javítottunk az állomás műhelyében, vagy pedig a traktoros brigádokat kiszolgáló mozgóműhelyekben. A gépkezelők megfelelő foglalkoztatására a mezei munkára alkalmatlan időben, javasoljuk, hogy tanulmányozzák megfelelőképpen felszerelt kis műhelyek felállítását a traktoros brigádok székhelyén. Ezek a műhelyek végezzék el a GTA-k, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek gépberendezéseinek karbantartását, felülvizsgálását és a kisebb javításokat. Egységünk egész munkakollektívájának másik törekvése az önköltség csökkentése. E tekintetben nagy figyelmet fordítottunk a gépek jó minőségű javítására és gondos karbantartására, valamint az üzemanyagokkal és kenőanyagokkal való takarékoskodásra. Ennek eredményeként a javítási költségek részaránya az egész önköltségben az 1960. évi 35 százalékról 1965-ben 24 százalékra csökkent, a fő üzemanyagfogyasztás pedig az 1960. évi normálhektáronkénti 13 kilóról 1965-ben 11 kilóra esett. Véleményünk szerint azonban még sok lehetőségünk van a költségek csökkentésére, ha továbbra is szigorú takarékoskodást folytatunk. Az ötéves terv ragyogó perspektívája kötelességünkké teszi, hogy Pedagógusok köszöntése Temzsváron I Heti televízióműsor Vasárnap, július 3-án: 8,30: Pontos időjelzés; Időjárásjelentés; 8,32: Nők műsora; Hasznos tanácsok; 9,15: Gyermekeknek és iskolásoknak; Dalok és táncok; Kirándulási útmutató; Gyermekek postája; 10,30: Faluműsor; 12,00: A reggeli műsor befejezése; 16,00: Az „A“studió műsora; 19,00: Híradó; 19,10: Népi zene a tv-nézők kérésére; 19,30: Műsor Curtea de Argeş-ről; 20,00: Zenés-szórakozató műsor; 21,00: Híres kór-‘K‘n‘ sok: Harold Lloyd a című komédiában; sport; 22,50: Hirad ’’ ;3,00: Műsorzárás.yuden, július 5-én; 18,00: Kicsinyeknek: Történetek Cadison csacsival, film; Iskolásoknak: Kitüntetett diákok; 19,00: Hiradó; 19,15: Sakk; 19,30: IMűsorzárás. 19,00: Kicsinyeknek: Mese; 18,20: Iskolásoknak: Fizika a vakációban; 18,45: Úszólecke; 19,00: Hiradó; 19,15: A szonett; 19,30: A tv filmklubja; 20,00: Ifjú tehetségek; 20,30: Camil Petrescu: Act Venetian című színművének közvetítése; A szünetben A temesvári pedagógusokat az 1 Dokumentumfilmek; 23,00: Hiállami Opera érmében Cojoca- adó; 23,10: Időjárásjelentés; 23,15: Állami Opera ru Atanasie -ívtárs, a városi néptanács alelnöke köszöntötte. Majd Ştefan Mocuţa elvtárs, az RKP Bozlát tartományi bizottságánakitkára méltatta azt az eredményekben gazdag munkát, amit a pedagógusok végeznek az új nemzedék oktatásában, nevelésében. Számos tanügyi dolgozót tüntettek ki ez alkalommal az érdemes tanító és tanár címmel, illetve Munkaéremmel. 1 I Robin Hood kalandjai; 20,00: Kérdések, amelyekre válaszoltak I és amelyekre még nem válaszoltak; 20,45: Meghívó azoknak, aki kik még nem látogattak el a Szerdán, július 6-án, Duna-deltába; 21,00: Vanina Vanini, film; 22,45: Híradó; 22,55: Időjárásjelentés; 23,00: Más'r_ zárás. Csütörtökön, julv• ‘~en: ,-xiek: Vidám 18,00: Kicsiny' rajzfilmek; II. T’ fotósoknak: A tengerykkal); 19*$. f'f0' zászú’-,-,.' ’ • Híradó; 1915- Eltüntetett rajzfilmek; fene városai: Velence- 20,00: utatk°zások; 21,00: Túl a sorom ;22,20 • Híradó; 22,35: Időjárásjelentés; 22,40: Műsorzárás. Pénteken, július 8-án: 18,00: Kicsinyeknek: Történetek kartonlapokkal, film; 18,10: Iskolásoknak: Látogatás a bukaresti Minovici múzeumban; 18,40: Úszólecke; 19,00: Híradó; 19,15: Hangszerek: Az orgona; 19,30: Folklóratlasz: Avas; 20,00: A hét; 21,00: Következő műsorokból; 21,15: Földkörüli utazások; 21,45: Varieté-műsor; 22,00: Chopinművek; 22,30: Híradó; 22,40: Időjárásjelentés; 22,45: Műsorzárás. Szombaton, július 9-én: 18,00: Gyermekeknek: A vakáció ösvényein; 18,25: Népi zene; 19,00 Híradó; 19,15: Gyűjtemények, gyűjtők, szenvedélyek: Lemezgyűjtemények; 19,45: Filmújdonságok; 20,00: Tv-lexikon; 21,00: Iaşi-i előadók műsora; 21,45: A képernyő emlékei; 22,15: Az angyal, film; 23,05: Telesport; 23,15: Hiradó; 23,25: Időjárásjelentés; 23,30: Műsorzárás. 3 (Folytatás az első oldalról). Mezincescu helyettes külügyminiszter, Gheorghe Popescu, Románia Szocialista Köztársaság nagykövete a Burmai Unióban; burmai részről részt vettek: Thaung Tin parancsnok, bányaipari miniszter, Maung Shwe ezredes, ipar- és munkaügyi miniszter, Than Sein ezredes, közlekedésügyi és távközlési miniszter, U Ba Saw, a Burmai Unió nagykövete Románia Szocialista Köztársaságban, Ko Ko ezredes, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsának titkára, U Ohn Khin, a külügyminisztérium ügyvezető titkára és Maung Maung Kha ezredes, az iparügyi minisztérium titkára. A szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében lefolyt találkozó és megbeszélések során széleskörű véleménycsere volt a két ország, a két nép közti baráti és együttműködési kapcsolatok fejlesztéséről, valamint a két fél számára közös érdekű időszerű nemzetközi kérdésekről. A felek egyetértettek abban, hogy lehetőségek vannak a kölcsönösen előnyös együttműködés szférájának további bővítésére gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális téren, s megállapodtak abban, hogy újabb erőfeszítéseket tesznek e lehetőségek teljesebb kihasználására. Mindkét fél úgy vélekedett, hogy a román és a burmai vezetők kölcsönös látogatásai, valamint az e látogatások során folytatott nyílt és őszinte vita nagy jelentőségű a két ország és a két nép közti egyetértés és együttműködés fejlesztése szempontjából. A felek egyetértettek abban, hogy a béke megóvása és a nemzetközi biztonság szavatolása a legfontosabb feladata ma az egész emberiségnek. Románia Szocialista Köztársaság és a Burmai Unió vezetői, szívükön viselve népeik gazdasági és társadalmi haladásának és életszínvonala emelésének ügyét, újból kinyilvánították: közös érdekük a nemzetközi béke fenntartása és együttműködési légkör érvényre juttatása nemzetközi síkon. Kifejezve azt a meggyőződésüket, hogy minden egyes állam, legyen az nagy vagy kicsi, hozzájárulhat és hozzá is kell, hogy járuljon e lényeges cél megvalósításához, mindkét fél újból megerősítette azt az elhatározását, hogy fokozza erőfeszítéseit a népek közötti megértés, együttműködés és barátság előmozdításáért, a világbéke biztosításáért. Úgy vélekedve, hogy az erőszak felhasználását vagy az erőszak felhasználásával való fenyegetőzést mindenképpen el kell kerülni, a két fél kifejezte azt a meggyőződését, hogy a béke megőrzésének és az emberiség haladása biztosításának érdekei megkövetelik a szuverenitás, a függetlenség, az egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveinek, mint az államok közötti kapcsolatok alapjának, szigorú tiszteletben tartását. A két fél ismét megerősítette, hogy teljes mértékben ragaszkodik az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának elveihez és állást foglalt e szervezet szerepének és hatékonyságának erősítése, egyetemességének biztosítása mellett, hogy az ENSZ híven tükrözze a mai világ reális helyzetét. A felek támogatják a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak azonnali helyreállítását az Egyesült Nemzetek Szervezetében és annak összes szerveiben. Tudatában annak, hogy milyen veszélyt jelent az emberiségre a fegyverek további felhalmozása, a két fél állást foglal az általános leszerelés megvalósítása, a meglévő nukleáris fegyverkészletek teljes megsemmisítése, e fegyverek felhasználását, kikísérletezését, gyártását és felhalmozását megtiltó egyezmény megkötése, az idegen katonai támaszpontok megszüntetése és a más országok területén lévő csapatok kivonása, az összes katonai tömbök felszámolása mellett. A román és a burmai vezetők megvitatták a vietnami kérdést és úgy vélték, hogy a vietnami események veszélyeztetik Délkelet-Ázsia és az egész világ békéjét. Egyetértettek abban, hogy a vietnami kérdést csakis úgy lehet tartósan rendezni, ha engedik, hogy a vietnami nép maga oldja meg saját problémáit és idegen beavatkozástól és nyomástól mentesen döntsön jövője felől. A felek véleménye szerint a vietnami kérdés végleges rendezésének mindenképpen Vietnam szuverenitása, függetlensége, egysége és területi integritása elveinek tiszteletben tartásán kell alapulnia, az 1954. évi genfi egyezményeknek megfelelően. A felek úgy vélik, hogy az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus létének öszszes formái és megnyilvánulásai veszélyeztetik a népek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy azon az úton fejlődjenek, amelyet szabadon és méltósággal választottak. Románia Szocialista Köztársaság és a Burmai Unió újból kijelenti, hogy támogatja azokat a népeket, amelyek még idegen uralom alatt állnak és harcolnak azért, hogy kivívják, megvédjék és megszilárdítsák nemzeti függetlenségüket, önállóan fejlesszék gazdaságukat, kultúrájukat és társadalmi haladásukat. Mindkét fél véleménye szerint a más államok belügyeibe való beavatkozás a nemzetközi feszültség egyik fő oka. A román és a burmai vezetők hangsúlyozták, hogy minden népnek elvitathatatlan joga egyedül dönteni sorsa felől, saját meggyőződésének és törekvéseinek megfelelően, minden külső beavatkozástól vagy nyomástól mentesen megválasztani politikai, gazdasági és társadalmi rendszerét. A megbeszélések kidomborították, hogy a gazdasági függetlenség elsőrendű fontosságú a fejlődésben lévő országok politikai függetlenségének fenntartása és megszilárdítása szempontjából. A felek hangsúlyozták, mennyire fontosak a fejlődésben lévő országok gazdasági és társadalmi haladásának előmozdítása szempontjából az államok közötti kölcsönösen előnyös és minden megkülönböztetéstől mentes, normális gazdasági kapcsolatok. A román és a burmai vezetők egyetértettek abban, hogy a világ összes országai közötti együttműködési és jószomszédi kapcsolatok meghonosítása, tekintet nélkül az országok politikai és társadalmi rendszerére, erősíti a népek közötti bizalmat és kooperációt és jelentősen hozzájárul a megértés és az enyhülés légkörének érvényesítéséhez a nemzetközi kapcsolatokban. Őexcellenciája, Ne Win tábornoknak, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsa elnökének romániai látogatása jelentősen hozzájárult a román és a burmai nép őszinte baráti kapcsolatainak megszilárdításához, Románia Szocialista Köztársaság és a Burmai Unió közötti kölcsönös megértéshez és együttműködésük erősítéséhez a két nép és a világbéke ügye érdekében. A Burmai Unió Forradalmi Tanácsának elnöke és Ne Win asszony szívből jövő köszönetet mondott Románia Szocialista Köztársaság vezetőinek és általuk a román népnek azért a meleg vendégszeretetért, amelyet ők és kíséretük a román nemzet részéről élveztek. Az elnök és Ne Win asszony felhasználta az alkalmat, hogy meghívja Nicolae Ceauşescut, az RKP KB főtitkárát, feleségével, hogy látogassanak el a Burmai Unióba. A meghívást örömmel elfogadták. • • ©• «• KÖZÖS KÖZLEMÉNY Őexcellenciája Ne Win tábornoknak, a Burmai Unió Forradalmi Tanácsa elnökének Románia Szocialista Köztársaságban tett állami látogatásáról