Szabad Szó, 1967. július-szeptember (24. évfolyam, 6957-7033. szám)

1967-07-01 / 6957. szám

I ’AU, m­AG PROLETARI AI, EGYESÜLJETEK! BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 6957. szám­ára 25 bani Szombat, 1967 július 1 HAZAI KRÓNIKA Péntek délután a KKUI kultu­rházában ünnepi szülést tartottak a Külföldi Kultúrkapcsolatok Rónán In­tézete megalapításának 20. évfordulója alkalmától. A gyűlésen részt vett Va­sile Gliga külü­gymniszter­­h­elyettes, kulturális ntézmé­­nyek és társadalmi szerve­zetek képviselői, kuktuális és művészi dolgozói, újság­­írók. Ez alkalommal Ion Pas­aro, a KKIil elnöke ismertet­te az intézet két évtizedes tevékenységét. A gyűlésen felolvasták a Román Kom­munista Párt Közpoti Bizott­ságához, Nicolae Ceauşescu elvtárshoz intézet táviratot. Befejezésül művészi elő­adást tartottak. 91 A ploieşti- Dorofcan­­tul textilgyár fejlesztése és korszerűsítése után üzem­be helyezték a fonoda első előkészítőjét 30­0 négyzet­méter termelési területtel. A nagy termelékenységű gépek­kel felszerelt részileg é­ves csaknem 2001 tonna­­ fog gyártai, s ez mértékben fedezi majd a vállalat Sükségle­­teit. .1 Jóv­al a grafikon főtt jár­nak a fonoda és­ festődé ági tői is. E két réteg tavától 20 sialek .'kszik a gyár tény­­­padlása. Ugyaiitt prszeis, s a meglevő sze toro­,/ H Georgeta Pin Brad mérmölik Politechnikai I' társai nemrég se­ik­tattak egy uj m­elloplainrv S. galici munita­­sdalinaz­­árást, á­­s agarak jin koncai­­ Paradi­csmpaszta állítható elő, az őre szolgáló egyszerű, de andkivül gazdaságos leren­dezés könnyei, alkalmazható hazai komzsívgyárain­ban. Az uj eljár­ás folytán kisebb terület szükséges a termékek tárolására, csökken a csoma­golóanyag-fogyasztás és a szállítási költségek. Marosvásárhelyein, a Maros balpu­rtján megnyílt az új­ fürdőtetep. A két éve folyó nagyszabású munkála­tok során kivitették a me­­dencét és megerősítették a folyó partját. Berendeztek egy hajóétermet és teraszt, s egy cakrászdát is meg­nyitnak. a fürdőtelep terü­letén lévő és különböző in­­tézményeihez és vállalatokhoz tartozó töb mint 40 vikemd­­házat kih­aroztak. A követ­kező éveben tovább fejlesz­tik a frdőtelepet, amely minden szánn­yal a lakosság kedvelt pihenőhelyévé válik. Kukoricatáblákat kezelő dü­­lőutakon igyekszünk az arató­munkásokhoz. Különösen szép látvány tárul elénk. Olyan a lenauheimi határ, mint egy gondosan ápolt virágaikért. A földművesek és a gépkezelők munkája minden egyes par­cellán meglátszik. A haragos­zöld kukorica igen jó termést ígér. A távolban feltűnik az e­­züstszinü kombájnok. Az eny­he nyári szellő érett kalászo­­kat ringat. Az egész évi oda­adó munkának megvan a gyü­mölcse. A rögtönzött szérűn nagy a sürgés-forgás. Csatarendbe áll­tak a földművesek az árpa ide­jében való betakarításáért. Az emberek jókedvűek, örülnek az új termésnek. Megkértem Uibaru Viorelt, a Szocialista Munkás Hősét, az országos hírnevű mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet elnökét, mondjon néhány szót a gabo­­nabetakarításról. — Tíz kombájnt állítottunk a munkába kedden reggel. Öröm­mel újságolom, hogy a legények szaporán dolgoznak, jó mun­kát végeznek. Két nap alatt 150 tonna árpát takarítottak be. A kezdet jól sikerült- Re­méljük, a továbbiakban sem lesz fennakadás. A lenauheimi határban is nagy a meleg. A hőmérő hi­ganyszála 36 Celsius fokot mu­tat. Ez azonban nem akadályoz­za az aratómunkásokat. Lorenz Johann napbarnított arcú brigádvezetőt is az ara­tók között találjuk. Szervez, irányít s ha szükséges, közbe­avatkozik, segít. — Az egyik traktor kissé „megsérült“ — jelentette a traktorosbrigád vezetője. — Ne busulj fiam, gyorsan „meg­gyógyítjukA helyszínen tar­tózkodó gépészek kezelésbe ve­szik a masinát. Csurog a ve­rejték az arcukról. Alig egy ó­­ra sem telt el, s a traktoros újból munkához láthat gépével. — Milyen az idei árpatermés — érdeklődöm a brigádvezető­nél. — Kitűnő — volt a rövid, de sokatmondó válasz. A hektá­ronkénti átlagtermés megha­ladja a 3000 kilót. A 150 hek­tár területről több mint 4500 mázsa gabonát hordunk a tá­gas, tiszta fertőtlenített mag­tárba. Igaz, a földnek megad­tuk, amire szüksége volt. E rövid mondat magába sűríti a föld művelőinek egész évi munkáját, az elért eredményt. Déli 12 óra. Az aratómunká­sok szünetet tartanak. Jól jön a pihenés, hisz reggel óta el­fáradtak, s bizony meg is é­­heztek. Az ízletes ebédet szál­lító kocsis most különösen pon­tos. 12 órakor már a rögtön­zött szérűn van. Kezet mosnak az aratók, s aztán jöhet az e­­béd. A finom­ húslevest, sült­­krumplit, húst és a hozzájáró savanyúságot jó étvággyal fo­gyasztják. A községi fogyasztá­si szövetkezet elárusítói ebéd után jégbehűtött sörrel, hű­sítő­­itallal kínálják a földmű­veseket. Nem is kéretik magu­kat az aratók, nagy a meleg, jól jön ilyenkor egy-két pohár hasítőital, m * Délután 1 óra. Folytatódik az abbahagyott munkás. A dús ár­pakalászok szó nélkül engedel­meskednek a kombájn vitor­lájának, amely a vágószerkezet elé hajtogatja azokat, hogy onnan a cséplőgépbe, a dob­kosárba, az öblösszájú zsákba jusson. Szemlátomást fogy a lábonálló érett gabona. Az első két napi teljesítmény fe­lülmúlta a várakozást. Bizto­síték ez arra, hogy a gabona­­betakarítási kampányból győz­tesen kerülnek ki az aratók. Gergely Gergely Fogy a lábon álló gabona, acélosszemű árpával lelnek meg az öblösszájú zsákok Minden szövődében hasznosítható módszer Széle sínés akció bontakozott lz­országié a termelés és a munka tutiányos megszerve­zésére; szás kollektíva tanul­mányozza látóain a gazdaságos termelés köböző tényezőit, így egész sor lő tartalékot tárnak fel és hasítanak a vállala­tokban. Jnk, a temesvári Bumbacul árban is va­n egy sajátos szögi módszer, mely­nek meghíjitása országos vi­­szonylatban Kintjein szövődében, segédanyag megtakarításához és az önkis­ár csökkentésé­ez vezetni György í­r segédmester A vetélők málása és kezelése­lnevezésű fájáról van szó. A vetélő szövőgépnek sze­rény, de 11 botos tartozéka, ez a hajóig eszköz viszi a jeverőszálú láncfomnalak kö­■rtt nyitót­­en keresztül, a szövőgép egyik borzsaládafiókjá­­tól a másikig, így rakja le a ve­­tüléket a szövet láncfonalai kö­zé. Ez a kis tartozék (mely da­rabonként mintegy 26 lejbe ke­rül a mi gyárunk által használt modell és méret esetében) állan­dó igénybevételnek van kitéve. Percenként mintegy 180-szor ke­rül a vetélő a szövőgép egyik oldaláról a másikra, lejárva a borda hosszának megfelelő tá­vot. A szövőgép éjjel-nappal mű­ködik, így havonta mintegy 4 milliószor ismétlődik meg a ve­télő ide-oda csapódása. De nemcsak ezzel az óriási munkával használódik a vetélő, hanem azért is, mert mintegy 30—40 kilométeres óránkénti se­bességgel száguld és ennél a se­bességnél kell lefékezni néhány tízcentiméternyi távon. Ez is lé­nyegesen hozzájárul a kopásához. Belföldi iparunknak az utóbbi időben sikerült érezhetően javí­tania a vetélők minőségét. A fa minősége megfelelő fizikai-, ve­gyi- és hőkezelése (komprimálás, impregmálás, szárítás) gondos munkával párosulva hozzájárult a vetélők fajlagos fogyasztásá­nak csökkentéséhez számos vál­lalatban. A vetélők élettarta­mának meghosszabbítását segíti elő az ütések, fékezések, és a pálya helyes beszabályozása. Tanulságosak ebből a szem­pontból vállalatunk statisztikai adatai. A vetélőfogyasztási nor­mához képest, mely 0,3 vetélő (egymillió beverés, 1965-ben 0,168 vetélő) egymillió beverést, 1966- ban pedig 0,144 vetélő/egymillió beverést valósítottunk meg, vagy­is a fogyasztási normának még az 50 százalékát sem értük el, így 1965-ben 1483, 1966-ban pe­dig 2121 darab vetélőt takarítot­tunk meg. Az­­ 1966. évi jelentős megtaka­rítás főleg György Sándor se-Spíra Andor mérnök, a temesvári Bumbacul gyár műszaki szolgálatának vezetője (Folytatás * ?. oldalon) kiapadhatatlan tartalékai Túlteljesítik a napi előirányzatot Az Arad városhoz tartozó mezőgazdasági termelőszövetkezetek­ben is kasza alá érett a gabona. A hét MTSZ-ben 503 hektáron az őszi árpát, 3924 hektáron a búzát kell rövid idő alatt learatni. Ámbár az ütemterv szerint naponta 304 hektár területről kell be­takarítani a kalászosok termését, az ujaradi GTA traktorosai, akik a 68 kombájn teljesítőképességét maximálisan kihasználják, elha­tározták, hogy mindennap túlteljesítik tervüket. A munkát gyor­sítja az is, hogy a dőlt gabonát kaszával vágják le. Az ujaradi mezőgazdasági termelőszövetkezetben hozzáfogtak az őszi árpa aratásához. A 78 hektárból több jelentős területről már betakarították a termést. 12 kombájnnal dolgoznak itt a gé­­pesitők. Fíntánelen, ahol 125 hektáron termesztettek árpát és 978 hektáron búzát, szintén munkába álltak a kombájnok. Itt, va­lamint a gáti és buzsáki MTSZ-ben a vezetőtanács az aratás meg­kezdése előtt gondoskodott arról, hogy utat vágjanak a kombáj­noknak, s így a gépesítők egy-egy géppel az előirányzott napi öt hektár helyett hat, sőt hét hektárról takarítják be a termést. Az ujaradi GTA traktorosai vasárnap is dolgozni fognak, hogy mielőbb hombárba kerüljön az új termés. A 3. OLDALON ORSZÁG­VILÁG Ahol a rubinkristályt növesztik... Szélrózsa Keresztrejtvény . Június utolsó napjának regge­lén tanárok és tanítók százai gyűltek össze a temesvári Opera termében, hogy részt vegyenek a nevelők és tanítók közös nagy ünnepén. Mikor a díszelnökség elfoglalta, helyét a színpadon és a teremben, megfeszült a várako­zás csendje, felhangzottak az el­ső köszöntő szavak. Iancu Si­mian, a Temesvár városi népta­­nács tanügyi osztályának főnöke megnyitotta a délelőtt óráit me­leg, meghitt élményekkel betöl­tő ünnepi ülést. S mert a kiemelkedő napok, a munkás emberi ünnepek a tet­tek, megvalósítások jegyében fo­gantaknak, a jelenlevők lelkesein fogadták Tomáş Leonida, a Te­mesvár városi néptanács végre­hajtó bizottsága elnökeinek „ér­tékmérő beszédét“. A szónok rá­mutatott arra, hogy a temesvári iskolák évről évre bebizonyítot­ták, hogy valóban az ifjú gene­ráció nevelésének „alkotóműhe­lyei“, így a Könnyűipari Iskola­­központ, az Eftimie Murgu vagy a Zene- és Képzőművészeti lí­ceum, valóságos nevelési-mód­szertani központok szerepét töl­tötték be az elmúlt tanévben. Az iskolák és szakiskolák eredmé­nyei mellé társulnak a főiskolai oktatás és kutatómunka meg­valósításai is. A főiskolai kutató­munka temesvári központját nem­zetközi elismerésnek örvendő professzoraink nevei fémjelezik. Felolvasásra kerülnek a nevek, a június 29-i Államtanács ülésén az „érdemes tanár“, illetve „ér­demes tanító“ cím elnyerésében részesültek névsora: dr. docens Ion Curea, a temesvári Egyetem rektora, Nădăşan Ştefan egyete­mi professzor, Popescu Dan, Ferencz Valéria és Ioan P. Enu­­şescu tanár, valamint Vasiliu Vasile, Wild Ferenc, Guram Mag­dalena és Petraşcu Maria tanító. Ezután érdemrenddel, érdem­éremmel és dicsérő oklevéllel ju­talmazott temesvári tanítók és tanárok vették át társaik lelkes üdvözlése közepette a jutalma­kat. Az ünnepélyesség legforróbb pillanataiban felhangzott a pio­­nírköszöntöt jelző trombita. Meg­nyíltak a páholyok és földszinti bejáratok, virágcsokrokat ölelő pionírok hatoltak a terembe. Egy A TEMESVÁR RAJONI tan­ügyi osztály tegnap egésznapos ünnepséget rendezett, amelyen a bevezetőt tartó szónok, Du­mitru Gheorghe, a Temesvár raj­oin­i néptanács végrehajtó bi­zottságának alelnöke méltatta a tanítók, tanárok hozzájárulását az új nemzedék nevelésében ki­tűzött célok valóra váltásához, majd Costea Alecu, Iszakov Mi­lan, Briceanschi Ioan és Theis­­sen Katalin tantestületi tagok mondották el véleményüket, meg­látásaikat az oktató-nevelő mun­ka kapcsán. Délután gazdag kulturális előadással folytatódott, majd este közös programmal zárult a nap műsora. LUGOSON a városból és a ra­jomból egybegyűlt 400 tantestüle­ti tag részvételével zajlott le az ünnepség a színház előadótermé­ben. Pavel Fisteag, a városi nép­­tanács végrehajtó bizottságának elnöke melegen üdvözölte a re­pionir az emelvényhez lépett. Tiszta, őszinte gyermeki köszö­net kifejezője volt a köszöntő minden sora, hála tanítónak, ta­nárnak, nevelőnek. Majd az emelvényen sorra ke­rültek az ünnepeltek. Petraşcu Miaria a tanítók megbecsüléséről, értékeléséről beszélt, valamint ar­ról, hogy a szép hivatás jó ered­ményei a még jobb elérésére kö­teleznek. És ezek a gondolatok visszatérnek valamennyi felszó­laló beszédében a legidősebbek­től a legfiatalabbakig. Végezetül Pop Coriolan, a Temesvár vá­rosi pártbizottság első titkára fe­jezte ki elismerését a munka­sikerek, megvalósítások létreho­zóinak, s fejezte ki meggyőződé­sét, hogy tanáraink, tanítóink ké­pesek lesznek az új, nagyobb igényekkel, követelményekkel e­­lőttük álló tanév feladatainak si­keres megoldására is. ..Mévészi Az ünnepség rövidig műsorral zárult. _____ _ it­lenlevőket, s kiemelte, hogy adó­munkájuk egyre szebb mölcsöket érlel. RESICÁN a szakszervezeti mű­velődési házban, mintegy 350 tanügyi dolgozó jelenlétében Gheorghe Avram, a Resica vá­rosi néptanács végrehajtó bizott­ságának elnöke beszélt a nap jelentőségéről, majd a lelkes hangulatú ünnepség lezajlása után a Resicai Állami Színház helységében művészi műsoron vett részt a nap valamennyi ü­nnepeltje és kitüntetettje. A TARTOMÁNY valamennyi rajonjában megtartott rendezvé­nyeken kidomborították a szóno­kok és a hozzászólók, hogy a tanügyi káderek pártunk és kor­mányunk nagy megbecsülését élvezik (ez, többek közt éppen az ünnepségeken átadott kitün­tetésekben és díjakban nyert ki­fejezést) és hogy a tanítók, ta­nárok ügyszeretettel végzik fe­lelősségteljes­ munkájukat. bjimnijoara­­. OKT­AT­OK-NEVELŐK ÜNNEPLÉSE A temesvári Operában tartott ünnepség díszelnöksége Mi épül a Bega- parton? Valószínűleg többen feltették már maguknak s az ismerősök­nek ezt a kérdést... Voltak, akik ezelőtt egy évvel, mikor kezdték kivágni a partmenti fákat, elkese­redtek, ide is, oda is elszaladtak panaszkodni. S a méltatlankodó­kat azzal nyugtatták meg szinte mindenfelé, hogy legyenek türe­lemmel. Olcsó fogásnak tűnhet, de mégis b­írom: a türelem ró­zsát terem ... Igen, már az év elején sokan tudni vélték, hogy itt lesz majd Temesvár egyik legszebb sétánya, a parkok váro­sának egyik gyöngyszeme. Egyre többen beszéltek már a virág­­kiállításról is. Nemcsak a képes beszéd szerint, hanem a való­ságban is rózsák fognak nyílni. Magunk is a kíváncsiság belső ösztönétől hajtva kerestük fel a Temesvár városi néptanács vá­rosrendezési osztályát és „kirán­dultunk“ a jövőbeni szépségeit most kontúrozó „terepre". — Kezdetben csak egyszerű parterősítésről, rendezésről volt szó — mondotta Petrovics Milo­­rad, mérnök —, de aztán rájöt­tünk, hogy sokkal szebb dolgo­kat is csinálhatunk a Mihai Vi­teazul és a IV. kerületi híd kö­zött a Bega szét partján. Egy­másután születtek a tervek... A csatorna két oldalán öt méter szé­les sétányok épülnek cementkoc­kákból a jobboldalon négy szö­kőkút lesz, amelyeket alulról kü- I I I I I I I I I I I I I I­ü­lönböző szinű fénycsövekkel fo­gunk majd megvilágítani. A bal­oldalon modern formájú virág­ágyásokat létesítünk, ide fog­ják majd felállítani Jecza Péter, Gaga Victor és Maxim Octavian térszobrait. A július 15-én kez­dődő városkertészeti tapasztalat­­cserén itt fogják megrendezni az egyes tartományok az elért e­­redményeiket bemutató kiállítá­sokat. A virágkiállítás számára épül a világos, hatszáz négyzet­­méteres üvegpavilon. Korszerű lámpák fogják megvilágítani a sétányokat és az utakat. A pavi­lon felső teraszán, s majd a te­remben is vendéglátóipari egysé­get rendeznek be. A szép kivite­lezés és elképzelés a DSAPC, a DRIFOT és a néptanács város­­rendezési osztálya mérnökeinek munkáját dicséri. A munkálatok egy része a dolgozók önkéntes munkájával készült el. ... Mint a megbolydult hangya­boly, olyan a Bega két oldala. Lá­zasan dolgoznak a virágkertészek, az építők, a villanyszerelők ... Napokon belül át kell adni a pa­vilont, az új hajóállomást, a sétá­nyokat! A megrendezett kiállítás után pedig, itt lesz a temesvári fiatalság parkja. Valószínűleg sokan fognak majd letelepedni a cementpart lépcsőire, az árnyas Szekernyés János (Folytatás a 2. oldalon) . Munkában a Bega-part egyik „kozmetikusa“

Next