Szabad Szó, 1968. április-június (25. évfolyam, 7190-7266. szám)
1968-04-02 / 7190. szám
K'v* ZHl wttjfv HUAI El Az állami mezőgazdasági vállalatok főigazgatósága a mezőgazdasági dokumentációs központtal karöltve, állandó füzetsorozat kiadását kezdeményezte Újdonságok címmel. A kiadvány tájékoztatja a farmvezetőket és a szakembereket a mezőgazdasági tudomány és technika legújabb eredményeiről világviszonylatban. Az első szám újdonságokat tartalmaz a mezei növények, a zöldségfélék, a gyümölcsösök, a szőlészet és az állattenyésztés terén. Dobrudzsa északkeleti részén, a Nuntasi-tó partján új gyógyfürdőt építenek. Újrarendezik a homokpartot, külön sátorozó helyeket biztosítanak a turisták számára stb. A tulceai ONT-iroda idei terve szerint kibővítik e kevésbé ismert övezet turisztikai útvonalait. IS A Poiana Ruscă-i bányamedencében, az ország egyik legnagyobb vasérctermelő vidékén, két új, nagy kapacitású fejtést nyitottak. Ezzel egyidejűleg Kelet-Gyaláron további öt kilométernyi tárnát építenek, Kelet- Teleken pedig növelik a kitermelési kapacitást. A galaci hajógyár kikötőjében számos fémszerkezetet raktak hajóra a vaskapui nagy Duna-gát zsiliprendszere számára. A galaci hajógyárban és a brailai nehézberendezéseket gyártó üzemben további aggregátok és felszerelések készülnek ugyanolyan rendeltetéssel, köztük csaknem 1000 tonnás zsilipkapuk stb. A govorai hőszolgáltató villamoserőmű építőtelepén megkezdték egy 50 megawattos áramfejlesztő csoport szerelését. Ez az első ilyen nagyerejű aggregát, amelyet hazánkban, a resicai és a bukaresti Vulcan gépgyárban állítottak elő. A hőszolgáltató villamoserőmű teljes kapacitásának elérése után, óránként 420 tonna túlhevített gőzt szállít a Rimnicu Vilcea-i vegyipari kombinátnak és a govorai szódagyárnak. (AGERPRES) WMI.ft Alkotói rang és felelősség Menetközbeni, első mérleg: a megyei párt- és állami vezetőszervek tevékenységének nyitó hónapjáról vetett számot az ország, annak tapasztalatait vizsgálta, szemmel tartva a folytatás útjelzőit, az Országos Konferencia által hozott intézkedések végrehajtása irányában. Naptári terjedelmén túlmenően, az időszak tartalmi méreteiből adódik fontossága, az elemzés szükségessége, valamint a lehetőség széles körben érvényes következtetések levonására, újabb elgondolások kikristályosodására. Ugyanaz a tartalmi gazdagság képezi fedezetét a megállapításnak, miszerint ígéretes, jó az első lépés, ez pedig bizalmat támaszt a következőket illetően. Ismételt példája ez pártunk rátermettségének, abbeli képességének, hogy megoldja a szocialista építés kiteljesítésével kapcsolatos kérdéseket, s ugyanakkor társadalmi rendünk fejlettségének, népünk politikai érettségének is igazolása, és — mindez együttvéve — a további sikerek kezessége. És ez a legfontosabb, erre hívta fel a figyelmet a párt Központi Bizottságánál tartott kétnapos tanácskozáson elhangzott beszédében Nicolae Ceauşescu elvtárs. Kommunista építők dinamikus időszemléletének módszertani parancsa a mában a holnap kezdetét látni, s aszerint gondolkodni, cselekedni. Pártunk főtitkára hangsúlyozta, hogy a szocializmus és a kommunizmus építése hosszas folyamat. Tévékbelül elsőrendű feladat a termelő erők fejlesztése, „amely biztosítja a társadalom összes tagjai anyagi és szellemi igényeinek bőséges kielégítését“. Az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra hatalmas arányokban fejlődött a szocialista építés éveiben, szilárd alapot teremtve az egész nép anyagi és kulturális életszínvonalának állandó emelésére. Ahhoz azonban, hogy nemzetgazdaságunk messzemenően kielégíthesse a társadalom tagjainak minden igényét, ahhoz, hogy elérjük a gazdaságilag fejlett országok szintjét, még további, hosszas erőfeszítésekre van szükség. Az erőfeszítések mikéntjét megszabja az, hogy hazánk gyorsütemű fejlődésének velejárója az új, az, hogy a megújhodás nem elszigetelt momentumok kísérője, hanem az építő folyamat egészének, a hétköznapok mindegyikének tartalma, életformánk állandó eleme. A IX. kongresszus, az Országos Konferencia rendkívüli jelentősége többek között éppen abban rejlik, hogy határozataikkal széles utat nyitnak az új érvényrejuttatásához a szocialista építés valamennyi területén. Pártunk nagy érdeme az a mód, ahogyan feltárja az újat és elősegíti annak érvényesülését, ami az emberi társadalom forradalmi átalakításának alaptörvénye. De, példa is ez egyben, amely minden tevékenységi ágban és minden szinten kötelez, sarkall, keresni, fellelni az újat, s annak megfelelően gondolkodni és ténykedni. Tudni azt, hogy nincsen és nem lehet végleges, örök megoldás, számolni azzal, hogy nap mint nap változó körülmények között egyazon probléma felvetése is módosul, ez pedig eleve tagad bárminemű merevséget, megcsontosodást, konzervativizmust. Munkánknak alapkövetelménye tehát a rugalmasság, a módszerek és formák állandó tökéletesítése a mindenkori adottságok kívánalmai szerint. Mindez azonban csak a kérdések, jelenségek, folyamatok mélyreható megértése és uralása alapján lehetséges, annak pedig döntő előfeltétele a képzettség. Építő, alkotó ember és tudás mindig egyazon fogalmat jelentett és ugyanakkor folyamatot, az ismeretek kiegészítését, felfrissítését, gyarapítását. Sohasem volt abszolút felkészültség, valamilyen punctus terminus, amelynél megáll a tanulás. Ma azonban a műszaki-tudományos forradalom feltételei közepette, az ismeretek robbanásszerű felhalmozódása idején a tanulás, mint szükségszerűség, nagyságrendileg változott: hovatovább minden területen és minden munkakörben, minden szinten állandó kötelezettséget ró az emberre, helyet, mégpedig növekvő helyet Albert Ferenc (Folytatás a 3. oldalon) A Csanádi emeletes áruház önkiszolgáló élelmiszerboltjában Vasárnap reggel A piacon véges-végig korán kelt a város. Pedig vasárnap van. Álmát marasztaló, pihenést hozó, heti fáradtságot elűző nap Csakhát az előrelátó háziasszonyok — biztos ami biztos alapon — korán előkeresték a levesüvegeket, karjukra fűzték a szatyrot. S reggel hétkor, Temesvár legnagyobb piaca — a IV. kerületi — egy óriás emberhullám. Hiába, forgalmas nap van ma, olyan, amikor azok is otthon kosztolnak, akik hétköznap a kantinasztalhoz ülnek. Portékával telerakott kőasztalok, kígyózó sorok. Itt is, ott is primőrök zöldellnek. Élelmes magántermesztők kínálják a salátát, zöldhagymát, spenótot, hónaposretket. S elég borsos áron. Elnézem, ötven bániért adja a zöldhagyma kötegét egymás mellett három asszony. Fogy is friss, tollszárnagyságú hagymájuk, pláne, hogy sajtból is nagy a felhozatal. De lámcsak.. ..konkurrencia“ asztalára, a kisbecskereki állami mezőgazdasági vállalat standjára alig vetnek egy pillantást, máris továbbállnak a háziasszonyok. Halomn fonnyadt zöldhagyma púposodik az asztalon. És vékony, akár a gyufaszál. Senki sem keresi. Kérdem a kiszolgálótól — régi ismerős, évek óta árusit itt —, hogy adja? — Két köteget lejért — igy ő — De hisz amott is annyiért mérik, s minőségileg nagy a különbség... — Nem, tehetek róla — vág közbe emberem — ez a diszpozíció. Mindenesetre balkezes, a való helyzetet figyelmen kívül hagyó merev szemlélet. Hisz ez a hagyma holnap, holnapután tönkremegy, semmire sem lesz jó. Erre nem gondol a kisbecskereki AMV vezetősége? No, meg arra, hogy az állami szektornak piacszabályozó, árbefolyásoló szerepe is van. Persze nem az árak felverésében. A zöldség- és gyümölcsértékesítő vállalat 14-es számú egysége négy helyen, sátor alatt árusít.. Ámde a krumpli, szárazbab, gyökérfélék és tojás egyeduralmát szerényen töri itt meg a primőr mely csupán a spenótra korlátozódik. Igaz, ezt olcsóbban méri mint a magántermelők — kilóját 2,60 lejért. Mégsem igen veszik mert apró, gyengébb minőségű Inkább az egyéniek szép áruja kerül a kosarakba, mégha 3,50— 4 lejért is. S hol a saláta, retek, zöldhagyma? — Előbbiből kaptunk négy ládával. Dehát mi az, egy-kettőre elfogyott. Gyűrűzik, hullámzik az embertömeg a hosszú piacon. Az egyik asztal közül legalább harmincan várják, hogy sorra kerüljenek. S a freidorfi menyecske alig győzi a kiszolgálást. Szép salátát s hónaposretket árusít. — Szárában termesztettem — mondja nyomatékosan, mintegy hangsúlyozva, hogy nem akármilyen „vitamináruról“ van szó. Egy köteg retket — igaz nem nagy — 1,25-ért, a szép, fejlett salátafejeket pedig másfél, két lejért méri. Berobbant a tavasz. Ámde az állami mezőgazdasági vállalatok és MTSZ-ek ezen a vasárnap reggelen is legfennebb mutatóban jelentkeztek primőrökkel a piacn. Kénytelen-kelletlen vesszük adomásul ezt. És optimistaként ázunk abban, hogy a zöldség- és gyümölcstermelés növelésére s forgalomba hozatalának javítására tett intézkedések rövidesen csak beváltják reményeinket. A szövetkezeti és állami szektorban is, Deme János VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK. AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 7190. szám 4 oldal, ára 30 bani Kedd, 1968 április 2 ... MAI SZÁMUNKBAN — A gyenge játék majdnem megbosszulta magát Szebenben Huszonkétgólos fordulni - Civil A pályán sorban la Eusebio (2. oldal) — Eredmények és követdmények szembesítése — a zenész - Hírek (3. oldal) Ion Gheorghe Maurernek, a Minisztertanács elnökének látogatása Finnországban Vasárnap délben, Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter kíséretében Helsinkibe utazott, hogy a finn kormány meghívására hivatalos látogatást tegyen Finnországban. Elutazáskor a Báneasa repülőtéren jelen voltak a következő elvtársak: Ilie Verdeţ, a Minisztertanács első alelnöke, Alexandru Drăghici, Fazekas János, Gheorghe Radulescu, Vasile Vilcu, Iosif Banc, Gere Mihály, Petre Lupu, Manea Manescu, Gheorghe Gaston-Marin, kormánytagok és más hivatalos személyek. Jelen volt Seppo Olavi Alnamo, Finnország bukaresti ideiglenes ügyvivője, Helsinki — Nicolae Ionescu és Mircea S. Ionescu, az Agerpres különtudósítói közük. Mintegy négy órai utazás után a különrepülőgép Ion Gheorghe Maurerrel, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökével és Corneliu Manescu külügyminiszterrel a fedélzetén leszállt a Seutula repülőtéren. A finn főváros sűrü erdőségben elterülő repülőtere ünnepi légkörben fogadta a vendégeket, a Románia és Finnország között napjainkban kialakult tisztelet és barátság kifejezéseként. A repülőtér épületének homlokzatán Románia és Finnország állami zászlói lengtek. A repülőgépből kiszálló román vendégeket melegen üdvözölte Mauio Koivisto, Finnország Minisztertanácsának elnöke és Ahti Karjalainen külügyminiszter. A finn miniszterelnök ezután bemutatta a vendégeknek a köszöntésükre megjelent hivatalos személyeket. Jelen volt Niculai Ioan Vancea, Románia helsinki nagykövete, országunk finnországi nagykövetségének és gazdasági kirendeltségének számos tagja, valamint Kaarlo Veikko Makela, Finnország bukaresti nagykövete. Ott volt számos finn újságíró és külföldi sajtótudósító. A finn fegyveres *ţ£k egyik elitszázada tisztelgett. A sét ország állami himnuszának elma£ szása után Románia és Finnország miniszterelnöke ellépett a díszszázad előtt. A két állam miniszterelnöke és a többi személyiségek ezután helyet foglaltak a hivatalos gépkocsikban és a román vendégek szálláshelyére, a nagy Hotel Marszkihoz hajtattak. Mauio Koivisto miniszterelnök és Ahti Karjalainen külügyminiszter a szálláshelyen egy pohár pezsgő mellett szívélyesen elbeszélgetett Ion Gheorghe Maurerrel, a Minisztertanács elnökével és Corneliu Manescu külügyminiszterrel. ★ Helsinki — Nicolae Ionescu, és Mircea S. Ionescu, az Agerpres különtudósítói közük: Ion Gheorghe Maurer, Románia Minisztertanácsának elnöke, aki Corneliu Manescu külügyminiszter kíséretében hivatalos látogatást tesz Finnországban, hétfőn reggel a Balti-tenger partján elterülő Hietaniemi temetőben megkoszorúzta a Mannerheim volt (Folytatás a 4. oldalon) ★ • • ÜNNEPÉLYES KATONAI ESKÜ A katonai élet naptárában különleges jelentősége volt az elmúlt vasárnapnak, március 31- nek. Fiatal katonák —, akik elérték a politikai és állampolgári nagykorúságot s igy felelősségük teljes tudatában teszik magukévá a nemzet legnemesebb parancsát — e napon letették az esküt, az ünnepélyes esküt a haza és a dolgozó nép iránt. A katonai egységekben megtartott ünnepségeken, a katonák, altisztek, tisztek és tábornokok oldalán, részt vettek a helyi párt- és állami szervek, a KISZ-szervek képviselői. ... A meglátogatott katonai egységekben különböző fegyvernemekhez tartozó ifjakat ismertem meg, még az esemény előtt. Öröm és kemény elhatározás tükröződött tiszta szemükben, annak a felelősségnek az átérzése, amit az eskütétel jelent. ...Annak az egységnek, mélyítek Serfenciuo Aristide a parancsnoka, gazdag harci hagyományai vannak: a Mircea ezred hagyományainak méltó folytatója; ez az ezred, vitézi tetteivel, beírta nevét népünk történelmébe. Densuşeanu Zenonie, Szobie Grigore, Körösy Ákos katonák, akik jó előmenetelről tettek tanúságot a harci és politikai felkészülésben, kifejezték örömüket, hogy egy ilyen neves egységben képezik ki őket; a szívükből szóltak, amikor elmondották, hogy az eskü még inkább arra mozgósítja őket, hogy jó eredményeket érjenek el a felkészülésben, arra, hogy a haza függetlensége és szuverenitása megvédése feladatának magaslatára emeljék katonai képzettségüket. ... Egy másik egységnél állunk meg, melynek „gyakorlótere“: az ország égboltja. — Amikor a haza mezői, erdei és hegyei, városai és falvai felett szállunk, teljes szépségükben látjuk virágzó üzemeinket, a szondaerdőket és a határtalan szántóföldeket — mondotta az egység parancsnoka, Puiu Dumitru, az eskütételi ünnepséget megnyitó beszédében. — Szocialista hazánk képe mindannyiunk szívében még inkább kifejleszti a büszkeséget az iránt, hogy a néphadsereg katonái vagyunk. Egységünket az „Apărarea Patriei“ érdemrenddel tüntették ki s ez arra kötelez bennünket, hogy mind jobban végezzük feladatunkat s alaposan felkészüljünk. Lelkesedésükről, büszkeségükről beszéltek az eskületétel alkalmából más egységek katonái is, arról, hogy a haza egyben azt az üzemet, MTSZ-t is jelenti, ahonnan bevonultak, jelenti a családjukat, szüleiket, a helyet, ahol születtek, eddig éltek és tanultak. Erről szólt Mirea Constantin meg Almăriei Constantin, aki a vajdahunyadi kombinátban villanyszerelő volt s ott fogadták soraikba a kommunisták, erről szólt Neagu Nicolae, aki traktorával a Buzău megyei pogonele i MTSZ földjeit szántotta, mig bevonult. ... A vállalatok és intézmények, a szocialista mezőgazdasági egységek dolgozói együtt örvendenek a katonákkal s eskületételük alkalmából szívből köszöntik őket, azt kívánják nekik, hogy Negyének méltók esküjükhöz, írdók nagyszerű elődeink vitézségéhez és hősiességéhez. X Ularu I. Az eskütétel ünnepélyes pillanata A nép „lelke“ - a jó karbantartás Máté Károly technikussal járjuk a temesvári Gyapjúipar szövödéjét. Pokoli a zaj, alig értjük egymás szavát. A karbantartásról beszélgetünk. Az 1-es számú szövőszéknél Endres Adela szövőnő kérdezi a technikustól: — Az én gépem hova kerül? — Oda, a másik sor elejére — mutatja. — Akkor én is vele megyek — jelenti ki határozottan a munkásnő. — Itthagyná csoportját a gép kedvéért? — kérdem tőle. — Nagyon szeretem ezt a gépet, megszoktam — válaszolja diplomatikusan. Nem véletlen, hogy egyik-másik szövőnő ennyire kitart a gépei mellett, melyek jó működésétől sok függ, mind a könnyebb, gyorsabb munka, mind a kereset szempontjából. Jól megy a gép , kevesebb a holtidő, nagyobb a termelés s persze az akkordbér is. Az egyes számú szövőszék pedig a többieknél ritkábban mondja fel a szolgálatot. Legalábbis erre kell gondolnom, amikor a gépjavításokkal kapcsolatos szúrópróba adatait nézem. Márciusban Endres Adela gépénél csupán 5 órás javítás miatti állást jegyeztek fel. Az egyes szövőszékek 57. 76 órát is álltak. A Gyapjúipar szövödéjében még elég sok idő vész kárba a véletlenszerű javításokkal. Februárban például mintegy 34 óra „esett ki“ gépenként. S ezt többnyire annak tulajdonítják a gyárban, hogy régi a felszerelés, sok évtizede dolgoznak ugyanazokkal a gépekkel. A vállalat többi részlegében nagyarányú korszerűsítési munkákat végeztek, illetve végeznek most is, új gépeket szerelnek fel. A szövődében viszont egyelőre maradt a régi felszerelés. De éppen ez teszi szükségessé a figyelmesebb karbantartást. Máté Károly most is felfigyel a gépek között a hibákra. Éles szeme észreveszi a rendellenességeket. A 100-as számú szövőszéknél meglazult egy csavar. Ezt mindjárt megszorítják. A 99-esnél mozog az alapzat. A lecsorgó olaj kimarta a betont, az állandó vibráció pedig tovább lazítja. A 102- es gép már két napja áll javítás miatt... Van munkájuk tehát a karbantartóknak. Bábán Mircea mérnöktől, a szövődé vezetőjétől megtudom, hogy mindegyik gépcsoportot három ember tart karban, ők végzik el az apróbb javításokat is. Ugyanis a nagyobb hibákat két lakatos csoport hozza rende. Egyes lakatosok pedig a munkapadnál készítenek elő alkatrészeket. Ellenőrzik a javítások és a karbantartás minőségét. Naponta hat ember foglalkozik ezzel. — Mégis sok a véletlenszerű javítás — emlékeztetem a részlegvezetetőt. — A jobb eredmények érdekében átcsoportosítjuk a gépeket — válaszolja —, hogy egy-egy „zónába“ ugyanolyan típusúak kerüljenek. Jelenleg ugyanis egyikmásik csoportnak négyféle szövőszéke is van. Ez megnehezíti a segédmester munkáját. Ha csak egyféle gépe lesz, sokkal könnyebben megy majd a karbantartás is. Addig is, többet kell tenni a szövődében az előzetes ellenőrzés fokozásáért. Figyelemre méltó e téren Pusnicu Vasile karbantartó lakatos faliújság cikke, mely a gépek karbantartásával foglalkozik. Azt a következtetést vonja le, hogy a véletlenszerű javításokat legalább 70 százalékkal csökkenthetnék, ha a szövőnők, a segédmesterek és a karbantartó személyzet fokozná az előzetes ellenőrzést. Idejében észrevenni minden kis hibát, késedelem nélkül kijavítani! íme, a holtórák csökkentésének egyik alapvető tartaléka. Oda kellene jutni, hogy mindegyik szövőnő megszeresse a gépeit, mint azt Endres Adela esetében tapasztaltuk. ha jól gondozzák, idejében megjavítják, tisztán tartják — a gép kevesebb gondot okoz szövőnő- Gyurcsik Miklós (Folytatás a 3. oldalon) Komócsin Zoltán látogatása Bukarestben Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára Garai Róbert elvtársnak, az MSZMP KB külügyi osztálya helyettes vezetőjének kíséretében, 1968 április 1-én baráti látogatást tett Románia Szocialista Köztársaságban. A látogatás során az MSZMP képviselői véleménycserét folytattak Paul Niculescu-Mizil elvtárssal, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagjával, a KB titkárával, Mihai Dalea elvtárssal, az RKP KB titkárával és Vasile Vlad elvtárssal, az RKP KB külügyi osztályának főnökével a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egyes időszerű kérdéseiről, a két párt közötti kapcsolatok fejlődéséről. A megbeszélés a nyíltság, az elvtársiasság, a kölcsönös megértés légkörében folyt le. (AGERPRES)