Szabad Szó, 1968. október-december (25. évfolyam, 7345-7424. szám)

1968-10-01 / 7345. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 20.VOJTZ­ÍZ RKP TEMES MEGEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA n FŐISKOLAI KAPUNYITÁS Dr. N. APOVOLESCU professzor, a Temesári Egyetem prorektora Kapunyitó októberi diákok tízezrei, az an magas képzettségű szí embereinek nagy váltása foglal ma ismét hely­­meiben, laboratóriuma­­an és könyvtáraiban, indul frissen új ostrom­a a tudás várainak meghódítására. Bizalom­­át, büszkén tekintünk erre az ifjú gárdára, történelmi felelősségű felé vinni a szocialista munkával bejegyezni építésének hazai törté Nagy fontosságú fémjelzi az uj főiskola tanévet, a pártunk által amelynek nemes, nagy üldezése uj magaslatok pitos zászlaját, derekas ívét a kommunizmus téle. irvény érvénybelépése törvény, amelyet a nép széles tömegei vitattak­a meg, s amelyet a Nagy Nemzetgyűlés a közeli foltban hagyott jóvá. Uj, " ' —Ép k­özi korszerű alapokra helyzi ez a hazai oktatást annak valamenny szint­ű, szocialista rendsze­rünk felvirágzásának tr.i és távlati követelmé­nyeinek megfelelően. E törvény értelmében, felsőoktatásunk új szaképzési formával gazda­godik: kétéves technikának nyítnak, ahol al­­mérnököket képeznek­­; módosul az egyetemi fakultások tanítási ren­szere is: az oktatási időszak négy évre csök­en, ehhez járul továb­bi egy esztendő azok vámára, akiket tudomá­nyos kutató munkára osztanak be. Egész sor fakultáson javították a koképzés profilját, tudo­mányos tartalmában szdagodott, ismeretközlé­si formáit tekintve landóan szélesedik a réten belül a diák, alapja; átszervezik szerét, minőségileg­­ fedett az oktatás, ál­­felsőoktatás, s annak ke­­rti intézmények anyagi főiskolák vezetési rend­­jt a tantestület tevékeny­sége, új lehetőségek i­ulnak arra, hogy az egye­temi életben fokozott mértékben érvényesüljön az ifjúsági szervezet* — a KISZ és a Diák­­szövetség — szerepe Előrehaladásunk biztos záloga e téren is a párt Útmutatása, nevezetesen a IX. kongresszus oktatásra vonatkozó Irányelveinek megvalósí­tása. Ezen irányelvek értelmében a tantestület derekas munkát végzett a tan­tervekben előfor­duló párhuzamtünetek, a fölösleges részletezések kiküszöbölésére, növelve az alapvető, lényeges kérdések súlyarányát; fő célkitűzés nem a hall­gatók emlékezőtehetségének próbára tétele, ha­nem gondolkodásuk fejlesztése, az egyéni talá­lékonyság, a tudományos szellem serkentése. É­­vente hétre csökkent a vizsgák száma s azok arányosan oszlanak meg a két félévben. Pártvezette népünk szeretettel övezi hazánk ifjúságát, különös gonddal egyengeti útját a fő­iskolákon felnövő új értelmiségi nemzedéknek. Temesvár egyetemi központban a nappali és a látogatás nélküli tagozatokra beiratkozott, több, mint tizennégyezer hallgató az idei tanévet az eddiginél is jobb anyagi és tanulási feltételek közepette kezdi el. Csupán a diákvárosban, a­­mely mindinkább rászolgál a „város“ névre, ti­zenhárom korszerűen berendezett, kényelmes otthon és két nagy étkezde áll a hallgatók ren­delkezésére. Számításba véve a többi, hasonló létesítményt, városunkban a hallgatóságnak több mint hetven százaléka nyer elhelyezést diákotthonokban s ennél is nagyobb azok szá­ma, akik a diákétkezdékben kapnak ellátást. Gyarapodott a laboratóriumok száma, a megle­vők új felszereléssel gazdagodtak. Bővült a könyvtárak állománya, fokozott figyelmet fordí­tunk a kurzusok, laboratóriumi jegyzetek, szö­veggyűjtemények stb. sokszorosítására, ami megkönnyíti a hallgatók minél alaposabb felké­szülését. (folytatás a 3. oldalon) kezdeményezett oktatá­sp: széles hazánkban igi és szellemi alkotás a főiskolák előadótei­ tanév kezdetén Sport — Nemzetközi atlétikai viadal — Lesújtó vereségek — Éllovas az Aradi UT — Mérkőzések, eredmények — Az olimpiai játékok történetéből (Részletes beszámolóink a 2. oldalon). » A Temesvári Universitatea és a Iaşi-i Politehnica rög­­biztői küzdenek a labdáért 7345. szám XXV. évfolyam, kedd, 1968 október 1­4 oldal­­ára 30 bani Ünnepi gyűlés a fővárosban a Kínai NK kikiáltásának évfordulója alkalmából A Kínai Népköztársaság kikiál­tásának 19. évfordulója alkal­mából hétfő délután a Külföldi Kulturkapcsolatok Román Inté­zete ünnepi gyűlést tartott a fő­városban. Részt vettek a következő elv­társak: Gheorghe Apostol, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak és Állandó Elnökségének tagja, a Szakszervezetek Általá­nos Szövetsége Központi Taná­csának elnöke, Constanţa Cră­ciun, az RKP KB tagja, az Ál­lamtanács alelnöke, Dumitru Be­­jan, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Mihai Marin kül­ügyminiszter-helyettes, központi társadalmi szervezetek és intéz­mények vezetőségi tagjai, számos vállalati és intézményi dolgozó, művészeti és kulturális személyi­ségek. A gyűlést Stanciu Stoian egye­temi tanár, az Ázsiai és Afrikai Népekkel való Barátság Román Ligájának főtitkára nyitotta meg. Szólásra emelkedett Mihnea Gheorghiu, az RKP KB póttagja, a Külföldi Kulturkapcsolatok Ro­mán Intézetének első alelnöke. Méltatta azt a hősi harcot, ame­lyet a kínai nép vívott a belső reakció és az idegen imperialis­ta uralom ellen, a népi hatalom megteremtéséért. A Kínai Nép­­köztársaság kikiáltása — ez a rendkívüli jelentőségű nemzet­közi esemény — mondotta a szó­nok — megerősítette a szocia­lista rendszert, a nemzetközi munkásosztályt, a nemzeti fel­szabadító mozgalmat, azokat az erőket, amelyek a társadalmi ha­ladásért küzdenek, gyengítette az imperializmus hadállásait a vilá­gon. A kínai nép sorsának kizá­rólagos urává vált és a Kínai Kommunista Párt vezetésével, élen Mao Ce Tung elvtárssal, min­den erejét és energiáját a szo­cializmus építésének, a méltó és virágzó élet megteremtésének szentelte. A szónok ezután a tehetséges kínai nép főbb eredményeiről be­szélt, és rámutatott, hogy a ro­mán nép örvend ezeknek az e­­redményeknek és egyre nagyobb sikereket kíván a kínai dolgozók­nak a szocializmus építéséhez ha­zájukban. Ugyanakkor rámutatott azok­ra a sikerekre, amelyeket né­pünk ért el a Román Kom­munista Párt vezetésével a szocialista építés kiteljesítésében. A szónok a továbbiakban rá­mutatott: a Román Kommunis­ta Párt, Románia Szocialista Köztársaság kormánya követke­zetesen külpolitikánk homlokte­rébe állítja a baráti, szövetségi és testvéri együttműködési kap­csolatok fejlesztését az összes szocialista országokkal, amelyek­hez a társadalmi rend, a marxi­leuiai ideológia közössége fűt bennünket, s az imperializmus ellen, a szocializmus ügyéért ví­vott közös harc céljai. Románia szilárdan állást foglal az USA vezette imperialista körök ag­resszív akciói ellen. Ezek a kö­rök háborút indítottak a viet­nami nép ellen. Románia e­­rőteljesen követeli, tartsák tisz­teletben minden népnek azt a szent jogát, hogy zavartalanul maga válassza meg társadalmi fejlődésének útját, létérdekeinek megfelelően. A szónok ezután hangsúlyozta, hogy pártjaink és országaink kö­zött, a román nép és a kínai nép között testvéri együttműködési kapcsolatok jöttek létre, s ezek a szocializmus építésének a szo­cialista internacionalizmusnak a közös eszményén alapulnak.­­­(Folytatás a 4. oldalon) Akik botladoznak a fegyelem ösvényén Vaskos iratcsomót lapozgatok. Nyilatkozatok, vélemé­nyezések, megrovások, igazgatósági határozatok. A személy­zeti szolgálat tisztviselője csöppet sem örül, hogy éppen e­­zekre a papírokra vagyok kiváncsi. Miért nem írok vala­mi másról, hiszen a Lugosi Textilipar rendszerint túltelje­sítette tervfeladatait, miért éppen a fegyelemsértők érdekel­nek? Később a kikészítő részleg egyik mestere megjegyez­te: „Jobb a szennyest a családban mosni, minek azt kitere­getni?“ Mégis beszélnünk kell a fegyelemsértőkről. Közérdek a munkaidő teljes kihasználása, közvetlenül függ ettől min­den dolgozó jövedelmének növekedése. Tudja ezt mindenki. Ám egyesek mégis vétenek a munkafegyelem ellen. Amennyire örül az ember a sikereknek, annyira elszomorodik, amikor ezeket a papírokat lapoz­gatja. Akad itt mindenféle fe­gyelmi vétség: indokolatlan hi­ányzás, szolgálati feladatok el­hanyagolása, alvás a munkaidő­ben, a tűzvédelmi és a baleset­elhárítási szabályok áthágása stb. Mişca Gheorghe fehérítő munkás például tilos helyen ci­garettázott. Diaconu­b­an védő­­szemüveg nélkül dolgozott a csi­­szolókorongon. Anghel Ludovic mester szolgálat közben ment a városba és ittasan tért vissza. Szegedi János brigádvezető és társai nem ellenőrizték eléggé az egyik gépet, emiatt sok száz mé­ter szövött­áru ment tönkre. Megrovás, áthelyezés, vissza­minősítés ... A vállalatvezetőség igényes, nem tűri a fegyelemsér­tést és ez rendjén van. — Sokkal jobb lenne — vála­szolja Pugna Ion mérnök, a gyár igazgatója —, ha ilyen ügyekkel nem kellene foglalkoznunk. Ezt mondják a vétkesek... A kikészítő részlegen, sajnos, többen vannak ilyenek. Jóvágá­­sú fiatal munkás Petrescu Titel. Körülbelül egy éve dolgozik a vállalatban, a szakiskola befe­jezése óta. Dorgálásban része­sült, mert nem tartotta tisztelet­ben az árunyilvántartási utasí­tásokat. — Helyesen jártak el az elv­­társak. Sajnálom, hogy így tör­tént, nem gondoltam arra, hogy rosszat cselekszem. Többé nem adok alkalmat büntetésre — mon­dotta. Szavaiban határozottság csendült. Arupiszkolásért vonták felelős­ségre Balázs József brigádvezetőt. — Nem volt elég ember és én ügyeltem fel a gépre is. Az elő­ző műszakban olajozták. Nem el­lenőriztem, s így későn vettük észre, hogy az áru olajfoltos lett. Veniat Nicolae munkás írás­­beli dorgálást kapott, mert sem­mibe vette mesterének utasításait. — Jogosan büntettek meg — is­merte be. De hanghordozásából nem csendült ki a meggyőződés. Még most is csak tessék-lássék módon ad igazat feletteseinek. Ezzel szemben David Iosif mun­kás szűkszavú, de tettekkel bi­zonyít. Őt májusban azért von­ták felelősségre, mert indokolat­lanul hiányzott. Visszaminősítet­ték. A büntetési idő már lejárt. Használt a fenyítés. ...és mások? A kikészítő részleg vezetője, Ambrus Iosif mérnök, arról akar meggyőzni: sokrétűen foglalkoz­nak az emberek nevelésével. — Lovász Titust a festődébe helyez­tük. Néha túlságosan is a pohár fenekére nézett, indokolatlanul hiányzott. Az utóbbi hónapokban megjavult. A munkában is ki­tűnt. Jutalomban is részesítettük — érvel a részlegvezető. Aztán Stoica Marint említi, aki szintén fegyelmezett munkássá vált, s így brigádvezetőnek nevezték ki. Ám kénytelen szólni a nyitott­­kérdésekről is. Mostanában főleg Grebenisan I­an okoz gondot a kollektívának. Túlságosan szereti az italt, indokolatlanul hiányzik. Miért fordulnak elő hasonló esetek, s hogyan lehetne hatéko­nyabban segíteni az ilyen embe­reken? Kikértem erről Mincsik Traian, a festőde vezetőjének, a vállalati elvtársi bíróság elnöké­nek véleményét is. — Mi is igyekszünk mindent megtenni a tárgyalások alkalmá­val. De a szakszervezeti csopor­tokban is többet kellene törődje­nek az emberek nevelésével, fe­lelősségre vonásával. A KISZ-szer­­vezetnek pedig az ifjakkal, hiszen sok fegyelemsértő közülük ke­rül ki. Kétségtelen, a munkahelyen való operatív felelősségre vonás, a munkatársak véleménye sokat segíthet. Bizonyára így elkerül­hetnék azt, hogy a vállalat min­den tizedik alkalmazottját a ve­zetőség, illetve az elvtársi­­bíró­ság vonja felelősségre. Erről beszélgettünk Poleczky Károly segédmesterrel és Megyeri Gyurcsik Miklós (Folytatás a 3. oldalon) Il|g|il@li8illlilIHIIlllRllRIRRillHl M­écmrszági utakon (i.) Történe­lem és romantika legendák: ■alós tör­­■Öje. Egy is­mérhe­­­z arany en szép . kegyet-Mócország: rejtélyes| mondabeli hősök és ténelem óriásainak b.ös­kori mesés gazdagsá­geilen nyomor hazájai és a kő birodalma. Arpadó, kies domboldalak, fönsi hegyormok és vad, ie­len kősziklák vidéke. T­ Mócország: a vét Amióta hallottam Íredről és láncáról, amióta olvasom a Sze­gény gazdagokat. kc.tcg­ c. mág­nesként, ellenállha­totidul von­zott e táj. S most ime, az autó ist halad, egyre halad a hegi­­ belse­jébe. .. ! Az indíték a Găinai leány­vá­sár; az igazi cél; megismerni he­gyeidet, völgyeidet, szikláidat és útjaidat, meséidet és embereidet. Mócország! ...Elmaradtak mögöttünk Gyu­­­lafehérvár, az egykori fejedelmi székváros tornyai, magunk mö­gött hagytuk Sárdot, a legfeje­delmibb bor hazáját, s autóbu­szunk gyorsan gurul tova a ka­nyargós uitán Mócország szive felé. Meszes környékén járunk, amikor e furcsa vidék első meg­lepetéseit elénk tárja. Teljesen sík, vagy alig emelkedő terepen a legkülönbözőbb alak­ú szikla­tömbök tűnnek elő, mintha­ csak óriás gyermekek szórták volna szét építőkockáikat. Színük fehé­resszürke — nyilvánvaló, hogy anyaguk mészkő — és messzi ki­ütköznek a legelők zöld pázsitjá­ból, a zabtáblák aranylé sárgájá­ból, vagy a csenevész bokrok sű­rűjéből. A dombok egyre sűrűbbek, a völgyek egyre szűkebbek. Dom- JÓZSA ÖDÖN riportja bök és völgyek, völgyek és dom­bok. Legelők, mogyorósok, kisebb gyertyáaerdők. Valahol messze a napsütötte domboldalakon magá­nyosan gubbaszt egy-egy tanya. A völgyben látni néha juhnyá­­jat is. Egyéb semmi. Azaz még valami: zab. A zab, ez az igény­telen növény. A fenyő és a bükk után a móc leghűségesebb „barát­ja“, a móc paraszt fenntartója és sokszor eltartója volt már a tör­ténelem során. Mindenütt meg­található a zab Mócországban, útmentén és kaszálók végében, völgyekben és domboldalakon, sík terepen és zord sziklák tövében. Jelképe a móc és a föld harcá­nak. Ahol a móc csak egy talp­­alattnyi művelésre alkalmas te­repet talál, járomba fogja ökreit vagy teheneit, felszántja azt és beveti zabbal. A föld­­azonban makacs, nem adja meg magát egykönnyen. Gyorsan bosszút áll a mócon: ahogy teheti, ledobja magáról a termőréteget s a móc egy napon a csupasz sziklával találja magát szemben. A gyep, az erdő is lesben áll, hogy vissza­­hódítsa mérhetetlen birodalmá­nak elrabolt darabkáját. De ha a természet győzött is, a móc új darabot keres, felszántja és be­veti. .. zabbal. Így megy ez már évszázadok, számunkra időtlen idők óta. S a vékony szálú, apró bugájú kis zab mégiscsak az ember dia­dalának jelképe e helyen.­­ Megérkeztünk Zalatnára. Vége a dombvidéknek, itt már a he­gyek birodalmában járunk. Kedves, szép vidék. Talán egyike azon keveseknek a Nyu­gati Érchegységben, amelyek szépséget, nyugalmat árasztanak, amelynek sajátos bája van. Völgykatlanban fekszik a kis bá­nyaváros, a Dim­bul, a Zsidó hegy, a Braza és a Magura kö­zött, ott, ahol a Vultur és a Traian patak egyesül az Om­­polyban. Két évezreddel ezelőtt már Traianus légiói is stratégiai és gazdasági fontosságot tulajdoní­tottak e vidéknek, hisz úgy is mondhatjuk, hogy Zalatna az Aranyhegyek kapuja. A környé­hazája! (Folytatás a 3. oldalról) S3 Befejeződött az észak­­dobrudzsai Două Cantoane- Jurilovca 18 kilométeres gazdasági és turisztikai or­szágút építése. Az új út ja­vítja az összeköttetést Tul­­cea és a megye délkeleti részén levő Jurilovca halá­szati és turisztikai központ között. Dr Dr. Marin Dumitru, a bukaresti Reumatológiai Központ kutatója megnyer­te a salsamaggiorei (Olasz­ország) Terme társaság 1968. évi nemzetközi reumatoló­giai versenyének I. díját. A Maros megyében, a Görgényi havasok északi ré­szében eredő egyik patak­ban több példányt találtak hegyi vizeink egyik kihaló­ban levő pisztrángfajtájá­ból, a pataki saiblingból. A szakemberek néhány évvel ezelőtt keresztezték ezt a fajtát a szivárványos pisztránggal és az elődöknél 15—20 százalékkal nagyobb hibrideket tenyésztettek ki. Él Nagybánya nyugati ré­szében befejezték az új ál­lomás építését. Az új állo­más peronjai fedettek, az indulási és érkezési vona­lakhoz aluljárók vezetnek. (Agerpres). |iiiiiiiiiiHiii!iiiiitiiii!iiHiiiiiiiiifiii;iifiniiiHiiiii:!iiiiniiiiniiiiiiiiiniiifii!iiiii| Míiililséiien leieniin A NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZT FOLYTATJA A BIAFRAI LAKOSSÁG SEGÉLYEZÉSÉT Genf (Agerpres). A Nemzetközi Vöröskereszt tervet dolgozott ki arról, hogy élelmiszereket és gyógyszereket dobnak le ejtőernyő­vel Biafrába abban az esetben, ha a biafraiak elvesztik u­­tolsó repülőterüket is. A biafrai lakosság megsegítése fel­tétlenül szükséges most, amikor 8000 és 10 000 személy hal éhen naponta. LUIGI LONGO ELVTÁRS FOGADTA AZ RKP KÜLDÖTTSÉGÉT Róma. — N. Purcea, az Agerpres tudósítója közli: Hétfő délelőtt Luigi Longo elvtárs, az Olasz Kommunis­ta Párt főtitkára fogadta Virgil Trofin elvtársat, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tag­ját, a KB titkárát, a Román Kommunista Párt Olaszor­szágban látogatást tevő­­küldöttségének vezetőjét. A meleg, elvtársi légkörben lefolyt megbeszélésen a két pártot érdeklő kérdésekről tárgyaltak. •­Z USA: TÜNTETŐ NÉGEREK New York (Agerpres). A floridai Sarasotában vasárnap a rendőrség könnygáz­­gránátokkal szórta szét a tüntető négereket. Tíz embert ő­­rizetbe vettek. Francis Scott rendőrfőnök erősítést kért Florida állam kormányzójától, „a rend fenntartására“. Noha a tüntetőket szétszórták, az éjszaka folyamán is történtek szórványos incidensek.

Next