Szabad Szó, 1968. október-december (25. évfolyam, 7345-7424. szám)

1968-10-11 / 7354. szám

AZ ENSZ-BEN FOLYTATJÁK AZ ÁLTALÁNOS VITÁT New York — Nicolae Io­­nescu, az Agerpres különtudósí­­tója jelenti. Az ENSZ-közgyűlésen folyta­tódik a fődelegátusok felszólalása az általános vita keretében. Az utóbbi két ülésen beszédet mon­dott Uruguay, Izrael, Izland, Ecu­ador, Sierra Leone, Olaszország, Kanada és Ausztrália képviselője. Joaquin Secco Garcia, Uruguay helyettes külügyi államtitkára hangsúlyozta, hogy minden erő­feszítést meg kell tenni a világ­béke erősítéséért, kijelentette, hogy országa maradéktalanul tá­mogatja az alapvető nemzetközi jogelveket, amelyekre az ENSZ Alapokmánya támaszkodik. A világgazdasági kérdésekkel kap­csolatban Uruguay képviselője kijelentette, hogy véleménye sze­rint az összes államoknak ter­veket kell kidolgozniuk a gazda­sági és társadalmi igazság érde­kében. Mint hangsúlyozta, az ál­lamoknak nincs joguk segélyt követelni mindaddig, amíg a se­gítséget nem az egész nép javára használják fel. Abba Eban, Izrael külügymi­nisztere felszólalásában ismertette országa álláspontját a közel-kele­ti kérdésben. Kilenc pontból álló tervet terjesztett elő e probléma rendezésére. A terv lényegében előírja olyan békeszerződés meg­kötését, „amely tartalmazza az egymás mellett élés pontosan megfogalmazott feltételeit, és ma­gában­ foglalja biztos és elismert határok közös egyetértésben ki­dolgozott térképét“. Javasolja to­vábbá, hogy hívják össze a kö­zel-keleti államok értekezletét, amely ötéves tervet dolgozna ki a menekültek kérdésének megoldá­sára. Giuseppe Medici olasz külügy­miniszter beszédében hangsúlyoz­ta, hogy egyesíteni kell az összes államok erőfeszítéseit a hideghá­borúhoz való visszatérés megaka­dályozásáért. Mint hangsúlyozta, országának meggyőződése, hogy ezt a célt meg lehet és meg is kell valósítani, országa bízik „az ENSZ-alapokmány elvei erkölcsi erejének győzelmében“. A nem­zetközi gazdasági kérdésekkel kapcsolatban az olasz miniszter többek között ezeket mondotta: Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének elvei feltételezik, hogy az államok nem élnek majd a gaz­dasági elzárkózás rendszerében, hanem egy olyan világban, a­­melyben a nemzetközi kereske­delem szüntelenül fejlődik. Ezért Olaszország nagy reményeket fűz a kelet-nyugat kereskedelem fej­lődéséhez, s forrásainak jelentős részét ennek szenteli. Politikánk továbbra is szilárdan arra irá­nyul, hogy ne csak bővítsük az európai gazdasági közösséget, ha­nem növeljük is az összes orszá­gokkal való cseréit. Az olasz külügyminiszter egy­szersmind hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani az ENSZ egyetemességének elvét, majd részletesen beszélt a leszerelés kérdéseiről, külön kiemelve a nuk­leáris leszerelés fontosságát. Corneliu Mánescu vacsorát adott latin-amerikai küldöttségek tiszteletére New York — N. Ionescu, az Agerpres különtudósítója je­lenti: Corneliu Mánescu, Románia külügyminisztere szerda este va­csorát adott azoknak a latin-ame­rikai államoknak az ENSZ-köz­­gyűlés 23. ülésszakán résztvevő küldöttségei tiszteletére, amelyek­ben rövidesen hivatalos látoga­tást tesz. A Románia állandó ENSZ-kép­­viseletének termeiben rendezett vacsorán részt vett: Nicanor Cos­ta Mendez külügyminiszter és Jose Maria Ruda nagykövet, Ar­gentína állandó ENSZ-képviselő­­je, Gabriel Valdes külügyminisz­ter, Jose Pinera nagykövet, ál­landó ENSZ-képviselő, Sergio Sepulveda Garces szenátor és Fernando Zegers követ-tanácsos, a chilei küldöttség tagjai, Alfon­so Lopez Michelsen, kolumbiai külügyminiszter és Esmeralda Arboleda de Uribe nagykövet, Alfonso Garcia Robles külügy­miniszter-helyettes, Francisco Ca­­vas Cancino nagykövet, Mexikó állandó ENSZ-képviselője, Joa­quin Secco külügyminiszter-he­lyettes, Pedro A. Berro nagykö­vet, Uruguay állandó ENSZ-kép­viselője, Ramiro Guerreiro ál­lamtitkár-helyettes, David Silvei­­ra da Mota brazíliai meghatalma­zott miniszter, Pedro Zuloaga nagykövet, Venezuela állandó ENSZ-képviselőjének helyettese, Reinaldo Figueredo tanácsos. Román részről jelen volt Mir­­cea Malija külügyminiszter-he­lyettes, Gheorghe Diaconescu nagykövet, állandó ENSZ-képvi­selő, Mircea Ocheanu nagykövet és több más hivatalos személy. Gibraltár MEGKEZDŐDTEK A­ WILSON-SMITH TÁRGYALÁSOK Gibraltár (Agerpres) A gibraltári kikötőben hor­gonyzó Fearless angol hadihajó fedélzetén csütörtök reggel meg­kezdődtek az első hivatalos meg­beszélések Harold Wilson brit miniszterelnök, és Ian Smith rhodesiai kormányfő között. Wilson kíséretében népes dele­gáció van, amelyben többek kö­zött részt vesz George Thomson nemzetközösségügyi miniszter, El­­wyn Jones főügyész, a miniszter­elnök tanácsosa rhodesiai kérdé­sekben, James Bottomley helyet­tes nemzetközösségügyi államtit­kár. A rhodesiai küldöttség tag­­­jai: Ian Smith miniszterelnök, Jack Howman külügyminiszter és Lordner Burker igazságügy-mi­niszter. . A megbeszélések megkezdése előtt Harold Wilson kijelentette az újságíróknak, hogy nem szán­dékszik nyomást gyakorolni a rhodesiai miniszterelnökre. Választási „felmérés“ New York (Agerpres) Hubert Humphrey az USA alelnöke, a demokrata párt köz­­társasági elnök­jelöltje a vietnami kérdésben tett legutóbbi nyilatko­zatai után a jelek szerint javí­totta esélyeit a választási kam­pányban. A Sinlinger társaság október 8-án 48 államban 1804 választó­hoz intézett kérdést. Ezek kö­zül 703 a televízióban hallotta vagy az újságokban olvasta, hogy elnökké választása esetén Hum­phrey miként szándékszik meg­oldani a vietnami problémát. Ennek a 703 választónak 37 szá­zaléka Humphrey mellett, 30 százaléka a republikánus jelölt, Nixon mellett, 13,7 százaléka pedig a szélsőjobboldali „függet­len“ G. Wallace mellett nyilatko­zott. Tizenkét százalék nem mondott véleményt, 7,3 százalék pedig kijelentette, hogy mind a három jelöltet ellenzi. A megkérdezettek közül 1101 nem szerzett tudomást Hum­phrey szóban forgó nyilatkoza­tairól. Ezeknek 37,1 százaléka Nixont, 26,1 százaléka Hum­phrey, 19,4 százaléka Wallace-t részesítette előnyben. Nem nyil­vánított véleményt 8,2 százalék, a három jelölt valamelyikének megválasztása ellen pedig 9,2 százalék nyilatkozott. Összegezve : a „felmérésben“ részt vett 1804 személy közül 34,3 százalék szavazott Nixonra, 30 százalék Humphreyre, 17,2 százalék Wallace-ra, 10,3 száza­lék nem nyilatkozott, 7,8 száza­lék pedig kijelentette, hogy a három jelölt közül egyikre sem szavaz. Ez is egy ok Washington (Agerpres) Az erőszakosságok okait tanul­mányozó bizottság, amelyet Mar­tin Luther King lelkész meggyil­kolása után Johnson elnök létesí­tett, arra a következtetésre jutott, hogy szoros kapcsolat áll fenn az amerikai feszültség fokozódása és a fegyvereladás növekedése kö­zött. A bizottság egyik jelentése rámutat, hogy az év első hat hó­napjában a fegyvergyárak­­több mint 20 golyót gyártottak az Egyesült Államok minden egyes lakosára számítva. A bizottság csütörtökön megkezdi kihallgatá­sait, amelyeken részt vesznek a nagy fegyvergyárak képviselői. A bizottság által közzétett adatok­ból kitűnik, hogy ez év első hat hónapjában 1,2 millió revolvert gyártottak, illetve importáltak, ami 50 százalékkal többet jelent, mint 1967 egész termelése, noha abban az évben is 33 százalékos növekedés mutatkozott 196,6-tal szemben. Nyomatott întreprinderea Poligrafică Banat Intézkedés előzményekkel „Nincs olyan politikai párt, olyan politikai vezető, aki Li­mában ma nyilvánosan védel­mébe merne venni idegen ér­dekeket“ — írja a Le Monde. A francia lap megjegyzi, hogy a fegyveres erők is hűségnyi­latkozatokat tesznek ilyen i­­rányban, így tehát, tekintet nélkül orientációjára, mind­egyik perui kormány igyek­szik népszerűségre szert ten­ni a külföldi monopóliumok jelenléte elleni látványos fel­lépéssel. A Belaunde Terry elnök hatalmának végét jelentő múlt heti puccs után uralomra ke­rült katonai kormány első lé­pése az volt, hogy kiterjesz­tette ellenőrzését a La Brea y Parm­as-i olajtelepekre és ki­sajátította az International Petroleum Companynek, an­nak az észak-amerikai társa­ságnak a berendezéseit, amely az említett olajtartalékokat kiaknázta. Elnöki rendelettel a perui állami kőolajvállalat átveszi a Standard Oil of New Jersey társaság fiókjaként működő International Petro­leum Company berendezései­nek igazgatását. A perui politikai körök csaknem általános viszolygása az idegen monopóliumok ural­mától azt bizonyítja, hogy egyre inkább tért hódít az a vélemény, amely szerint a gazdasági elmaradottság csak úgy szüntethető meg, az or­szág gyenge fejlettségének sú­lyos problémái csak úgy old­hatók meg, ha a belföldi ter­mészeti kincseket az ország javára használják fel. Tapasz­talható az uralkodó osztályok­nak az az óhaja is, hogy saját kezükbe vegyék ezeket a kincseket. Jelenleg a kül­földi trösztök, elsősorban az észak-amerikaiak közvetlenül vagy vegyestársaságok útján ellenőrzésük alatt tartják Pe­ru fő természeti kincseit. Fennáll ez az eset a réz- és bányaiparban, amelyet az American Smeltin and Refi­ning Company és a Cerro de Pasco Corporation társaság ural, a pamut- és gyapjúipar­­ban, ahol az Anderson Clay­ton társaságé a vezető szerep. Az International Petroleum Companyvel kirobbant kon­fliktus korántsem a jelenlegi kormányzat problémája, mert nem­ kevesebb, mint négy év­tizedre vezethető vissza. A társaság ugyanis egy 1922-es megállapodás szövege alapján nem hajlandó méltányos já­radékot fizetni. Már Belaunde Terry volt elnök kormánya is programba iktatta a La Brea y Parm­as-i olaj­lelőhelyek „visszanyerését“, sőt ez év jú­lius 28-án be is jelentette, hogy ebben az értelemben szerződés jött létre az észak­amerikai társasággal. Utólag azonban a társaság elnöke azzal vádolta meg a perui kormányt, hogy titokban tar­totta a társaságnak fizetendő kártérítésre vonatkozó szer­ződéses záradékokat, s hogy eltüntette az erre vonatkozó szerződést. E szerződésnek megfelelően az amerikai tár­saságnak joga lett volna év végéig kiaknázni a La Brea y Parm­as-i olajkutakat és még 40 évig finomítani a lelőhe­lyek termelését. A legutóbbi perui fejlemé­nyek — a katonai államcsíny és az új kormányzat intézke­dései — a jelek szerint a végletekig fokozták a feszült­séget. Most az International Petroleum Company valószínű­leg tiltakozni fog a perui kor­mány intézkedése ellen. Min­den esetre az államosítás be­fejezett tény. I. P. Harckészséget sugároz e dél-vietnami hazafi arca A Citroen-Fiat cég Giovanni Agnelli, a Fiat ve­zérigazgatója a napokban beje­lentette, hogy a francia Citroen­nel folytatott gyümölcsöző tár­gyalások nyomán megállapodtak a két cég társulásában. A társu­lási tervezetet jelenleg a francia kormány vizsgálja meg. A kon­centrációval, függetlenül attól, hogy egyesülésnek, társulásnak, együttműködésnek, megállapodás­nak avagy másnak nevezik, a nagy kapitalista cégek igyekeznek felvenni a harcot a világpiaci konkurrenciával. A gépkocsi­iparban talán a legszembetűnőb­ben jelentkezik ma a tőkekon­centráció. Jónéhány gépkocsi­gyártó cég szinte egyik napról a másikra megszűnik létezni; az olyan mammuttársaságok, mint a General Motors, a Ford és a Chrysler (Amerikában), a Toyota, a Nisszan és az Iszuzu­ Mitszu­­bishi (Japánban) egyszerűen fel­falják őket. Nyugat-Németország­­ban a Volkswagen és a Daimler- Benz uralja a gépkocsipiacot. Angliában is nagyfokú a kon­centráció: a brit gépkocsik kö­rülbelül 50 százalékát a British Leyland Motors-hoz tartozó cé­gek állítják elő. Olaszországban a Fiat-cég a legerősebb, s a pénzügyi nehézségekkel küzdő Alfa Romeo-t és Lanciát máris áldozatának tekinti. A koncentráció sok esetben túllépi az országhatárokat, mert gyakran megtörténik, hogy a tár­sult belföldi cégek jól-rosszul fel tudják venni a versenyt a belső konkurrenciával, a külső­vel azonban már kevésbé. Egy­részt Japánban, másrészt pedig Nyugat-Európában a gépkocsi­gyártó cégek elkeseredett erő­feszítéseket tesznek, hogy felve­gyék a versenyt a három ame­rikai óriással: a General Motors, a Ford, és a Chrysler társaság­gal. Az említett három cég ke­zén van jelenleg a nyugatnémet autógyártás 15 százaléka, a brit autógyártás 50 százaléka. A há­rom amerikai gépkocsigyártó tár­saság igyekszik mindinkább be­hatolni az olasz és a francia iparba, sőt Japánba is. Lotz, a Volkswagen konszern elnöke nemrégiben kijelentette, hogy tíz éven belül lényegesen csök­kenni fog az „önálló“ nyugat­német autókonszernek száma. Hasonló értelemben nyilatkozott Agnelli is. Az amerikaiak vi­szont azt hangoztatják, hogy meggyőződésük szerint a nyugat­európai gépkocsigyártás végülis a három amerikai óriás alábbi „leányvállalatainak“ kezére ke­rül: egy brit konszern (Leyland), a Volkswagent és a Mercedest egyesítő nyugatnémet cég, a francia Peugeot-Renault és a Fiatot és a Citroent tömörítő olasz konszern. A gépkocsiiparban jelenleg nagy az izgalom. Lázas tevé­kenység folyik, egymást érik a tranzakciók és titkos tárgyalá­sok a különböző országok cégei között. E tárgyalások célja ered­ményesen felvenni a harcot az amerikai mammutvállalatokkal szemben. Ezt a célt szolgálja a Fiat- Citroen terv, amelyhez valószí­nűleg hozzájárul majd a francia kormány is. A Citroen cég veze­tősége elvetette a kifejezetten francia megoldás tervét, vagyis a Citroen-Renault-Peugeot „meg­egyezés“ elgondolását, mivel úgy vélte, hogy jobban helyt tud állni a világversenyben, főleg pedig az amerikai konkurrenciá­val szemben, ha egy erős euró­pai partnerrel lép szövetségre, így esett a választás a Fiat­cégre. A Citroen-Fiat ügylet is arról tanúskodik, hogy a kapitalista gazdaság viszonyai között milyen hatalmas gazdasági erőre van szüksége egy autóipari konszern­nek, ha biztosítani akarja fenn­maradását. A. A. BELFAST. Észak-Írország fő­városában szerdán újabb tünte­tések voltak. Az emberek ezrei tüntettek William Craig belügy­miniszter ellen, mert megtiltotta a polgárjogi tüntetéseket. Erős karhatalmat rendeltek ki a tün­tetők szétkergetésére. Az össze­tűzés során fegyver­lövések is el­dördültek. Emberáldozatról nem érkezett jelentés. BRAZZAVILLE, Kongó Köz­társaság (Brazzaville) kormánya szerda délután elhatározta, hogy megszakítja diplomáciai kapcsa­WASHINGTON. Johnson elnök szerdán aláírta az 1968—1969-es pénzügyi évre szóló amerikai külföldi segélyprogramot. A prog­ram, amely az utóbbi 20 évben most a legjelentéktelenebb, 1,974 milliárd dollárt tesz ki. Ez az összeg 1 milliárddal kisebb az elnök által javasoltnál. MONROVIA. Nagyszámú rend­őri erőt vetettek be azoknak a foglyoknak a kézre kerítésére, akik megszöktek a monroviai fegyházból. A 147 fogoly közül mintegy 25-öt már elfogtak. Két R­öviden tatait Kongó Köztársasággal (Kinshasa) Pierre Mulele kivég­zése miatt. A brazzaville-i tele­vízióban felolvasott közlemény rámutat: a kongói kormány (B) fenntartja magának azt a jo­got, hogy Mulele ügyét a nem­zetközi jogügyi szervek elé ter­jessze. RIO DE JANEIRO: Szerdán több mint 2000 diák több órán át tüntetett Rio de Janeiro ut­cáin. A rendőrség és a tüntetők közötti összecsapásban mintegy hat személy megsebesült, több mint 150-et letartóztattak. A diá­kok az ellen tiltakoztak, hogy a Sao Paulo-i tüntetések részvevőit a rendőrség durván bántalmazta, fegyőrt letartóztattak azzal a váddal, hogy segítették a fog­lyokat szökésükben. ANKARA. Samsun török város közelében szerdán összeütközött két F-5 típusú török katonai sugárhajtású repülőgép. A két pilóta életét vesztette. CHICAGO: Chicago ismét he­ves zavargások színhelye volt az utóbbi két napban a Harrison Intézetben lezajlott incidensek nyomán. A diákok létszámának 55 százalékát képviselő néger fiatalok követelték, hogy a főbb tantárgyakat színes bőrű pro­fesszorok adják elő. A rendőrség bekerítette az intézet épületét. Rekordok A birminghami hatosikrek szü­letése ismét felvetette a több­szörös szülések és a szülési re­kordok kérdését. Ilyen rekordot tartott az 1872-ben elhunyt, orosz származású Marija Vaszilec, aki 69 gyermeket szült: 16-szor ket­tősikreket, 7-szer hármasikreket és négyszer négyesikreket. Az ikrek számát illetően a re­kordot a mexikói Enriquita Ruipa állította fel 1921-ben nyolcasikrekkel. Azóta nyolc iker csak kétszer, 1924-ben és 1967-ben született. Román-uruguayi közös közlemény Montevideo — V. Oros, az Agerpres különtudósítója közli: A román kormányküldöttség uruguayi látogatása után az a­­lábbi közös közleményt adták ki: őexcellenciája, Gheorghe Ra­­dulescu, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának alelnöke vezetésével Uruguay Ke­leti Köztársaság kormányának meghívására október 5 és 9 kö­zött román kormányküldöttség tett látogatást Uruguayban. Jorge Pacheco Areco úr, Uru­guay Keleti Köztársaság elnöke fogadta Gheorghe Radulescu urat, a Minisztertanács alelnökét. A két államférfi szívélyes eszme­cserét folytatott a kétoldalú kap­csolatokról és néhány időszerű nemzetközi kérdésről. A román kormányküldöttség vezetője gyü­mölcsöző megbeszélést folytatott Alberto Abdala úrral, Uruguay Keleti Közársaság alelnökével, Venancio Flores úrral, az ország külügyminiszterével, Jorge Petra­­no Facio úrral, ipar- és kereske­delemügyi miniszterrel, Carlos Frick Davie úrral, földművelés­ügyi és állattenyésztési miniszter­rel és Francisco Fortera úrral, ideiglenes pénzügyminiszterrel a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. A román kormányküldöttség találkozott továbbá a Külügymi­nisztérium, az Ipar- és Kereske­delemügyi Minisztérium, a Terv­­szerűsítési és Költségvetési Hi­vatal, a Központi Bank, az Or­szágos Kőolaj-, Szesz- és Cement­ipari Társaság, a Vasútigazgató­­ság, valamint a Telefon- és Vil­lamostársaság képviselőivel. A két fél az őszinte barátság és a kölcsönös megértés légkörében megelégedéssel állapította meg, hogy a román-uruguayi jóviszony a nemzeti szuverenitás és függet­lenség, valamint a belügyekbe való be nem avatkozás elveinek tiszteletben tartásán alapul. Románia és Uruguay kormánya meg van győződve arról, hogy a két ország hivatalos kontaktusai nyomán a két nép jobban meg­érti egymást, létrejön a két or­szág közötti kereskedelmi cserék­hez és általában mindennemű kapcsolathoz kedvező légkör. A felek részletesen megvizsgál­ták a Románia és Uruguay kö­zötti kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági együttműködés bővíté­sének konkrét lehetőségeit és mó­dozatait és úgy találták, mindkét félnek érdeke aktívabban fejlesz­teni e kapcsolatokat, ami lehet­séges is. A kormányszinten és a szakér­tői összejöveteleken folytatott megbeszélések eredményeként ke­reskedelmi egyezményt kötöttek. Románia Szocialista Köztársaság kormánya nevében az egyezményt Őexcellenciája, Gheorghe Radu­lescu, a Minisztertanács alelnöke, Uruguay Keleti Köztársaság ne­vében pedig Venancio Flores kül­ügyminiszter úr írta alá. Mindkét fél kifejezte azt a meggyőződését, hogy a román kormányküldöttség látogatása je­lentősen előmozdította Románia és Uruguay gazdasági és más ter­mészetű kapcsolatait. ★ Október 9-én román-uruguayi kereskedelmi egyezményt kötöt­tek Montevideoban. Románia Szo­cialista Köztársaság kormánya nevében az egyezményt Gheor­ghe Radulescu, a Minisztertanács alelnöke, Uruguay Keleti Köztár­saság kormánya nevében pedig Venancio Flores külügyminiszter írta alá. Az ünnepségen részt vettek a román küldöttség tagjai, a Külügyminisztérium, az Ipar­és Kereskedelemügyi Miniszté­rium, a Központi Bank és más uruguayi gazdasági intézmények főtisztviselői. Ott volt Victor Flo­­rescu, Románia Szocialista Köz­társaság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete Uruguayban. A román küldöttség ugyanaz­nap este hazautazott Uruguayból. kormány alakul Libanonban Beirut (Agerpres) Charles Helou, Libanon elnöke csütörtökön megkezdte tanácsko­zásait az új kormány megalakí­tásáról. Charles Helou ugyanaz­nap megbeszélést folytatott Ka­mel El Assaddal, a parlament el­nökével és különböző parlamenti csoportok megbízottaival. Mint már közöltük, az Abdul­lah Yafi vezette kormány szerda éjszaka mondott le, miután előző­leg megvált tárcájától Jean Aziz oktatási és tájékoztatási minisz­ter, mivel nézeteltérések merül­tek fel közte és a kormány más tagjai között. Az új kormány megalakításáig a Yasi-kormány látja el a hivatali teendőket. Nagy kombinát Plevnánál Plevna közelében, a Vit folyó melletti mezőségen alig egy év alatt felépült az új petrokémiai kombinát, amely csak az első szakaszban 350 hektár területet foglal el. Most körülbelül 2000 munkás és technikus épü­l és szereli a kombinát kőolajföldet­LONDON: Chalfont lord, brit külügyi államminiszter szerdán ismét támadta Franciaország ál­láspontját Anglia közös piaci felvételének ügyében. A minisz­ter a Kanadai Kereskedelmi Ka­marában mondott beszédében ki­jelentette, hogy Nyugat-Európa­­ „nem engedi meg a jelenlegi helyzet folytatását“, azt, hogy „egy kormány meggátoljon min­den haladást az európai (nyugat­európai) integráció terén“. Hozzá­fűzte, Anglia „felkészült arra, hogy a francia vétó egyelőre távol tart­ja Nagy-Britanniát a Közös Piactól“. ZÜRICH: Svájc az ötödik eu­rópai ország, amely bevezeti a szines televíziót. Kezdetben a svájci televízió heti hatórás szi­nes adást közvetít, majd 1970-től szines riportokat sugároz. 1972- től a svájci televízióprogram 70 százaléka szines adás lesza­gozó objektumait, a villamos­­központot, a mechanikai, a ké­miai üzemet, összesen több mint 200 üzemrészleget. A kombinát erőműve 1969 vé­gén kezdi meg működését, és 60 000 kilowatt áramot fog ter­melni. PÁRIZS. Egy európai zsűri dr. George Gallupnak (USA) ítél­te oda a Christofore International Communications díjat. A zsűri kiemelte, hogy a közvélemény­kutatási módszerrel dr. Gallup nagymértékben hozzájárult a nemzetközi tájékoztatáshoz. GENF: Október 7 és 11 között Genfben több jelentős erdőgaz­dálkodási nemzetközi szerv tar­tott üléseket. A FAO (az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mező­­gazdasági Szervezete) keretébe tartozó európai erdészeti bizott­ság 14. ülésszakán Filip Tomules­­cu mérnök, Románia erdőgazdál­kodási miniszterének helyettese elnökölt. Az ENSZ európai gazdasági bizottságának 26. ülés­szakát tartó faipari bizottsága el­nökké George Hampsont (Anglia), alelnökökké pedig Nicolae St. Dumitrescu román küldöttet és Knut Ronge svéd küldöttet vá­lasztotta. ROMA. Az olasz fővárosban nemzetközi értekezletet tartot­tak a tenger- és óceánvíz szennyeződésével kapcsolatos problé­mák szakértői. Az értekezlet nyolc határozata felszólítja a kor­mányokat, az olajtársaságokat és a világ tudósait, hogy lépjenek fel sürgősen a tenger- és óceánvíz szénhidrogénekkel és más a­­nyagokkal való szennyeződésének csökkentéséért. „Az emberi ha­ladás felbomlással fenyegeti a természet normális egyensúlyát, sürgősen szükséges tehát olyan jogi, műszaki és adminisztratív intézkedéseket tenni, amelyek megelőzik és megszüntetik a szeny­­nyeződés jelenségét“ — hangoztatja a konferencia egyik határo­zata. A tengerek és az óceánok már nem fogadhatják be a nagy városok és iparvállalatok hulladékait, sem a normális hajózási tevékenységből, a tankhajók tisztításából és esetleges összeütkö­zéséből származó maradékokat. Szerkesztőség (Telefon: 1-55-94, 1-55-95) és kiadóhivatal (Telefon: 1-55-74) Bv. 23 August &­sziat 403733

Next