Szabad Szó, 1969. január-március (26. évfolyam, 7425-7499. szám)

1969-01-03 / 7425. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 7425. szám 4 oldal, ára 30 bani Péntek, 1969. január 3. NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs újévi rádió- és televízióbeszéde Kedves elvtársak és barátaink ! Románia Szocialista Köztársaság állampolgárai ! Néhány perc múlva véget ér a munkának, az alkotó ered­ményes erőfeszítéseknek, a szocializmus útján elért sikereknek és győzelmeknek még egy éve. Most, mielőtt az óra elütné az év végét, tekintetünk bizalommal és derűlátással irányul 1969 felé, azzal az elhatározással, hogy még virágzóbbá tegyük szeretett hazánkat. Az 1968-as évben fokozódott és tökéletesedett tevékenysé­günk az anyagi javak termelése terén, dinamikusan folytatódott az ország szocialista iparosítása, a mezőgazdaság korszerű'-­ e, a tudomány, a művészet és a kultúra fejlődése, gyarapodó,­ a román nép nemzeti vagyona. A nemzeti jövedelem növekedésé­nek eredményeként emelkedett a városi és a falusi lakosság anyagi és szellemi életszínvonala; a szocialista állam újabb je­­lentő­s alapokat ruház be a megyék, a városok és a községek gazdasági-szociális fejlesztésére, lakásépítésre, a dolgozók szo­ciális-kulturális szükségleteire. A párt Központi Bizottságának kezdeményezésére 1968-ban országunkban fokozott társadalmi-politikai tevékenység folyt a szocialista termelési viszonyok, az egész társadalmi szervezés tökéletesítéséért, a demokrácia elmélyítéséért, a törvényesség erő­sítéséért, a társadalmi méltányosság és igazság elveinek szilárd előmozdításáért. A szocializmus kiteljesítésének folyamatában még inkább megedződött a munkásosztály és a parasztság szövetsége, a mun­kások, a parasztok és az értelmiségiek megingathatatlan egysége, a román nép és az együttélő nemzetiségek testvéri barátsága, erősödött, a Román Kommunista Párt vezetésével a haladás és a civilizáció szélesre tárt útján tántoríthatatlanul haladó szocia­lista nemzetünk összeforrottsága. Kedves elvtársak ! Valamennyiünknek feladata példásan teljesíteni az ötéves terv negyedik évének feladatait. A megyei pártszervezetek, a kutató- és tervezőintézetek, a dolgozók munkaközösségei, forró hazafiságtól fűtve, attól a szilárd elhatározástól áthatva, hogy valóra váltsák a párt politikáját, hogy még jobban fokozzák a haza gazdasági erejét, vállalták, hogy nagyszabású országos verseny keretében túlszárnyalják a terv előirányzatait, határidő előtt teljesítik a beruházási program célkitűzéseit, fokozzák a gazdasági tevékenység hatékonyságát és a tudományos kutatás hozzájárulását a haza fejlesztéséhez. Engedjék meg, kedves elvtársak és barátaink, hogy most, az új év küszöbén tiszta szívből üdvözöljem valamennyiket — munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, dolgozókat, nemzetiség­re való tekintet nélkül, férfiakat, nőket, fiatalokat és időseket, Románia nagy családjának tagjait — és ragyogó sikereket kí­vánjak a szocialista nemzetünk felvirágzásának szentelt lelkes munkájukhoz. Szüntelenül szilárdítva az új társadalmi rendet, egyre telje­sebben hasznosítva felsőbbrendűségét, óriási haladási erőforrásait, nemcsak szent nemzeti kötelességünket teljesítjük, hanem fenn­­költ nemzetközi kötelességünket is, hozzájárulva a szocialista világrendszer erősítéséhez, a marxi-leniai ideológia világbefolyá­sának növekedéséhez, a nagy antiimperialista front erejének növeléséhez. Az elmúlt év a békeerők újabb sikerei és a nemzetközi élet légkörét elsötétítő események révén került be az emberiség viszontagságos történetébe. Az idén folytatódott a vietnami há­ború, nyitva maradtak a békét veszélyeztető feszültségi gócok, s mindez fokozta a népek soraiban a félelem és a bizalmatlanság érzését. Üdvözöltük azt az eseményt, hogy az Amerikai Egyesült Államok megszüntette a Vietnam Demokratikus Köztársaság elleni bombatámadásokat, de tovább kell menni, hogy végleg megszűnjék a vietnami nép elleni háború; újabb erőfeszítéseket kell tenni a közép-keleti konfliktus felszámolásáért. A jövő év­ben, a népek fontos érdekei új és energikus lépéseket követelnek a konfliktusok megoldásáért, a hidegháború felújulásának meg­­akadályozásáért, az enyhülésért, az európai és a világbiztonság erősítéséért, azért, hogy a nemzetközi életben diadalmaskodjék minden népnek az a joga, hogy maga döntse el sorsát, diadal­maskodjék a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az összes államok közötti jogegyenlőség elveinek tisztelete. Cselekvően küzdve korunk haladó erőinek soraiban, Romá­nia a jövőben is erőfeszítéseket tesz a szocialista országok, a kommunista és munkásmozgalom egységének szilárdításáért, egy jobb, igazságosabb világ létrehozásáért, a népek közötti bizalom és megértés légkörének megteremtéséért, a nemzetek békés épí­tési együttműködésének fejlesztéséért, a háború végleges kizárá­sáért bolygónk életéből. Meggyőződésünk, hogy a haladás erőinek sikerülni fog meghiúsítani a reakció, az imperializmus agresszív terveit, bebi­zonyítani felsőbbrendűségüket, érvényt szerezni az egész embe­riség békeakaratának. Kívánjuk, hogy az új esztendő egyre nagyobb örömöket hozzon a román népnek boldogságra és haladásra való­­törekvé­sei megvalósításában, újabb jelentős győzelmeket a népek bé­kéért és haladásért vívott harcában. Mielőtt az óra elütné az új esztendő első másodpercét, ősi jókívánságot intézek, kedves honfitársaim, valamennyiükhöz: Boldog újévet! Valamennyiüknek hosszú és boldog életet, leghőbb óhajaik és törekvéseik beteljesülését kívánom! Ürítsük poharunkat a munkásosztályra, a szövetkezeti pa­rasztságra, hazánk értelmiségére, az egész népre, a szocialista társadalom hős építőire; a Román Kommunista Pártra, nemze­tünk kipróbált vezetőjére; Románia anyagi és szellemi haladásá­ra; a szocializmusra, a békére és a népek közötti, együtt­működésre ! SZILVESZTER ’69 Szép hagyomány 1968 szilveszter. A Banatul cipőgyár klubja. Ünnepélyesen feldíszített nagyterem, kellemes hangulatvilágítás, száll a dal. Az asztalokon ételkülönlegességek és bor, sör, pálinka. Ünnepelnek a gyár dolgozói, akik szép hagyo­mánynak folytatói. Évek óta kö­zösen, egy nagy családhoz mél­tóan búcsúznak az óesztendőtől s köszöntik az új évet. A gyár több mint 200 dolgozó­jának családja találkozott itt. Az asztaloknál egymás mellett ültek, szórakoztak Ion Olteanu igazgató, Stana Vladimir párt­bizottsági titkár, Frisch Rudolf szakszervezeti elnök és a gyár vezetőségének más tagjai.. De ott voltak Ioan Leş és Moise Bu­­dişcă főmesterek, Scheer Kon­­radt, Török István, Hager Alfred, Margit Károly, Páva Ferenc és még sokan mások. Éjfél közeledik. Elcsendesül a terem. Néhány pillanatra elsöté­tül minden. Hogy aztán robba­násszerűen feltörjön a taps, ösz­­szecsendüljenek a telt poharak. Boldog új évet, egészséget, sok­­sok sikert az új esztendőben! — kiván mindenki, mindenkinek, öröm és jókedv. Vidámak a ci­pőgyáriak. Mert, hogy is volt az a '68? Hej, de sok gonddal, ne­hézséggel kellett megküzdeni. De ők kerültek ki győztesen. Le a kalappal előttük! Becsülettel megállták helyüket. Hát ezért is ilyen jókedvűek. S most, ha csak gondolatban is, előttük az új év. Milyen lesz? Kívánjuk, hogy még szebb, sikerekben gazda­gabb. Táncra perdülnek a fiatalok, az idősebbek, mindenki. Száll a dal, estétől, reggelig. A cipőgyáriak jókedvűek bú­csúztak el '68-tól, úgy ahogy már ezt a szép hagyomány meg­kívánja. ★ A mennyezeten színes szala­gok, lampionok. A tágas klubban forgó párok, jókedv, vigadalom. A Technolemn gyár mintegy 120 dolgozója búcsúzik itt az óesz­tendőtől, s köszönti az újat. Azt az évet, melytől szebb munka­­sikereket remél. Az üzemi zenekar fáradhatat­lanul húzza a talpalávalót. Az­tán néhány fiatal veszi birtokba a színpadot. Baiciu Vasile, Ve­res Rozália, Gropşoreanu Tibe­­riu, Kertész Agnes és mások. Szilveszteri számmal szórakoztat­ja a rigmusbrigád az egybegyűl­teket. S a tréfás, csipkelődő mondások, komikus jelenetek nyomán az egész teremben elu­ralkodik a nevetés. Hosszú taps közepette vonul­nak le a színpadról a fiatalok. Újból a zenekaré a „szó“. Emel­kedik a hangulat, fokozódik a jókedv. Éjfél közeledik. Elcsitul a zaj, elhangzik pártunk főtitkárának újévi köszöntője. Éjfél. Tusst húz a zenekar. Boldog új esztendőt! Erőt, egész­séget! — visszhangzik az egész terem a jókivánságoktól, az uj­fVi ituatumciscatus. -**•'-'* kemény kézfogások, baráti ölelé­sek és sokszáz csók. Bădescu Ra­fael főkönyvelő, Momírov Gheor­­ghe párttitkár és többen mások asztaltól asztalhoz járnak, koc­cintanak munkatársaikkal. Abban a reményben, elhatározásban, hogy az új esztendőben szép eredményeket, munkasikereket vívnak ki a Technolemnben. Tetőfokára hágott a hangulat Mindenki fesztelenül, felszaba­dultan mulat ezen e jólsikerült üzemi szilveszteren. . . % Koccintanak a Temesvári Mechanikai Üzemek dolgozói /I Villanások az utcán Szilveszter éjszakáján — két pohár bor között — ki-kikukkan­­tottunk az utcára is. Az aláb­biakban így szerzett tapasztala­tainkról számolnánk be­­ röviden. Ha netalán valaki olvasóink kö­zül magára ismerne, megnyug-­ tatjuk: ezer százalék, hogy nem ő volt. Előkészület Fél tíz. Apró pelyhekben szállingál a hó, kellemesen friss az idő. Igazi szép szilveszter este. A­­z utca lassan néptelenedni kezd. Ünneplőbe öltözött fiata­lok, férjeik karjaiba kapaszkodó körömcipős nők­ sietnek a ven­déglőbe, üzemi klubba, mások tele cekkerekben cipelik a „ba­tyut“ ... vagyis­ teljes már a szilveszteri hangulat. A December 30 úti nagy gyógy­szertárban csak néhányan van­nak. Leginkább „felport“, ideg­­csillapítót vásárolnak. Most egy kis kolindáló kerül az ablakhoz. Egyik válláról népi hímzésű tö­rülköző hull alá, a másikról rikí­tóan színes indián tollkoszorú. Fején színes papírból készült fel. — Rekedtség ellen kérek va­lamit. — Szu­­p jó lesz? — Más nincs? — Van faringosept. — Nem bánom akármi, valami jó legyen ... Erre már a gyógyszerész is fel­kapja a fejét: — Meg vagy te hülve egyálta­lán? — Nem, de nem is akarok. Az­ért veszem az orvosságot... Hiába, ahhoz, hogy az üzlet menjen, befektetéseket is kell eszközölni... Józsa Ödön (Folytatás a 3. oldalon) Csak p­ríxr.”í­­j Tlmlgoar« |Lp ^ ■ Temes menve ipara az ötéves terv esztendejének Temes megye iparvállalataiban is következetesen valóra válik pártunknak az RKP IX. kon­gresszusán, az ipar fokozott üte­mű fejlesztésére irányuló politi­kája. Jelentős beruházási mun­kálatokat végeztek s magasabb fokon hasznosították a meglevő termelőkapacitásokat is; mindez lehetővé tette, hogy az ipari dolgozók — románok, németek, magyarok, szerbek és más nem­zetiségűek — a pártszervek és -szervezetek vezetésével, évről évre túlteljesítsék az 1966—1970- es ötéves terv első három évére megállapított fejlődési ütemet. Így, 1968-ban, megyénk ipará­nak termelése 36 százalékkal na­gyobb volt, mint az­ 1965. évi, a növekedési ütem pedig minden esztendőben meghaladta az öté­ves terv előirányzatát. E növe­kedés nyomán, az ötéves terv el­ső éveiben Temes megye ipara közel 2 milliárd lej értékű több­lettermelést adott. Az elért eredmények azonban nem csupán mennyiségiek. Ugyancsak ebben az időszakban állandóan javult a termékek mi­nősége, megkezdték új, magasabb műszaki-gazdasági jellegzetessé­gekkel rendelkező termékek gyártását, míg a termelési költ­ségek szüntelenül csökkentek. Az 1968. évi termeléshez például a tervben előirányzottnál 35 mil­lió lejjel kevesebbet költöttek, az ötéves terv első három évében pedig a többletjövedelem összege majdnem 100 millió lejt tett ki. 1968 fontos szakaszt jelentett az ötéves tervben szereplő fela­datok teljesítésében. így, az RKP KB 1968. júniusi plenáris ülése cecíriA trandafir mérnök, az RKP Temes megyei bizottságának titkára nyomán, Temes megye ipara össztermelési tervét 180 millió lejjel növelték, azonban a válla­latok dolgozóinak lendületes mun­kájával, ezt a feladatot is to­vábbi 100 millió lejjel túlhalad­ták. Így aztán megyénk decem­ber 26-án jelenthette az évi ter­melési terv maradéktalan teljesí­tését s előirányzaton felül elké­szült nagy mennyiségű termék, ezek között 10 000 kW villany­­motor, 120 000 négyzetméter szőt­tes, 380 000 pár harisnya, több mint 150 000 darab kötöttáru, több mint 100 000 pár lábbeli és más termék. Tavaly, a megyénk vállalatai által elért ipari termelés 12 szá­zaléka export célra készült. E feladatoknak becsülettel eleget tettek gazdasági egységeink. A megrendelőkkel kötött egyezsé­gekhez képest az egész év folya­mán korábban küldték el az áruszállítmányokat­, december 25-én pedig az utolsó termékté­telt is útnak indították a külföldi megrendelőknek. Az 1968 december 21-én meg­tartott megyei pártkonferencia nagyra értékelte az iparvállala­tok pártszervezeteinek, az ösz­­szes munkások, technikusok és mérnökök tevékenységét. Ugyan­akkor rámutatott azokra a nagy tartalékokra is, melyekkel a vál­lalatok rendelkeznek, s melyek­nek értékesítésével még maga­sabb termelési ütemet, gazdasági hatékonyságot biztosíthatnak. A konferencia Határozata konkrét intézkedéseket jelölt ki a terme­lőberendezések teljes kihasználá­sára, a munkatermelékenység nö­velésére, a meglevő felszerelések korszerűsítésére, a termékek mi­nőségének javítására, s ezzel együtt a nem gazdaságos költsé­gek felszámolására, és az újabb készlethalmozások keletkezésé­nek megakadályozására. Az 1969-es állami terv előirány­zatai, úgy ahogyan azt az RKP Központi Bizottsága 1968 decem­ber 16—17-i plenáris ülésén Nicolae Ceauşescu elvtárs hang­súlyozta „figyelembe veszik az egész gazdaság gyors ütemű nö­velésének és a műszaki haladás összes anyagi termelési ágakban való előmozdításának szükségle­teit, a gazdasági tevékenység ha­tékonyságának növelésére, né­pünk anyagi és kulturális élet­színvonalának további emelésére irányulnak. Megyénk ipari termelése az elmúlt évhez képest közel 1 mil­liárd lej értékkel, az exportra szánt termékek mennyisége pe­dig több mint 10 százalékkal nö­vekszik, míg a termelés anyagi költségei 2 százalékkal csökken­nek. A Bukarest municipiumi pártszervezet felhívására vála­szolva, a Temes megyei párt­­szervezet konferenciája, a kom­munisták, megyénk iparának ösz­­szes dolgozói nevében megfogad­ta, hogy az össztermelésnél újabb 100 millió lejjel szárnyalja túl a (Folytatás a 4. oldalon), negyedik küszöbén A városfejlesztés lendítő ereje Zsombolya olyan kisváros, amelyben lépten-nyomon ta­lálkozunk a fejlődés jeleivel. A lakosság szereti városát és a zöme szívesen járul hozzá, ha kell, két keze munkájával, szépítéséhez, civilizációs fo­kának emeléséhez. Még egy éve sincs annak, hogy az ország közigazgatási­területi átrendezése folytán, beiktatták az új városi pártbi­zottságot és változások történ­tek a néptanács vezetőségé­nek összetételében is. Az el­telt hónapokban, szerény lehe­tőségeinkhez mérten, igyekez­tünk megoldani a lakosság ja­vaslatait Munkamódszerünk igen egy­szerű. A képviselők, a végre­hajtó bizottsági tagok, a hon­polgári bizottságokbeli elvtár­sak jó része szoros kapcsolatot tart fenn a honpolgárokkal. Kikérik véleményüket, isme­rik a választókerületek legége­tőbb problémáit és amint al­kalom adódik, meg is oldják azokat Itt szeretném megem­líteni azt a tényt is, hogy kü­lönböző akciókban mindig élenjártak a kommunista kép­viselők és honpolgárok,, és rendszerint kivették részüket a gyári munkások, a KISZ- tagság, a nőbizottságok ak­tívája is. Visszatekintve az eltelt idő­szakra, a honpolgárok kérései teljesítésének útján egyik leg­jelentősebb megvalósításunk közé számítjuk az ivóvízháló­zat bevezetését a Futok ne­gyedben, majd pedig a Cipő- és Gombgyár körüli utcákban. Előzőleg a Futok negyed la­kóival gyűlésen megtárgyaltuk a tennivalókat, majd ötezer méteren csővezetéket húztak és egy nagyobb kapacitású hidrofor segítségével 14 utcai vízcsapot szereltek fel. Utóbb itt 327 házba is bevezették a vizet. Ez a vezeték november 1 óta működik, közmegelége­désre. Építésénél, a néptanácsi aktíva és Katona Pál géplaka­tos irányításával, a kerület szinte mindegyik honpolgára serényen dolgozott, önkéntes munkával végezték el az árok­ásást, a csővezeték szigetelé­sét. Az így elért megtakarítá­sok 73 000 lejre rúgnak. Ha­sonlóképpen jártak el a két említett gyár körüli utcákban is. Itt 570 méteren húztak csővezetéket és a gombgyár­­beli hidrofor segítségével lát­ják el a Moţilor út, Fab­é János és Lenauheim utcai lakosokat vízzel. Ezzel a vá­ros két fontos munkásnegye­dének vízellátását oldották meg, helyi erőkkel, minimális anyagi befektetéssel. A zsombolyai lakosság régi kérelme egyes tavak lecsapo­­lása. 1968-ban folytattuk ezt a fontos akciót és téglagyári törmelékkel négy hektár te­rületen töltöttük fel a tava­kat. Ezekben a munkálatok­ban — ami hozzájárul a szebb és főleg higiénikusabb Ignat Mihai, az RKP Zsombolya városi bizottságának titkára, a városi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke (Folytatás a 4. oldalon) TÁVIRATOK FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai KP KB első titkárának, Kuba Köztársaság Forradalmi Kormánya miniszterelnökének OSVALDO DORTICOS TORRADO elvtársnak, Kuba Köztársaság elnökének Havanna A Felszabadulás Napjának — Kuba Köztársaság Nemzeti Napjának — 10. évfordulója alkalmából a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, az Államtanács és a Minisztertanács, a román nép és a magunk nevében legszívélyesebb jókívánsá­gainkat és meleg elvtársi üdvözletünket küldjük önöknek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a forradalmi kormánynak és a kubai testvérnépnek. A román nép kifejezi internacionalista szolidaritását azzal az önfeláldozó harccal, amelyet a kubai nép az imperializmus ellen, forradalmi vívmányainak megvédéséért folytat, és tiszta szívből örvend a Kubai Kommunista Párt vezetésével a szocia­lizmus építésének művében elért számottevő sikereinek. Meggyőződésünk, hogy a Román Kommunista Párt és a Kubai Kommunista Párt közötti, a Románia Szocialista Köztár­saság és Kuba Köztársaság közötti baráti és elvtársi együttmű­ködési kapcsolatok szüntelenül fejlődni fognak a román és a kubai nép javára, a szocialista világrendszer és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége, a szocializmus és a béke ügye érdekében. A jubiláns évforduló alkalmából újabb fontos sikereket kí­vánunk önöknek, kedves elvtársak, és az egész kubai népnek a szocialista társadalom építéséhez Kuba Köztársaságban. NICOLAE CEAUŞESCU, ION GHEORGHE MAURER, a Román Kommunista Párt Románia Szocialista Köztársaság Központi Bizottságának Minisztertanácsának elnöke főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke OLDRICH CERNIK elvtársnak, — G - Cvnnioiíeio lí’n-ríá'eCQcáff LftMYHÍnva oTliríl.-pnol;­a vbvuotiu T »» umviMnuiM •»«»"—•*a m v,» Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa, a román nép, és a magam nevében legmelegebb jókívánságaimat küldöm önnek abból az alkalomból, hogy kinevezték a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökévé. Kifejezem azt a meggyőződésemet, hogy Románia és Cseh­szlovákia hagyományos baráti és testvéri együttműködési kap­csolatai szüntelenül és sokoldalúan fognak fejlődni népeink ér­dekében, a szocialista világrendszer egységének erősítése, a szo­cializmus és a világbéke ügye érdekében. Sok sikert kívánok önnek a Csehszlovák SZK szüntelen fej­lődését szolgáló tevékenységhez. ION GHEORGHE MAURER, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke.

Next