Szabad Szó, 1969. január-március (26. évfolyam, 7425-7499. szám)

1969-01-30 / 7448. szám

v HICOIftE CHIIŞISCU elvtárs beszéde (Folytatás a 3. oldalról) Mezőgazdasági Főtanácsnak, a Zöldségtermesztési Kutató Inté­zetnek kell felelnie, de a véle­ményekre szerződést kötő hiva­talnak is gondoskodnia kell a termelők vetőmagellátásáról, a­­hogyan ez a dohánynál és a cu­korrépánál történik. A hivatal­nak ellenőriznie kell, hogy a vetőmag megfelel-e a szerződési­leg lekötött zöldségfélék fajtái­nak és minőségének. Ellenőriz­nie kell továbbá, hogyan végzik el a mezőgazdasági munkákat a szerződésben lekötött vélemé­nyek termesztésére szánt terüle­teken. Külön felkérem az első titkárokat, a mezőgazdasági igazgatóságok igazgatóit és a szövetkezeti szövetségek elnöke­it, hogy már most ellenőrizzék a veteménytermesztés előkészíté­sének helyzetét és tegyék meg az összes intézkedéseket, hogy a lakosság ebben az évben ide­jében és megfelelő mennyiség­ben el legyen látva zöldség­félékkel. Tisztelt elvtársak ! Számos olyan tevékenységi te­rületre utaltam, amely döntő jelentőségű a termelés gyors nö­vekedésének, tehát a mezőgazda­­sági egységek jövedelme növe­kedésének biztosítása szempont­jából. Természetesen, e felada­tok teljesítésében döntő szerep hárul a káderekre, azokra az emberekre, akiknek meg kell valósí­tan­iuk ezeket az intézke­déseket. Igaz, kellő számú me­zőgazdasági szakemberrel, főként agrármérnökkel és állatorvossal rendelkezünk. Kevesebb a zoo­­technikusunk, de az agrármér­nökök és az állatorvosok is fog­lalkozhatnak az állattenyésztés­sel. Sok középfokú mező­­gazdasági káderünk van, de gondoskodnunk kell arról, hogy ezek közvetlenül a termelésben dolgozzanak. A középfokú káde­rek képzésében arra törekszünk, hogy ne mezőgazdasági tisztvi­selőket, ne főnököket neveljünk, hanem olyan embereket, akik ténylegesen a termelésben, az állattenyésztő szektorban, a zöld­ségtermesztő, a gyümölcs- és sző­lőtermesztő stb. szektorban dol­goznak. Az iparban a középfokú káderek, a technikusok, a meste­rek nem tisztviselők, hanem e­­gész tevékenységüket közvetle­nül a termelésben folytatják. Azért teszek említést erről, mi­vel egyes fiatalok, akik elvégzik a mezőgazdasági középiskolát, úgy gondolkoznak, hogy admi­nisztratív vagy vezető tisztségre készültek fel. Ezt megfelelően tisztázni kell a mezőgazdasági középiskolákba és a gépkezelői iskolákba beiratkozó fiatalokkal. Végérvényes szerződéseket kell kötni velük, hogy az iskola elvégzése után ténylegesen a mezőgazdasági termelésben dol­gozzanak. Amint már rámutattam, bő­vültek a szövetkezeti elnökök, a brigád­o­sok és általában a pa­rasztság ismeretei. De a mező­gazdasági termelőszövetkezetek előtt álló feladatok sokrétűsége megköveteli, hogy hatékonyabb rendszert szervezzünk az elnö­kök és a brigádosok felkészítésé­re műszaki, főként pedig gazda­sági szempontból. Ezzel kapcso­latban úgy vélem, célszerű len­ne, ha a megyéknél, sőt a szö­vetkezetekben dolgozó elvtársak azon is gondolkoznának, helyes-e az az egyes szövetkezetekben alkalmazott megoldás, amely szerint az agrármérnök egyúttal elnök is. Vajon az elnöki te­endők nem vonják el alapfog­­lalkozásától, szakfeladatainak tel­jesítésétől? S vajon nem alakul ki olyan helyzet, amely meg­fosztja attól a lehetőségtől, hogy betöltse az állam képviselőjének szerepét a szövetkezetben, s tel­jesítse azt a kötelességét, hogy biztosítsa az állam utasításainak és határozatainak alkalmazását? Az agrármérnök az kell, hogy legyen, ami a vállalatban a fő­mérnök, vagyis az a szakember, aki felelős az összes agro-zoo­­technikai intézkedések alkalma­zásáért, aki ismeri az állam törvényeit és utasításait és biz­tosítja alkalmazásukat. Nem gondolok arra, hogy a mérnök felügyelő legyen, hanem arra, hogy őrködjék az állami szer­vek által a termelés növelése, mezőgazdaságunk szüntelen fej­lesztése érdekében kijelölt agro­­zootechnikai intézkedések alkal­mazása felett. Tanulmányozva a szövetkezet helyzetét, a mérnök­nek még kutató tevékenységet is kell szerveznie a szövetkezet többi szakemberével és egyes szövetkezeti parasztokkal együtt, tevékeny szerepet töltve be a mezőgazdasági tudomány alkal­mazásában, a szövetkezeti tevé­kenység színvonalának általános emelésében. Úgyszintén, elvtársak, nagyobb figyelmet kell fordítanunk az a­­nyagi eszközök nyilvántartására és a pénzügyi fegyelemre a szö­vetkezetekben. Bejelentések ér­keztek kisebb vagy nagyobb visz­­szaélésekről és kihágásokról, a­melyeket megkönnyített a rossz gazdasági nyilvántartás. A szö­vetkezetekben nagyszámú köny­velő és számfejtő van. Van egy­­egy főkönyvelő is, a megyei szö­vetségnél pedig elég sok a könyv­viteli irányító, így tehát biztosí­tani kellene az összes szövetke­zetekben a jobb nyilvántartást és ügyviteli ellenőrzést. Sajnos azonban e káderek nincsenek valamennyien megfelelően felké­szülve. A 4600 főkönyvelő közül csak mintegy 1000 végzett közép- és főiskolai tanulmányokat. Nem normális dolog ez, elvtársak. Természetesen, nem könnyű fő­iskolai végzettségű embereket ta­lálni, de találhatók líceumi, me­zőgazdasági középiskolai végzet­tek, akik matematikai, egyesek pedig könyvviteli ismeretekkel rendelkeznek. Ezek közül meg­felelő kádereket választhatnánk ki a szövetkezeti főkönyvelői tisztségbe. A szövetkezetek gazdasági erő­sítésének egyik fő feltétele a fel­halmozások gyarapítása, az újon­nan termelt értékből, a termelés bővítésére. Biztosítani kell a fel­halmozási alap létrehozására vo­natkozó alapszabályzati előírá­sok tiszteletben tartását. Ez ideig több mint 1000 szövetkezet utalt előirányzaton aluli alapokat fel­halmozásra. Az 1963. évihez ké­pest a szövetkezetek által beru­házásra kiutalt pénzalapok 1968- ban 300 millió lejjel növekedtek, ami kevés. Ugyanakkor számos szövetkezet nem használja ki tel­jesen a rendelkezésére álló esz­közöket. 500 szövetkezetben 15 000 szarvasmarha számára létesített épületeket más rendeltetéssel használnak fel, úgyszintén nem használják ki a sertésfiaztatók kapacitásának 25 százalékát, a baromfitenyésztő csarnokok ka­pacitásának 47 százalékát. Min­denütt biztosítani kell legalább annak a minimális összegnek a kiutalását, amelyet az alapsza­bályzat felhalmozásra irányoz elő, valamint az alapok ésszerű felhasználását a szövetkezetek gyors fejlesztéséért. Szó esett itt a munkaszerve­zésről. Bírálatok is elhangzottak, és egyet kell értenem azokkal az elvtársakkal, akik rámutattak, hogy egyes hiányosságok ezen a téren nem tulajdoníthatók any­­nyira a szövetkezeteknek, mint a szövetkezeti szövetségek által adott, az alapszabályzatnak meg nem felelő utasításoknak és út­mutatásoknak. Intézkednünk kell a belső rend, a termelési fegye­lem megerősítéséért, hogy a szö­vetkezet összes tagjai valóban ténylegesen részt vegyenek a me­zőgazdasági munkák megvalósí­tásában. Nálunk hatékonynak bizonyult a brigádonkénti és cso­portonkénti szervezés, mint a szövetkezeti munka alapformája. Ez a szervezés biztosította és biztosítja a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek megszilárdítá­sát és előrehaladását. Ugyanak­kor következetesen alkalmazni kell a munkának a munkanap­egység arányában történő termé­szetbeni és pénzbeli javadalma­zása elvét, amely megfelelőnek bizonyul a mai feltételek között és amelyről nem mondhatunk le. Ezen a javadalmazási formán számos javítást eszközöltünk, be­vezettük a terven felül elért ter­melés utáni pótjavadalmazást. Ez harmonikusan összeegyezteti a szövetkezeti tagok személyes ér­dekeit a szövetkezet általános ér­dekeivel és jobban meghatározza a munkanapegység szerinti ter­mészetbeni és pénzbeli fizetés el­vét. Nem szabad olyan formákat keresnünk, amelyek nem erősítik a kollektív szellemet, a közös munkát, amelyek nem szilárdít­ják a szövetkezetet. A munka­napegység szerinti pénzbeli és természetbeni javadalmazás el­vét erősítve, szüntelenül foglal­koznunk , kell a normák tökélete­sítésével. A normákat úgy kell megállapítani, hogy ezek arány­ban álljanak a gépesítés beveze­tésével és más intézkedésekkel, amelyek megteremtik a feltétele­ket a munkatermelékenység nö­vekedéséhez. Az elnökök, az ag­rármérnökök, az állami és szö­vetkezeti mezőgazdasági szervek foglalkozzanak komolyan a nor­mák további javításával és töké­letesítésével, küszöböljék ki a munkanapegység-pazarlást. Min­den feltételt biztosítanunk kell ahhoz, hogy a szövetkezeti tag a szövetkezeti munkából szerezze meg fő jövedelmét. Csak így fog ragaszkodni a szövetkezethez, csak így érti meg, hogy mindent meg kell tennie a szövetkezet gazdasági fejlődése érdekében. Azokban a szövetkezetekben, a­­hol jó eredményeket érnek el — még a város közelében levőkben is — az emberek aktívan részt vesznek a munkában, megértik, hogy a szövetkezeti termelés biz­tosítja jólétüket. Éppen ezért a szövetkezeteket fejlesztve, a szö­vetkezetben végzett munkából kell származnia a szövetkezeti tagok jövedelme legnagyobb ré­szének. Erősítsük a kollektív szellemet, s így is segítsük elő a parasztságnak, mint új osztály­nak a kiteljesítését, amely a munkásosztállyal szoros egység­ben és ezzel együtt, valamennyi dolgozóval együtt, a szocializmust építi. Meg kell erősíteni, elvtársak, a közgyűlés szerepét, hogy na­gyobb mértékben és hatékonyab­ban érvényesüljön a szövetkezeti demokrácia. A szövetkezet alap­vető problémáit mindenütt a közgyűlésnek kell megvitatnia, hogy az összes szövetkezeti ta­gok megismerjék a foganatosított intézkedéseket és állandóan tud­ják, hogyan valósulnak meg e­­zek az intézkedések. A szövet­kezeti tag csak így tudja meg, hogy minden az ő érdekében történik s tevékenyen részt vesz a szövetkezeti vagyon növelésé­ért folyó egész munkában, ami egyben saját jólétét is növeli. Amikor elhatározták az Orszá­gos Szövetségnek és a szövetke­zetek megyei szövetségeinek meg­alakítását éppen abból indultak ki, hogy biztosítani kell a szö­vetkezetek belső tevékenységének aktívabb és állandóbb jellegű vezetését és irányítását s ilykép­­pen növeljék a szövetkezeti ta­gok közgyűlésének szerepét a szövetkezet és a falu életében, s bevonják a parasztság tömegeit az ország egész politikai életébe. Sajnos a megyei szövetkezeti szövetségeik és az Országos Szövetség még nem cselekedett kellőképpen ezen a téren. Azt hiszem, e plenáris ülés egyik legfőbb konklúziója az kell hogy legyen, hogy a megyei szö­vetségeknek, az Országos Szö­vetségnek rendkívül nagy figyel­met kell fordítania e tevékeny­ségi területeikre. Tisztelt elvtársak! A Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Országos Szövetségé­nek Tanácsától és a Mezőgazda­­sági Főtanácstól kezdve gyöke­resen meg kell javítani a me­zőgazdaság irányításának mun­káját. Meg kell értenünk, elv­társak, hogy a mezőgazdaságot, a mezőgazdasági szövetkezeteket nem lehet közrendeletek­kel és utasításokkal vezetni, hanem te­vékenyen részt kell venni a szövetkezet életében, állandó kontaktust és szoros kapcsolatot tartva a szövetkezetekkel. A szövetkezeti szövetségek és a megyei mezőgazdasági igazgató­ságok dolgozóinak rendszeresen részt kell venniük a közgyűlé­seken, a tanácsüléseken, támo­gatniuk kell a szövetkezeteket a munka és a termelés megszer­vezésében, hogy valóban a szö­vetkezeteknek konkrét útmuta­tást és segítséget, nyújtó p­rounka­­szervek­ké váljanak. Az elnök­nek, a szövetkezeti agrármér­nöknek lehetősége kell hogy le­gyen arra, hogy bármikor a me­gyei mezőgazdasági igazgatóság­hoz és szövetkezeti szövetséghez forduljon s megkapja a szüksé­ges operatív segítséget. Sajnos, a szövetkezeti szövetségek egyes elnökei és a megyei mezőgazda­­sági igazgatóságok vezetői hóna­pokon át feléje sem néznek a szövetkezeteknek, így nem lehet a mezőgazdaságot irányítani... A Mezőgazdasági Termelőszövetke­zetek Országos Szövetségének Tanácsában, a Mezőgazdasági Főtanácsban működő elvtársak­nak meg kell érteniük, hogy ha nincsen tényleges kapcsolatuk a megyékkel, ha nem biztosítják a kellő útmutatást, a megyék által felvetett problémák opera­tív megoldását nem teljesíthetik kellőképpen hatáskörüket. Fel­kérem önöket, akik a megyék­ből jöttek, legyenek igényeseb­bek saját munkájukkal és a központi szervek munkájával szemben is. Működjenek együtt, hogy fordulat álljon be az álla­mi és szövetkezeti mezőgazdasá­gi szervek tevékenységében. A mezőgazdaságban nagy és bonyolult problémák vetődnek fel. Ezek nem oldhatók meg köz­­rendeletek­kel, papírokkal, hanem csak tudományos, konkrét, opera­tív vezetéssel. Központi és me­gyei szerveink meg tudják ol­dani e problémákat. Mindannyi­­uk munkájában azonban erő­teljesen meg kell nyilvánulnia a pártos szellemnek. Nem sza­bad átadniuk magukat a bürok­ratikus, a hivatalnoki szellem­nek, küzdeniük kell ellene, csak így­­ oldhatják meg sikeresen felelősségteljes feladataikat. Szólni szeretnék itt a párt­szervezeteik egyes feladatairól is. Természetesen a falusi pártmun­­kának­ nem lehet más célja, mint a termelési feladatok tel­jesítése a szövetkezetekben és az állami vállalatokban, mint ahogy az iparban is a párt­­munka legfőbb célja az állami terv teljesítése. Meg kell mon­danunk, elvtársak, hogy a falva­kon erős pártszervezeteink van­nak. A falvakon 820 000 párttag dolgozik,é­s közülük mintegy 510 000 a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben. Erős községi pártbizottságaink, szövetkezeti pártszervezeti büróink vannak. Hatalmas erővel rendelkezünk tehát, amely biztosíthatja mező­­gazdasági céljaink megvalósítá­sát. Le kell vonnunk a tanulsá­gokat az eddig megmutatkozott hiányosságokból, mivel az emlí­tett hiányosságok végső fokon megyei és községi pártszervezete­ink munkáját is tükrözik. Mind­abban, ami jó, benne van a pártszervezetek munkája is, s mindabban, ami rossz, tükröződ­nek munkájuk hiányosságai is. Miint minden tevékenységi te­rületen, itt sem szabad megelé­gednünk csupán a határozatok­kal, bármilyen jók legyenek is azok,­­hanem intézkedéseket kell tennünk, hogy megszervezzük a munkát a határozatok teljesíté­séért, hogy állandó ellenőrzést gyakoroljunk a megállapított in­tézkedések maradéktalan végre­hajtásáért. A határozatok, bár­milyen jók legyenek is, papíron maradnak és nem tölthetnek be túl nagy szerepet, ha nem kísér­jük figyelemmel alkalmazásukat. Amit mondok, elvtársak, vonat­kozik mind a megyei pártszer­vezeteik, a községi szervezetek tevékenységére, mind pedig a mi munkánkra, azokéra, akik a Köz­ponti Bizottságban dolgozunk, akiknek közvetlen feladataink vannak a mezőgazdasággal kap­csolatosan. Biztosítanunk kell a tevékenység jobb irányítását és vezetését pártszerveink és­­szer­vezeteink részéről, biztosítanunk kell a pártszervezetek szerepének növekedését az összes mező­­gazdasági egységekben a terme­lés növeléséért, a szövetkezetek fejlesztéséért és erősítéséért folyó harcban. A falvakon vannak erős ifjúsági szervezeteink is, a­­melyek több százezer tagot szám­lálnak. Pártszervezeteinknek job­ban kell irányítaniuk ezek mun­káját, hogy tevékenyebben já­ruljanak hozzá a mezőgazdasági feladatok teljesítéséhez. A megyei és községi néptaná­csoknak az új szervezési törvény alapján pontosan meghatározott és felelősségteljes feladataik van­nak a mezőgazdasági tevékeny­ség vezetésében és irányításában. El kell érnünk, hogy jó körül­mények között teljesítsék hatás­körüket és erős befolyást gyako­roljanak a párt és a kormány által megállapított feladatok tel­jesítésére. Nem beszéltem az ideológiai tevékenység, a nevelő munka kérdéseiről, noha azok nagy je­lentőségűek a falvak életében, majd más alkalommal beszélünk róluk. Hangsúlyozni akarom azonban, hogy ebbe a munkába be kell vonnunk az összes falusi értelmiségieket. Ma nincs olyan község, amelyben ne lenne 20— 50 értelmiségi. Vannak olyan községek is, amelyek 80—100 ér­telmiségivel — tanítókkal, taná­rokkal, orvosokkal, mérnökökkel — rendelkeznek. Ezek­ olyan erőt képviselnek, amely nagy befo­lyást gyakorolhat a falvak kul­turális felemelkedésére, a pa­rasztság szocialista öntudatának növekedésére. Pártszervezeteink­nek mozgósítaniuk kell az értel­miséget a falu gazdasági, szociá­lis és kulturális átalakításának egész munkájára. Meg vagyok győződve, hogy egyesítve minde­zeket az erőket, szövetkezeti me­zőgazdaságunk rövid időn belül magas színvonalra emelkedik. A jövő héten megkezdődnek a közgyűlések a mezőgazdasági szövetkezetekben. Ezeken a gyű­léseken alaposan meg kell vitatni a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos összes kérdéseket, nyíltan meg kell vitatni a hiá­nyosságokat, hibákat és a teen­dő intézkedéseket. A közgyűlés­nek,­ amely munkagyűlés kell hogy legyen, az összes erők moz­gósításának jegyében kell lefoly­nia, minden egyes szövetkezet erősítése és fejlesztése érdeké­ben. Ezáltal tényekkel nyer bizo­nyítást, hogy a közgyűlés döntő szerepet tölt be a mezőgazdasági szövetkezetek egész életében. A mezőgazdasági szövetkezetek köz­gyűlései a választási kampánnyal egyidejűleg folynak, ami megte­remti a feltételeket a nemzet összes erőinek még fokozottabb mozgósítására a párt politikájá­nak valóra váltása érdekében. Harmonikusan összeegyeztetve, ez a két akció a szövetkezeti pa­rasztság kezdeményezésének, jó­gazda szellemének fejlesztéséhez, újabb eredmények eléréséhez kell hogy vezessen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdí­tásának útján. Az idén ünnepeljük a haza fel­­szabadulásának 25. évfordulóját, ugyanakkor készülünk a párt­­kongresszusra. Ezeket az esemé­nyeket az évi tervben az ipari és mezőgazdasági termelés növe­lésére előirányzott feladatok tel­jesítésének jegyében kell kö­szöntenünk, hogy megvalósíthas­suk a IX. kongresszusnak a haza sokoldalú felvirágoztatása érde­kében kidolgozott programját. Kérem, tolmácsolják a pártta­goknak, az összes szövetkezeti ta­goknak azt a kívánságomat, hogy érjenek el egyre nagyobb ered­ményeket a Szövetkezeti mező­­gazdaságunk állandó haladásáért kifejtett tevékenységükben. (Az RKP KB főtitkárának be­szédét az egész­ hallgatóság több ízben élénken és hosszasan meg­tapsolta). 4. oldal KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK Bajorországban MEGKEZDŐDÖTT A REFORGER-1. HADGYAKORLAT NEVŰ Bonn (Agerpres) A bajorországi Grafenwoehr gyakorlótéren megkezdődött az amerikai egységek Reforger-1. nevű hadgyakorlata, amelyet a legjelentősebbnek tekintenek a NATO történetében. A gyakorla­tokon részt vesznek az USA-beli támaszpontokról repülőgépen szál­lított egységek. A gyakorlatok célja ellenőrizni a Kansas állam­beli amerikai támaszponton álló- I egységek harckészségét ■ masoro Japán A Szato-kormány politikáját bíráló beszéd Tokió (Agerpres) T. Narita, a Japán Szocialista Párt elnöke a parlament máso­dik házában mondott beszédében élesen bírálta a Szato-kormány bel- és külpolitikáját. Követelte, hogy a japán kormány eszközölje ki az Egyesült Államoktól a B-52-es bombázók azonnali kivo­nását Okinawáról, valamint azt, hogy érvénytelenítsék a ryukyu­­szigeti amerikai közigazgatás ál­tal kibocsátott törvénytelen ren­deleteket, amelyek megtiltják az okinawai lakosságnak a nagy­gyűléseken és sztrájkokban való részvételt. Pártjának nevében követelte e szigetek azonnali és feltétel nélküli visszaadását s az amerikai katonai támaszpontok felszámolását. A japán-amerikai biztonsági szerződéssel kapcsolatosan Nari­ta hangsúlyozta, hogy az veszé­lyezteti Japán jövőjét, s megje­gyezte, hogy a közvéleménykuta­tás szerint a lakosság döntő több­ Hatalmas áradások Iránban Teherán (Agerpres) Az iráni Ah Az tartományi hatalmas áradások ideiglenes mérlege a következő: 18 halott, 700 rombadőlt lakóház, több mint 8000 hajlék nélkül maradt személy és tetemes anyagi kár. A felhőszakadások szünet nél­kül tartanak, a Karúm folyó már elöntötte Ah Az város egy részét. Hasonló a helyzet az Irán és Irak határán elterülő Khorochm­­c­ar városban is, ahol a Tigris és a Karúm folyó találkozik. Tehe­­ráni újságok szerint két napja a vidék lakossága katasztrofális ára­dásoktól tart, s ezért a családok százai hagyják el a várost. Vidéken a helyzet rendkívül súlyos. Több száz hektár vetés víz alatt áll, több falu elpusztult. A hajlék nélkül maradt lakoso­­kat ideiglenesen iskolákban, me­csetekben szállásolták el. A Pakistan Rawalpindi (Agerpres) A kormánypárti Pakistan Times szerdai száma cikket közölt, a­­mely szerint Ayub Khan elnök meghívja az ellenzéki vezetőket, hogy vitassák meg az országban előállt helyzetet. A lap szerint a kerekasz­tal­­értekezlet napirendjén a politikai reformok terve szerepel, amelyet a Demokratikus Akciók Bizott­sága néven szövetkezett nyolc ellenzéki párt terjesztett elő. A terv többek között előirá­nyozza a választási rendszer át­szervezését és a nemzetgyűlés hatáskörének kibővítését. Az el­lenzéki pártok többször bírálták az ország jelenlegi törvényeit, a­­melyek alapján az elnök és a nemzetgyűlési képviselők meg­választása közvetett után, az e­ cikke lektorok által történik. A prog­ram előirányozza továbbá a je­lenlegi elnöki rendszer megszün­tetését és a visszatérést a széles­körű végrehajtó hatalommal fel­ruházott szövetségi típusú kor­mányhoz. A Pakistan Times cikke meg­erősíti azokat a híreket, amelyek szerint Ayub Khan elnök kinyil­vánította azt a szándékát, hogy, megállapodásra akar jutni az el­lenzéki pártok vezetőivel. E probléma egyre sürgetőbbé válik, mivel a kormányellenes tünteté­sek nagy feszültséget idéznek elő az országban. Jelenleg az öt leg­nagyobb városban közlekedési korlátozásokat vezettek be, a hadsereg és a rendőrség pedig riadókészültségben áll az újabb tüntetéseik meggátolására. ■RÖVIDEN BANGKOKI JELENTÉS sze­rint a thaiföldi Fekete párduc hadosztály 1500 katonáját Sai­gonba küldték. A következő na­pokban elindul Dél-Vietnamba e hadosztály további 3500 katoná­ja, akiket nemrég szereltek fel amerikai fegyverekkel. Ezzel az és gyors közbelépési lehetőségeit, I *‘merikai expediciós hadtest ol­­„ ... . ... I dalan a dél-vietnam­ agresszió. Becslések szerint a gyakorlato­­­­kon 30 000 katona, köztük 3500­­ repülős vesz részt. Közreműkö­dik még egy 96 Phantom repü­lőgépből álló légiegység is, a ban 12 000 thaiföldi katona vesz részt. .o­ . A NEMZETKÖZI SAJTÓIN- I­ I­TÉZET levelet intézett Cevdet _ Sunayhoz, Törökország elnöke-­­ hez, s ebben kéri részesítsék * amnesztiában Sadi Aikilic török I ujságírót, akit azzal a váddal * ítéltek el hat évre és két hó­­napra, hogy „bujtogató“ cikket közölt a Cemhüriyet újságban. Az intézet a levéllel támogatni akarja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Törökországban tesz­nek S. Aikilic újságíró szabadon bocsátására. A FELSZABADULÁS HÍR­­I ÜGYNÖKSÉG által továbbított cége követeli e szerződés érvény-­­ katonai közlemény szerint a bél­­telenítését. Az ország igazi bsz- , vietnami felszabadító fegyveres tagságát csak azáltal lehet meg- s esek januárban jelentős sikere­­teremteni — hangsúlyozta Nari-­­­ket értek el Gia Lai tartomány­­ra —, ha Japán semlegességi­g van. A közlemény szerint csupán politikát folytat, lemond a fegy- 5 két hét alatt 1200 ellenséges ka­­verkezásról, megszünteti a kato- I tonát és tisztet, köztük 350 ame­­nai együttműködést az USA-val é­rikait, öltek meg vagy sebesítet­és elnyert­ségét, tényleges független­tek meg lőttek, és 15 helikoptert le- A kanadai honvédelmi miniszter nyilatkozata Ottawa (Agerpres) Leo Cadieux kanadai honvédelmi miniszter kijelentette, hogy országa nem vállalt újabb tengerészeti kötelezettségeket a NATO- val szemben és nem engedélyezte, hogy megváltoztassák hadi­tengerészetének rendeltetését. Cadieux nyilatkozata válasz a ka­nadai sajtónak azokra a híreire, amelyek szerint ,,a kanadai kor­mány növelte a NATO-val szembeni tengerészeti kötelezettségeit“. A lapok szerint a kötelezettségeket állítólag a NATO miniszteri tanácsának novemberi, Brüsszelben tartott összejövetelén vállalta a kanadai kormány. A kanadai sajtó beszámolt arról, hogy az ottawai kormány állítólag csatlakozott egy titkos egyezményhez, amelyet az Egyesült Államok kötött a NATO-val, egy olyan gyorsflotta létesítéséről, amely válságos helyzetben közbeléphet. ­i Perdöntő nyom a Markovics ügyben? Nem mindennapi bűnügy fog­lalkoztatja csaknem négy hónap­ja a francia sajtót. Az ügyben több ismert név szerepel, s ezek közül is kiemelkedik Alain De­­lon filmszínész és felesége, Na­thalie neve. Hosszas és szerte­ágazó nyomozás után a múlt héten sor került az első letar­tóztatásra: bűnrészesség vádjával őrizetbe vették Francois Marcan­­tonit, egy kétes hírű vendégek látogatta lokál tulajdonosát, De­­lon egyik közeli barátját. A nyo­mozás tovább folyik, s Patard vizsgálóbíró szerint, az ügyet rövidesen felgöngyölítik. ★ Tavaly októberben Versailles mellett, egy szemétdomb közelé­ben játszadozó gyermekek egy jutazsákot találtak, amelyben egy férfi hullája volt. A rendőrség megállapította, hogy az áldozat Sztevan Markovics, Alain Delon 33 éves „testőre“, egyes filmek­ben dublőre, aki rendszeresen részt vett a filmszínész és fele­sége, Nathalie szórakozásaiban. Az első feltételezés szerint, Mar­­kovicsot erős ütés érte fején, s ez végzett vele. A boncolás a­­zonban megállapította, hogy le­lőtték, de a fegyver azóta sem került elő. Sztevan Markovics gyorsan is­mertté vált a párizsi alvilág e­­gyes köreiben. A Delon-családnál betöltött „állása“ mellett külön­féle gyanús ügyekkel, kábító­­szerüzérkedéssel foglalkozott, or­giákat rendezett több „jótársaság­beli“ személy részvételével, zsa­rolási és lopási ügyekben szere­pelt. Amint az újságok megír­ták, noteszában megtalálták több ismert párizsi személy nevét. A botrány két héttel a hulla felfe­dezése után kezdett nagyobb a­­rányokat ölteni: ekkor vált is­meretessé az a levél, amelyben Sztevan közölte fivérével, hogy úgy érzi, veszély fenyegeti Alain Delon és felesége, valamint ezek társa­i Marcantoni részéről. Ki­derült, hogy a francia filmsztár­nak szoros kapcsolatai voltak olyan egyénekkel, akiknek ne- Jegyzet­ ­e gyakran szerepelt az újsá­gok bűnügyi rovataiban. Ezek a kapcsolatok abból az időből származtak, áruikor az Indokiná­ból visszatért Alain Delon még magányos farkasként Marseille­­ben és Párizsban csavargott — mondotta a jelenleg börtönben levő Barthelemy Guerini, a mar­­seille-i alvilág egyik „vezére“. ★ A párizsi rendőrség 1. számú brigádjának nem könnyű a fela­data. Meglehet, éppen ezért ke­zelik egyelőre teljes titoktartás­sal a nyomozás eredményét. Per­sze, sok a feltételezés, a gyilkos­ság okát illetően: egyesek szerint Delon „testőrével“ kábítószeres üzletfelei végeztek, mások szélső­jobboldali politikai körök kezét vélik látni a dologban, mert ál­lítólag Markovics tudott valamit Ben Barka marokkói politikai ve­zető eltűnéséről. A nyomozás egy másik szála a titkos tivornyák szervezői felé irányul, hiszen az áldozat túl sokat tudott és meg­zsarolhatott volna „befolyásos“ személyeket. Végezetül a francia újságok utalnak Markovics kap­csolataira a Delon-családdal, kü­lönösképpen Nathalie-val, s el­képzelhető, hogy Alain emiatt meg akart szabadulni tőle. Három hónapi nyomozás után a Markovics-ügy Marcatoni le­tartóztatásával tovább bonyoló­dott. A vizsgálóbíró bejelentette, hogy az Interpol útján megin­dult a nyomozás egy Belga Fran­cois álnevű egyén után, aki ál­landó látogatója a lóversenyek­nek. Keresik azt a villát is, ahol a feltevések szerint Markovicsot agyonlőtték, valamint azt a ke­reskedőt, akitől a gyilkos vagy a gyilkosok az említett jutazsákot vásárolták. Január 24-én éjjel 35 órás ki­hallgatás után szabadon enged­ték Alain Delont a párizsi rend­őrségről. „Mindössze annyit mond­hatok — jelentette ki az újság­íróknak a rendőrség képviselője —, hogy a hosszas kihallgatás ta­lán nem volt felesleges, s a kér­déseinkre adott válaszok hozzá­járulnak a vizsgálat folytatásá­hoz“. Az ügy kivizsgálásának megkezdése óta a filmművészt négy ízben hallgatták ki. A je­lenleg Olaszországban filmező Nathalie Delont felszántották hogy jelentkezzék kihallgatáson. Egyelőre senki sem tudhatja a vizsgálat kimenetelét. A francia újságok a legszenzációsabb jós­lásokba bocsátkoznak. Az ügy sejtelmes volta különböző felté­telezésekre ad okot. A kérdés az, hogy politikai gyilkosságról, bosz­­szúról, gengszterek közötti leszá­molásról van-e szó? Pillanatnyil­­­lag a vizsgálat nagyon diszkré­ten folyik. Annyi azonban bizo­nyos, hogy Sztevan Markovics meggyilkolása fényt derít arra a világra, amelyben Alain Delon a valóságban él. Ion Retegan

Next