Szabad Szó, 1969. április-június (26. évfolyam, 7500-7576. szám)
1969-04-01 / 7500. szám
A mezőgazdasági munka napiparancsa: SIESSÜNK A VETÉSSEL! A megyei mezőgazdasági igazgatósághoz beérkezett jelentések szerint az állami mezőgazdasági vállalatok, gépesítési vállalatok és termelőszövetkezetek dolgozói 13 000 hektár területet vetettek be zabbal, bükkönnyel, borsóval, vörösherével, lucernával s más korai növények magvaival. Az eddigi szerény eredményből elsősorban azt a következtetést tudjuk levonni, hogy azokban a gazdaságokban, amelyekben a magvetők jól kihasználták az esők közötti napokat, órákat, biztató előrehaladást értek el. Való igaz, a hosszú tél után a szeszélyes tavaszi időjárás nagyban késleltette a mezei munkákat, s emiatt csaknem felére rövidült le a munkálatok elvégzésére alkalmas idő. A nagy elmaradás azonban szubjektív okokkal is magyarázható. A legnagyobb baj az, hogy több gazdaságban ezer és ezer hektár föld maradt felszántatlanul a múlt év őszén, s a traktorosok a kora tavaszi napokban vetés helyett szántással foglalkoztak. Kocsán, Óteleken, Keresztesen s más termelőszövetkezetekben még most sem fejezték be az „őszi szántást“. Az elmaradás másik nyomós oka: a gépek teljesítőképességének elégtelen kihasználása. A múlt héten például 250 traktort azért nem lehetett üzemeltetni, mert gyakorlatilag nem volt, aki a kormánykerék mögé üljön. Különösen a nagyremetei és a gátaljai gépesítési vállalatban alakult ki súlyos helyzet, íme, néhány tény, amelynek következményei a legkifejezőbben a hét végi statisztikában nyilvánulnak meg. Az idei tavaszi kampány sikere, jobban mint bármikor, a legalaposabb munkaszervezést követeli meg. Minthogy a vetési időszakok nagyon összetorlódtak s aránylag rövid idő alatt sokféle munka elvégzése vár a földművesekre, napkeltétől napnyugtáig a lehető legnagyobb erőfeszítéssel kell dolgozni a földeken. Hisz nagy tétről, az idei termés megalapozásáról van szó. Ezekben a napokban a legsürgősebb a korai növények magvai vetésének a befejezése (az MTSZ-ek a tervelőirányzatot csak 60 százalékra teljesítették). E cél szolgálatába kell állítani a legmegfelelőbb munkaeszközöket, munkamódszereket. Az agrármérnökök, de nem utolsósorban a brigádvezetők és csoportfelelősök őrködjenek azon,, hogy a magvetők mindenhol jó minőségű munkát végezzenek. Megyénkben jelentős területet foglal el a cukorrépa. Sajnos, a vetésben igen nagy elmaradás észlelhető. Fontossági sorrendben ezt a munkaműveletet kell szorgalmazni, hogy néhány nap alatt földbe kerülhessen a mag. A napraforgó-vetés ideje is elérkezett. Számos gazdaságban jelentős területet vezettek be. A gyarmatai mezőgazdasági vállalatban például a bevetett terület meghaladja a száz hektárt. Április szaporább ütemet parancsol. Amit elrontott március, s az itt-ott észlelt gyenge szervezőmunka, azt áprilisban kell rendbehozni. Úgy is mondhatnék, hogy április az idei mezőgazdasági év egyik döntő hónapja. Ebben az időszakban tíz- és tízezer hektáron kell földbe juttatni a magot. A t,vetési kampány e napjaiban, heteiben az a leglényegesebb, hogy a mezőgazdasági egységek összes dolgozói, vezetői és szakemberei, a pártszervek és -szervezetek irányításával, a rendelkezésükre álló összes munkaeszközök teljesítőképességét a lehető legtökéletesebben kihasználják. Differenciált munkaszervezéssel és, fokozott erőfeszítéssel el lehet és el kell érni azt, hogy a talajelőkészítést és a vetést ezekben a napokban mindenhol meggyorsítsák. A vetés idejében való befejezése egyik előfeltétele az évi termelési terv és a feladatvállalások példás teljesítésének. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! SIÓ AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA ÚJABB BEVETÉS ELŐTT A GÉPMADÁR • Buştea Ştefan pilóta idén tavaszon a vojteki állami mezőgazdasági vállalatban s más egységekben gépével több ezer hektár őszi vetésre juttatott műtrágyát Román-svéd tudományos együttműködési terv Hétfőn Bukarestben aláírták Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának és a Svéd Királyi Technikai Akadémiának, tudományos együttműködési tervét. A terv kutatók, dokumentációk és kiadványok cseréjét, kétoldalú szimpozionok szervezését írja elő különböző közérdekű tudományos kutatási témákról. A dokumentumot Miron Nicolescu akadémikus, Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának elnöke és dr. Arne Tiselius, az Upsalai Egyetem Nobel-díjas professzora, Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának tiszteletbeli tagja írta alá. Az ünnepségen dr. A. Tiselius professzor bejelentette, hogy a Királyi Tudományos Akadémia és a Svéd Szépművészeti, Történelmi és Régészeti Akadémia a svéd tudomány és kultúra kincsestárát képviselő könyvgyűjteményt ajándékozott Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának. (Agerpres) ★ Pillanatképek Mi az, ami legjobban megfelel érdeklődési körüknek, ami a legnagyobb örömmel ajándékozhatja meg őket, a megérdemelt kéthetes pihenési időszakban? Íme, a kérdés, melyre választ keresett a Pionírszervezet Temesvár municipiumi Tanácsa, amikor a tanulók nevelésével foglalkozó intézmények képviselőivel megbeszélte és összeállította a tavaszi vakáció tevékenységi tervét. Szórakoztató, vonzó rendezvények szervezésére törekedtek, hogy a szünidő napjai maradandó élményt nyújtsanak a gyermekeknek. Különös gondot fordítanak azokra a rendezvényekre, amelyeket a felszabadulás negyedszázados és a pionirszervezet megalakulásának 20. évfordulójának megünneplése jegyében szerveznek. Szeszélyes az idei tavasz, hűvös az időjárás, első helyen mégis a szabadban szervezett tevékenység szerepel. A Pionirszervezet megalakulása 20. évfordulójának kupája elnyeréséért indított számos sportvetélkedő nagy népszerűségnek örvend a tanulók körében. Labdarúgók, íjászok, asztaliteniszezők és kézilabdázók küzdenek az értékes serlegért, egységük hírnevének öregbítéséért. Több mint háromszáz pionír indult kirándulásra a Prahova völgye és a főváros megismerésére. Számos történelmi nevezetességű helyet is felkeresnek parancsnokaik kíséretében, hogy leróják kegyeletüket azoknak a hősöknek az emlékműveinél, akik a haza és a nép függetlenségéért áldozták életüket. Ismerkednek szocialista hazánk állandóan megújhodó mai arculatával, dolgozó népünk megvalósításaival Séták, kirándulások, sportvetélkedők szerepelnek az egységek terveiben is. Sitábor a Muntele Mic-en (8-as számú általános iskola), sakk- és asztalitenisz házibajnokság (3-as számú Líceum) , és sorolhatnánk tovább, a változatos, nevelő hatású, de nem iskolás jellegű közkedvelt akciókat. Alkalmuk nyílik a tanulóknak művészi élményekre ebben a vakációban is. A Matei Miliő és az Állami Magyar Színház diákelőadásai, gyermekfilm-fesztivál a Victoria moziban, találkozók mesevilág hőseivel a Bábszínházban, zenei audiciók stb. Megvan hát, a lehetőség, és a pionírok élnek is ezzel, hogy ki-ki érdeklődési körének megfelelően válaszszon és részt vegyen a közös akciókban. Nagy érdeklődés előzte meg a municipium válogatott csapatának szereplését az országos jellegű Hat lépésre egy kirándulástól című vetélkedőn, ahol megyénket képviselték győztesen. Sok tanuló szurkolta végig a képernyő előtt a tv-vetélkedőt. Gratulálunk a győztes temesvári csapatnak, és kellemes szórakozást kívánunk az elnyert kiránduláson. A vakáció első hetének mérlege biztató Reméljük, nem marad el a folytatás sem. A pedagógusokon és a szülőkön múlik, hogy a szünidő második hete is örömmel ajándékozza meg a gyermekeket. Joó Imre tanár TALÁLKOZÁS A MESEVILÁG HŐSEIVEL. — Képünk a temesvári Bábszínház Zöld rrigyecske és kék virágocska előadása után készült XXVI. évfolyam, 7500. szám Kedd, 1969. április 1. 4 oldal, ára 30 báni A vasárnap sportja — Labdarúgás — Torna — Hazai és idegen pályákon Részletes beszámolóink a 3. oldalon. Küzdelem az ovális labdáért az Universitatea — Steaua rögbimérkőzésen Nicolae Ceauşescu elvtárs fogadta a Csehszlovákiai Kommunista Párt aktivista-küldöttségét Hétfőn, március 31-én, Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára fogadta a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának aktivista-küldöttségét, amely Milos Jakes elvtársnak, a bizottság elnökének a vezetésével, az RKP KB meghívására tapasztalatcsere-látogatást tesz országunkban. A fogadáson részt vettek a következő elvtársak: Dumitru Coliu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Központi Pártkollégium elnöke, Ion Gluvacov, az RKP KB tagja, a Központi Pártkollégium tagja, Nicolae Ionescu, az RKP KB helyettes osztályvezetője. Ott volt Karel Kurka, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bukaresti nagykövete. A megbeszélés meleg, elvtársi légkörben folyt le. Az RKP Temes megyei bizottságának plenáris ülése Hétfőn délután a Temesvári Egyetem aulájában plenáris ülést tartott az RKP Temes megyei bizottsága. Egyetlen napirendi pontként a következő téma szerepelt: A pártszerveknek és pártszervezeteknek a kommunista etikai vonások kialakításáért és fejlesztéséért folytatott tevékenysége. Részt vettek a megyei pártbizottság tagjai, a megyei revíziós bizottság és a pártkollégium tagjai, valamint több mint 300 meghívott, a községi, városi és municipiumi pártbizottságok titkárai, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának tagjai, tömegszervezetek és társadalmi szervezetek vezetői, a megyei lapok valamint a temesvári rádió főszerkesztői és egyes osztályfelelősei, a központi sajtó tudósítói, a megyei pártkabinet és a megyeközi pártiskola aktivistái, nagyvállalatok és megyei intézmények pártbizottságának titkárai és vezetői. A plenáris ülésen részt vettek továbbá az RKP Központi Bizottságának egyes aktivistái. A napirenden szereplő kérdésről szóló referátumot ION ZAHIU elvtárs, az RKP Temes megyei bizottságának titkára terjesztette elő. “ Ezután a következő elvtársak szólaltak fel: Daneş Ioan, a Lugos municipiumi pártbizottság első titkára, Tache Gheorghe, a Temesvár municipiumi pártbizottság titkára, Pareker Frederic, az orczyfalvi községi pártbizottság titkára, Kovács Ferenc, a temesvári egyetemi központ pártbizottságának titkárhelyettese, Mărgineanu Dumitru, a Drapelul roşu napilap főszerkesztője, Giurgiu Solomia, a textil és lábbeli helyi kereskedelmi szervezet pártszervezetének titkára, Bayerle Iosif, a megyei pártkollégium elnöke, Bunescu Traian, a megyei művelődés- és művészetügyi bizottság elnöke, Dihel Sabin, a temesvári vasúti komplexum pártbizottságának titkára, Coşaru Mihai, a Victor Vlad Delamarina községi pártbizottság titkára, Oprea Ion mérnök, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Temes Megyei Szövetségének elnöke, valamint Mureşan Victor, a megyei pártbizottság instruktora. Befejezésül felszólalt MIHAI TELESCU elvtárs, az RKP Temes megyei bizottságának első titkára, aki hangsúlyozta a megyei pártbizottság, valamennyi pártszerv és -szervezet növekvő szerepét azon folyamat erősítésében, amelynek célja kialakítani és fejleszteni a kommunista erkölcs magasztos vonásait az összes párttagokban, minden dolgozóban, fokozni a harckészséget és a következetességet a párt Szervezeti Szabályzatának, a társadalmi együttélés normáinak bármely megsértésével szemben. A szónok egyben hangsúlyozta a párttagoknak és a vezető kádereknek a szocialista társadalmunkkal szembeni felelőssége növelésével kapcsolatos feladatokat, annak érdekében, hogy fokozódjék mindannyiuk hozzájárulása az RKP IX. kongresszusának, a párt Országos Konferenciájának, az RKP KB plenáris ülései dokumentumaiban kijelölt feladatok példás teljesítéséhez. A plenáris átfogó intézkedési tervet fogadott el a Temes megyei kommunisták, pártszervezetek feladatait illetően a belső pártélet megerősítésében, az összes párttagok harcos magatartásának fejlesztését szolgáló pártpropaganda szerepének növelésében, pártszervezetünknek a megye gazdasági, politikai és társadalmiművelődési életében betöltött vezető szerepének erősítése érdekében. MAI SZÁMUNKBAN Fónagy János, a romániai munkásmozgalom számottevő alakja NAPRÓL NAPRA Jogi tanácsadó a munkaviszonyról (2. oldal) Mit vár a vietnami nép a párizsi konferenciától Térkép előtt: A zéró szélességi fok országa (4. oldal) (Folytatás a 2. oldalon) Miért csavarog Józsi? Józsi — mint arról előzőleg beszámoltunk —, egy ideig kórházban volt, ahol megfigyelés alatt tartották. Nem lévén azonban orvosi kezelésre utalva, egy idő után hazaküldték. A gyermek gyógyítása ugyanis elsősorban pszichológiai-pedagógiai feladat. Józsi „gyógyítása“ tehát a családra hárul. Mit kellene tennie a családnak? Íme az orvos ajánlása: — Az egyedüli mód, amellyel segíteni lehet a gyermeken, a helyes nevelés. Az ilyen gyermekek esetében úgy kell beállítani a napi programot, az egész életrendet, hogy a felnőtt minden percét, minden mozdulatát irányíthassa. Lassan, türelemmel lehet csak rávezetni a jó és rossz közötti különbség érzékelésére. Át kell segíteni jellemének fejlődését ezen a hosszúra nyúló nehéz időszakon. Végeredményben tehát az orvosság, a különlegesen gondos nevelés, a gyermek minden lépésének ellenőrzése, irányítása. Persze ezt így könnyű elmondani. De nehéz megcsinálni. Idézzük csak a riportból Józsi édesanyjának szavait: „Már nem tudom mihez kezdjek. Minden délben eléje megyek, pedig csak párszáz méterre van az iskola. S nagyon nehéz nekem. Itt a kisgyermek, nincs kire hagynom, állandóan vinnem kell magammal. Meg aztán várom a negyediket.. Nos, vonatkoztassunk el attól, hogy ennyi keserűség után lesz-e a szülőknek erejük, idejük még fokozottabb gondot fordítani a gyermek nevelésére, amely most már teljes önfeláldozást követel az anya részéről, még nagyobb gondot fordítani rá, miután belefásultak a mindennapos vívódásba? Vonatkoztassunk tehát el ettől és tételezzük fel, hogy lenne erejük erre. De vajon gyakorlatilag meg tudják-e tenni? Vajon a legjobb akarattal is meg tudják találni minden alkalommal a megfelelő hangot, helyesen tudnak-e reagálni egy-egy cselekedetére? Tehát van-e elég pedagógiai érzékük, tudásuk, felkészültségük ahhoz, hogy helyesen neveljék a gyermeket? Tegyük fel, hogy ez is megvan, vagy megszerzik, hisz akarattal, önfeláldozással sok mindent el lehet érni. Meg tudják-e oldani azt, hogy a gyermeknek minden mozdulatát, percét ellenőrizzék, irányítsák? Lehet, hogy ezt is megteszik. Mindenesetre, rendkívüli feladat. S még akkor is marad egy kérdés: a család többi tagja, a másik három gyerek nem sínyli-e meg a Józsira fordított fokozott gondot? Józsi csavargásának oka tisztázódott, a rejtély megoldódott, de nem rendeződött a gyermek sorsa. Hisz Józsi újra otthon van, újra a régi iskolába jár, a régi környezetben él. Tehát lényegében semmi sem változott. Igaz, most ha rossz,, ha nem tanul, tudják, nem azért teszi, mert a vérében van, nagyjából tudják, hogyan kell „kezelni“. De csak nagyjából és nem konkrétan. Mindez pedig kevés ahhoz, hogy a gyermek fejlődjön értelmileg és „kinőjje a gyermekcipőt“. Mi volna hát akkor a megoldás? Van-e egyáltalán megoldás? Íme ezzel kapcsolatosan Joó Imre tanár véleménye, amelyet különben dr. Arcan is oszt: „Szerintem a Józsi és a Józsik ügye nemcsak a családé, az iskoláé, hanem az egész társadalomé. A pénzbírságon és azon túlmenően, hogy a gyermek minden lépését figyeljük, nem lenne túlzott az igény, olyan feltételek megteremtésére, ahol Józsi és a hozzá hasonlók lassan de biztosan beépülnének a velük egykorúak kis társaságába. Ahol a sanda tekinteteket, az állandó gyanakvást a szervezett, a gyermek lelkivilágára alapozó konkrét nevelőmunka váltaná fel, ahol lassan ráébrednének arra, hogy a társadalomnak vannak írott és íratlan törvényei, amelyeknek tiszteletben tartása mindenekelőtt az egyén érdeke. Javítóintézet — gondolná valaki. Nem. Internátus iskoláról van szó, ahol éppen a Józsikhoz hasonló különleges lelkületű, csökkent értelmi képességű, de nem gyengeelméjű gyermekeket lehetne nevelni“. Persze azt lehetne mondani erre: minek Józsinak és néhány társának különleges iskola? De ha jól körülnézünk, csak a temesvári iskolákban, mindenütt találunk 3—4 Józsit, akik — ne takargassuk a dolgot —, minél hamarabb hullnak ki a rostán annál jobban örülnek a nevelők. Nos hát, ezekből embert faragni —, olyan eredmény volna, amely mindenképpen igazolná a befektetést. Józsa Ödön Az egész társadalom ügye