Szabad Szó, 1969. április-június (26. évfolyam, 7500-7576. szám)

1969-04-01 / 7500. szám

A mezőgazdasági munka napiparancsa: SIESSÜNK A VETÉSSEL! A megyei mezőgazdasági igaz­gatósághoz beérkezett jelentések szerint az állami mezőgazdasági vállalatok, gépesítési vállalatok és termelőszövetkezetek dolgozói 13 000 hektár területet vetettek be zabbal, bükkönnyel, borsóval, vörösherével, lucernával s más korai növények magvaival. Az eddigi szerény eredményből elsősorban azt a következtetést tudjuk levonni, hogy azokban a gazdaságokban, amelyekben a magvetők jól kihasználták az esők közötti napokat, órákat, biztató előrehaladást értek el. Való igaz, a hosszú tél után a szeszélyes tavaszi időjárás nagyban késleltette a mezei mun­kákat, s emiatt csaknem felére rövidült le a munkálatok elvég­zésére alkalmas idő. A nagy elmaradás azonban szubjektív o­­kokkal is magyarázható. A leg­nagyobb baj az, hogy több gaz­daságban ezer és ezer hektár föld maradt felszántatlanul a múlt év őszén, s a traktorosok a kora tavaszi napokban vetés helyett szántással foglalkoztak. Kocsán, Óteleken, Keresztesen s más termelőszövetkezetekben még most sem fejezték be az „őszi szántást“. Az elmaradás másik nyomós oka: a gépek teljesítő­képességének elégtelen kihasz­nálása. A múlt héten például 250 traktort azért nem lehetett üze­meltetni, mert gyakorlatilag nem volt, aki a kormánykerék mögé üljön. Különösen a nagyremetei és a gátaljai gépesítési vállalat­ban alakult ki súlyos helyzet, íme, néhány tény, amelynek kö­vetkezményei a legkifejezőbben a hét végi statisztikában nyil­vánulnak meg. Az idei tavaszi kampány si­kere, jobban mint bármikor, a legalaposabb munkaszervezést követeli meg. Minthogy a vetési időszakok nagyon összetorlódtak s aránylag rövid idő alatt sokfé­le munka elvégzése vár a föld­művesekre, napkeltétől napnyug­táig a lehető legnagyobb erőfe­szítéssel­ kell dolgozni a földeken. Hisz nagy tétről, az idei termés megalapozásáról van szó. Ezekben a napokban a legsür­gősebb a korai növények mag­­vai vetésének a befejezése (az MTSZ-ek a tervelőirányzatot csak 60 százalékra teljesítették). E cél szolgálatába kell állítani a legmegfelelőbb munkaeszközö­ket, munkamódszereket. Az ag­rármérnökök, de nem utolsósor­ban a brigádvezetők és csoport­felelősök őrködjenek azon,, hogy a magvetők mindenhol jó minő­ségű­ munkát végezzenek. Megyénkben jelentős területet foglal el a cukorrépa. Sajnos, a vetésben igen nagy elmaradás észlelhető. Fontossági sorrendben ezt a munkaműveletet kell szor­galmazni, hogy néhány nap alatt földbe kerülhessen a mag. A napraforgó-vetés ideje is elér­kezett. Számos gazdaságban je­lentős területet vezettek be. A gyarmatai mezőgazdasági válla­latban például a bevetett terület meghaladja a száz hektárt. Április szaporább ütemet pa­rancsol. Amit elrontott március, s az itt-ott észlelt gyenge szer­vezőmunka, azt áprilisban kell rendbehozni. Úgy is mondhatnék, hogy április az idei mezőgazda­­sági év egyik döntő hónapja. Eb­ben az időszakban tíz- és tízezer hektáron kell földbe juttatni a ma­got. A t,­vetési kampány e napjai­ban, heteiben az a leglényege­sebb, hogy a mezőgazdasági egy­ségek összes dolgozói, vezetői és szakemberei, a pártszervek és -szervezetek irányításával, a ren­delkezésükre álló összes munka­eszközök teljesítőképességét a le­hető legtökéletesebben kihasznál­ják. Differenciált munkaszerve­zéssel és, fokozott erőfeszítéssel el lehet és el kell érni azt, hogy a talajelőkészítést és a vetést e­­zekben a napokban mindenhol meggyorsítsák. A vetés idejében való befejezése egyik előfeltéte­le az évi termelési terv és a fel­adat­vállalások példás teljesítésé­nek. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! SIÓ AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS­ A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA ÚJABB BEVETÉS ELŐTT A GÉPMADÁR • Buştea Ştefan pilóta idén tavaszon a vojteki állami mezőgazdasági vállalatban s más egységekben gépével több ezer hektár őszi vetésre juttatott műtrágyát Román-svéd tudományos együttműködési terv Hétfőn Bukarestben aláírták Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának és a Svéd Kirá­lyi Technikai Akadémiának, tu­dományos együttműködési ter­vét. A terv kutatók, dokumentációk és kiadványok cseréjét, kétoldalú szimpozionok szervezését írja elő különböző közérdekű tudományos kutatási témákról. A dokumen­tumot Miron Nicolescu akadé­mikus, Románia Szocialista Köz­társaság Akadémiájának elnöke és dr. Arne Tiselius, az Upsalai Egyetem Nobel-díjas professzora, Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának tiszteletbeli tag­ja írta alá. Az ünnepségen dr. A. Tiselius professzor bejelentette, hogy a Királyi Tudományos Akadémia és a Svéd Szépművészeti, Történel­mi és Régészeti Akadémia a svéd tudomány és kultúra kincsestá­rát képviselő könyvgyűjteményt ajándékozott Románia Szocialis­ta Köztársaság Akadémiájának. (Agerpres) ★ Pillanatképek Mi az, ami legjobban megfelel érdeklődési körüknek, ami a leg­nagyobb örömmel ajándékozhat­ja meg őket, a megérdemelt két­hetes pihenési időszakban? Íme, a kérdés, melyre választ keresett a Pionírszervezet Temesvár mu­­nicipiumi Tanácsa, amikor a ta­nulók nevelésével foglalkozó in­tézmények képviselőivel megbe­szélte és összeállította a tavaszi vakáció tevékenységi tervét. Szórakoztató, vonzó rendezvé­nyek szervezésére törekedtek, hogy a szünidő napjai maradan­dó élményt nyújtsanak a gyer­mekeknek. Különös gondot for­dítanak azokra a rendezvények­re, amelyeket a felszabadulás ne­gyedszázados és a pionirszerve­zet megalakulásának 20. évfordu­lójának megünneplése jegyében szerveznek. Szeszélyes az idei tavasz, hű­vös az időjárás, első helyen mé­gis a szabadban szervezett tevé­kenység szerepel. A Pionirszer­vezet megalakulása 20. évfordu­lójának kupája elnyeréséért indított számos sportvetélkedő nagy népszerűségnek örvend a tanulók körében. Labdarúgók, íjászok, asztaliteniszezők és ké­zilabdázók küzdenek az értékes serlegért, egységük hírnevének öregbítéséért. Több mint háromszáz pionír indult kirándulásra a Prahova völgye és a főváros megismeré­sére. Számos történelmi neveze­tességű helyet is felkeresnek pa­rancsnokaik kíséretében, hogy le­róják kegyeletüket azoknak a hősöknek az emlékműveinél, a­­kik a haza és a nép függetlensé­géért áldozták életüket. Ismer­kednek szocialista hazánk állan­dóan megújhodó mai arculatával, dolgozó népünk megvalósításai­val Séták, kirándulások, sportve­télkedők szerepelnek az egységek terveiben is. Sitábor a Muntele Mic-en (8-as számú általános iskola), sakk- és asztalitenisz há­zibajnokság (3-as számú Líceum) , és sorolhatnánk tovább, a vál­tozatos, nevelő hatású, de nem iskolás jellegű közkedvelt akció­kat. Alkalmuk nyílik a tanulóknak művészi élményekre ebben a va­kációban is. A Matei Miliő és az Állami Magyar Színház diák­előadásai, gyermekfilm-fesztivál a Victoria moziban, találkozók mesevilág hőseivel a Bábszínház­ban, zenei audiciók stb. Megvan hát, a lehetőség, és a pionírok él­nek is ezzel, hogy ki-ki érdeklő­dési körének megfelelően válasz­­szon és részt vegyen a közös ak­ciókban. Nagy érdeklődés előzte meg a municipium válogatott csapatának szereplését az orszá­gos jellegű Hat lépésre egy ki­rándulástól című vetélkedőn, a­­hol megyénket képviselték­­ győztesen. Sok tanuló szurkolta végig a képernyő előtt a tv-vetél­­kedőt. Gratulálunk a győztes te­mesvári csapatnak, és kellemes szórakozást kívánunk az elnyert kiránduláson. A vakáció első hetének mérlege biztató Reméljük, nem marad el a folytatás sem. A pedagóguso­kon és a szülőkön múlik, hogy a szünidő második hete is örömmel ajándékozza meg a gyermekeket. Joó Imre tanár TALÁLKOZÁS A MESEVILÁG HŐSEIVEL. — Képünk a temesvári Bábszínház Zöld rrigyecske és kék virágocska előadása után készült XXVI. évfolyam, 7500. szám Kedd, 1969. április 1. 4 oldal, ára 30 báni A vasárnap sportja — Labdarúgás — Torna — Hazai és idegen pályákon Részletes beszámolóink a 3. oldalon. Küzdelem az ovális labdáért az Universitatea — Steaua rögbi­mérkőzésen Nicolae Ceauşescu elvtárs fogadta a Csehszlovákiai Kommunista Párt aktivista-küldöttségét Hétfőn, március 31-én, Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára fogadta a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának aktivista-küldött­ségét, amely Milos Jakes elv­társnak, a bizottság elnökének a vezetésével, az RKP KB meg­hívására tapasztalatcsere-láto­gatást tesz országunkban. A fogadáson részt vettek a kö­vetkező elvtársak: Dumitru Co­­liu, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának póttagja, a Központi Pártkollégium elnöke, Ion Glu­­vacov, az RKP KB tagja, a Köz­ponti Pártkollégium tagja, Ni­colae Ionescu, az RKP KB he­lyettes osztályvezetője. Ott volt Karel Kurka, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság bukaresti nagykövete. A megbeszélés meleg, elvtársi légkörben folyt le. Az RKP Temes megyei bizottságának plenáris ülése Hétfőn délután a Temesvári Egyetem aulájában plenáris ülést tartott az RKP Temes megyei bizottsága. Egyetlen napirendi pontként a következő téma szerepelt: A pártszerveknek és párt­­szervezeteknek a kommunista etikai vonások kialakításáért és fej­lesztéséért folytatott tevékenysége. Részt vettek a megyei pártbizottság tagjai, a megyei revíziós bizottság és a pártkollégium tagjai, valamint több mint 300 meghí­vott, a községi, városi és municipiumi pártbizottságok titkárai, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának tagjai, tömegszervezetek és társadalmi szervezetek vezetői, a megyei lapok valamint a te­mesvári rádió főszerkesztői és egyes osztályfelelősei, a központi sajtó tudósítói, a megyei pártkabinet és a megyeközi pártiskola aktivistái, nagyvállalatok és megyei intézmények pártbizottságá­nak titkárai és vezetői. A plenáris ülésen részt vettek továbbá az RKP Központi Bizottságának egyes aktivistái. A napirenden szereplő kérdésről szóló referátumot ION ZA­­HIU elvtárs, az RKP Temes megyei bizottságának titkára terjesz­tette elő. “ Ezután a következő elvtársak szólaltak fel: Daneş Ioan, a Lu­gos municipiumi pártbizottság első titkára, Tache Gheorghe, a Te­mesvár municipiumi pártbizottság titkára, Pareker Frederic, az or­­czyfalvi községi pártbizottság titkára, Kovács Ferenc, a temesvá­ri egyetemi központ pártbizottságának titkárhelyettese, Mărginea­­nu Dumitru, a Drapelul roşu napilap főszerkesztője, Giurgiu Solomia, a textil és lábbeli helyi kereskedelmi szervezet pártszer­vezetének titkára, Bayerle Iosif, a megyei pártkollégium elnöke, Bunescu Traian, a megyei művelődés- és művészetügyi bizottság elnöke, Dihel Sabin, a temesvári vasúti komplexum pártbizott­ságának titkára, Coşaru Mihai, a Victor Vlad Delamarina községi pártbizottság titkára, Oprea Ion mérnök, a Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetek Temes Megyei Szövetségének elnöke, valamint Mureşan Victor, a megyei pártbizottság instruktora. Befejezésül felszólalt MIHAI TELESCU elvtárs, az RKP Temes megyei bizottságának első titkára, aki hangsúlyozta a megyei párt­­bizottság, valamennyi pártszerv és -szervezet növekvő szerepét a­­zon folyamat erősítésében, amelynek célja kialakítani és fejleszte­ni a kommunista erkölcs magasztos vonásait az összes párttagok­ban, minden dolgozóban, fokozni a harckészséget és a következe­tességet a párt Szervezeti Szabályzatának, a társadalmi együtt­élés normáinak bármely megsértésével szemben. A szónok egyben hangsúlyozta a párttagoknak és a vezető kádereknek a szocialista társadalmunkkal szembeni felelőssége növelésével kapcsolatos fel­adatokat, annak érdekében, hogy fokozódjék mindannyiuk hozzá­járulása az RKP IX. kongresszusának, a párt Országos Konferen­ciájának, az RKP KB plenáris ülései dokumentumaiban kijelölt feladatok példás teljesítéséhez. A plenáris átfogó intézkedési tervet fogadott el a Temes megyei kommunisták, pártszervezetek feladatait illetően a belső pártélet megerősítésében, az összes párttagok harcos magatartásá­nak fejlesztését szolgáló pártpropaganda szerepének növelésében, pártszervezetünknek a megye­ gazdasági, politikai és társadalmi­­művelődési életében betöltött vezető szerepének erősítése érdeké­ben. MAI SZÁMUNKBAN Fónagy János, a romániai munkás­­mozgalom számottevő alakja NAPRÓL NAPRA Jogi tanácsadó a munkaviszonyról (2. oldal) Mit vár a vietnami nép a párizsi konferenciától Térkép előtt: A zéró szélességi fok országa (4. oldal) (Folytatás a 2. oldalon) Miért­ csavarog Józsi? Józsi — mint arról előzőleg be­számoltunk —, egy ideig kórház­ban volt, ahol megfigyelés alatt tartották. Nem lévén azonban or­vosi kezelésre utalva, egy idő u­­tán hazaküldték. A gyermek gyó­gyítása ugyanis elsősorban pszi­­chológiai-pedagógiai feladat. Józsi „gyógyítása“ tehát a csa­ládra hárul. Mit kellene tennie a család­nak? Íme az orvos ajánlása: — Az egyedüli mód, amellyel segíteni lehet a gyermeken, a he­lyes nevelés. Az ilyen gyermekek esetében úgy kell beállítani a na­pi programot, az egész életrendet, hogy a felnőtt minden percét, minden mozdulatát irányíthas­sa. Lassan, türelemmel lehet csak rávezetni a jó és rossz kö­zötti különbség érzékelésére. Át kell segíteni jellemének fejlődé­sét ezen a hosszúra nyúló nehéz időszakon. Végeredményben tehát az or­vosság, a különlegesen gondos nevelés, a gyermek minden lépé­sének ellenőrzése, irányítása. Persze ezt így könnyű elmon­dani. De nehéz megcsinálni. Idézzük csak a riportból Józsi édesanyjának szavait: „Már nem tudom mihez kezd­jek. Minden délben eléje me­gyek, pedig csak párszáz méterre van az iskola. S nagyon nehéz nekem. Itt a kisgyermek, nincs kire hagynom, állandóan vinnem kell magammal. Meg aztán vá­rom a negyediket.. Nos, vonatkoztassunk el attól, hogy ennyi keserűség után lesz-e a szülőknek erejük, idejük még fokozottabb gondot fordítani a gyermek nevelésére, amely most már teljes önfeláldozást köve­tel az anya részéről, még na­gyobb gondot fordítani rá, mi­után belefásultak a mindenna­pos vívódásba? Vonatkoztassunk tehát el ettől és tételezzük fel, hogy lenne ere­jük erre. De vajon gyakorlatilag meg tudják-e tenni? Vajon a legjobb akarattal is meg tudják találni minden alkalommal a megfe­lelő hangot, helyesen tudnak-e reagálni egy-egy cselekedetére? Tehát van-e elég pedagógiai ér­zékük, tudásuk, felkészültségük ahhoz, hogy helyesen neveljék a gyermeket? Tegyük fel, hogy ez is megvan, vagy megszerzik, hisz akarattal, önfeláldozással sok mindent el lehet érni. Meg tudják-e oldani azt, hogy a gyermeknek minden mozdula­tát, percét ellenőrizzék, irányít­sák? Lehet, hogy ezt is megteszik. Mindenesetre, rendkívüli feladat. S még akkor is marad egy kér­dés: a család többi tagja, a má­sik három gyerek nem sínyli-e meg a Józsira fordított fokozott gondot? Józsi csavargásának oka tisz­tázódott, a rejtély megoldódott, de nem rendeződött a gyermek sorsa. Hisz Józsi újra otthon van, újra a régi iskolába jár, a régi környezetben él. Tehát lényegé­ben semmi sem változott. Igaz, most ha rossz,, ha nem tanul, tud­ják, nem azért teszi, mert a véré­ben van, nagyjából tudják, ho­gyan kell „kezelni“. De csak nagyjából és nem konkrétan. Mindez pedig kevés ahhoz, hogy a gyermek fejlődjön értelmileg és „kinőjje a gyermekcipőt“. Mi volna hát akkor a megol­dás? Van-e egyáltalán megoldás? Íme ezzel kapcsolatosan Joó Imre tanár véleménye, amelyet különben dr. Arcan is oszt: „Szerintem a Józsi és a Józsik ügye nemcsak a családé, az is­koláé, hanem az egész társada­lomé. A pénzbírságon és azon túlmenően, hogy a gyermek min­den lépését figyeljük, nem lenne túlzott az igény, olyan feltételek megteremtésére, ahol Józsi és a hozzá hasonlók lassan de bizto­san beépülnének a velük egyko­­rúak kis társaságába. Ahol a san­da tekinteteket, az állandó gya­nakvást a szervezett, a gyermek lelkivilágára alapozó konkrét ne­velőmunka váltaná fel, ahol las­san ráébrednének arra, hogy a társadalomnak vannak írott és íratlan törvényei, amelyeknek tiszteletben tartása mindeneke­lőtt az egyén érdeke. Javítóintézet — gondolná va­laki. Nem. Internátus iskoláról van szó, ahol éppen a Józsikhoz hasonló különleges lelkületű, csökkent értelmi képességű, de nem gyengeelméjű gyermekeket­­ lehetne nevelni“. Persze azt lehetne mondani er­re: minek Józsinak és néhány társának különleges iskola? De ha jól körülnézünk, csak a temesvári iskolákban, mindenütt találunk 3—4 Józsit, akik — ne takargassuk a dolgot —, minél hamarabb hullnak ki a rostán annál jobban örülnek a nevelők. Nos hát, ezekből embert farag­ni —, olyan eredmény volna, a­­mely mindenképpen igazolná a befektetést. Józsa Ödön Az egész társadalom ügye

Next