Szabad Szó, 1969. április-június (26. évfolyam, 7500-7576. szám)

1969-04-08 / 7506. szám

4/­­ A közúti forgalom biztonságáért Temesvár municipiumban nap­ról napra fokozódik az autó- és gyalogforgalom. Egyre több a te­herautó, az autóbusz és személy­­gépkocsi, a 94-es európai úton naponta tízével és százával ér­keznek turisták, akik lényegesen emelik a közutak forgalmát, ami minden illetékest arra figyelmez­tet, nagy gondot kell fordítani a közlekedés biztonságára. A forgalmi balesetek megelő­zésére és elkerülésére köteles­ségünk levonni a tapasztalatokat a Temesvár municipium közle­kedésében tapasztaltakról és fel­hívni újból meg újból a járóke­lők és autóvezetők figyelmét, hogy a közlekedési szabályok át­­hágása a legtöbb esetben nagyon súlyos következményekkel jár. A közlekedés megjavítása ér­dekében a municipium területén három után egyirányú közleke­dést állítottak be, ami meghozta a várt eredményt, és nem tör­tént több áldozatokat követelő baleset. Visszaállították a Le­­ontin Sălăjan úti, teljesen kor­szerűsített közlekedést, ami ó­­ránként több mint 800 jármű for­galmát bonyolítja le. Folytatják a Március 6 út korszerűsítését, míg a Pílvan út befejezése után több túlzsúfolt útszakaszon meg­ritkul a nagytonnájú gépkocsik, traktorok stb. közlekedése. Ennek ellenére, 1968-ban ma­gasra ugrott a balesetek száma. Országos viszonylatban 1948 sze­mélyt ért halálos közlekedési baleset. Ebből Temesvárra 39 áldozat jutott, ami 1,96 százalé­kot jelent. Ezenkívül 76 személy súlyosan, 42 könnyebben megsé­rült, ami az össz-áldozatok 2,36 százalékát teszi ki. Kik voltak az áldozatok? 47 százalék gyalogos, 34 száza­lék utas, 13 százalék autóvezető és 6 százalék kerékpáros. Tragi­kus tény, hogy az áldozatok te­kintélyes része kiskorú, illetve 25 évig terjedő korú fiatal (12 százalék). A balesetet kiváltó ok a sza­bálytalan közlekedés,­ részleteseb­ben pedig: szabálytalan gyorsa­ság az esetek 32,58 százalékában, figyelmetlen átkelés 31 százalék, alkoholfogyasztás 14,7 százalék, szabálytalan előzés 13,72 százalék és más okok 8 százalék. Ezekből az adatokból azonnal megállapíthatjuk, hogy a gyors­hajtási és az italfogyasztási szen­vedély elvonja a volán mellett ülő figyelmét a törvényes sebes­ségről Baráti társaságban sok sofőr megfeledkezik arról, hogy az alkoholfogyasztás szinte biz­tos balesetet jelent. Pedig állan­dóan arra kellene gondolniuk, hogy nemcsak saját, de mások életét is veszélyeztetik. A figyelmetlen átkelés a gya­logosokra vonatkozik, akik nem tartják be az átjáró helyeket, a­­hol az autóvezetők lelassítanak, sőt, meg is állanak és biztosítják a zavartalan átkelést. Szükségesnek tartjuk, hogy kereskedelmi szerveink gondos­kodjanak a különböző megálló­helyeken hűsítő italokról, hogy ne csak szeszes italok álljanak jégben, és ahhoz folyamodjanak az autóvezetők is. Másik következtetés, ami az 1968-as statisztikából ered, hogy még nagyon sok a tapasztalatlan, kezdő autóvezető, akik nem is­merik eléggé a saját járművüket sem, nem veszik figyelembe a vasúti átkelő­helyeket stb. A közlekedés őrei is sokszor elhanyagolják kötelességüket, mert igaz, hogy 1968-ban 11 000 esetben büntették meg a közleke­dési szabályokat áthágókat, de még sok esetben szemet hunynak a kihágások láttán, nem állítják meg a lépcsőn is utast szállító villamost, a gyorsan hajtót, az ittas sofőrt. Felhívjuk a figyelmét az ösz­­szes felelős szerveknek, a vállala­tok és intézmények sofőrjeinek, valamint minden magánautó-ve­zetőnek, minden út alkalmával ellenőrizzék az autók alkatrészei­nek kifogástalan működését, tart­sák be a közlekedési szabályo­kat és a téli szünet után, tavasz­­szal, amikor ismét volán mellé ülnek, legyenek óvatosabbak, a­­míg újból megszokják a figyel­mes autóvezetést. Ugyanakkor a gyalogosokhoz is felhívással fordulunk, mert a közúti forgalom biztonsága tő­lük is függ és ha helyesen köz­lekednek, elkerülik a balesete­ket. Dumitru Rusu őrnagy, a municipiumi milícia közlekedési osztályának vezetője V . Késedelem nélkül­i sorompóba minden erőt SIETNI KELL A VETÉSSEL összetorlódtak a mezőgazdasági munkák. A vetésben nagy le­maradás észlelhető. Ez objektív és szubjektív okokkal egyaránt magyarázható. Az elmúlt napokban kedvezőre fordult az időjárás, s a legtöbb termelőszövetkezetben felszikkadt a talaj, lehet dol­gozni. Az idei szeszélyes tavasz nehéz feladatok elé állítja a föld­­mű­vesembereket. Ezekben a napokban minden egyes egységben fo­kozott erőfeszítésre van szükség a vetés befejezésére. Április 6-án a gyertyámosi termelőszövetkezetbe látogattunk el, hogy a helyszínen meggyőződjünk, milyen gyakorlati intézkedése­ket foganatosított a vezetőtanács a tavaszi munkálatok meggyorsí­tására. Az alábbiakban számolunk be tapasztalatainkról. A határban... Alecu Mihai-jal, a községi párt­­bizottság titkárával járjuk a gyer­tyámosi határt. Nagy búzatáblá­kat átszelő mezei utakon hala­dunk át. A magvetőket keres­sük. A kertek alatti dűlőn két traktoros veti a cukorrépát. — I­­dén 210 hektár cukorrépát ter­mesztenek a szövetkezeti tagok. Ezekben a napokban az összes e­­rőket a még 110 hektár terület bevetésére mozgósítjuk. Ott, ahol nem lehet gépekkel dolgozni, i­­gásfogatokkal műveljük meg a területet — mondotta a párttitkár. Valóban, a gyertyámosiak diffe­renciáltan szervezték meg a kam­pányt. Az egyik dűlőn több igás­­fogatot látunk. Hengerelik a cu­korrépa földet. A határban azon­ban kevesen dolgoznak. — Hol vannak a traktorosok? — tettük fel a kérdést. —• A terv szerint minden egyes traktoros dolgozik. Menjünk csak tovább, majd találkozunk velük — biztat a párttitkár. Terepjárónkkal járjuk a gyer­tyámosi határt. Tavaszi és őszi kép tárul elénk. Az egyik nagy dűlőn — lehet vagy 50—60 hektár — kukoricaszárat zörget a tavaszi szél. A juhászok legeltetik a nyájat. — Kié ez a rengeteg kukorica­szár? — Lehet, hogy a zsombolyai ál­lami mezőgazdasági vállalaté, le­het, hogy a gyertyamosiaké. Az utóbbi a valószínűbb. Beszélgetünk a határral. Ő mindent elmond, dicsér, bírál. A kertészet inkább bírál, mint di­csér. A mintegy 20 hektár fel­­szántatlan területet derékig érő gyomnövény-kórók ékesítik. Határszemlénk utolsó állomása: a gépészműhely. Nyolc traktor vesztegel az udvaron. Pedig még csak 11 óra. Úgy látszik, elfárad­­tak a vezetők. Érthetetlen ez, hisz az idei tavaszi kampány csak most van kibontakozóban. ... és az irodában A termelőszövetkezet irodájá­ban Samoila Nicolae alelnökiel beszélgetünk a kampányról. — Nálunk jól mennek a dolgok, az őszi szántást befejeztük, s a vetéssel is jól haladunk. — Van-e még kukoricaszár a határban? — Nincs, a múlt év őszén le­vágtuk és az üzemközpontba hordtuk. — Valóban, így van, alelnök elvtárs? Az egyik parcellán vá­­gatlan kukoricaszárat, a másikon pedig kúpokat láttunk. Véletle­nül, nem a gyertyámosi terme­lőszövetkezet tulajdona-e? A beszélgetés megszakadt. Dra­­goi Pavel elnök és Gemescu Pom­­pilie agrármérnök a határból jönnek, kissé fáradtak, gondter­heltek. Tőlük a szántás felől érdeklő­dünk. — A téma nem aktuális — je­lenti ki határozottan a mér­nök, nincs felszántatlan terüle­tünk. — A vágatlan kukoricaszár kié? — A zsombolyai állami mező­­gazdasági vállalaté. Megköszönjük a tájékoztatást és Zsombolya felé akarunk indul­ni. — Marad­jatnak még az elvtár­sak, az adatok nem felelnek meg a valóságnak. Tévedtem. A vágat­lan kukoricaszár a miénk ... — Hány hektáron van még vá­gatlan kukoricaszár? — Hatvan hektáron. — Hány hektár szántanivaló van még? — Húsz-harminc hektár. — Biztos? Van-e kimutatása? — Ne faggassanak tovább, meg­ Györgyfalvi János (Folytatás a 2. oldalon) Sok tennivaló vár még elvég­zésre a nagykövéresi határban. Igaz, az időjárás itt sem volt kedvezőbb mint a megye más vidékein, de április 6-án kivéte­lesen nagyon jól lehetett dolgoz­ni határszerte. A traktorok ki is indultak idejében: tárcsázni, vet­ni. Mert ugye, készíteni kell a földet a napraforgó alá s közben igencsak eljött az ideje a cukor­répa-vetésnek is, illetve e munka befejezésének. Mindezek után meglepő volt, hogy Ştefănescu Iulian elnökkel mégis a faluban, a székház előtt találkoztunk, ünneplő öltözékben. — Éppen most indulunk Bu­­ziásra, műkedvelő kulturverseny­­re. Fontos esemény ez a kórus számára, nem hagyhatom cserben még a kampány miatt sem. Kinn vannak a traktorok a határban, a brigádvezetők irányítják a mun­kát, úgyhogy nem lesz azért sem­mi fennakadás. S valóban, Goanţă Iulian bri­gádvezető, a községi pártbizott­ság titkára hajnal óta ott volt a cukorrépát vető két traktor mel­lett. S közben ellenőrizte a tár­csázást végző gépkezelők mun­káját is. Tehát látszólag semmi fennakadás... — Hány traktor dolgozik össze­sen a termelőszövetkezetben — kérdeztük, meg csak önmagunk megnyugtatására, a brigádve­zetőt. — Három kivételével mind. Annak a háromnak ugyanis nem tutiltunk már munkát adni s el­(Folytatás a 2. oldalon) Az elnök kultúrversenyen... a traktorok a szomszédban I VIL­ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Hazafias munkára hív a szép idő Lugosra is bekö­szöntött a várva várt tavasz. Az enyhe fu­vallat, a derűs­ég hatására az embe­rek könnyebben öl­töznek, a kirakatok is megújulnak. A vi­rágárusok, a tavasz sokszínű, kedves hír­nökeivel, szinte meg­szállták Lugos köz­pontját. A helybeli lakosok szeretik városukat, s mindent elkövetnek, hogy szebbé, rende­zettebbé varázsolják utcáikat, kerületüket. A hazafias munká­ban — akárcsak a múlt években — a fiatalok járnak az első sorokban. — Idén — mon­dotta Brindusoni E­­manuel elvtárs, a KISZ municipiumi bizottságának titkára — fontos feladatok elvégzésére vállalkoz­tak az ifjúsági szer­vezetek. Elkezdődött a munka a mező­­gazdasági szakiskola építőtelepén, ahol a fiatalok, a szakembe­rek irányításával, maguk építik az is­kola egyik szárnyát. Néhány nap alatt be­fejeződik annak a 35 ezer facsemetének a kiültetése, amelyre vállalkoztunk. Másik igen fontos célkitűzés az, hogy az idén hozzálátnak az Ifjúság Klubjá­nak és teraszának építéséhez. Ezen a héten fognak hozzá a Temesvári úton le­vő Mondial gyár részlege melletti ta­vaknál egy pihenő­hely létesítéséhez. Az úgynevezett Balta Latá­nál 3 kilométer távon vezetik le a vizet és további fel­adatuk a Temesen levő egyik sziget (Plopii mari) rende­zése. XXVI. évfolyam, 7506. szám Kedd, 1969. április 8. 4 oldal, ára 30 bani Lámpaüvegtől a kristályig IGEN, ÜVEG- ezt az zökkenő-A TOMEŞTI-I GYÁRTÓK megtették utat. Nem volt sima, mentes. A lámpaüveggyártással kezdődött. Régen, jó másfél szá­zaddal ezelőtt vertek tanyát ha­zánk első üveggyártól ezen a tá­jon, ahol a Bega még sebesvizű hegyi patakocska. A régi múlt­ból, de még a közeliből is már csak emlékek maradtak meg. Ma, modern tömbházakban laknak az üveggyártók. Eltűntek a füstös, gázveszélyes műhelyek, s helyükbe korszerű gyárcsarno­kok emelkedtek ebben az erdő­­borította völgykatlanban. Viorel Neagu, a gyár igazga­tója középtermetű, szélesvállú fiatalember. Mosolyog, s közben mélyet szippant cigarettájából, a­­mikor a lámpaüveget említem. — Az már régen volt — mond­ja. — Ma már csiszolt kristály­üveget, félkristályt gyártunk. Nézze meg ezeket a termékeket — mutogatja a szebbnél szebb talpas poharakat, színes üvegből készült készleteket, gyönyörűen csiszolt mintás virágvázákat. — Ezek jellemzik ma­gyárunkat. De amíg eljutottunk idáig... .. ,1959-et mutatott a naptár. A Tomeşti-i Üveggyár év végi zár­számadásra készült. Az ered­mény szomorú volt. Ráfizetéssel fejezték be az esztendőt, — így nem mehet tovább — határoz­ták el a dolgozók, és elsősorban a kommunisták. Tarthatatlanná vált ez az éveken át megismét­lődő helyzet — veszteséggel dol­gozni. Megmozdult az egész gyár. Sok-sok véleményből, öt­letből alakult ki a nagy elhatá­rozás: mindent el kell követni, hogy megszabaduljanak a rá­fizetéses termeléstől. E célkitűzés elérésében jelentős segítséget nyújtott az állam. S amikor meg­kezdődtek az építkezések, a gyár korszerűsítése, lassan feledésbe merült a lámpaüveggyártás. Min­denki, a csiszolt üvegről beszélt. Két éven át olyan volt a gyár, mint egy megbolygatott hangya­boly. A gyűléstermet és a műhe­lyeket rögtönzött szakmai isko­lákká alakították át, tanultak. Az a néhány szakember, aki értett a csiszoltüveg gyártásához, felcsa­pott tanárnak. Egymást követték az elméleti előadások és gyakor­lati bemutatók. Munkaidő után késő éjszakába nyúltak a viták. A dolgozók mindent meg akar­tak ismerni, ami új az üveg­gyártásban. De gyorsan, minél előbb. És megállták helyüket... IMPOZÁNS, NAGYABLAKOS ÜZEMCSARNOK. Itt kapott he­lyet a három nagy olvasztóke­mence, ahol 1400 hőfokon izzik a folyékony üveg. Ezekben a ke­mencékben találkozik a miorcani homok, a govorai szóda és a vas­kői mészkő, melyekből a tomesti­­tek tudásával ötvözve, üveg szü­letik. Ha kell, kétféle festéket is kevernek hozzá, hogy minél tet­szetősebb legyen. Az egyik kemence nyílásánál piroskockás inges fiatalember. Formálja a maréknyi sárgásszintű „puha“ üveget. Egyszerűnek tű­nő, magabiztos mozdulatok. Ma­gasba lendül a fúvóka, s pillana­tok alatt­ körvonalazódik a vi­rágváza. Alexandru Petruţa cso­portvezető átadja a félig kész vázát egy másik fiatal munkás­nak, aki forgatja, tovább alakít­ja azt. A csoportvezető ellép a kemencétől, zsebkendőjével te­­rülgeti magas homlokát. — Meleg van — mondja, ami­kor szóba elegyedünk. Tizenöt év­vel ezelőtt állt be munkába, ez a mócvidéki falusi fiatal. Tordán végezte a szakmai iskolát, azóta itt dolgozik Tomeşti-en, és nem is akárhogyan. A kommunista Alexandru Petruţa, a gyár egyik tapasztalt szakembere. — Nehéz ez a mesterség? — Miután kitanulta az ember, már könnyebbnek tűnik — ma­gyarázza a csoportvezető, s köz­ben égő, fekete szeme a kemen­cét kémleli. — Jó szemmérték, ügyesség és mindenekelőtt érzés kell hozzá. Mert elég, ha tovább tartja az izzó üveget a levegőn, vagy erősebben fújja a fúvókat, kezdheti elölről az egészet. — Mi kötötte a gyárhoz? — Első munkahelyem ez a gyár, melyet megszerettem. De különösen a szakmám kötött ide, amit semmivel sem cserélnék fel. — Nem vágyik vissza szülő­falujába? — Nem. Itt megnősültem, csa­ládom van. Egyszóval, tomeşti-i lettem. Raffai György (Folytatás a 2. oldalon) VARGA DÉNES a Tomeşti-i Üveggyár népszerű csiszolója elége­detten forgatja a szemet gyönyörködtető vizeskancsót — Vasárnapi képes krónika — Ismét a szabadban — Balsikerek sorozata — Hatba joga — a test egészség-­ tana (3. oldal) I SPORT : Ismét egy Politehnica tám­a-­­­dás akadt el a nagybányai­­ védőkön. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinni­iiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiimimiimiHiiiii]miiiiiii£ I Hli'üguiiöHsiigefí ielenl I MAGYARÁZAT NÉLKÜL MARADT JELENSÉG E NewYork (Agerpres) E Az utóbbi 30 évben 110 százalékkal növekedett a nők E által elkövetett gyilkosságok száma. A gyilkosságok növe- E­kedési százalékaránya a nőknél nagyobb mint a férfiak-­é nál. Edith Derham, egy ilyen jellegű tanulmány szerzője­­ kijelentette, hogy sem a törvény emberei, sem pszichiáte­­­ rek és sem szociológusok nem találtak magyarázatot erre­­ a jelenségre. FÖLDRENGÉSEK KONTINENSÜNKÖN Az európai kontinens két végén földrengések voltak­­ vasárnap. Törökország, Görögország és Dánia több vidékén iS a lakosok megrettenve hagyták el otthonaikat és a tágas­­­sabb terekre, vagy egyszerűen az utcára menekültek. Em­is­­beréletben sehol sem esett kár. A tíz napja tartó sorozat­­tos földrengések közül a vasárnapi tiz másodpercig tart­o­tott Izmirben és környékén. Mordogan és Kosedera hely­is­­égekben 68 ház rombadőlt és 200 súlyosan megsérült. A­­ földrengést Bergamaban és az Izmirtől 130 kilométerre­­ keletre levő Alasehir városban is érezték. S­zumra S D­u­b­a­y (Agerpres) •­ A legutóbbi statisztikai adatok szerint Indiában és SS Pakisztánban a hivatalos tilalom ellenére példátlan mére­ss­teket öltött az arany- és ezüst-üzérkedés. Az ügyletek, és amelyeket a Rasid sejk vezette Dubay emirátus területén­­ bonyolítanak le, a Perzsa-öböl bejáratánál fekvő parányi­­ terület számára a gazdasági fellendülés forrását jelentik.­­ Az itt gazdát cserélő arany és ezüst mennyisége felér a­­ First National City Bankhoz hasonló öt legnagyobb nem­­­­zetközi bank nemesfém-készletével. A BOAC társaság su­lf, gázhajtású gépei naponta szállítják Dubajba a londoni és a zürichi bankokból felvásárolt aranyat az indiai és pakisz-­­ táni üzletemberek által eladott ezüst ellenében. ^iiiiimiiiuiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiir PÉLDÁTLAN MÉRETŰ ÜZÉRKEDÉS emrégiben történt. Élénk mozgású srác szállt fel az Opera téren a 2-es villa­mosra. A gyermek addig izgott-mozgott, míg egy idősebb nő széke mellé ke­rült. A nő félig nyitott tás­kája ölében pihent. Néhány pillanat múlva riadalom a kocsiban: a nő észrevette, hogy eltűnt a pénze. Mellette, közel hozzá, csakis a gyermek állt. Kö­vetelni kezdte tőle a pénzt. A kocsi utazóközönsége f­elszisszent. — Pont csak azon a gyer­meken tudja követelni? Biz­tosan otthon hagyta a pén­zét csak nem jut eszébe... Ilyenek az öregek... Közben a villamos beér­kezett a megállóba. A gyermek pedig eltűnt a leszállók között. Nem sokkal később azon­ban a gyermek már újra villamoson volt. Csak éppen fordított irányban haladt. Az Opera téren szállt le. A Modern üzletbe tartott. Mentés Az áruházban nagy volt a forgalom. Főleg falusiak forgolódtak sokan a pultok körül. A gyerek egy asszony mellé sodródott. Egy moz­dulat és kezét zsebre dugta. Aztán mint aki jól végezte dolgát, oldalogni kezdett ki­felé az üzletből... Ám, amint éppen ki akart lépni egy kéz nyakon ra­gadta. Látva, hogy a dolog több kettőnél, a gyerek is „mű­ködésbe“ lépett: alaposan beleharapott fogitartója kezébe. A férfi sem volt rest, s mindjárt egy nyaklevessel válaszolt, s még szorosabbra fogta a gyermeket. Közben azonban össze­gyűltek az emberek. Gyűrű formálódott körülöttük, s a jelenlévők mindjárt hangot is adtak véleményüknek. Alaposan szidni kezdték a kis tolvaj... elfogóját. Hogy: ... nem szégyenli magát egy kis gyermekkel kikez­deni? ... ráadásul még meg is verte... ... hogy merészeli!? .. .na de ilyet! és igy tovább. A férfi magyarázkodott. A gyermek megdicsőült. S egy óvatlan pillanatban meglépett. A férfi elkullogott. Az emberek mosolyogtak. A srác tehát megmene­kült. De vajon, tényleg megme­nekült? Józsa Ödön MÉG KÉRDŐJELES AZ EREDMÉNY Tokió (Agerpres) Felfedezték volna a rák ellenszerét? Egyelőre korai S lenne akár igennel, akár nemmel válaszolni erre a kérdés­ei­re. A Yomiuri című japán lap közölte, hogy az országos­­ rákkutató központ munkatársai felfedeztek egy rendkívül­­ hatékony rákellenes szérumot. A lap szerint ez a szérum,­­ amelyet egy bizonyos gombafajtából vontak ki, majd ké­ss­zelésnek vetettek alá, eddig kitűnő eredményeket hozott a­­ rákkal beoltott egereknél. Hátra van még azonban a döntő S próbatétel , hogyan reagál az emberi szervezet a szé- iiMmiiiniiiiimmnininnmiiniiiiiiiiiiiiiiiiwiiimiiiiiiimmimmmmmimwmiimiiiimiiimiimmimmmiimimmmimiiiimii!iimmiimmin

Next