Szabad Szó, 1969. július-szeptember (26. évfolyam, 7577-7655. szám)

1969-07-01 / 7577. szám

^ rr ép / •* fr + L* A i i.. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜL­JETEK! AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 7577. szám 4 oldal, ára 30 bami Kedd, 1969. július 1. Városunk és megyénk legna­gyobb, legjelentősebb vállalata a Tem­esvári Mechanikai Üzemek. Hazánk dinamikusan fejlődő gép­gyártó iparának erős láncszeme, ígéretesen terebélyesedő hajtása. S az egymás mellett sorjázó ha­­t­almas, új csarnokokkal koránt­sem zárult le itt, a vadászerdei tölgyek mellett az üzemfejlesz­tési folyamat. Hisz néhány hét­tel ezelőtt, újból földbe harap­tak az exkavátorok, megkezdő­dött egy 40 000 négyzetméteres üzemcsarnok építése, mely nem­csak megyénk, hanem az ország egyik legnagyobb ipari objektu­ma lesz, ahol nehéztípusú híd­darukat és nagy teherbírású to­ronydarukat készítenek majd. E négy hektáros üzemcsarnok tel­jes átadása után — 1973-ban — kereken a kétszeresére növek­szik az UMT jelenlegi termelése. E nagyszerű üzemfejlesztési programot, termelésnövelési táv­latot meg az eddigi utat, eredmé­nyeket körvonalazta a Mechani­kai Üzemek pártszervezetének rendkívüli konferenciája, melyen felelősségteljesen vitatták meg a BKP X. kongresszusának Té­ziseit és Irányelv-tervezetét. Mint a pártbizottság beszámolójából — Buftea Gheorghe titkár ter­jesztette elő — kitűnt, 1960-hoz képest, ötszörösére növekedett az üzem termelése. Gyors fejlődését bizonyítja az is, hogy idén már kétszer annyi híddaru került ki innen, mint 1967-ben. Az egész ország és a Temesvári Mechani­kai Üzemek fejlődéséről, távla­tairól beszélt Bandu Dimitrie, a fémforgácsoló részleg alapszerve­zetének titkára. — Régen elmaradt országként beszéltek Romániáról. Most pe­dig fejlett ipari államként em­legetnek a nagyvilágban. Nem véletlenül. Hisz ma már az egész ország egy hatalmas munkatelep. Szocialista hazánk fejlődésének pártprogramja további sikerekre, lelkesebb munkára ösztönöz­i szem­ Szemünk előtt nőtt is, melyben a mi m­echanikai legre egyre nagyobb fel az UMT rész­feladatok hárulnak. Tudatában vagyunk ennek s igyekszünk jobban dol­gozni, kifogástalan minőségű fémforgácsolást végezni. Ezzel juttatjuk kifejezésre teljes egyet­értésünket a X. pártkongresszus dokumentumaival. Javítani a termékek minőségét, csökkenteni a selejtet s a többi nem gazdaságos költséget! Vissza­visszatérő gondolat volt ez az üzem pártkonferenciáján. Mert bizony,­ a biztató eredmények mellett — az esztendő első öt hó­napjában minden fontosabb mu­tatót teljesítettek és túlhaladtak — akadnak még olyan gyengesé­gek, hibák is­, melyeket mielőbb ki kell küszöbölni Június elejé­ig például 960 ezer lejre duzzad­tak idén a nem gazdaságos költ­ségek. Ebből csupán a selejtvesz­­teség csaknem 600 ezer lejt tett ki. E vadhajtások lemetszésére vállalkoztak, tettek fogadalmat a kommunisták. — Tavalyhoz képest — hang­súlyozta Cristea Gavril mérnök, az öntöde vezetője — érezhetően csökkent a vasöntvényeknél is a selejt. Örömmel jelenthetem, hogy az utóbbi hónapokban csakis kifogástalan villanymotor­házakat küldtünk az Electromo­tor üzemnek. Ennek ellenére, nincs okunk elbizakodásra, hisz sokat kell még tenni a selejt­arány leszorításáért. Tovább kell javítanunk a munka- és techno­lógiai fegyelmet, fokoznunk a formázók, öntők, öntvénytisztí­­tók és szállítók felelősségérzetét A kifogástalan minőségű mun­kára hívta fel a figyelmet Han­gáim Simion, a híd- és torony­daru részleg párttitkára is. (Folytatás a 3. oldalon) A temesvári művészeti in­tézmények dolgozói az elmúlt napokban vitat­ták meg a X. párt­kongresszus dokumen­tumait. Vitaindító jelentésében dr. Bu­­nescu Traian egyetemi előadóta­nár a Temes Megyei Műve­lődés- és Művészetügyi Bizottság elnöke, a Szocialista Egységfront megyei tanácsának tagja hang­súlyozta a X. pártkongresszus és hazánk fasiszta iga alóli fel­­szabadulása 25. évfordulójának nagy jelentőségét. Elmondta, hogy az utóbbi három évben a párt és a kormány milyen szé­leskörű intézkedéseket foganato­sított a gazdasági s az államélet tökéletesít­é­séért. Részletesen ki­tért gazdaságunk dinamikus fej­lődésére, s hangsúlyozta, hogy a szocialista demokrácia elmélyü­lésének lényege az emberi egyé­niség szabad fejlődése, s az, hogy egyre többen, aktívabban vegyenek részt a közügyek ve­zetésében. Majd részletesen is­mertette a megyei kulturális és művészeti élet főbb kérdéseit, szép sikereit. Megemlítette pél­dául, hogy Lugoson jobb, meg­felelőbb helyiségbe költözött a könyvtár és a múzeum, hogy a Bánát Múzeum tevékenysége is bővült egy képzőművészeti kiál­lító osztállyal, s jelenleg folyik a falumúzeum szervezése. Felsorakoztatta a temesvári színházak, az opera, filharmónia eredményeit, melyek országszer­te ismertté tették ezeket az intéz­ményeket és művészeiket. Az u­­tóbbi időben lezajlott, jelentősebb rendezvények közé sorolta a Temesvári Zenei Napokat és a drámai színházak tudományos ülésszakát Mindez ékesen bizo­nyítja — hangoztatta — milyen kiváló feltételeket teremtett pár­tunk és államunk művészeti in­tézményeinek, az itt dolgozó te­hetséges művészek tevékenységé­nek kibontakoztatására. Felhívta a jelenlevőket, hogy a színészek, énekesek, táncosok, művészeti é­­letünk valamennyi képviselője méltón vegye ki részét augusz­tus 23. megünnepléséből. A nagy ünnep tiszteletére Temesváron is megrendezik a Hazai Dramatur­gia Hetét. Majd szólásra emelkedtek a jelenlevők. Rajhona Ádám, az Állami Magyar Színház fiatal művésze magyar nyelvű felszó­lalásában hangsúlyozta, hogy a kongresszusi Tézisek és az Irányelv-tervezet tudományosan elemzik a szocia- --------------­­lista Románia fej­lődésének útját. Rendszerünk e­­gyik nagy vív­mánya — folytat­ta — a nemzeti kérdés teljes és végleges megoldá­sa. Hazánk ál­ — ál­lampolgárai e­­gyenlő jogokat él­veznek, egyenlő érvényesülési lehetőségeik vannak, fejlődik az együttélő nemzetiségek nyelvén működő iskolahálózat, a kultu­rális élet. Mindez arra kötelez, hogy a kulturfronton dolgozók is képességeik javát nyújtsák, egész tehetségükkel szolgálják a szocializmust. Gherasim Marius, a Bábszínház művésze arról a lelkesítő ösztön­zésről beszélt, melyet a kon­gresszusi dokumentumok jelente­nek az élet minden területén, tehát a színházakban is. — Mi, nemrég ünnepeltük színházunk fennállásának 20. év­fordulóját — mondotta — s visz­­szatekintve eddigi teljesítmé­nyünkre megállapítottuk, hogy a magunk sajátos eszközeivel kéz­zelfoghatóan hozzájárultunk a tanulóifjúság neveléséhez. Ezu­tán is csak úgy fejezhetjük ki teljes csatlakozásunkat a párt politikája iránt, ha azért küz­dünk, hogy minél maradandóbbat alkossunk. Más felszólalók, így Olariu Ion, a Matei Miliő színházból és Strasser Ottmár, az Állami Né­met Színház érdemes művésze egyöntetűen helyeselték a kon­gresszusi dokumentumokat és ja­vaslatokat tettek tevékenységi feltételeik javítására. A gyűlés végén egyhangú lelkesedéssel el­fogadták azt a levelet, amelyet az RKP Központi Bizottságához, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtársnak küldtek el, s melyben a megyeközpont művészei, ösz­­szes kulturális dolgozói kifejezik szilárd elhatározásukat, hogy fenntartják és munkájukkal, mű­vészi teljesítményeikkel szolgál­ják a párt politikáját. Quittner László Művészek hitvallása Mérleg menet közben VASÁRNAP DÉLELŐTT a képviselők és számos meghívott részvételével megtartották a Te­mes Megyei Néptanács II. ren­des ülésszakát Napirenden sze­repelt annak megvitatása, mi­ként válnak valóra az RKP X. kongresszusa és az ország fasisz­ta iga alóli felszabadulásának 25. évfordulója köszöntésére tett fel­ajánlások. A megyei néptanács végrehajtó bizottságának jelentését Daru Vasile képviselő elvtárs, a Temes Megyei Néptanács Végrehajtó Bi­zottságának első alelnöke terjesz­tette elő. A jelentés megvonta a felajánlások megvalósításának öt­havi mérlegét, majd élénk vita következett a felajánlások telje­sítése számos vonatkozásával kap­csolatban. Most, a kongresszust megelőző időszakban a szocialista verseny új méreteket öltött az iparban, mezőgazdaságban, magasabb szintre emelte a dolgozóknak az az óhaja, hogy hiánytalanul vált­sák valóra a nagy események kö­szöntésére tett vállalásokat Jó gazdaként, a megyei párt­­bizottság bürójának állandó i­­rányításával, a néptanács végre­hajtó bizottsága behatóan tanul­mányozta újabb anyagforrások feltárásának és a munkaerő fel­­használásának lehetőségeit a dol­gozók alkotó kezdeményező kész­ségének magasabb fokú értékesí­tését, majd ismertette az elkészí­tett akciótervet. Öt hónappal ezelőtt tette meg a megyei néptanács a felaján­lásait Hogyan válnak ezek való­ra? Íme, ezt tárgyalták behatóan a képviselők, a meghívottak. Mit mutat az eddigi mérleg? A MEGYE HELYIIPARI EGY­SÉGEI a meglevő tartalékok felhasználásával, a termelési fo­lyamatok ésszerűbb megszerve­zésével az elmúlt öt hónapban 9 millió lej értékű árut adtak ter­ven felül. Ez a felújított évi vál­lalásnak mintegy 77 százalékát teszi ki. Kiváló eredményeket ért el a lugosi Timişul helyiipari vállalat, a CILT, a temesvári Építőanyag Vállalat és több más egység. A helyiipari egy- A MEGYEI NÉPTANÁCS ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI cégek növelték hozzájárulásukat a piaci alaphoz, évi felajánlásuk­nak 55 százalékát már megvaló­sították. Az eredmények szüksé­gessé teszik a termelés növelé­sének újbóli felmérését, mert e téren még vannak tartalékok. Kitűnt, hogy további erőfeszí­téseket kell tenni annak érde­kében, hogy hiánytalanul juttas­sák el a kereskedelemnek a terv szerinti egész áruválaszté­kot, eredményesebben foglalkoz­zanak a termelés ésszerűbb megszervezésével. Az ülésszak kifejezte azt a meggyőződést, hogy a helyi ipar növelheti hoz­zájárulását a vállalások teljesí­téséhez, megvannak az adottsá­gok a termelés fokozásához. KÖZSÉG- ÉS LAKTERÜLET­­GAZDÁLKODÁSI TÉREN a vál­lalás ez volt: 1 800 000 lejjel tulhaladni a termelési és szol­gáltatási előirányzatot A válla­lást már az első hónapokban tul­bi­ul­haladták. Ezért a végrehajtó­zottság javasolta: mérjék fel jól a lehetőségeket. Ennek ered­ményeként megújították a válla­lást, 4 570 000 lejre emelték. Az elmúlt időszakban ennek a vál­lalásnak a 87 százalékát már valóra is váltották. Mindez jó, dicséretes — álla­pította meg az ülésszak. Ám a községgazdálkodás terén még van fogyatékosság. A városok központibb részein, a községköz­pontokban a köztisztaság megfe­lelő, de a külvárosi negyedekben, illetve a falvakon még akad tennivaló e téren. A hazafias tevékenység jelentő­sen hozzájárul a helységek szé­pítéséhez, rendezéséhez. Megye­­szerte egész sor közérdekű objek­tumot létesítettek a honpolgárok közvetlen hozzájárulásával. A me­gye vállalása: év végéig 60 mil­lió lej értékű munkálatok elvég­zése. A megyei pártbizottság bü­rójának hozzáértő irányításával a municipiumi, városi, községi pártszervek, a tömeg- és társa­dalmi szervezetek jó munkát vé­geztek a honpolgárok mozgósítá­sa terén. Ennek köszönhető, hogy eddig a megye lakosai már több mint 46 millió lej értékű köz­érdekű munkát végeztek, megva­lósítva számos olyan honpolgári javaslatot, mely a választási kam­pány idején hangzott el. Lugoson 579 ezer lej értékű munkával kor­szerűsítették az ifjúsági stadiont, Nagyszentmiklóson 552 ezer lej Gere Vilmos /Folytatás a 3. oldalon) A temesvári Vasutasklub­ban szombaton és vasárnap hét megye (Temes, Arad, Krassó-Szörény, Hunyad, Dolj, Gorj és Mehedinţi) szakszer­vezeti klubjainak, kultúrhá­­zainak és ifjúsági szervezetei­nek keretében működő ama­tőr filmesek mutatták be ed­digi termésük legjavát. Hogy éppen városunkban került sor erre a találkozóra, abban nagy szerepe van a bánáti filmes klubok eddigi, szép múltra visszatekintő, sikeres működésének is. A több mint 70 bemutatott film közül körülbelül ötven a szakszervezeti klubok kereté­ben működő filmesek alkotása volt. Ezek nagy része a terme­lést, a gyakorlati munkát köz­vetlenül segíti az eredmények, az előrehaladott munkamód­szerek terjesztésével, népsze­rűsítésével, a hibák és hiá­nyosságok feltárásával. Példa­ként megemlíthetjük a temes­vári Vasutasklub Gépesített munkálatok a vasutaknál. Egy kerék története, vagy a vajdahunyadi Siderurgistus filmes klubjának kohászati té­májú alkotását, az aradi No­vember 7. klub munkavédel­mi filmjét, a lupényi AMA- filmklub szénbányászatról, Vö­rösacél filmklubjának a to­me­stiri üveggyárról forgatott filmjét. A bemutatott művek egy másik csoportja, a doku­mentumfilmek, riportjelleggel rögzítettek és ismertettek té­nyeket mai életünkről, meg­valósításainkról. A krajovai CINO-16 klub Régi és új har­móniák címmel építkezéseink­ről forgatott beszédes képsoro­kat, a nagy­szen­tmiklósi filme­sek a nagyőszi mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjainak életéről, és még hosszan so­rolhatnánk a példákat. Elég kevés volt a rajzfilm, noha ez a műfaj nagy lehetőségeket tartogat az amatőrök számá­ra is. Utoljára hagytuk a szaba­don választott témára, legtöbb­ször szimbolikus jellegű, sok­szor kísérleti formai megol­dással készült művészfilme­ket, mert itt találhattunk leg­bátrabb, legsokrétűbb próbál­kozásokat, legszebb eredmé­nyeket. Elsősorban Dragoş Sandu és Vasile Creţu Vizek ösvényei és Függőleges című filmjeinek tematikában-tech­nikában egyenértékű, tökéle­tes kivitelezésére gondolunk, úgyszintén Dragoş Sandu és Gelu Mureşan Megszállottság című alkotásának főleg for­mai újszerűségére (temesvári Vasutasklub). Vörösacél és Karánsebes filmes klubjainak Kovács Pál­ Emil Mateiaş ren­dezte kooprodukciói költőien szép, szimfonikus zenekíséretű színes rövidfilmjei és sok más hasonló alkotás, amelyek a negatív filmhatások, elvont ábrák, egymásra­ filmezések, a hatásos vágások és áttűnések, vízben tükröztetések és fil­mezési szögek sokszor egészen újszerű és egyéni alkalmazá­sát nyújtották, lelkes tapsot és mély hatást váltva ki a nézőközönség valamint a bí­rálóbizottság soraiban egya­ránt. A temesvári kétnapos me­gyeközi bemutató után biza­kodva tekinthetünk az augusz­tusban sorra kerülő fővárosi országos fesztiválra. Wagner István Hét megye amatőr filmesei találkoztak A Tanítók Napja Temesváron Június 30. hétfő, reggel 9 óra. Több száz pedagógus gyűlt össze a Temesvári Állami Opera termében, hogy részt vegyen a Tanítók Napja alkalmából ren­dezett ünnepségen. Kigyúltak a színpad reflekto­rai, elhalkult a teremben a zson­gás, felgördült a függöny. Viha­ros taps köszöntötte az ünnepi ülés elnökségét, amelyben a he­lyi, párt- és állami szervek ve­zetői, kitüntetett pedagógusok foglaltak helyet. Pop Coriolan elvtárs, az ünne­pi ülés szónoka, a Temesvár Mu­nicipiumi Pártbizottság első tit­kára, a municipium polgármeste­re meleg szavakkal üdvözölte az ünnepségen megjelent pedagó­gusokat Köszönetet mondott a nevelőknek az ifjú nem­zedék ok­tatása és nevelése terén kifejtett fáradhatatlan munkájukért, a tu­domány és a kultúra terjesztése terén végzett sokoldalú, eredmé­nyes tevékenységükért. A szónok utalt arra is, hogy azoknak a nagyszerű feladatoknak a mara­déktalan teljesítése érdekében,a­­melyeket a X. pártkongresszus dokumentumai összegeznek, a jö­vőben növekvő felelősség hárul majd a pedagógusokra. Kifejez­te azt a meggyőződését, hogy a nevelők a nehéz, de megtisztelő hivatásuk által támasztott köve­telmények szellemében, a jövő­ben is töretlen hittel munkálkod­nak majd a haza felvirágoztatásá­nak ügyén Ehhez kívánt erőt, egészséget, személyes boldogulást, minden nevelőnek. Kürtszó harsant, dob pergett, pionírok érkeztek a terembe. Az ő üdvözletüket tolmácsolta a pirosnyakkendős egységparancs­nok. Meleghangú, őszinte szavai, könnyet csaltak sok-sok peda­gógus szemébe. Szűnni nem a­­karó taps volt érte a köszönet. A gyerekek pedig, a hála és a szeretet jeléül, virágcsokrokat nyújtottak át a tanítónéniknek és tanárbácsiknak. A Tanítók Napja alkalmából megyénk számos pedagógusa — románok, magyarok, németek és szerbek — részesült állami ki­tüntetésben, nyerte el az érde­mes, vagy élenjáró tanári címet. Az ünnepségen felszólaló nevelők, közöttük több kitüntetett, kö­szönetét fejezte ki a párt- és ál­lamvezetőségnek, a tanügyi dol­gozók iránti állandó gondosko­dásért, és vállalta, hogy a jövő­ben is feltétel nélkül támogatja pártunk, szocialista államunk politikáját AZ ünnepi ülés résztvevői táviratot küldtek az RKP Köz­ponti Bizottságához, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtárshoz. Biztosították a párt- és állam­­vezetőséget, hogy Temesvár mu­nicipium pedagógusai a jövőben is minden tőlük telhetőt meg­tesznek, hogy jól felkészült, a kommunista erkölcs szellemében nevelt fiatalokat adjanak a ha­zának, hogy azok harcos elődeik által megkezdett békés építőmun­­kát eredményesen folytathassák. A pedagógusok tiszteletére ren­dezett kulturális műsor, amely­­lyel az ünnepi ülés zárult, méltó volt az ünnepség bensőséges hangulatához. Pop Coriolan elvtárs átnyújtja az élenjáró tanári oklevelet Rácz Istvánnak, a zsombolyai általános iskola aligazgatójának Korszerűsítik a temesvári Pílvan körút közvilágítását A 3. oldalon: A Temes Megyei Néptanács 5-ös számú Határozata egyes kihágások megálla­pítására és büntetésére A társadalomtudományi katedrák dolgozóinak tudományos ülésszaka Az RKP X. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 25. év­fordulója tiszteletére, a Temes­vári Egyetemen vasárnap és hét­főn az egyetemi központ társa­dalomtudományi tanszékének és a megyeközi pártiskola szerve­zésében tudományos ülésszakot tartottak. Megnyitó beszédében MIHAI TELESCU elvtárs, a Temes megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács elnöke hang­súlyozta e két esemény különle­ges jelentőségét, melyeknek je­gyében a társadalomtudományi katedrák ülésszakát rendezték, az ülésszak politikai, tudományos és művelődési célkitűzéseit, majd tolmácsolta a részvevőknek, az ideológiai fronton dolgozóknak a megyei pártbizottság és a megyei néptanács üdvözletét az elért e­­redményekért és további sike­reket kívánt a párt által reájuk bízott felelősségteljes feladatok teljesítésében. Kihangsúlyozva az RKP Köz­ponti Bizottságának, Téziseiből és az ideológiai fronton dolgo­zókhoz is szóló Irányelv-tervezet­ből eredő feladatokat, Mihai Te­­lescu elvtárs beszélt a hazánk társadalmi-politikai életének tö­kéletesítéséhez kapcsolódó kér­dések elméleti és gyakorlati el­mélyítésének szükségességéről, ar­ról a hozzájárulásról, melyet a társadalomtudományi tanszékek részéről várnak a különböző gaz­dasági, filozófiai és társadalmi­politikai kérdések . ..megvilágítá­sában, a pártunkra­­jellemző é­­lénk, alkotó szellem kifejleszté­sére, a társadalomtudományok e­­lőadásmódjának hatásosabbá té­tele érdekében, hogy a hallgatók és egyetemisták még jobban el­sajátíthassák pártunk politiká­ját, megértsék tudományos alap­jait. A kétnapos tudományos ülés­szak folyamán az alábbi közlé­seket terjesztették elő: dr. Traian Bunescu előadótanár — Az 1944 augusztusi fegyveres felkelés győzelme Románia függetlensé­ge újrakivívásának alapvető fel­tétele; Petru Toadere tanársegéd — A romániai népi forradalom első szakaszának célkitűzései és sajátosságai: Gheorghe Andriţa lektor — A Román Kommunista Párt bánáti szervezeteinek harca a munkás-paraszt szövetség lét­rehozásáért és ■ megerősítéséért (1944 augusztus — 1945 március); Palásti Etelka lektor — A párt vezető szerepének növekedése a szocialista építés kiteljesítésének szakaszában; Ion Creţu lektor — A román nemzet belső átala­kulásai a népi hatalom, éveiben; Gerő Gyula lektor — A társadal­mi élet tökéletesedése és a szo­cialista demokrácia elmélyülése Romániában a szocializmus épí­tése kiteljesedésének szakaszá­ban; Petru Hleba lektor — Ro­mánia társadalmi felépítésében történt változások és a nép szo­cialista egységének megteremté­se; Csíkos István lektor — Ro­mánia értelmiségi rétegében be­következett minőségi változások a szocializmus építésének évei­ben; Elisabeta leli — Az értel­miségi réteg felépítésében bekö­vet­kezett változások 1944 au­gusztus 23-a után; Feldman Ilo­na lektor — A munkaerő össze­tevőiben történt változások a szo­cializmus építésének éveiben; Fränkel-Goro Eszter előadótanár és Maria Lăzărescu tanársegéd — A nők társadalmi törvénye a szo­cialista Romániában; dr. Ioan Cornea egyetemi előadótanár és Cornel Damian tanársegéd — A filozófia és a tudomány fejlődése a szocializmus építésének évei­ben; dr. Dumitru Mareş egyete­mi előadótanár és Petru Oniţă lektor — Románia ipari fejlő­désének hozzájárulása a termelő tevékenység hatékonyságának nö­veléséhez; Ilie Băbăiţă és Eftimie Şirianu lektorok — Temes me­gye mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteinek helye Románia Szo­cialista Köztársaság szövetkeze­ti mezőgazdaságában; Nicolae Ia­­vorsehi tanársegéd — A mező­gazdasági gépesítő vállalatok gaz­dasági hatékonyságának alaku­lása. Gheorghe Iancu lektor — A Román Kommunista Párt be­ruházási politikájának irányvo­nalai Románia Szocialista Köz­társaság nemzetgazdaságában; Io­an Ivănescu lektor — A szocialis­ta vállalatok közötti kooperáció tartalma és jellege. Nicolae Riga lektor — A Román Kommunis­(Folytatás a 3. oldalon)

Next