Szabad Szó, 1971. január-március (28. évfolyam, 8043-8116. szám)
1971-03-30 / 8115. szám
4. oldal Szabad Szó Műves éézdés A Hazai Dráma Napjai Méltó tisztelgés, művészi üzenet A Színház és kultúra tudományos tanácskozás, mely vasárnap délelőtt folytatta munkálatait, tartalmas vita kibontakozását eredményezte. A hazai drámaírás és színjátszás szempontjából alapvetően fontos kérdések felvetése bőséges vitaindítóul szolgált a felszólalóknak. A szerző és rendező, a rendező és színész, a színész és közönség rendkívül bonyolult viszonyának sok figyelmet érdemlő vonatkozása merült fel, került a szakemberek érdeklődésének középpontjába. Néhány szintézis igényével megírt tanulmány, mint például Sinka Károly (A romániai magyar színházak és a hazai drámaírás), dr. Alfred Heinrich (A szerepfelfogás kérdése a temesvári színpadon), dr. J. D. Pârvu (A színész lelki tulajdonságai) mellett olyan vitaindító eszmefuttatások is elhangzottak, amelyek szervesen kapcsolódtak az előttük felszólalók által felvetett kérdésekhez. Így Gheorghe Leahu érdemes művész, Florin Tornea színikritikus, vagy Horia Deleanu egyetemi tanár felszólalásai nagy visszhangra találtak. A késő déli órákig tartó eszmecsere „gyakorlati bemutatóval“ folytatódott. A Hazai Dráma Napjainak szerepszemléje keretében a Temesvári Állami Német Színház előadásában Al. Voitin Emberek, akik hallgatnak című színművét tekinthette meg a közönség. A tömör, célratörő, néha kissé túlfűtött, de mindvégig igényes előadás az egységes, színvonalas együttes-játék szép példáját nyújtotta. Vasárnap este rendkívüli eseménnyel zárult a művészi élményben változatos, gazdag nap. A Temesvári Állami Magyar Színház ősbemutatója — Hajdú Győző Ne szólj közbe, hallgass végig című történelmi látomása valóságos ünnepi politikai demonstrációvá nőtt, pártunk 50. évfordulójának őszinte, mélyhangú köszöntőjévé. Az ősbemutatóra valósággal összesereglett a hazai magyar irodalmi élet törzsgárdája, írók, kritikusok publicisták — köztük Balogh Edgár, Sütő András, Gáli Ernő, Domokos Géza, Szőcs István, Lászlóffy Aladár, Szőcs Kálmán, Veress Dániel, Kovács János, Éltető József, Márki Zoltán és sokan mások —, valamint több fővárosi és temesvári román és német író vett részt azon az előadáson, amely ízig-vérig ezt az egész népünket átható nagy történelmi eseményt idézte-köszöntötte. Meghatóan szép, drámai lüktetésű, szerkezetében különösen megoldott színpadi játék szemtanúi lehettünk. Taub János rendezésében a történelmi vízió általános méreteket öltött, s a színpad kereteit túlnőve a munkásosztály hős harcának, a harcban egyesült, testvérként összefogott román és magyar kommunistáknak állított emléket. A Hazai Dráma Napjainak első ilyen jellegű előadását élénk vita követte, amelynek során a szerző és rendező együttműködésének, a színpadi mozgás és műfaji stílus vonatkozásainak kérdései is felmerültek. A vállalkozás újszerűségét valamennyi felszólaló elismerte. Hétfőn este újabb érdekes előadásnak lehettünk tanúi. A verseny szerencsés kibontakozását, minőségi, emelkedését jelzi, hogy a próbálkozások e téren is eredményesek lehetnek. Az országunkat ért nagyméretű természeti katasztrófa küzdelmesen nehéz, emberi megpróbáltatásokkal teli napjait idézi Vasile Nicorovici Diluviu (Árvíz) című drámája, amelyet Dan Alexandrescu rendezésében mutatott be az Aradi Állami Színház együttese. A több mint 50 színészt foglalkoztató, együttes játékra alapozó, előadás sok érdekes művészi mozzanattal ajándékozta meg a nézőt. Sever Frenţiu hatásosan egyszerű díszletei — a fesztivál során szemmel láthatólag versengés alakult ki a díszlettervezők között is — kitűnően szolgálták a darab hangulatialáfestését. A Hazai Dráma Napjai ma a Szatmári Északi Színház magyar tagozatának fellépésével folytatódnak. Délután Kocsis István Bolyairól szóló monodrámájával lép a közönség elé Zsoldos Árpád, a társulat ismert művésze, este pedig Kányádi Sándor Ünnepek háza című színművét mutatja be az együttes. Pongrácz P. Mária Könyvújdonságok M. I. STÃNESCU: A Román Kommunista Párt. A romániai szocialista és munkásmozgalom az 1921—1924-es években (Partidul Comunist Român. Mişcarea muncitorească şi socialistă, din România în 1921—1924). A kötet a szakirodalom első olyan monográfiája, amely, egységesen taglalja az RKP, a szocialista pártok szövetségének, a romániai ifjúsági és szakszervezeti szervezetek történetét az 1921—1924. időszakban. A szerző gazdag és nagymértékben eredeti dokumentációs anyagot használva vázolja fel a Román Kommunista Párt, a hazai munkásmozgalom dicsőséges útját a párt megalakulásától egészen a III. kongresszusig. A monográfia túlnyomó részét az RKP sokrétű tevékenységének szenteli, az alakuló kongresszustól a párt törvényen kívül helyezéséig. A szerző, a szakirodalomban először, részletesen taglalja az RKP II. kongresszusának jelentőségét, a párt létesítésének hazai és nemzetközi visszhangját. A mű átfogó képet nyújt az első világháború utáni hazai munkásmozgalom egyik fontos időszakáról. MIHAIL CRUCEANU, FLORIAN TAnASESCU, Al. Dobrogeanu-Gherea. Alapos dokumentáció, valamint az egyik szerző, M. Cruceanu — a romániai munkásmozgalom régi harcosa, a felidézett bensőséges barátja — visszaemlékezései alapján elevenítik fel Al. Dobrogeanu-Gherea erkölcsi arcélét, képességeit, életét és tevékenységét, azt a környezetet, amelyben a kimagasló forradalmár élt és kiformálódott. A kötetet Al. Dobrogeanu-Gherea válogatott cikkeinek sorozata egészíti ki. Megjelennek a Politikai Könyvkiadó gondozásában. Pionírok szívében fogant A Román Kommunista Párt megalakulásának félszázados évfordulóját köszöntő rendezvények sorában a Temes Megyei Pionírtanács ünnepi előadással készül az esemény üdvözlésére. Szombaton délután a temesvári Diákművelődési Ház zsúfolásig megtelt nagytermében a meghívottak — szülök és iskolatársak — előtt megyénk legjobb pioníregyüttesei léptek fel a Köszöntünk, szeretett pártunk című műsor keretében. A temesvári 6-os számú líceum kórusa Ion Chirescu Partid, pavăza mea című kórusművével nyitotta meg a műsort. Felsorolhatnánk szinte valamenynyi műsorszámot: táncokat, énekeket, szavalatokat az orczyfalvi általános iskola, a zsombolyai Pionírház és más együttesek előadásában, hiszen mindet elismerő tapssal jutalmazta a közönség. Talán külön említést érdemel a helyi Pionírház stúdió-kórusa — vezetője Balla Lívia tanárnő —, mely szépen kidolgozott, színvonalas előadásával az ünnephez méltó hangulatot teremtett. Hosszas, kitartó munka eredménye a temesvári Pionírház folklórcsoportjának szerb népszokásokat bemutató száma is. Az előadás zárójelenetében a kórus a nézőtéren sorakozott fel s a színpadon levő zenekarral és a közönséggel közösen énekelt. Pionírok s nevelőik közös munkája eredményeként a szombati műsor méltóan köszöntötte egész népünk közelgő ünnepét. Dobogón a temesvári Pionírház stúdió-énekkara A műkedvelő zenei és táncegyüttesek resicai és temesvári döntőjéről Temesvár és Resica. A műkedvelő zenei és koreográfiai együttesek Dicsőség a pártnak című országos versenye zónadöntőjének színhelyei. Öt megye — Arad, Hunyad, Krassó-Szörény, Mehedinţi és Temes — műkedvelő művészetének szintézise egyben a pártunk évfordulóját köszöntő rendezvények sorában is jelentős helyet foglal el. RESICA Szombaton a koradélutáni óráktól népviseletbe öltözött legények és lányok színes csoportjai találkoztak a municípiumi kultúrpalotában. Arad és Temes megye képviselői. Szakszervezetek és kultúrotthonok műkedvelői, akik a Temes, a Bega és a Maros menti tájak üzenetét tolmácsolták: a kórus-zene (világosi — Arad megye férfikórus, a nadrág! Ciocanul Üzemek vegyeskórusa, a kiszetói és igrisi dalárdák, a Tanügyi Dolgozók Temesvár municípiumi szakszervezetének vegyeskórusai, a népi táncok és dalok ( a pécskai — Arad megyei, facsádi, curteai, nickyfalvi folklóregyüttesek, a Temesvári Építő Szállító Vállalat szakszervezetének tánccsoportja), a könnyűzene és modern tánc (a Temesvári Mechanikai Üzemek szakszervezetének Academic könnyűzenekara, a rékási és nickyfalvi zenekarok), a szimfonikus és fúvószene (az Aradi Vagongyár kamarazenekara, a gyarmatai fúvószenekar) nyelvén. Művészet volt a javából: őszinte,önfeledt, fergeteges játék. A vetélkedő bíráló bizottságának egyik tagja , Paceag Ludovic zeneszerző véleménye szerint: „A résztvevő csoportok valamennyien országos színvonalat értek el. Itt csak a legjobbakról beszélhetünk. Nagyszerű falusi és városi együtteseket láthattunk, amelyek minden eddiginél jobban bizonyították műkedvelő művészetünk megújuló lendületét. Temes megye együttesei, akárcsak az előző versenyeken, az idén is kitettek magukért. Műsoruk eredeti, színes és változatos volt. Magas technikai és művészi színvonaluk ügyszeretetről és lelkesedésről tanúskodott. Előadásaik méltóak az ünnepi alkalomhoz ... Resicán a verseny vasárnap reggel Hunyad, Mehedinţi és Krassó-Szörény megyék műkedvelőinek előadásával folytatódott. A TEMESVÁRI Nemzeti Színház termében szintén szombaton került sor az első előadásokra. Itt a művelődési házak és klubok együttesei léptek színre. Délután Hunyad és Krassó-Szörény megye, vasárnap délelőtt pedig Arad, Mehedinţi és Temes megye műkedvelőit csodálhattuk meg. Akárcsak Resicán, itt is a hagyományoknak megfelelően, túlsúlyban voltak a folklóregyüttesek. A borosjenői — Arad megye — művelődési ház folklóregyüttese Maros menti lakodalmas népi szokásokat vitt színre, a Turnu Severin-i művelődési ház tánccsoportja az olténiai Caluşer tánccal aratott sikert, a zsombolyai művelődési ház magyar népi tánccsoportja, az alföldi táncok előadásával bűvölte el a nézőket, a temesvári CFR klub táncosai alföldi román és szerb táncokat adtak elő, míg — de nem utolsósorban — a Timişul népi együttes, Bánát és az ország különböző tájainak legjellemzőbb dalait és táncait szedte csokorba. A Timişul együttes ez alkalommal is a színpadra vitt folklórértékek változatosságával, a táncosok szokatlan virtuozitásával tűnt ki. A temesvári rendezvény fénypontját jelentette megyénk lekiválóbb énekkara, a lugosi Ion Vidu kórus előadása, amely a művelt műkedvelő művészet hagulatát árasztotta. A Taşcău Remus vezette együttes felújított repertoárral köszöntötte az ünnepi évfordulót. Négy madrigált, és Mircea Neagu Dal a hazának című poémáját adták elő de a felsorolást nagysikerű könnyűzenekarokkal és más együttesekkel is folytathatnánk. Az országos verseny Resicán és Temesváron megrendezett döntése ezzel befejeződött. A bíráló bizottság későbbi döntéseitől függetlenül, már most is elmondhatjuk, hogy a rendezvény meggyőzően bizonyította azt, hogy megyénk műkedvelő művészete biztos úton és gyors léptekkel halad az igazi művészeteknek kijáró országos elismerés felé. .Vajda Sándor