Szabad Szó, 1971. július-szeptember (28. évfolyam, 8197-8273. szám)
1971-09-26 / 8270. szám
Hazai képeslapok Száznyolcvan hektár boldogság Szerencsés város Bukarest. Ha eddig talán kevesebben is tudták, egyre inkább rájönnek erre a fővárosiak, hiszen csaknem kétmillió embernek hét végére mindinkább elege van egymásból, a gépek zakatolásából, a fékek csikorgásából, a neonfényből, a rohanásból — és menekül valahová, ahol csend van, nyugalom, nincs benzinszag, nincs betonfal és kéményfüst. Erre jó a Herestrău, ez a tüneményes park, amely ide, a város tövébe varázsolja az erdő hűvös csendjét, a mezők virágainak illatát, az erdei patakok csobogását, s közben oxigénnel táplálja a város járművek kipufogó gázától, az utca porától, gyárkémények füstjétől kormos üldéjét. Hét végén, ünnepnapokon seregestül tódulnak ide a fővárosiak. Ezrek lepik el az árnyas sétányokat, az apró tisztásokat, sokan keresnek kikapcsolódást a tóparton, a tó vizén sétahajók ringanak, csónakok, vízibiciklik népesítik be tükrét. S a túlsó parton ott áll a gyermekváros, a sokezer emberpalánta valóságos paradicsoma. Herestrău. Száznyolcvan hektár természet. Száznyolcvan hektár boldogság. Repülő-bár félreértés ne essék: nem valami újmódi, repülő-szőnyeget találtak fel a bukarestiek, a bár nem repül. Csupán arról van szó, hogy egy repülő vedlett át bárrá, öreg volt már szegény, motorszíve nem bírta a szédítő magasba emelni kolosszus testét, találtak neki egy nyugdíjas állást, kinevezték — bárnak. S nem is volt rossz ötlet. Mily öröm gyermekeknek beülni fémtestének puha foteljeibe, s egy Pepsi, egy citromlé mellett — képzeletben — Ikaruszként szárnyalni a magasba, a messzi végtelenbe, ismeretlen csillagok felé ...S a felnőttek is szívesen elfogyasztanak kiterjesztett szárnyai alatt egy csésze feketét, egy kis konyakot, hisz viszonylag olcsó a repülőzés — és főleg biztonságos! A repülő-bár csak egyik ötlet, amely kellemesebbé, érdekesebbé teszi a szórakozást, pihenést a Herestrău környékén. Minden jel arra vall, hogy a főváros felfedezte magának ezt a csodálatos parkot. Felismerte: megfizethetetlen kincset lelt. Falu a városban Jean Hugonnot írta a Párizsban megjelenő Chaires de l’Historieban. Senki Józsa Ödön (Folytatás a 3. oldalon) VS.AC PROSF.TARSAJ, EGYESÜLETF.KI &&Sza£adSzà AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA Fetru Armaş, híddaru alkatrészeket esztergályoz a Temesvári Mechanikai üzemekben A szövőgyárak segítségére Mint annak idején beszámoltunk róla, április elején beindult a termelés a temesvári Ambalajul Metalic Gyár Buziási úti új részlegén, amelyben szövőhajókat, csévéket, fémnyüstöket és különböző textilipari segédeszközöket készítenek. Mióta a vállalat szakemberei újabbgyártmányokat terveztek, vezettek főbe a termelésbe. Goldmann György igazgató büszkén mutatja a szövőgépek számára készült új ütőkarokat, amelyekből ebben a hónapban ezer darabot küldenek a textilvállalatoknak. Mivel rétegezett és tömörített fából készülnek, rendkívül tartósak — nem törnek el egyhamar a szóbanforgó Utókarok —, segítségükkel termelékenyebben, kevesebb üzemzavarral dolgozhatnak a szövőgyárakban. A vetést és a betakarítást gyors ütemben s kiváló minőségben Talán az év egyetlen időszaka sem olyan munkaigényes, mint az ősz. Egyrészt betakarításra várnak a kapásnövények, másrészt itt a talajelőkészítés, vetés ideje is. S a sok munkát a lehető leggyorsabban, kiváló minőségben kell elvégezni, hogy minél csekélyebb legyen a termésveszteség s ugyanakkor a kedvező vetési időt se lépjük túl. Van tehát tennivaló bőven minden mezőgazdasági egységben, az mtsz-gazdáknak éppen úgy, mint az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak s talán még ennél is több a gépesítőknek. Megyénkben például több mint 140 000 hektár kukorica termését kell késlekedés nélkül kotárkába szállítani s közben a 34 000 hektár napraforgó is sürgeti a begyűjtést, no meg a cukorrépa s a takarmánynövények. A KAPÁSNÖVÉNYEK BEHORDÁSA terén nagy akadályt jelentett az elmúlt hetek esős, hideg időjárása. Közben azonban megérkezett az igazi ősz, a napsütés, a meleg s ez kedvezően befolyásolta a munkalendületet. Sajnos azonban akadnak kivételek is. Szeptember 24-ig például a termelőszövetkezetek dolgozói 5738 hektár napraforgó termését csépelték ki s néhol már a vetőszántást végző traktorok dolgoznak a napraforgó földeken. Összeségében azonban nem kielégítő ezen a téren a tevékenység: az említett terület az összterületnek mindössze 32 százalékát teszi ki, tehát jelentős részt még veszélyeztethetnek az esetleges esők okozta veszteségek. Szólnunk kell arról is, hogy egyes mtsz-ekben még alig láttak hozzá a szedéshez s a kombájnok munkaüteme is eléggé lassú. Bár az állami mezőgazdasági vállalatokban jobb a teljesítmény (60 százalék) ez sincs arányban a gépi ellátottsággal. A kukorica betakarítása terén sajnos, még csak a kezdetnél tartanak a gazdaságok. A téesszek a 95 000 hektárnak mindössze 16 százalékát, az állami mezőgazdasági vállalatok pedig a 47 000 hektárnak 15 százalékát gyűjtötték be. S ez főleg azért kevés, mert jóval nagyobb hányadot irányoztak elő az egy-ségek búzavetésre, s ezt a területet idejében fel kell szabadítani, fel kell szántani, porhanyítani, trágyázni, bevetni. A termelőszövetkezetekben még nem mozgósították az összes erőket e fontos tevékenységre, s a kukoricaszedő kombájnok sok gazdaságban kihasználatlanul állnak. Az állami mezőgazdaságivállalatok egy része sem gondoskodott idejében kézi munkaerőről, ami most visszaveti a teljesítményt, hátráltatja a kukoricaszedést. Jelentős segítség ezen a téren az iskolások munkája, ami több állami vár- Gödör Károly (Folytatás a 3. oldalon) EGÉSZSÉGVÉDELEM - a fejlődő anyagi alaphoz, napjaink igényeihez mérten .. .Temesvár az ország fontos orvosi-egészségügyi központja. Azzá vált a szocializmus éveiben, miután létrejött az Orvostudományi Intézet, ez a jelentős káderképző központ. Azzá vált pártunk, államunk gondoskodása nyomán, az anyagi bázis fejlődésével, úgy hogy súlyos betegségkeben szenvedőket az ország más vidékeiről is ide hoznak kezelésre, gyógyításra..Dr Hristea Iosif, a temesvári gyermekkórház igazgatójának a municípiumi néptanács legutóbbi ülésszakán elhangzott szavait idéztem. Az ülésszak ugyanis azt taglalta, milyen az egészségügyi ellátás színvonala a municípium és az alárendelt községek területén, megfelel-e a szakadatlanul fejlődő anyagi alapnak, napjaink, a dolgozók igényeinek? Ami az egészségvédelm anyagi alapját illeti, az ülésszakon számos példával szemléltették bővülését. Mindannyian tudjuk, hogy különösen az utóbbi esztendőkben, mi minden jött létre: új mentőállomás és gyermek fogászati rendelőintézet, gyógyvizes medence épült a balneo-fizioterápiai szolgálat mellett s korszerűsítették a gyermek és a nőgyógyászati klinikákat; az üzemek keretében immár 36 orvosi rendelő működik (az idén 8 újat létesítettek), a bölcsődékben és napközi otthonokban pedig a férőhelyek száma megháromszorozódott. Egy-egy temesvári lakos egészségvédelmére az állam idén több mint hatszáz lejt költ, az orvosok száma pedig annyi, hogy 356 lakosra jut egy, — hangsúlyozta a néptanácsi végrehajtó bizottság jelentése, amelyet Cristian Doru alelnök terjesztett elő. És ne feledkezzünk meg arról, hogy immár épül a nyugati országrész legnagyobb kórháza (amelyben 716 ágy lesz) és poliklinikája; a távlatokhoz tartozik még, hogy öt év alatt még nyolc bölcsödét és napközi otthont építenek, (s addig is ideiglenes létesítményekkel fedezik az igényeket) korszerűsítenek meglevő egységeket, bővül a gyógyvizes kezelési lehetőség, és így tovább. Az egyre javuló feltételek, az életszínvonal általános emelkedésével együtt, jelentős sikerek elérését tették lehetővé az egészségvédelemben. Csökkent a halandóság s országos átlag alatti a gyermekhalandóság is; az öt évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva, emelkedett a születési arányszám, bár még nem kielégítő mértékben. Nem fordulnak már elő olyan súlyos betegségek, melyek valamikor százával szedték áldozataikat (mint például a gyermekbénulás). Köszönhető ez a nagyszámú megelőző oltási akcióknak, ellenőrzéseknek, az egészségügyi nevelő munkának. Az ülésszak vitája során azonban — az említett nagy jelentőségű eredmények mellett — felszínre kerültek a tevékenység fogyatékosságai s egyben intézkedéseket javasoltak. Egyes szakkórházak és polikliitkai osztályok eléggé zsúfoltak. Ennek okául többek között azt jelölték meg, hogy a körzeti orvosok túl könnyen küldik a betegeket a poliklinikára, kórházba kivizsgálásra — olyankor is, amikor nem indokolt. Viszont egyes felszólalók — így Stoica Ioan képviselő a Tipografilor negyedből, Copăţeanu Nicolae Kardostelepről, Voştinaru Petru Rónáéról — rámutattak, hogy a körzeti orvosi rendelők nem mindig működnek megfelelő feltételek között, s ezért fordulhat Pataki Géza XXVIII. évfolyam, 8270. szám Vasárnap, 1971. szeptember, 8 oldal, ára 30 báni tFolytatás a 3 oldalon) 81 Egy amerikai cég, a szövetségi légügyi főosztály kérésére kidolgozta a New York-i úszó légikikötő tervét. A terv szerint az új repülőteret a parttóól 5 kilométerre építik, s ezzel tehermentesítik a Kennedy, a La Guardia és a Newark légikikötőt. Az utasokat gyorsjáratú vonatok szállítják majd New York különböző negyedeibe. Mint már beszámoltunk róla, szeptember 20-án orkán pusztított Katalóniában, ahol körülbelül 5 millió ember él. Az anyagi károkat több száz millió pesetára becsülik. 17 ember meghalt, sok ezret kilakoltattak. A monszun esők Ceylon több vidékén áradást okoztak. A medrükből kilépő folyók országutakat tettek használhatatlanná, több ezer ember hajléktalan maradt — közli a Reuter Az esőzések hátráltatják a munkát Colombo kikötőben, ahova több mit 75 000 tonna élelmiszer érkezett a károsultak megsegítésére. ■ Negyven éve nem tapasztalt arányú sáskajárásról érkezett hír Kelet- Nigériából. A sáskák több száz hektárnyi vetést pusztítottak el.