Szabad Szó, 1971. október-december (28. évfolyam, 8274-8351. szám)
1971-11-26 / 8322. szám
Szabad Szó (Folytatás a 6. oldalon) Románjugoszláv közös közlemény •ÿJicolae Ceauşescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének a meghívására 1971. november 23-án és 24-én baráti látogatást tett Románia Szocialista Köztársaságban Joszip Broz Tito elvtárs, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének elnöke. A magas rangú vendégek ez alkalommal megtekintették Temesvár municípiumot, az Electromotor és az Industria Linii iparvállalatot, baráti beszélgetést folytattak a két vállalat munkásaival, technikusaival és mérnökeivel. A temesvári dolgozók meleg fogadtatásban részesítették a magas rangú vendégeket, elevenen kifejezésre juttatták a román—jugoszláv kapcsolatokat jellemző kölcsönös barátság és tisztelet érzelmeit. A látogatás folyamán Nicolae Ceauşescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Joszip Broz Tito, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségének elnöke megbeszélést folytatott Temesváron. A megbeszéléseken részt vettek: Román részről a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Paul Niculescu- Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Ilie Verdeţ, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács első alelnöke, Emil Drăgănescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke, a román—jugoszláv gazdasági együttműködési helyesbizottság román elnöke, Corneliu Manescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter, Vasile Vlad, az RKP KB póttagja, az RKP KB osztályvezetője, Ion Florescu, az RKP KB póttagja, az RKP KB osztályvezetője, Constantin Mitea, az RKP KB póttagja, az RKP KB tanácsosa, Vasile Şandru, Románia Szocialista Köztársaság Jugoszlávia SZSZK-beli nagykövete és Gheorghe Colţ külügyminisztériumi igazgató. Jugoszláv részről a következő elvtársak: Genial Bjedics, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnöke, Dragoszlav Markovics, Szerbia Szocialista Köztársaság Gyűlésének elnöke, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság •* Elnökségének tagja, Sztane Dolanc, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetsége Elnöksége Végrehajtó Bürójának soros elnöke, Mirko Tepavac szövetségi külügyminiszter, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetsége Elnökségének tagja, Dusan Grigorjevics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a román—jugoszláv gazdasági együttműködési vegyesbizottság jugoszláv elnöke, Iso Nyegovan, Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság nagykövete Románia Szocialista Köztársaság,ban, Marko Vrhonec, a köztársasági elnök kabinetfőnök helyettese, Milos Milovszki, a köztársasági elnök külügyi tanácsosa, Gyúró Vukolics, a szövetségi Külügyminisztérium igazgatója, Murat Agovics, a szövetségiKülügyminisztérium tanácsosa. A barátság, a szívélyesség, a teljes megértés és a kölcsönös bizalom légkörében lefolyt megbeszéléseken a két elnök véleménycserét folytatott a Románia Szocialista Köztársaság és Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti, a Román Kommunista Párt és a Jugoszláviai Kommunisták Szövetsége közötti barátság és együttműködés további előmozdításáról, a nemzetközi kapcsolatok időszerű kérdéseiről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseiről. Tájékoztatták egymást a két ország eredményeiről, sikereiről és jövőbeli fejlődéséről és véleménycserét folytattak Románia és Jugoszlávia tapasztalatáról a szocializmus építésében. I. Nicolae Ceauşescu és Joszip Broz Tito elnökök rendkívüli megelégedéssel emelték ki, hogy a hagyományos román—jugoszláv barátság, amely a két ország népeit összefűző történelmi kapcsolatokon és a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért vívott közös harcukon épül, ma, amikor Románia és Jugoszlávia a szocialista társadalmat építi, szüntelenül és sokoldalúan virágzik. Úgy értékelték, hogy az 1970. november 3-án és 4-én lezajlott Brdo-Kranj-i találkozó óta, Románia Szocialista Köztársaság és Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság, a Román Kommunista Párt és a Jugoszláviai Kommunisták Szövetsége közötti kétoldalú együttműködés bővült és tartalmilag gazdagodott; intenzívebbek és gyümölcsözőbbek lettek a két párt és kormány, az intézmények, párt- és állami, társadalmi és gazdasági szervek és szervezetek közötti találkozók és véleménycserék. Ezt az együttműködést, amely híven tanúsítja a két szuverén szocialista ország teljes jogegyenlőségét és jószomszédságát, a magas fokú kölcsönös megértés, bizalom és tisztelet jellemzi. A két ország együttműködése jelentős eredményeket ért el politikai, gazdasági, kulturális, műszaki-tudományos téren, közlekedési, konzuli és határövezeti, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, turisztikai, egészségvédelmi és más területeken. Újabb egyezményeket, szerződéseket és más kétoldalú megállapodásokat kötöttek. Úgyszintén jelentős haladást értek el a tömeg- és társadalmi szervezetek, a helyi párt- és állami szervek közötti közvetlen együttműködés fejlesztésében. A két elnök ajánlotta ezeknek az együttműködési formáknak a bővítését, amelyek hivatottak hozzájárulni a kölcsönös jobb megismeréshez és közeledéshez.Nicolae Ceauşescu elnök és Joszip Broz Tito elnök megkülönböztetett nagyrabecsüléssel állapította meg a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében és sokrétű kiépítésében elért eredményeket és kidomborította: az árucsere magas fokú növekedése — ami 1972-ben körülbelül 150 millió dollárra rúg, vagyis meghaladja a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményben 1975-re megjelölt szintet —, termelési kooperáció és szakosítás számottevő bővítése, a román—jugoszláv bankkonzorcium megalakításáról szóló megállapodás, valamint a műszaki-tudományos együttműködés stabilitást kölcsönöz a gazdasági kapcsolatoknak, kedvező feltételeket teremt ezek szüntelen, sokoldalú fejlesztéséhez. A két elnök nagy megelégedéssel nyilatkozott arról, hogy a vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszer közös építési munkálatai zárószakaszba léptek, s nagyrabecsüléssel szólt a román és jugoszláv munkások, technikusok és mérnökök, vagyis azok tevékenységéről, akik hozzájárultak e nagy objektum — a sikeres együttműködés és jószomszédság példája — határidő előtti megvalósításához. A hatalmas objektum nagy jelentőségű a két ország nemzetgazdasága szempontjából és gyökeresen javítja a hajózási viszonyokat a Duna e szektorában. A két elnök az objektum jelentőségét hangsúlyozva megállapodott, hogy részt vesz a munkálatok befejezése alkalmából rendezendő, 1972 tavaszára előirányzott ünnepségen. A két elnök kedvezően vélekedik arról, hogy a két ország érdekelt szervei és szervezetei folytassák tevékenységüket a Duna közös hidroenergetikai potenciáljának további komplex kiaknázására. Nicolae Ceauşescu elnök és Joszip Broz Tito elnök, pozitívan értékelve az eddigi eredményeket hangsúlyozta, még vannak hasznosítható lehetőségek a román—jugoszláv együttműködés fokozására, gazdagítására és fejlesztésére. Külön kidomborították a gazdasági kapcsolatok további kiépítésének jelentőségét és rámutattak, hogy a két ország kormánya, a román— jugoszláv gazdasági-együttműködési vegyesbizottság, a gazdasági vállalatok és szervezetek — amelyeknek eddigi munkájáról nagy elismeréssel nyilatkoztak — kutassák fel a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés bővítésének újabb lehetőségeit, különösképpen a termelési kooperáció és szakosítás bővítésének újabb lehetőségeit olyan területeken, mint: petrokémia, gépipar, elektronika, automatika, a nyersanyagalap bővítése stb. A két elnök ugyanakkor kidomborította annak szükségességét, hogy a tudományos, műszaki és kulturális intézmények és szervezetek közötti, a sajtószervek és más tömegtájékoztató eszközök közötti kapcsolatok és együttműködés fejlesztésével és fokozásával, valamint az ezek közötti közvetlen kapcsolatok erősítésével elmélyítsék a két ország népes szellemi értékeinek és más eredményeinek kölcsönös megismerését. Ugyanakkor leszögezték, hogy újabb intézkedéseket kell tenni a határövezeti kapcsolatok fokozására, különös figyelmet szentelve a Vaskapu vidékének rendezése és turisztikai hasznosítása érdekében folyó együttműködésnek. II. A jelenlegi nemzetközi helyzettel kapcsolatos véleménycsere során ez alkalommal is kidomborították a két fél álláspontjának és nézeteinek azonosságát vagy nagy közelségét a nemzetközi kapcsolatok lényeges kérdéseiben. Úgyszintén megállapították azoknak az alapvető álláspontoknak és értékeléseknek időszerű jellegét, amelyeket a két elnök Brdo-Kranj-i találkozása alkalmából kiadott közös közlemény tartalmaz. Nicolae Ceauşescu elnök és Joszip Broz Tito elnök újból megerősítette Románia Szocialista Köztársaságnak és Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaságnak azt az elhatározását, hogy a függetlenség, a szuverenitás, a jogegyenlőség, a kölcsönös előny, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös tisztelet elvei alapján fejlesztik baráti és sokoldalú együttműködési kapcsolataikat az összes szocialista országokkal, a világ többi államával, függetlenül társadalmi rendszerüktől, hogy a jövőben is elősegítik a béke megvédését és erősítését, a nemzetközi kérdések békés megoldását, az államok közötti enyhülés és megértés megszilárdítását. A két fél megelégedéssel állapítja meg, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben egyre erőteljesebben érvényesülnek a szocializmus, a demokrácia és a béke erői, a népeknek és országoknak az a törekvése, hogy megtartsák és erősítsék nemzeti függetlenségüket, hogy csökkentsék a fejlődő és a fejlett országok közötti különbséget, a törekvés az egyenjogú nemzetközi megértésre és együttműködésre, egyre erőteljesebben érvényesül az imperializmus, a kolonializmus, a neokolonializmus ellen, az agresszió, az uralom és a más államok belügyeibe való beavatkozás politikája ellen. Nicolae Ceauşescu elnök és Joszip Broz Tito elnök megállapítja, hogy az utóbbi időben fokozódtak a közvetlen kontaktusok és véleménycserék különböző országok állam- és kormányfői között, ami hozzájárul az enyhülés előmozdításához, a nemzetközi kapcsolatok normalizálásához, és lehetőségeket tár fel az időszerű nemzetközi problémák békés megoldására, az államközi együttműködés további fejlesztésére. A két elnök kifejezte meggyőződését, hogy a világ időszerű problémáinak megoldásában aktívan részt kell venniük az összes nagy, közepes és kis országoknak; ez hatékony út a béke biztosításához és erősítéséhez, a nemzetközi együttműködés előmozdításához és az összes népek jogos érdekeinek megvédéséhez. A két elnök megelégedéssel hangsúlyozta, hogy szüntelenül fejlődik az európai államok közötti enyhülés, együttműködés és megértés folyamata, amihez Románia Szocialista Köztársaság és Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság aktívan hozzájárul. Úgy véli, hogy a határok végleges jellegének és sérthetetlenségének elismerése, valamint az összes európai államok területi épségének tiszteletben tartása e folyamat elengedhetetlen előfeltétele. A két fél kifejezte meggyőződését, hogy a Szovjetunió és az NSZK, valamint a Lengyel NK és az NSZK közötti egyezmény küszöbön álló ratifikálása kedvezően befolyásolja a helyzet pozitív alakulását Európában. Ehhez hozzájárul a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos egyezmény, az NDK és az NSZK közötti tárgyalások, valamint a CSSZK és az NSZK közötti tárgyalások. A felek jelentőséget tulajdonítanak továbbá a két német állam kapcsolatai normalizálásának, annak, hogy mindkettő teljes joggal részt vegyen a nemzetközi életben és a nemzetközi szervezetekben. Nicolae Ceauşescu elnök és Joszip Broz Tito elnök úgy véli, létrejöttek a feltételek az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívásának intenzívebb előkészítésére, amely konferencián — az előkészítés és a lefolytatás összes fázisaiban — egyenlő jogokkal vegyenek részt az összes európai országok, valamint az USA és Kanada. A két fél egyetért azzal, hogy minél hamarabb és feltételek nélkül meg kell kezdeni a sokoldalú tanácskozásokat Helsinkiben a konferencia egybehívásával kapcsolatos konkrét kérdések megvizsgálására, mert meggyőződésük, hogy ez a konferencia elősegíti egy olyan európai biztonsági rendszer felépítését, amely hatékonyan garantálja az összes európai államok békéjét, függetlenségét és szuverenitását, valamint az együttműködést a jogegyenlőség alapján. Abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a béke és a stabilitás Európában oszthatatlan, üdvözölve és támogatva azokat a jelenlegi pozitív törekvéseket, amelyek a balkáni kapcsolatok fejlesztésére irányulnak, a két fél úgy véli, hogy a kétoldalú és sokoldalú egyenjogú együttműködés további erősítése, kormány- és nem kormányzati szinten, az összes balkáni államok közötti megértés, bizalom és kölcsönös tisztelet további erősítése — amelyet Románia és Jugoszlávia békeszerető tevékenységével és politikájával elősegít — jelentős hozzájárulás lenne a kontinensen végbemenő jelenlegi pozitív folyamatokhoz, a balkáni kapcsolatok, a barátság, a jószomszédság és az együttműködés meghonosításához és megszilárdításához, e térségnek atommentes övezetté való átalakításához. A két fél újból kinyilvánította teljes szolidaritását és aktív támogatását azon hősi harc iránt, amelyet Vietnam népe és a többi indokínai nép vív az amerikai agresszió ellen. A felek úgy vélik, hogy az indokínai háború megszüntetése érdekében haladéktalanul vissza kell vonni az USA-nak és szövetségeseinek öszszes csapatait Dél-Vietnam, Laosz és Kambodzsa területéről, ami megteremtené a feltételeket a politikai megoldáshoz a vietnami, laoszi és khmer nép érdekeinek és akaratának megfelelően. A felek határozottan támogatják Dél-Vietnam ideiglenes forradalmi kormányának hét pontból álló javaslatait, mert meggyőződésük, hogy ezek a javaslatok reális alapot képeznek a békés, méltányos megoldás megtalálásához. Kifejezve aggodalmukat a közel-keleti válság elhúzódásával kapcsolatosan, a két fél úgy véli, hogy a BiztonságiTanács 1967. november 22-i határozata reális alap a konfliktus politikai rendezésére. Ugyanakkor, a felek véleménye szerint a közel-keleti tartós béke megteremtéséhez meg kell oldani a palesztinai kérdést a palesztinai lakosság óhajának és nemzeti törekvéseinek megfelelően. A két fél aggodalommal állapítja meg, hogy India és Pakisztán feszült viszonya, beleértve a menekültek kérdését is, veszély forrása a békére nézve. A felek remélik, hogy sikerül olyan békés megoldást találni, amely elvezet az övezetben fennálló viszonyok normalizálásához, a béke érdekében. Kidomborították az el nem kötelezett országok szerepét, amely országok hovatovább a függetlenségért, a nemzeti felszabadulásért, a fejlődő országok gazdasági haladásáért, az államok közötti egyenjogú kapcsolatok előmozdításáért, a nemzetközi légkör javításáért, a társadalmi haladásért, a népek közötti békéért és együttműködésért folytatott küzdelem hatalmas erejeként jelentkeznek. Nicolae Ceauşescu elnök és Joszip Broz Tito elnök a megbeszélések során ismét hangsúlyozta, hogy az általános és teljes leszerelés, a nukleáris és konvencionális leszerelés megvalósítása továbbra is a nemzetközi közösség megkülönböztetett fontosságú és időszerű feladata marad, s hogy a leszerelési tárgyalások eddigi eredményei — noha pozitíven értékelt nemzetközi egyezmények születtek ilyen irányban — nem felelnek meg a népek várakozásának, annál is inkább, mert folytatódik a fegyverkezési hajsza, beleértve a föld alatti nukleáris kísérleteket is. A két elnök úgy véli, a pusztító nukleáris háború veszélye kiküszöbölésének egyetlen útja eltiltani az atomfegyverek használatát, megszüntetni e fegyverek gyártását és teljesen megsemmisíteni a felhalmozott készleteket, aminek elsődleges fontosságot kell tulajdonítani. Úgyszintén intézkedni kell a bakteriológiai és vegyi fegyverek, az összes tömegpusztító eszközök teljes eltiltásáról. Románia Szocialista Köztársaság és Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság síkraszáll gyakorlati leszerelési részintézkedések megvalósításáért, mint például: az összes államok katonai költségvetésének befagyasztása és csökkentése; lemondás a más államok területén rendezett hadgyakorlatokról, újabb katonai támaszpontok, újabb nukleáris fegyverek idegen területre való telepítésének eltiltása; idegen katonai támaszpontok felszámolása, a csapatok visszarendelése a nemzeti határok mögé; atommentes övezetek kialakí 5. oldal