Szabad Szó, 1971. október-december (28. évfolyam, 8274-8351. szám)

1971-11-26 / 8322. szám

AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ES A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA VILÁG PROLETÁRJA». EGYESÜL­ETEK XXVIII. évfolyam 8322. szám Péntek, 1971. november 26. 8 oldal,­ára 30 pant Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitk­ára, Romania Szocialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke csütörtök délután munkalá­­togatást tett a Temesvári Traian Vuia Politechnikai Intézet mechanikai fa­kultásán. A pártfőtitkár kíséretében volt Mihai Telescu elvtárs, az RKP KB Végrehaj­tó Bizottságának póttagja, az RKP Te­m­es megyei bizottságának első titkára és Ion Iliescu elvtárs, az RKP KB Vég­rehajtó Bizottságának póttagja, az RKP Tem­es megyei bizottságának titkára, a helyi párt- és állami szervek más kép­viselői. A pártfőtitkár jelenléte a temesvári diákok és egyetemi­ tanerők körében ú­­jabb beszédes kifejezése annak, hogy a párt- és államvezetőség, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtárs állandó és megkülönböztetett figyelmet fordít az ország felsőfokú oktatására, amelyre egyre jelentősebb szerep hárul a sokol­dalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésében hazánkban. Akárcsak az ország más egyetemi központjaiban, Temesváron is erőtelje­sen fejlődött a felsőfokú oktatás mind anyagi bázisa, mind tartalma tekinteté­ben. A diákok rendelkezésére bocsátott új egyetemi épületek, az oktatási és ku­tatási laboratóriumok, a négy helybeli felsőoktatási intézetnek juttatott mo­dern berendezések, felszerelések és tu­dományos készülékek révén Temesvár egyike lett a szocialista Románia leg­fejlettebb és legmodernebb egyetemi központjainak. A mintegy 14 000 temes­vári diák nagy lelkesedéssel kezdte meg az új tanévet, azzal az alkotó lel­kesedéssel, amelyet a pártfőtitkár által a politikai, ideológiai és kulturális ne­velő munka javítására, az oktatás és a termelés, a tudományos kutatás és az élet közötti kapcsolat szorosabbá téte­lére javasolt intézkedések keltettek. A . (Folytatás a 3 oldalon) Megkülönböztetett örömömre szolgált, hogy ellátogattam a Politechnikai In­tézet mechanikai fakultására. Igen jó benyomást tettek rám a megtekintett laboratóriumok. Egyébként a Temes­vári Politechnikai Intézet jó hírnévre tett szert mind az oktatással kapcsola­tos munkája révén, mind kutatómun­kájával és az oktatásnak a termelés­sel való szorosabb egybekapcsolásával, örvendek, hogy e rövid látogatás során találkozhattam a Temesvári Egyetem és a felsőfokú tanintézetek vezetőivel, a diáksággal, a pártaktívával. Rendkí­vüli megelégedéssel hallgattam az itt felszólalt elvtársakat, akik elmondták, hogy jó eredményekkel alkalmazzák a Központi Bizottságnak az oktatás jobb megszervezésére hozott határozataiból és az oktatási törvényből fakadó intéz­kedéseket. Természetesen, még csak a kezdetnél tartunk. Abból azonban, amit itt önök elmondtak, s amit más egye­temi központokból tudok, úgy tűnik, jobb úton járunk az oktatásra vonat­kozó központi bizottsági irányelvek megvalósításáért. Lényegében nincs szó valami újról, hanem csak arról, hogy kö­vetkezetesebben kell fellépni az oktatási törvénynek és a Központi Bizottság irányelveinek alkalmazásában, mert, bár kijelöltünk intézkedéseket az okta­tásnak a termeléssel, a kutatással való összekapcsolására, nem sikerült a várt eredményeket elérnünk. Természetesen az oktatási folyamatot szüntelenül tö­kéletesíteni kell, szem előtt kell tarta­ni, hogy az óriási műszaki-tudományos forradalomnak ebben a korszakában szüntelenül gondot kell fordítanunk az oktatás általános színvonalának eme­lésére, a tudományos kutatás fejlesz­tésére, szoros kapcsolatban a termelés­sel, mert csak így tarthatunk lépést az új vívmányokkal, oktatásunk, tudósa­ink, kutatóink csak így tölthetik be hi­vatásukat. Meghallgattunk néhány elv­társat, akik a tudományos kutatásban elért egyes eredményekről és tervekről beszéltek, s arról az óhajukról, hogy ezeket a megvalósításokat mielőbb fel­használják a termelésben. Helyes óhaj ez, s remélem, hogy a tervezettnél ha­marabb fog megvalósulni. A fegyelem erősítése, a politikai­nevelő tevékenység terén szintén van­nak jó eredmények, s ezekről is szó esett itt. Mindez hozzá fog járulni a párt Központi Bizottsága által kidolgo­zott intézkedési program megvalósításá­hoz, s ennek a programnak a keretében az oktatás — tehát a felsőfokú oktatás is — központi helyet foglal el, mert végső soron alapját jelenti az ifjúság, a haza honpolgárai nevelésének. Fel akarok vetni egyetlen kérdést, a­­mely nemcsak feltétlenül Temesvárra vonatkozik, hanem általánosabb jelen­ségnek tűnik­: túl nagy a fluktuáció egyes tanszékek és tanfolyamok meg­szervezésében, ahol túl nagyok a vál­tozások. Világos, hogy ez zavarokat okoz az oktatás megszervezésében és jó mene­tében. Ezért arra kérném a temesvári elvtársakat, vegyék figyelembe ezt a helyzetet, szem előtt tartva az egyetemi szenátusok és tanácsok jogait is a tan­tervek kidolgozásában. Mindenekelőtt arra gondolunk, hogy a tanszékek, sőt talán a tanfolyamok számát is törvény állapítsa meg — nem azért, hogy­­ korlátozzuk az egyetemi szenátusok és tanácsok autonómiáját, hanem attól az óhajtól vezérelve, hogy nagyobb stabilitása legyen az oktatási folyamatnak. Jelenleg a beruházások nagyszámú tanszékre, sőt nagyszámú tanfolyamra, aprózódnak fel. Azért ve­tem fel ezt a tanulmányozás alatt álló kérdést, mert munkatanácskozáson va­gyunk, s önöknek fontos szerepük van a tantervek kidolgozásában, követke­zésképpen a tanszékek és a tanfolya­mok számának a megállapításában is. Szem előtt kell tartanunk ezt a körül­ményt, mert végső soron az oktatásnak a kutatással és a termeléssel való egy­bekapcsolása nagyobb stabilitást kell hogy eredményezzen oktatásunkban. A temesvári Műszaki Kutatási Köz­pontról elmondhatom, hogy erőteljesen fejlődik; amint látom, elég nagy beru­házási és építkezési programja van. Azt kívánjuk, hogy programjukat mielőbb megvalósítsák, azt szeretnénk azonban, hogy a tanárok és a diákok nagyobb mértékben vegyenek részt ebben a munkában. Nagyon jónak találom a diákságnak és a diákegyesület tanácsá­nak azt a kezdeményezését, hogy a diákság vállalja a klub renoválásának gondját, s részt vesz a renoválási mun­kákban is. Más országokban is láttam, hogy a diákok maguk építenek fel bizo­nyos objektumokat, így tehát ez nem különös román sajátosság, sőt — azt mondhatnám —, hogy e téren egy kissé le vagyunk maradva. Éppen ezért na­gyobb gondot kell fordítanunk arra, hogy az egyetemi építkezésekben részt vegyen a csaknem 14 000 temesvári diák is. Ez nemcsak nevelési probléma, hanem egy reális szükséglet is, ha azt akarjuk, hogy idejében elkészüljenek az objektumok, s hogy ezáltal biztosítsuk az egész nevelő folyamat fejlődését. Befejezésül még egyszer hangsúlyo­zom, hogy jó benyomást tettek rám az itt látottak és hallottak. Gratulálok a tantestületnek, a diákoknak eddigi e­­redményeikhez és további sikereket kívánok valamennyiüknek az oktatás­ban, a kutatómunkában, az oktatásnak és a kutatómunkának a termeléssel va­ló egybekapcsolásában, akárcsak a ne­velő munkában. Nicolae Ceauşescu elvtárs a temesvári diákok és tanerők körében Nicolae Ceauşescu elvtárs beszéde Pillanatkép : munka tanácskozásról Román-jugoszláv közös közlemény (LAPUNK 5. ÉS 6. OLDALÁN)

Next