Szabad Szó, 1973. április-június (30. évfolyam, 8738-8815. szám)
1973-05-29 / 8787. szám
VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEKt mzapadSn AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 8787. szám Kedd, 1973. május 29. 8 oldal, ára 30 bani Augusztus 23. hazánk felszabadulása 29. évfordulójának tiszteletére A legfőbb ipari hármasszabály: termelékenység і minőség і jövedelmezőség Miként termelünk, milyen árut és mennyiért? Íme napjaink legfőbb követelménye, alapvető ipari hármasszabálya. Az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért indult szocialista versenyben ugyanis, nemcsak a termelést kell erősen fokozni, hanem a gyártási költségeket is figyelemreméltóan csökkenteni. Ráadásul jó minőségű, változatos és keresett árut kell előállítani, a fogyasztók növekvő igényeinek kielégítésére. Nem vitás, hogy az árutöbblet legfőbb forrása a munka termelékenységének növelése, amely fontos szerepet játszott abban, hogy az elmúlt négy hónapban 172 millió lej értékű árut termeltek előirányzaton felül megyénkben. A termelékenyebb munkának köszönhetjük, hogy az idén már 18 millió lej értékű terméket gyártottunk ráadásként — állítja Dumitru Grigorescu mérnök, az Electrobanat igazgatója. — Ennek tulajdonítható jobbára az is, hogy az előirányzathoz képest 35 lejjel kevesebb költséggel állítottunk elő 1000 lej értékű terméket. Neculai Ionescu, az Azur üzem igazgatója ugyancsak a termelékenységet tekinti az árutöbblet legfőbb forrásának. A gyorsabb, termelékenyebb munka eredményeként értek el ebben az üzemben is 20 milliós terméktöbbletet az idén. S a termelékenység-növelési előirányzat 3,59 százalékos túlhaladása nyomán könyvelhettek el 14 milliós árutöbbletet a Mosószergyárban. E pozitív példák ellenére sem állíthatjuk azonban azt, hogy megyénk ipara mindent megtett a termelékenység-növelés érdekében. Nem, mert a temesvári Victoria, a Mérőműszergyár, a Lugosi Textilipar és néhány más vállalat nem teljesítette ezt a fontos mutatószámot. A Bega Ruhagyárban, a lugosi Kaptafagyárban pedig a munkaidő elégtelen kihasználása ütött károsan viszsza. Emiatt fordult elő az is, hogy az elmúlt négy hónapban 1,8 százalékkal lépték túl az alkalmazottak engedélyezett létszámát megyénkben, ami kedvezőtlenül hatott a termelékenység alakulására. S az a tény, hogy az árutöbbletnek csak 55 százalékát — a mintegy 80 százalék helyett — sikerült a termelékenység fokozása révén elérni, arra figyel Deme János (Folytatás az 5 oldalon) SPORT ■ Hazánk labdarúgó válogatottja megérdemelt győzelmet aratott ■ Pontot vesztett a Temesvári CFR ■ A temesvári C-osztályú csapatok jó napja ■ Bemutatjuk Kirac Zvenko nemzetközi röplabda játékvezetőt ■ A Temesvári U a vidék legjobb női kosárlabda csapata ■ Idényzárás — ezüstéremmel ■ Bajnoki táblázatok ■ Pronosport A KESZTYŰGYÁRIAK takarékossági számláján A temesvári Bőr- és Kesztyűgyár szabászai felajánlották a szocialista munkaversenyben, hogy idén 2600 négyzetméter bőrt takarítanak meg az ésszerű anyagkihasználással. Marinco Pasici elvtárstól, a vállalat pártbizottságának titkárától megtudtuk, hogy a szabászok máris túlteljesítették idei felajánlásukat, s a hazánk felszabadulása 29. évfordulójának köszöntésére folyó szocialista munkaversenyben eddig csaknem 3400 négyzetméter bőrt takarítottak meg. Elhatározták, hogy felajánlásukat újabb bőrmennyiség megtakarítására tett vállalással tetézik. Élenjáró vállalathoz méltón Az elmúlt évi kiemelkedő termelési eredményeiért, az iparági élenjáró vállalatot megillető Vörös Versenyzászlóval kitüntetett Azur tízem munkaközössége vállalta, hogy négy esztendőnél hamarébb teljesíti az ötéves tervét. S a Bega-parti vegyészek állják szavukat. A hazánk felszabadulásának 29. évfordulóját köszöntő szocialista versenyben egyre jobb teljesítményeket érnek el. Az év első öt hónapjára esedékes árutermelési tervet napokkal ezelőtt teljesítették. Ennek eredményeként nem kevesebb, mint 20 millió lej értékű vegyi cikkeket adtak terven felül a nemzetgazdaságnak. Ugyanakkor az exporttervet is mintegy 300 000 valuta lejjel túlszárnyalták. NICOLAE CEAUŞESCU, az Államtanács elnöke hivatalos látogatást tesz Németország Szövetségi Köztársaságban Dr. Gustav W. Heinemannnak, Németország Szövetségi Köztársaság szövetségi elnökének és Heinemann asszonynak a meghívására, Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Elena Ceauşescu elvtársnővel együtt 1973. június 26. és 29. között hivatalos látogatást tesz Németország Szövetségi Köztársaságban. KÖZÖS KÖZLEMÉNY Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke hivatalos látogatásáról San Marino Köztársaságban (A 7. oldalon) Vasárnapi műszak a földeken Gondol munkát a növényápolás döntő szakaszában! A szombati eső felüdítette a határt, megáztatta a szárazföldet, kiváló munkafeltételeket teremtett ahhoz, hogy jobban haladjon a növényápolás, a másodvetés. A csapadékhullás azonban az elgyomosodásnak is kedvezett, éppen ezért szükségessé vált, hogy a földművesek vasárnapi műszakkal is alapozzanak hozamnövelésnek. Vasárnap megyeszerte 12 000 termelőszövetkezeti tag, traktoros és állami mezőgazdasági vállalatbeli dolgozó siettette a gyomirtást, a széna betakarítását. Csaknem 3700 hektáron kapálták meg a kukoricát, napraforgót és cukorrépát, 40 hektáron kiültették a dohánypalántát és 1500 hektáron vágták le a lucernát. A Cărpiniş községhez tartozó falvak határában például 582-en dolgoztak vasárnap délelőtt. A kukoricát 207 és a cukorrépát 35 hektáron megkapálták. Ugyanakkor 15 hektáron lucernát kaszáltak, 105 hektárról pedig az üzemközpontba hordták a szénát. A lovrini határban — beleértve a hozzátartozó falvakét is — 762 ember dolgozott. Eljöttek segíteni a községbeli vállalatok, intézmények dolgozói is, így sikerült a kukoricát 100, a napraforgót 35,és a cukorrépát 31 hektáron gyommentesíteni. Bár szemerkélt az eső, az Újvár községhez tartozó falvak termelőszövetkezeti tagjai is hazafias kötelességüknek tettek eleget: vasárnapi műszakot tartottak. Csaknem ötszázan dolgoztak, 137 hektáron megkapálták a kukoricát, napraforgót és a cukorrépát, 36 hektáron lucernát, füvet kaszáltak s 90 tonna szénát hordtak kazlakba. A traktorosok általában mindenütt dolgoztak. A mezei munkák dandárjában mindig helytállnak. Zsebelyen, Nagyszentmiklóson, Nagykomlóson és Bánlakon csak a délutáni órákban álltak le. S ha az említett helységek termelőszövetkezeteiben alaposabban megszervezik a tagság részvételét, az eredmény is szebb lett volna. Bánlakon és Nagykomlóson ugyanis csak a széna betakarításában vettek részt, pedig az elgyomosodott táblák igencsak igénylik a kapát. Zsebelyen ugyan 160-an dolgoztak, de mivel későn indultak ki a határba és korán tértek vissza, a teljesítmény is csak olyan tessék-lássék. Egy hektáron ültettek dohányt, s alig 30 hektáron kapálták meg a kukoricát, napraforgót. A földeken akkor kell dolgozni, amikor lehet. A munkára kedvező alkalmat mindig is ki kell használni, csakis így lehet hozamnövelésnek alapozni. Mingesz József Az üzemorvos szemszögéből A szűk lépcsőfeljáróból egyenesen a rendelőbe nyílik az ajtó. Megfakult kartonlapon felirat: dr. György András; rendel 10—16 óráig. Az ajtó mögött két kis helyiség: a néhány négyzetméteres előszoba-mosdó-raktár, s a valamivel nagyobbacska rendelőszoba. Éppen elfér benne egy szekrény, két asztal, egy rendelőágy és három szék. Az Electrobanat Vállalat elemrészlegének üzemorvosi rendelőjében vagyunk. Dr. György András főorvos tizenhat éve dolgozik itt, ő is hozzátartozik már az üzem törzsgárdájához. — Mit jelent másfél évtized ugyanazon közösségben az orvos számára? — Hogy sportnyelven fejezzem ki magam, lóhossznyi előnyt. Másképpen lehet vizsgálni, kezelni olyan embert, akit évek óta személyesen ismer az orvos, vagy olyant, akit a rendelőben lát először. — Érdekes az üzemorvos munkája? — Hát, ezt éppen nem merném állítani. Hivatalosan, tehát címben, fizetésben, az üzemorvos mindenben egyenrangú bármely más orvossal, de azért csak üzemorvos... — Mivel foglalkozik tulajdonképpen a vállalati kabinet vezetője? — Sok mindennel. Higiéniai ellenőrzéssel, betegségmegelőzéssel, vizsgál, gyógyít, utókezelést végez... De egyiket sem csinálja tökéletesen. S nemcsak azért, mert túl sok ez a feladat, hanem elsősorban azért, mert hiányoznak a feltételek ahhoz, hogy mindennek eleget tegyen. — Mégpedig? — Vegyük például a betegségmegelőzést. Az üzemorvos megállapítja a tényt, megteszi javaslatait. A végrehajtásba azonban már nincs beleszólása, az az üzem vezetőségén múlik. Ha intézkedik jó, ha nem ... — Akkor mi történik? — Legfeljebb újabb javaslatot tesz... De menjünk tovább. Az üzemi kabinet egyik rendeltetése ,éppen az, hogy tehermentesítse a területi poliklinikákat. Viszont a jelenlegi körülmények között a legegyszerűbb kivizsgálásért is a poliklinikára kell küldeni a beteget. S ha az például Zsebesben lakik, akkor éppen Dettáig kell mennie ... — Hányan fordulnak meg naponta a rendelőben? — Átlagosan 20—25-en. — S ebből mennyi a beteg? — Felületesen számítva, fele. — A másik ötven százalék? — Különösebb beavatkozást nem igénylő, múló bajok, vélt betegek, s ha kis számban is, akadnak olyanok, akik szeretnének betegek lenni, pontosabban néhány napi szabadsághoz, orvosi igazolványhoz jutni. — Vannak különleges napok is? — Hogyne! A szombat dél-Józsa Ödön (Folytatás a 3. oldalon)