Szabad Szó, 1974. január-március (31. évfolyam, 8971-9047. szám)
1974-01-23 / 8989. szám
4. oldal Lakodalom A lengyel filmstúdiók 1972. évi színes alkotása. Rendezte Andrzej Wajda. A szövegkönyvet Sztaniszlaw Wyszpianszkij azonos című drámája nyomán Andrzej Kzsowszkij írta. Operatőr: Witoldi Szobocsinszkij. A főbb szerepekben Ewa Zietek és Daniel Olbrychszkij Ma már közhely Andrzej Wajda nagyságát bizonyítani. A hírneves rendező, a lengyel filmművészeti iskola egyik legmarkánsabb egyénisége immár tartósan meghódította az értő filmrajongók táborát. Emlékezzünk csupán a Csatorna A hamu és gyémánt, a Hamu, a Nyírfaerdő című alkotásaira Huszonhárom évi elszánt, kitartó filmművészeti munka árán jutott ide, s hogy ma is ,,hosszútávfutóként“ tartja az iramot, annak talán az az oka, hogy frissesége rendkívüli művészi érzékkel, a történelmi, társadalmi jelenségek mély megértésével párosulva jut kifejezésre a film sajátos nyelvezetével. A Lakodalom, Sztaniszlaw Wyszpianszkij közismert drámája, mint ahogy ő maga is bevallotta, kitűnő alkalmat adott Wajdának arra, hogy más országbeli nézőkkel is megismertesse az 1900-as évek Lengyelországának sajátos történelmi-erkölcsi valóságát. Esküvőjét tartja a Krakkó melletti kis faluban egy meggazdagodott paraszt lánya. A vőlegény városi értelmiségi, „pán“ Az eseményen különböző társadalmi rétegekhez tartozó emberek vesznek részt, akiket belső ellentmondások marcangolnak. Valamennyiüket nevetségessé teszi az, hogy másoknak akarnak tűnni, mint amik a valóságban. Közös vonásuk hogy mindannyiukat egyaránt foglalkoztatja hazájuk felszabadításának gondolata önfeledten mulatnak, testüket-lelküket beleadják az ünneplésbe, mintha attól félnének, hogy a közeledő hajnal egy csapásra megfosztja majd őket a tánc a dal örömeitől. Fonák emberi jellemek egész sora vonul fel előttünk. A valóság gyakran a képzelettel társul, a faluszéli, magányosan jelképszerű öregedő ház körüli sötétségben és ködben, homályos titkos belső hívószavak hangzanak el. S hirtelen mint a mesében megjelenik közöttük „a követ“, aki elhivatottságot érez magában arra, hogy felemelje a népet az idegen elnyomás ellen. A mulatság folytatódik, s az „arany kórus“, a nemzeti öntudatra ébredés jelképe, lassanlassan elhalkul, a felszakadozó álomképekkel együtt belevész a távozó homályba, annak ellenére, hogy a lakodalmasok közül sokan hirtelen fegyvert ragadnak A Lakodalom magával ragadó színes képsorozata ismételten Andrzej Wajda nagyszerű képszerkesztői adottságaira hívja fel a figyelmet. Akárcsak a Nyírfaerdőben, itt is funkcionális szerepe van a színnek, s Wajda egyetlen pillanatra sem engedi meg magának, mint ahogy azt sok más rendező társa teszi, hogy a színes filmszalagot szabványképekre pazarolja A Lakodalom így képi hatásában az igazi nagy művek sorát gyarapítja. Iosif Costinaș г I I \ I \ \\ s \ A Temesvári Nemzeti Színház bemutatója A kertész kutyája új rendezésben, Teodoro szerepében Sinka Károllyal A világ egyik legnépszerűbb drámaírójának, Shakespeare kortársának, a mintegy 1800 vígjáték szerzőjének, Lope de Vega-nak egyik ismert vígjátéka kerül színre a temesvári román színpadon. Január 24-én este A kertész kutyája bemutatóján tapsolhat ismét a közönség. Szándékosan írtunk bemutatót, bár a színház barátai tudják, hogy a vígjátékot két évtizeddel ezelőtt nagy sikerrel játszotta a temesvári román társulat. A 250 előadást megért vígjátékban Coca Ionescu, Radu Avram, Eugen Tănase, Garofiţa Bejan, Ecaterina Herberescu, Emilia Mihai és Adrian Berzescu léptek fel. Ezúttal új rendezői felfogásban és jórészt új — s előlegezzük azt is, hogy igen érdekes és ígéretes — szereposztásban kerül ismét a közönség elé, tehát jószerivel bemutatóként számít. A Temesvári Nemzeti Színház művészegyüttese (Coca Ionescu. Radu Avram. Viorel Iliescu, Alexandru Ternovici. Viorica Cernican. Emilia Mihai. Ecaterina Herberescu. Miron Neţea. Camil Georgescu, Eugen Tănase. Adrian Berzescu. Gheorghe Lungoci, Gheorghe Stana, Ion Haiduc Ştefan Sasu) Dan Radu Ionescu rendezésében mutatja be az előadást. Teodora szerepében Sinka Károly, a Temesvári Állami Magyar Színház művésze lép fel, aki két évtizeddel ezelőtt (Kolozsváron) magyar nyelven eljátszotta már ezt a szerepet. A díszleteket és kosztümöket Doina Almában Popa tervezte. \s\\\ss \ \ \ I III \ \ \ \ \ \ \ \ \ \ \ \ \ \\\ \ \\ Az Eminescu Könyvkiadó újdonságai Sok érdekes irodalmi alkotást jelentet meg 1974-ben a fővárosi Emi- nescu Könyvkiadó. ^ Számos új prózai alkotást ígér Zaharia Stancu, Eugen Barbu, Titus Popovici, Alexandru Ivasiuc, Petru Popes- cu, Fănuş Neagu, Du-mitru Radu-Popescu, Adrian Marino. A verskedvelők az і idén Mihai Beniuc, Ma- ria Banuş, Nina Cassian, i Nichita Stanescu, Ale- xandru Andriţoiu, Cezar і Baltag köteteket olvas- hatnak, a színhazkedve- • löknek pedig Cezar Pet- t rescu, Aurel Baranga, Paul Evserac, Corneliu Leu több olyan alkotá sát ajánljuk, amely díjat nyert az említett könyvkiadó által rende- zett dramaturgiai ver- senyen. A Panorama sorozat- ban számos szintézis át-fogó képet nyújt a jelenkori román irodalom különböző, eddig isme- \ retlen szakaszairól. Az irodalomelmélet és -kri- tika terén napvilágot lát Eugen Barbu Istorie an- ^ tologică şi polemică a і literaturii române. Ale- ' xandru Piru Poezia ro- mâneascâ în deceniile şase-şapte és Alexandru Săndulescu Prozatori şi poeţi contemporani című munkája. A kiadói tervben foglalt könyvek közül né- hány kétnyelvű kiadásban jelenik meg. Ro-mán—francia kiadásban kerül ki a nyomdából і Mihai Eminescu és Ni- colae Labiş több verse, román—angol kiadásban і pedig Lucian Blaga és Ion Barbu költeményei. 1 A visszautasítás módja szokásainkban Amikor a nem szívesen látott, kellemetlen vendéget kitessékeljük, a régi szólás szerint kitesszük a szűrét. De arra az emberre is mondják ezt, akinek rosszul végzett munkájáért valahol felmondanak. E szólásunk egy népszokásból ered. A népszokás ugyanis az élet sok mozzanatát, eseményét jelképes cselekedetekkel kapcsolta össze. Számos példát sorolhatnánk fel minden nép életéből, most azonban egyet elevenítsünk fel, a házasuló legény visszautasításának módját a magyar, illetőleg a német népszokásokból. Éppen a Tisza alsó folyása vidékén, Temesvárhoz nem is olyan messze jegyezték fel a szólást, hogy a leánynézőbe menő, cifra szűrt viselő le- ANYANYELVKNK geny a konyhában felakasztotta a szűrét, míg ő bement s beszélgetett a házbeliekkel. Ha távozásakor azt látta, hogy a szűrt leakasztották a szegről s kinn van az eresz alatt, akkor oda többet nem volt szabad bemennie. A régi német népszokásban a visszautasítás módja a kosáradás volt. Üres vagy feneketlen kosarat küldtek a házasuló legénynek, vagy, ha a lányos házban megjelent, esetleg egyenesen a nyakába akasztották. Ez a népszokás egyes németek lakta vidékeken a közelmúltban is élő volt. A kosáradás szokása a hazai németség közvetítésével nálunk is ismertté vált, de szokásként nem honosodott meg A szólást azonban használjuk a visszautasított kérőre is, társaságban, a bizalmas beszédstílusban pedig — falun is, városon is — az el nem fogadott, visszautasított kínálásra is. Bura László Szabad Szó HIRDETÉSEK A TEMESVÁRI SZÁLLÍTÓ VÁLLALAT GÉPKOCSI TELEPE (BUZIÁSI ÚT 5. SZÁM) alkalmaz: Ф D-jogosítványú autóbusz sofőröket, # autó- vagy mezőgazdasági gép-szerelőket, Ф autó-villanyszerelőket, • szakképzetlen munkásokat AZ AUTÓSZERELŐ MESTERSÉG ELSAJÁTÍTÁSÁRA. 16-18 ÉV KÖZÖTTI ÉRDEKLŐDŐK JELENTKEZZENEK. KATONAI SZOLGÁLAT LETÖLTÉSE UTÁN A KORHATÁR 35 ÉV. Bővebb felvilágosítás a személyzeti-tanügyi irodán kapható. (51) AZ ELECTROTIMIS VÁLLALAT (TEMESVÁR, BUZIÁSI ÚT 15. SZÁM) toboroz: 7—8 VAGY 10 OSZTÁLYOS ÁLTALÁNOS ISKOLÁT VÉGZETT 17—18 ÉVES, VAGY KATONAI SZOLGÁLATOT BETÖLTÖTT FIATALOKAT I. fokú szakképesítési tanfolyamra termelésből történő kiemeléssel a # lakatos, # esztergályos és Ф marós szakma ELSAJÁTÍTÁSÁRA. A TANFOLYAM FEBRUÁR ELSEJÉN KEZDŐDIK. A tanfolyam idején minden tanuló HAVI 400 LEJ JAVADALMAZÁSBAN, VAGY UTOLSÓ HÁROM HAVI FIZETÉSÉNEK Átlagában részesül. Akik nem dolgoztak és nincs állandó Temesvár municípiumi lakhelyük, napi 10 lej lakbértérítést kapnak. BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁS a személyzeti irodán kapható, telefon 2-20-30, 2-20-31. (52)