Szabad Szó, 1987. július-szeptember (44. évfolyam, 13149-13227. szám)
1987-07-02 / 13150. szám
mszumo szú AZ RKP TEMES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A MEGYE NÉPTANÁCSÁNAK LAPJA Szemveszteség nélküli, gyors árpabetakarítást Megyénkben a lovrini agráripari tanács körzetébe tartozó egységek fejezték be elsőként a takarmányárpa betakarítását. A nagyőszi, gottlobi, kiskomlósi, nagykomlósi, lovrini és lenauheimi mezőgazdasági termelőszövetkezet már kedden este jelentette, hogy az előirányzott terület egészéről biztonságba helyezte a termést. Ugyancsak kedden végeztek az aratással a perjámosi, pészaki, valamint nagyszentpéteri közös gazdaságok földjein, míg tegnap estig már egész sor egységből érkezett hasonló jelentés. Mindez jelzi, hogy egyrészt a megjavult időjárásnak köszönhetően, másrészt a megyei mezőgazdasági parancsnokság által hozott intézkedések eredményeként, megyénkben erőteljesen felgyorsult az árpa aratásának üteme és lehetőség van arra, hogy mindazon területekről, ahol a gabona megérett, a legrövidebb idő alatt fedél alá kerüljön a termés. Ehhez természetesen mindenütt példás munkaszervezésre, a gépek teljesítőképességének maximális kihasználására van szükség. Feltétlenül fontos, hogy a szakemberek állandóan figyelemmel kövessék a szem nedvességtartalmának az alakulását, egy táblán belül is, különböző helyeken ismételt méréseket végezzenek, hogy amint lehet, azonnal meginduljanak a gépek. Az aratás szempontjából igen kedvező körülmény, hogy csökkent a levegő páratartalma, így reggel korábban tudják kezdeni a munkát, míg este sötétedésig folytatható a cséplés. Ezekben a napokban szinte óránként szabadulnak fel kombájnok, hiszen egyre több farmon, egységben fejezik be az aratást. Rendkívül fontos, hogy a gépeket a lehető legrövidebb időnbelül újból munkába állítsák. Az aratócséplők szervezett, gyors átcsoportosítása nagy mértékben elősegítheti a betakarítás felgyorsulását az eddig gyengébb teljesítményt elért egységekben is. A gazdaságok vezetőségeinek szem előtt kell tartaniuk azt is, hogy az aratás csak akkor tekinthető befejezettnek, amikor a gabonát átadták a begyűjtő központnak. Ezen a téren még mindig elég sok a gond. A rossz szervezés következtében a szállítóeszközök teljesítőképességét csak kevés gazdaságban használták ki ezekben a napokban. A gabonaátadás meggyorsítása az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladata. Új, tetszetős lakótömbök teljesen megváltoztatták az egykori Gyárváros arculatát. Képünkön a Baba Dobhia utcai cseréptetős házsor látható (Gyurcsik Miklós felvétele) Az elismerés kötél ez A giládi mezőgazdasági termelőszövetkezet juhtenyésztő ágazatáról nevezetes országszerte. Számtalan elismerés érte őket az évek során eredményes munkájukért. Legutóbb például az 1986-os évben elért eredményeikért az országos szocialista munkaversenyben elért III. helyükért a Mezőgazdasági Érdem- Érdemrend III. fokozatát szerezték meg megyénkből a fibisi mts-szel, valamint a lovrini állami és szövetkezeti egységes agráipari tanáccsal egyetemben. E magas fokú elismerés fokozott erőfeszítésre kötelezi őket — elsősorban a növénytermesztés területén szeretnének bizonyítani, aminek a jeleit már a tavasziban ottjártamkor is észlelhettem. A termelést elősegítő növényvédőszerek, valamint a műtrágya biztosítása, azok időben való kijuttatása terén tett lépéseik ezt jelezték. Nos, ami az előírásszerű műtrágyázást jelenti, annak két oldala van, s a jelenhez vezet. Kitolódott ugyanis a vegetációs időszaka az árpának (tavaly ilyenkor például túl voltak az aratásán. .), s a szakemberek tábláról táblára járva követik érését; néhol szakaszosan nekiálltak az aratásnak, de mégsem sikerült a kívánt ütemet elérni. Viorel Şipeţan elnök szerint olyan kombájnos-gárdával rendelkeznek, akik optimális körülmények közepette , három-négy nap alatt befejezik e munkálatot, jelenleg azonban a háromszázharminc hektárnyi területnek alig több mint tizenöt százalékán vannak túl az aratáson. GILADI MTSZ : S hogy a szervezéssel nincs gond, azt magam tapasztaltam a határban . Cornel Goruian farmvezető mérnök akkor csoportosította át a kombájnokat egy másik táblára, ahol az árpa nedvességtartalma gondtalanabb munkavégzést ígért. Szabó József, Nicolae Manea, Mihai Moraru, Katarov János, Constantin Puiu, Kiss Pál, Ioan Anion, Ioan Goia és Andrei Ion kombájnosok „égnek“ a tettvágytól; a jelek szerint a körülbelül tíz nap múlva kezdődő búzaaratási kampányban, a több mint ezerháromszáz hektáron maradéktalanul bizonyíthatanak majd. A területfelszabadítást viszont ütemesen végzik a présgépkezelők: Pavel Brînduşa, László László, Pollák Demeter, Viorel Magiar, Kiss László és Vasile Petrik. Számukra nem okoz különös gondot, hogy az aratócséplőgépek nyomán szabad maradjon a tarló. A tárcsázást Simon József, Ion Moldovan, Ion Zagrean és Banánszki János végzi. A másodvetés Silviu Sânzian és Daniel Stoia feladata — szemeskukoricából például kétszázhetven hektárt ír elő a tervük, míg tíz híján hétszáz hektáron takarmánynövényeket — ez utóbbi különösen fontos a számukra, hiszen juhállományuk teleltetése elképzelhetetlen a jó minőségű takarmány elraktározása nélkül. S ami még újdonság az mtsz háza táján , amiről feltétlenül meg kell emlékezzen a krónikás, a Rácz István építőmester és csoportja által felhúzott pékség üzemel, az mtsz melléküzemágiként, elősegítve a helyi szolgáltatási hálózat fejlesztését. A kertészetben (ágazatvezető Gáspár György) szépen fejlődik a Szőke Vilmos főkertész gondozta húsz hektáros dinnyeültetvény — ha az időjárás is úgy „akarja“, a giládi misz-gazdák szép jövedelemre számíthatnak szüretkor. Pataki Sándor VILÁGI PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLIV. évfolyam, 13 150. szám, CSÜTÖRTÖK, 1987. július 2. 4 oldal, ára 50 bani A szocialista tulajdon nemzetünk haladásának, jólétének szilárd alapja il. A szocialista termelési viszonyok rendszerében elsőrendű fontosságú gazdasági relációként meghatározó szerepe van a szocialista tulajdonnak. Éppen ezért termelési viszonyaink fejlesztése mindenek előtt is e tulajdon gyarapítását, tökéletesítését feltételezi. NICOLAE CEAUCESCU elvtárs felfogásainak jellemzője, a nagyarányú elemző és szintetizáló készség beszédesen kifejezést nyer abban a módban is, ahogyan pártunk főtitkára, államunk elnöke a szocialista tulajdon fejlesztésének, gazdagításának konkrét módozatait elképzelte és megjelölte, figyelembe véve mind a jelenlegi gazdasági helyzetet, mind pedig további előrehaladásunk távlatait. A szocialista tulajdon gyarapítása iránt tanúsított állandó gondoskodása abból a felismerésből, fontosságának ama mély megértéséből fakad, amely számol megkülönböztetett jelentőségével a szocialista termelési viszonyok rendszerében, egész további előrehaladásunkban, az új társadalmi rend felsőbbrendűségének beigazolásában. Amint arra Nicolae Ceauşescu elvtárs rámutatott, nem lehet szocialista gazdaságról beszélni a termelőeszközök társadalmi tulajdona nélkül. Objektív törvényszerűsége ez egy jobb és igazságosabb rendszer megteremtésének. Pártunk főtitkárának felfogásában a szocialista tulajdon két formájának, vagyis az egész nép birtokában lévő állami tulajdonnak és a szövetkezeti csoporttulajdonnak, egyazon jellege van: a termelőeszközök, s az általuk megvalósított javak közös birtoklása. E tulajdonformák tehát nem ellentétesek egymással, a kettő együttesen alkotja a szocialista tulajdont, s teremti meg szocialista termelési viszonyaink anyagi alapját, tág teret biztosítva a termelőerők hatékony hasznosításának, a tudomány és a technika fejlődésének, a személyiség sokoldalú kiteljesedésének, ösztönzi a szocialista demokrácia szélesedését és elmélyülését, s biztos alapot nyújt az egész nép anyagi és szellemi jólétéhez. A szocialista építőmunkánk magasabb szintű szakaszára való rátérés, a mind újabb fejlődési stádiumok gazdasági-társadalmi előrehaladásunkban, sok egyebek mellett, az ország anyagi potenciáljának növelését is feltételezik, ami mindenek előtt a szocialista tulajdon mindkét formája mennyiségi és minőségi gyarapodásának a függvénye Nicolae Ceauşescu, elvtárs hazánk általános fejlődésére utalva, a Román Kommunista Párt XIII. Kongresszusán előterjesztett jelentésében hangsúlyozta, hogy ebben a folyamatban megkülönböztetett szerepe van az állami és szövetkezeti tulajdon szüntelen gazdagításának, amely szilárd alapot biztosít a szocialista, majd pedig a kommunista társadalom létrehozásához. Jelen ötéves tervünkben, s a 2000-ig terjedő távlati tervben hazánkban számottevően növekszik a társadalmi tulajdon. Az állóalapok értéke 1990-ig hozzávetőlegesen eléri majd a 1500 milliárd lejt. Ha a termelő kapacitásokra, mint a szocialista tulajdon döntő fontosságú alkotó elemeire utalunk, minőségileg új célkitűzéseként említhetjük meg, az időszak követelményeivel összhangban, annak intenzív fejlesztését, korszerűsítését, mindenekelőtt pedig műszaki színvonalának emelését, kisebb mértékben az extenzív fejlesztés irányvonalát, új gazdasági objektumok létrehozása révén. Nemzetgazdaságunk termelő potenciáljának a beruházások útján történő növelése elsősorban is az energetikai és a nyersanyag kitermelő bázis fejlesztésére irányul, az intenzív fejlesztési program megvalósítása, a korszerűsítés és a műszaki színvonal emelése érdekében, továbbá az öntözés és a talajjavítási munkálatok kiterjesztésére a mezőgazdaságban, amelynek növelni kívánjuk gépesítettségét, fokozni potenciálját. Filip Paţac, egyetemi lektor — A termelés korszerűsítését bemutató tárlatról beszámoltunk már, jeleztük a színes pannók adataiból, az elektronikai berendezéseken lemérhető fejlődés irányvonalait. Ezúttal képzeletbeli magnónkkal álltunk be a látogatók közé, arra kérve néhányukat, osszák meg a SZABAD SZÓ olvasóival is élményeiket, véleményüket. Traian Oltenescu, Építőanyaggyártó Vállalat: „Végigjárva a kiállítást, megragadott, hogy milyen sokoldalú a termelés fejlesztésének és modernizálásának útja megyénkben. Ott, ahol robotokat is sikerült alkalmazni, mint az Electromotor Vállalatban, a 300 százalékos termelékenység-növekedés mindennél ékesebben bizonyítja, hogy ez a jövő nagy lehetősége. Ezen az úton kell haladnunk nekünk is.“ Alexandrina Julean, Megyei Postaigazgatóság: „Nagy csodálattal tekintettem meg ezt a kiállítást, hiszen nálunk is napirenden van a korszerűsítés, a termelékenység növelése. E célból egyre több falusi telefonközpontot automatizálunk, kötünk be az országos automata távbeszélő hálózatba. Jó lenne, ha ezzel párhuzamosan a levél- és csomagkézbesítéseknél is hasonló ütem- Hangkép egy kiállításról igen tudnánk fejlődni, ez azonban ma még megoldatlan kérdés.“ Mandits Steve, Elba: „Amíg a szomszédok pannói előtt jártam, szüntelenül a mi vállalatunk eredményeivel hasonlítgattam az adatokat. El kell mondanom, hogy az Elbának nem kell szégyenkeznie, hiszen termékeink több mint 80 százaléka modernizált, felújított. Nálunk évente több mint 200 használható új ötlet születik és talál gazdára, kerül alkalmazásra a gyártási folyamat szüntelen javításában, megújításában.“ Georgeta Jianu, Területi Számítóközpont: „Jó érzéssel néztem végig a kiállítást, hiszen lépten-nyomon felismerhettem munkánk látható eredményeit, a kidolgozott új szervezési, munkairányítási programok hatékonyságát. Nézze csak meg, az IMT, az Elba, a Solventus pannóit .. Mindenütt ott van a mi kezünk nyoma is. S ha már itt tartunk, hadd mondjak néhány bíráló megjegyzést is. A pannók többségén túlteng a grafikon és a puszta szám, a termelők is ezzel próbálnak „hasonulni“ a kutatóintézetekhez. Pedig mennyivel szuggesztívebb lett volna az elméleti kutatások nyomán, a kutatóintézetektől kapott tervek alapján előállított új termékeket kiállítani. Ilyen szempontból mint vásárlót is megragadtak a kiállított kedves gyermekcsizmácskák, új cipőfazonok.“ Íme, egy csokor vélemény. Az új igenlése és igénylése. Az új, a szép „éhségének“ ékes bizonyságai. Mandics György