Szabad Szó, 1939. január-június (41. évfolyam, 2-25. szám)

1939-04-30 / 18. szám

1939 április 30 SZABAD SZÓ KÉPES VILÁGLAP • A SZABAD SZÓ ÁLLANDÓ MELLÉKLETE Gibraltár a bevehetetlen !Egy angol lap kiküldött levele­zője szerint Gibraltárt teljesen be­­veh­etetlenné tették. A sziklákon sok légelhárító ágyút állítottak fel, mögöttük pedig messzehordó ütegeket helyeztek el, amelyek bármely pillanatban elpusztíthat­ják a Centától északra levő üte­geket. A lóversenytéren hatalmas repülőteret építettek, amelyről a világ leggyorsabb vadász- és bom­bavetőgépei az ütegek védelme alatt szállhatnak fel és le. A ha­tárt rendkívül erős acéloszlopok, drótsövényakadályok, rejtett gép­­fegyverfészkek és elhárítóütegek zár­ják el. Mögöttük is torlaszok emelkednek. Az utakat aláaknáz­ták. Mindenütt lövészárkokat ás­nak és légvédelmi fedezékeket épí­tenek. A kikötőket elzárták. ^’V'V^.'W^-WX.'VW'WW’W^-V'V'V'W'V' Japánban az íjjászat sportja nagy népszerűségnek örvend. Képünkön egy ijjásznő látható, amint célbalő. iiimiiimiiimiiiimiiiiiiiiiiiii Hírhedt ukrán vezérek lepik el Ungvárt Az ungvári magyarság és ru­szins­ág körében egyre nagyobb megütközést és felháborodást kelt, hogy napról-napra mind több és több volt hírhedt ukrán vezér je­lenik meg Ungváron. Ezek a volt ukrán exponenseik szabadon jár­nak-kelnek a városban. Az ungvári hazafias érzelmű lakosság szomba­ton és vasárnap többezer röpiratot osztott szét, amelyeknek szövege a következő: „Magyar és ruszin test­vérek!­ Meddig törjük még váro­sunkban a Pankievics, Zseltvai, Dolinái ukrán vezéreket, akik drága honvédőink gyilkosai?“ Dr. Panksevics Vladimir a leg­utóbb is érvényben volt ukrán nyelvtant szerkesztette és adta ki, Zseltvai Viktor az ukrán­­ tanító­képzőin­tezet igazgatója volt,­ míg Dolinai Sándor a városi kórház fő­orvosa volt, aki a novemberi dön­tés után körülbelül egy héttel szö­kött át cseh területre. Kérés az előfizetőkhöz! Tisz­telettel kérjük mindazokat, akik ajándékainkat megkap­ták, hogy ismerőseiknek, szom­szédaiknak mutassák meg azo­kat, hogy mindenki lássa, mi mindent nyújt azért a csekély előfizetési pénzért, a Szabad Szó. A kormányzó hadparancsa Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó a következő had­paran­csot adta ki: Hon­védeik! Amikor ez év márciusában ki­adott hadparancsaimm­al útnak in­dítottalak Benneteket Kárpátalja visszafoglalására, ama szilárd meggyőződésemnek adtam kifeje­zést, hogy e nagy ön­megtagadást és nagy testi megerőltetést igénylő feladatot dicső őseinkhez és ha­gyományainkhoz méltó módon fogjátok megoldani. Nem csalódtam Bennetek! Kárpátalja visszatért! Ti hoztá­tok azt vissza! A Ti vitézségtek, a Ti fáradalmakat nem ismerő ki­tartó a tok és a lel­kesedéstek hozta vissza és vele együtt ezeréves ha­táraink egy részét. Felszabadító munkátok köziben féltő gonddal és dacos büszkeség­gel kísért a nemzet szerete­te. Mél­tók voltatok e szeretetre. Megmu­tattátok ország-világ előtt, hogy a magyar vitézség a trianoni meg­aláztatás húsz éve alatt­ sem sor­vadt el, változatlanul él ez a ma­gyar nép fiaiban. Megértettétek a világgal azt is, hogy ezzel a hagyományos magyar vitézségnek számolni kell barát­nak és ellenségnek egyaránt Most, hogy a katonai műveletek helyezést nyertek, hadúri köszöne­teinél és elismerésemet fejezem ki a honvédség minden tagjának, pa­rancsnokoknak és csapatnak egyaránt, azért a kötelességtel­jesí­­tésen messze túlmenő önfeláldo­zásért, amelyet e történelmi na­pokban tanúsítottatok. Szilárd az a büszke meggyőző­désem, hogy mi­ként Kárpátalja visszafoglalását, úgy a jövőben leütök váró nehéz feladatokat is hasonló lendülettel és acélos el­tökéltséggel fogjátok megoldani. A Kárpátalja visszafoglalásénál hullajtott magyar vér az ősi terü­letet még szorosabban forrasztja az ország testéhez s mincs az a ha­talom, amely azt tőlünk mégegy­­szer elszakít­hatná. Biztosíték erre az, hogy Ti álltok őrt a Kárpátok bércein. Kelt Budapesten, 1939. évi ápri­lis hó 22. napján. Horthy s. k. vitéz Bartha s. k. (Rend. szám: 21.947. — Elnökség A. 1939 április 22.) Amerikai motoros rendőr rövidhullámú leadóval Az Egyesült Államokban most fokozott mértékben akarják felvenni a küzdelmet a gengszterek ellen. Ezért a rendőrség egy részét nemcsak mo­dern gyors motorokkal látták el, hanem rövidhullámú leadókészülék­kel is. A felszereléshez tartozik egy nagyszerű fényképezőgép is, am­ely­­lyel a rendőr szükség esetén a helyszínen fényképfelvételeket eszközölhet. Megtalálták Petőfi sírját? Barátosi Lénárth Lajos, híres magyar utazó, igen érdekes adato­kat közöl arról, hogy a Bajkál-tó mellett Ázsiában megtalálták Petőfi Sándor sírját. Szerinte Pe­tőfi 1849-ben orosz hadifogságba került és Ázsiába, szállították. 1850-ben fogolytársaival együtt bűnbocsánatot kapott. Nem volt kedvük hazajönni, mert hazájuk­ról, mely akkor osztrák megszál­lás alatt nyögött, ijesztő híreik ke­ringtek. Petőfi fogoly társaival a Bajkál-tó mellett falut alapított, melyet Körösnek neveztek el. Itt élt Petőfi Sándor, aki nem nősült meg s 1857 május 18-án érte utól a halál. A temetőiben az egyik sír felett a következő felirat olvas­ható: Alexander Sztyepanovics Petro­vics, honvéd őrnagy, ő csi­nálta falut: Kőrös. Tudvalévő, hogy Petőfi eredeti neve Petrovics volt. A feliratot egy Dragomanov nevű család egyik tagja írta. A m­a élő Dragomanov Vaszilij el­mondotta, hogy dédapja, Drago­­máry Sándor, Erdélyben született, Petőfi mellett volt tolmács és bi­zalmas futár. Egy­et kerültek orosz fogságba. Petőfi után sok kézirat maradt, — mondják Dragomay ne­veik. — Ha csakugyan marad­ta­k kéziratok, ezekből meg lehet majd állapítani, hogy valóban Petőfi írta-e őket, és igazán ő nyugszik-e az ázsiai sírban. iiiiiiiiimiiiiimiiiiimiiimiiii Szlovák merénylet Kassa közvetlen szomszédságá­ban lévő Hernádtihanyból egy őr­vezetőből és egy honvédből álló határvar­ász járőr indult el szolgá­latba a magyar-szlovák határra. Alig értek ki Hernádtihanyból, amikor a vasúti alagsít közelében két polgáriruhás fiatalember, aki a szlovák határ felől jött, rálőtt a magyar járőrre. A revolvergolyók eltalálták a két magyar határ­­vadászt. Az egyik haslövést ka­pott, a másiknak pedig a mellébe fúródott a revolvergolyó. A merénylők a közelben lévő magyar-szlovák határon át szlovák területre menekültek. A súilyosan sebesült két magyar katonát be­szállították a ka­ssai kórházba, ahol az egyik súlyos haslövésébe belehalt. A másikon azonnal mű­tétet hajtottak végre és a golyót eltávolították a testéből, állapota életveszélyes. A csendőrség és a katonai hatóságok nyomban a leg­erélyesebb vizsgálatot rendelték el, hogy megállapítsák a gyilkos orvtámadás tetteseit. Az eddigi feltevések szerint a gyilkos me­rényletet a határon polgári ruhá­ban átjött Hlinka-gárdisták.

Next