Szabad Szó, 1946. október-december (48. évfolyam, 218-293. szám)
1946-11-28 / 267. szám
of Sf8rt 5 fc,1946 november 28. Aflu, 48. étfolyam, 267. szám * — SZABAD SZÓ Kisparasztok levele a miniszterelnökhöz A dolgozó kisparasztok nevében a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének vezetősége az alábbi levelet intézte a miniszterelnökhöz: Miniszterelnök Úr! A Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének vezetősége nov. 20-án foglalkozott a mezőgazdasági társadalombiztosítás kérdésével. A Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége megállapította, hogy a magyar köztársaság demokratikus kormánya a 6180/1945. sz. kormányrendeletben tett ígérete ellenére a mai napig sem oldotta meg a mezőgazdasági társadalombiztosítás kérdését. Eddig tekintettel voltunk az ország gazdasági helyzetére és hallgatólagosan tudomásul vettük az e téren történt semmittevést. Most már azonban valamelyest javult az ország gazdasági helyzete, ezért a vezetőség nem térhet napirendre a mezőgazdasági társadalombiztosítás megoldatlan kérdése felett és kijelenti, hogy a mezőgazdasági dolgozók érdekében nem tűrheti tovább a mezőgazdasági társadalombiztosítás elodázását. Követeli a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége, hogy a bérért dolgozó mezőgazdasági dolgozók az ipari munkásokkal azonos feltételek mellett részesüljenek a társadalombiztosító intézet útján orvosi és kórházi ellátásban, táppénzszolgáltatásban, szülészeti segélyekben, továbbá baleseti, rokkantsági, öregségi, özvegységi, árvasági és temetkezési stb. segélyben. Hogy mindezen szociálpolitikai segítséghez belátható időn belül hozzájuthassanak a mezőgazdasági dolgozóik, követeli a Szövettség vezetősége, hogy 1940 január 1-éig készítsen a kormány törvényt, amely a fentebb említetett szociálpolitikai szolgáltatásokat 1947. évben a tavaszi munka kezdetétől biztosítja a mezőgazdasági dolgozóknak. Kijelenti a Szövetség vezetősége, ha a kormány a bérért dolgozó mezőgazdasági munkásokat részesíti is az előbb említett szociális szolgáltatásokban, azzal még nem tekinti megoldottnak a dolgozó parasztság szociálpolitikai kérdéseit. A Szövetség be kívánja vonni a társadalombiztosítás körébe a saját földjét művelő kisparasztokat is. Befejezésül kijelentjük, hogy a mezőgazdasági dolgozók sem végezhetők szociálpolitikai gondoskodás nélkül a demokratikus ország újjáépítő munkáját. Kérjük Miniszterelnök urat, hogy a fent elmondottakat szíveskedjék ismertetni minisztertanácson a kormány tagjai előtt. Miniszterelnök urat pedig a maga személyében, mint a magyar köztársaság első paraszt miniszterelnökét külön is kérjük, hogy kérésünk teljesítését minden rendelkezésre álló eszközzel tegye lehetővé. * Ennek a levélnek tartalmával mi is egyetértünk. Eddig csak a Parasztpárt hangoztatta, hogy ez a megol,datian kérdés nagy sérelme a dolgozó parasztságnak. A Szabad Szóban, a parlamentben és népgyűléseinken számtalanszor szóvátettük: nem tűrhető, hogy a dolgozó parasztság jól megérdemelt és jogos követelését gazdasági okokra való hivatkozással újra meg újra eloodázza a kormány. Nem tűrhető, hogy az ország újjáépítési munkájában roskadásig munkával terhelt mezőgazdasági dolgozóit, ha kidőlnek a munkából, nem kaphatnak orvost, gyógyszert, kórházi ápolást és említésre érdemes egyéb szolgáltatást. Újra hangsúlyozzuk: minőségben és mennyiségben fokoznunk kell mezőgazdasági termelésünket, talpra kell állítanunk mezőgazdaságunkat, de ennek egyik feltétele, hogy állítsuk talpra az ország mezőgazdasági dolgozóinak egészségügyét is. A szövetkezeti kovácsműhelyek közvetlenül az iparügyi minisztériumtól kérjenek kovácsszenet Több oldalról felmerült az a panasz, hogy a kovácsműhellyel is rendelkező gazdaságok vagy szövetkezeti alapon fenntartott kovácsműhelyek nem jutnak kovácsszénhez, mert azt az ipartestületek utalják ki, s a kiutasításból kihagyják a gazdaságokat és közös kovácsműhelyeket. Az Országos Mezőgazdasági Kamara felhívja a kovácsműhellyel rerdelkező gazdaságokat és társulásokat, hogy igényüket közvetlenül az iparügyi miniszterhez nyújtsák be. Lengyelországban 2—*5 hektár a gazdaságok átlagos nagysága Lengyelország a két világháború között agrárjellegű volt A föld 45 százaléka közel 20.000 földbirtokos család kezén volt. A lengyel országgyűlés már 1919-ben megszavazta a földreformot, a végrehajtás azonban nem történt meg. Húsz esztendő alatt csak mintegy 1.300.000 hektárt osztottak szét, s ilyen ütemben a földosztás keresztülvitele még húsz évet igényelt volna. A lengyel területek felszabadítása után, 1944 júliusában megindították a nagyszabású földreformot. A lengyel földreform alapelve, hogy kis, de termelőképes gazdaságokat létesítsen a magántulajdon elve alapján. Nem osztották fel az állami birtokokat, a németeknek és a velük együttműködőknek birtokait, továbbá a tengerpart mellett és a sziléziai, területen, lévő birtokokat 1 100 hektárig. A földreform után Lengyelországban az átlagos gazdaság nagysága 2—5 hektár között van. A földhözjutottak a földért gabonával és készpénzzel fizetnek. A törlesztés tíz évre, kivételes esetekben húsz évre van elosztva. 382.000 család között hatmillió hektár földet osztottak szét: kísérleti és tanulmányi célra fenntartottak 10.000, állami ménesek részére 63 000, tehenészetek részére 135.000, mezőgazdasági iskolák részére pedig 15.000 hektárt. A szakoktatásra nagy gondot fordítanak. Működik 9 mezőgazdasági liceum, 10 falusi gimnázium, 47 mezőgazdasági elemi, 93 falusi iskola és 4 népegyetem A mezőgazdasági iskolák száma a közeljövőben eléri a 700 at. Könyörtelen eljárásra köteleztek minden rendőrt az árdrágítók ellen A főkapitányság az Anyag- és Árhivatal embereivel karöltve három nap óta folytatja a legelkeseredettebb harcot a feketézők, spekulánsok, árdrágítók és áruelrejtők ellen. Ebbe a harcba a hatóságok a nagyközönséget is bele akarják vonni. Az árdrágítás megakadályozására Münich Ferenc rendőratábornagy, a budapesti főkapitányság vezetője szerdai napig napiparancs közli, hogy a legfontosabb közszükségleti cikkek legnagyobb hatósági árát minden kereskedő és árus, valamint csarnokok kötelesek jól látható helyen kifüggeszteni. A liszt és kenyér egyáltalán nem kerülhet kereskedői forgalomba, ezeket csupán haparancsában a rendőrség tagjainak szigorú utasítást adott. Felhívja a testület valamennyi tagját, hogy akár szolgálatban, akár szolgálatonkívül álljanak rendelkezésére a közellátási árellenőrző közegeknek vagy forintbiztosoknak, de bármely hozzuk forduló embernek is, ha valamilyen árdrágító leleplezéshez kívánják őket igénybevenni. Jósági jegyre lehet kiszolgáltatni. A rendőri közeg — a napiparancs szerint — köteles a hozzáforduló panaszost a gyanúsított árushoz ideérni. Ott a rendőr az árus személyi adatait köteles felvenni. Ki kell kédezni a gyanúsítottat arról is, hogy az illető árucikkből mennyi van még birtokában? Ezeket az adatokat a gyanúsítottal együtt át kell adni a gazdasági rendőrségnek vagy délután 3 óra után a főkapitányság központi ügyeletének. A napiparanccsal egyidejűen a rendőrség körében kiosztották az Anyag- és Árhivatlalról kiadott Ár-ellenőrzési tájékoztatót. Ezt az őrszemélyzet valamennyi tagja mindig magánál tartozik hordani. Az osztályparancsnokoknak a főkapitányság feladatává tette, hogy a rendőrség tagjait ezekről a kérdésekről kioktassák. A gazdasági rendészeti osztály három előadója szerdán egyébként a Mosonyi-utcai, a Pálffy téri és Szabadsági-laktanyákban tájékoztató előadást tart a rendőrlegénység számára teendőikről. Tilos a szabad kenyér! Rendet teremtenek a ,fluxuscipő"-dzsungelben Közöljük az új flanel-árakat Az érdeklődés középpontjában az a harc áll, amelyet az illetékesek indítottak a drágaság ellen. Ennek első nagy megnyilatkozása az volt, hogy átlagosan 25%-kal csökkentették az ipari árakat.. Most kiadták az úgynevezett típus textilanyagok árcsökkentési táblázatát. Ez a következő: Az októberi áraikkal szemben a pamut típuscikkek árát az Ár- és Anyaghivatal nemleges javaslata ellenére is újabb 15% kal mérsékelte a Gazdasági Főtanács. Karton (30 cm-nél keskenyebb) 7 forint helyett 6 forint, 80 cm-nél szélesebb 8.40 helyett 710, ruhaflanel 80 cm-nél keskenyebb 9-70 helyett 8.30, 80 cm-nél szélesebb 11.10 helyett9.0, teniszflanel 8.90 helyett 7.60, pamutvászon 8.50 helyett 7-20, kanavász 8.80 helyett 7-50, zefir 12 helyett 10.20, freskó 8.10 helyett 6.90, párnavászon 8-20 helyett 7, lepedővászon 16-20 helyett 13.80 forint Érdekes rendelkezés készül a luxuscipők árának csökkentésére is. Lehetetlen az — mondják az Anyag,hivatalban —, hogy míg a típuscipők árát 80—120 forintban, állapították meg, addig a kereskedések kirakatában a legtöbb cipő — luxustipőnek minősítve — 250—300 forintos áron rémíti a vevőket. Elhatározták, hogy a típuscipők gyártására a borkészlet legnagyobb részét lefoglalják és luxuscipőnek lyeznek, amennyi a kisiparosoknak és a különlegesen luxuscipőgyáxM) kisüzemeknek kell. Figyelmezteti a közönség az Ár- és Anyaghivatal a zománcedények* nél történt árcsökkentésre is. Ezek az augusztusi árnál 15°/okkal még olcsóbbak, tehát a hivatalos árjegyzékben közölt árakból a kiskeres- kedő is köteles le’/o-ot leszámítani. A gazdasági szerszámoknál ugyancsak 15°/6-os árcsökkentés következzett be, ami az augusztusi árcsökkentéssel ügyeimben most már mintegy 36%-os lett Ezt úgy érték el, mint közük, hogy megszűntették az úgynevezett közvetítő kezeket és egyenesen a gyártól kapják a kiskereskedőre az árut, esek éppen annyi anyagot engede- Piaci, országúti és vasúti razzia országszerte az árdrágítók ellen A forint értékének biztosítása és a dolgozók életszínvonalának az emelése érdekében a kormány szigorú rendszabályokat léptetett életbe és az „Árdrágítás elleni hét“ folyamán a hatóságod, a rendőrség és a külön erre a célra beállított ellenőrök ezrei vonulnak fel a feketézők, az árdrágítók, a készletelvonók ellen. Tűrhetetlen ugyanis az, hogy míg a parasztság szinte rongyokban jár, az ipari munkásság a legnehezebb körülmények között dolgozik és a rosszul fizetett tisztviselők életüket is alig tudják fenntartani, addig egy vékony réteg hajfocsolással, árucsempészéssel, árurejtegetéssel nehezítse az ország helyzetét .A küzdelem megindult. Az alábbiakban egy nap idevonatkozó híreit közöljük: SZEGEDEN a gazdasági rendőrség megerősített létszámmal és több piaci ellenőr bevonásával megfigyelő szolgálatot végezett- Ennek eredményeképpen őrizetbe vették Sári Lajos árdrágításért már büntetett péksegédet és özv. Guzsvány Miihályné árust, mert Hódmezővásárhelyen és Dorozsmán 20 fillérért vásárolt péksüteményt Szegeden 40 fillérért árusították Őrizetbe vette a rendőrség Szalma Ferenc textilkereskedőt is, mert bár az üzletében, volt flanel!, annak kiszolgálását megtagadta. Eljárás indult Zachár Hermina piaci árus ellen, mert a tojás darabját 1 forint 70 fillérért adta. HEVES MEGYÉBEN a pártok, testületek és a fogyasztóközönség támogatásával komoly intézkedéseket tettek az árdrágítók ellen. A gazdasági rendőrség piaci, üzleti, országúti és vasúti ellenőrző razziákkal segíti elő az intézkedések sikerét. A MAKÓI piacról a legfontosabb közélelmezési cikkek, a tojás, a tej, tejtermék, baromfi, burgonya mind ezüst. Élelmiszert jóformán csak feketén lehet kapni. A hatóságok és a rendőrség most mindent elkövetnek, hogy ez a helyzet megváltozzék és a közélelmezési cikkek hatósági áron eljussanak a fogyasztókhoz . BÉKÉSCSABÁN a piac alkalmával tüntettek a drága ipari árak ellen. A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI uzsorabíróság 1000 forintra, vagy 100 napi elzárásra ítélte Bessenyei Károlyt, a vásárhelykutasi Hangya vezetőjét, mert üzletében több árut a megengedettnél drágábban adott el. Kerekes Károlynál háromhónapi fogházra ítélte a bíróság, mert a mák kilóját 3 forint helyett 10 forintért, a paprika dekáját pedig 24,29 fillér helyett 35 fillérért adta- Fekete piaci áruk, árurejtegetés, árukapcsolás, árdrágítás DEBRECENBEN a detektívek napokon át ellenőrizték a városból ki és a városba befutó útvonalakat. Razziájuk során rengeteg olyan autót és szekeret tartóztatok fel, amelyeken a legkülönfélébb közszükségleti cikkeket szállította a feketepiac számára. Megindították az eljárást Kuszka Mihály téki nagykereskedő ellen árukapcsolás gyanúja miatt, Sas József nagylétai malomtulajdonos ellen, több mázsa lisztnéle engedély nélküli szállítása miatt,Tótfalusi Géza és Tótfalusi Sándor textilkereskedők elllen árurejtegetés miatt. HAJDÚBÖSZÖRMÉNYBEN Bagoly Gyuláné 120 kg baromfit vásárolt 4.50 forintos ár helyett 6.50 forintos árban. Szegedi Eszter 400 kg lisztet kg,kint 4 forintért árusított, Mező Imréné ugyancsak 4 forinért adta a liszt kvótát. Valamennyiük ellen megindították az eljárást KAPOSVÁROTT Nógrádi Ferenc pékmester a kenyeret jegy nélkül árusította. Nagy István pékmester a kenyér kilóját 2 forintért adta. Ciffra István fűszatkereskedő 200 kg szabadcukor kg,jóért 1550 forintot kért. Esküdt József 111 dollárt rejtegetett és sertéseket rúgott le engedély nélkül. Juhász József hentes fekete vágásaikat végzett. Lu György kertész 40 fillér helyett 1 forintért árusította a kópc színt. Patrácséti István terménykereskedő, TERMAG igazgató — amint már ■megírtuk 115 forintért adott el búzát mázsán kint az aszálysajtolta heves megyei gazdák képviselőjének. A súlyos árdrágítási visszaélésit azonnal jelentették a detektíveknak, akik Petracsekot feljelentették. Kihallgatásakor kiderült, hogy Petrácsek nemzetgyűlési pólképviselő. Őrizetbe vették, a többi kaposvári árdrágító ellen pedig megindították az eljárást. ZALAEGERSZEGEN Jónás József burgonyát, dr. Szabó István bőrnagykereskedő pedig cipőtalpat drágított. A detektívek sorozatos razziákat tartottak a helybeli textilkereskedőknél és megállapították, hogy a textilárukat egyes budapesti cégektől délről-délre drágábban vásárolják. Ellenük valamint a budapesti textilkereskedők ellen megtették a feljelentést. BALATONALMÁDIN Barte Gyulát tetten érték, amikor engedély nélkül levágott sertések húsát mérte ki. Veszprémben Kovács Márton Fodor János gazdálkodónak a piacon baromfit 150 százalékkal drágábban ■adott el. Mindkettőjük ellen megindították az eljárást. Török Ferencné szalonnál, Hr.rváth Jáporné pedig tojást drágított. Várható időjárás csütörtök estig: Északnyugati, északi, később újra délnyugati szél. Többfelé köd, esetleg késob ködszitálás. Az éjszakai lehűlés erősödik. A nappali hőmérséklet 1—2 fokot süllyed. (MTI)